Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-04 / 10. szám
38 VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 1959. február 4. Téli munkák a Sósszigeti Növénynemesitö-Állomáson Olvasóink nagy része írásainkból már tudomást szerzett a növénynemesítőállomásoknak a kísérleti parcellákon végzett nyári munkájáról, ellenben kevesen tudják, hogy mivel foglalkoznak a növénynemesítők télen, amikor beszorulnak az állomás falai közé. Ne gondolják, hogy ilyenkor befejeződtek a A Sósszigeti Növénynemesttö Állomás épülete munkák. Igaz, hogy a termelési és kísérleti munka túlnyomó része a tavaszi, nyári és őszi időszakokban zajlik le. Például a vetés, aratás, cséplée és az ezzel kapcsolatos kísérleti munkák, továbbá a legkülönbözőbb megfigyelések a fejlődésről, a keresztezés, válogatás (szelektálás) és más idényszerü munkák. A nemesftö-állomás dolgozóira télen is sok munka hárul. Elsősorban a tenyészidő alatt végzett megfigyelések és termésadatok értékelése, mert nyár folyamán nincs arra idő, hogy mindezeket elvégezhessük. Nagyon fontos munka ez, mert a kísérletek helyes értékelése teszi lehetővé, hogy a nemesítés alatt álló egyes növényfajok sok százat kitevő törzseiből azokat válogathatjuk ki, amelyek a legjobbak, legértékesebbek. Ezeket tovább termeljük, a gyengébbeket pedig kiselejtezzük. Sok száz bűzatörzsön végzünk vizsgálatokat abból a célból, hogy megállapítsuk malomipari és pékipari értékét. Ezután a laboratóriumi vizsgálatokat (sikérrr/>sás, sikérminőség-vizsgálat, vizsgálat farinográffal, laborográffal) sütési próbákkal ellenőrizzük. Persze nem nagy kenyereket sütünk, hanem kis kísérleti cipókat, 30 — 30 dkg lisztből. A sütési próba a lehető legpontosabban történik, mégpedig a dagasztási idő pontos betartásával és a liszt vízfelvevő képességének meghatározásával. Ez lehetővé tegzi annak megállapítását, hogy melyik fajta lisztje milyen kiadós, vagyis hogy 100 kg lisztből hány kiló kenyeret lehet sütni. A laboratóriumi lisztminőségi vizsgálatokat nemcsak saját nemesítésű anyagunkon végezzük, hanem az olyan nemesítő-állomások termékein is, amelyenek nincsenek megfelelő laboratóriumi berendezésük. Nagy gondot fordítunk a takarmánynövények tápértékének megállapítására is. A nyáron lekaszált és megszárított szudánifü, cukorcirok, bükköny, valamint egyéb takarmányminták nagy részét szintén télen vizsgáljuk meg, és a nyár folyamán elkészített próbasilókat is ilyenkor elemezzük. Silózási kísérleteket végeztünk a cukorcirok, szudánifü, szója, lóbab és silókukorica különféle keverékeivel. Célunk, hogy megállapítsuk, melyik keverékben sikerül legjobban a tápanyagokat tartósítani a lehető legkevesebb veszteség mellett, különös tekintettel a fehérjetartalomra. Mivel a terméseredményeket a talaj kémiai és fizikai tulajdonságai, valamint tápanyagtartalma nagyban befolyásolja, ezért nagyon fontosnak tartjuk a talajvizsgálatokat is. Az ősz folyamán a nemesítő-gazdaság egész területéről talajmintákat gyűjtöttünk. Minden nagyobb táblában 120 cm-es szondát ástunk, amelyből nemcsak a feltalajt, hanem minden rétegét megvizsgálunk a foszfor-, kálium-, nitrogén, mész- és humusztartalom, valamint a talajreakció és a talaj vízbefogadó képessége szempontjából. Ezek a vizsgálatok lehetővé teszik, hogy a műtrágyázást a szükségletnek megfelelően végezhessük. Megmutatják továbbá azt is, hogy melyek azok a táblák, ahol a talaj szervesanyagtartalma a leginkább pótlásra szorul. A tavaszi vetésű növények vetőmagjának tisztítása szintén télen történik. Növénynemesítő-állomásunkon a tavaszi növények közül szudánifü, cukorcirok, tavaszi búza, görögdinnye, cukordinnye, magcirok és vöröshagyma nemesítése folyik. Egy nemesítő-üzemben azonban a mag tisztítás nem olyan egyszerű, mint egy nagy gazdaságban, ahol nagy tisztító-Búzaminták őrlése a kísérleti máimon. Sziillő József és Benyák Károly munka közben berendezésekkel történik a tisztítás. Nálunk ^ok száz apró fajtát (törzset) külön kell tisztítani és vetőmagértékét megállapítani. Ezeknél az apró törzseknél a tisztítás kézi erővel történik, szigorúan ügyelve arra, hogy elő ne forduljon keveredés. Valószínű, hogy több olvasónk hallott már a giberelinről. Egyes kutatók szerint a giberelin hatására bizonyos növények sokkal magasabb termést adnak, más növények magvának meggyorsítja a csírázását, némely kétéves növényt egy év alatt magtermésre serkent. Mi is megkezdtük a kísérletezéseket gibcrelinnel. Borbély Rozália és Gútai József a talaj minták mésztartalmát állapítják meg Megvizsgáljuk a hatását az egyes növénymagvak csírázásának és kezdeti fejlődésének szempontjából. A kísérleteket vöröshagymán, fokhagymán, őszi és tavaszi búzán, szudánifűvön és cukorcirkon kezdtük meg, s még a tél folyamán kiterjesztjük néhány konyhakerti növényre is. Az őszi búza fagyállósága viszonyaink között igen fontos követelmény. Mivel nincsenek minden évben hó nélküli erős fagyok, de hogy mégis megvizsgálhassuk a hó nélküli fagyok hatását, búzatörzseinkre sűrű dróthálóból ketreceket készítettünk, amelyek felfogják a havat és így a búzavetésen szabadon érvényesülhet a fagy hatása. Minden hóesés után a havat a ketrecekről letakarítjuk. Ezenkívül pedig nem kgvés időt fordítunk a télen a tanulásra. Igyekszünk áttanulmányozni a legújabb bel- és külföldi mezőgazdasági szakirodalmat. Rendszeres téli üzemi iskolázás folyik mind a nemesítö-áílomáson, mind a nemesítő-gazdaságban az összes dolgozók részvételével. Az állomás dolgozói a közeli EFSZ-ekben előadásokat tartanak a szövetkezeti tagok téli iskolázásán. Ezekből kitűnik, hogy a kísérleti munkák télen is folytatódnak, csak más helyeken és más formában. A kísérleti parcellák helyett a laboratóriumban, üvegházban és tisztító-helyiségekben dolgozunk, hogy amire beköszönt a tavasz, jó vetőmagot vethessünk kísérleti parcelláinkba. Rákóczi Lajos (Sóssziget) Több szuperfoszfát A lovosicei Észak-Csehországi Vegyipari Üzem az elmúlt esztendőhöz képest 177 %-kal fokozza a szuperfoszfát termelését. Ez töibbszáz vagon szuperfoszfátot jelent mezőgazdaságunk számára.
