Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-02-01 / 9. szám

£ Jr a bod Földműves 1959. február L A Szovjetunió 1959—1965. évi népgazdaságfejlesztésének irányszámai ^vona^ Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtársnak ^a, azSZKPXXI. kongresszusán mondott beszámolójából A kőolaj és a gázipar fejlesztése mellett nem szabad azonban megfe­ledkeznünk a széniparról sem. Jólle­het a szénfejtés növekedésének üte­me lényegesen lassúbb lesz, mint az előző hét évben, jövesztése ennek ellenére 20 — 23 százalékkal emelke­dik, főképp a kokszolható szén fejtése által a Donbaszon, Kuszbaszon, a ka­­ragandai szénmedencében, valamint az olcsó energetikai szén nyerésénél az ország keleti területein. Az energiatermelés 500 milliárd kW lesz Ny. Sz. Hruscsov elvtárs fő beszámolóját tartja 7 és félmillió középiskolai végzettségű szakemberünk van Elvtársak! Hazánk összes nemze­teinek és nemzetiségeinek kultúrája rendkívül felvirágzott. A fő- és kö­zépiskolai szakképzettségű szakembe­rek száma népgazdaságunkban ma körülbelül 7 és félmillió, tehát 39-szer annyi, mint 1913-ban. A szovjet fő­iskolákon körülbelül négyszer annyi diák tanul, mint Angliában, Francia­­országban, Nyugat-Németországban és Olaszországban együttvéve. Hazánk főiskoláiból körülbelül háromszor any­nyi mérnök kerül ki, mint az USA főiskoláiból. Állandóan növekszik a szovjet művészet és irodalom sze­repe a dolgozók kommunista nevelé­sében. A Föld első mesterséges bolygóinak létrehozása hazánkban és a szovjet űrrakéta kilövése, mely a naprendszer első mesterséges bolygójává vált, egész korszakot jelent az emberiség tudományos ismeretek kialakulásában A kommunista építés korszakának messzeszárnyalő eredménye ez. A hétéves tervben az ipari termelés terjedelme 80 százalékkal növekedik Az ipari nyerstermelés - terjedel­mének 1965-ben körülbelül 80 száza­lékkal kell növekednie az 1958-as évhez viszonyítva, ebből az A-cso­­portnak (termelőeszközök termelése) 85-----88 százalékkal, a B-csoportnak (közszükségleti cikkek termelése) 62 — 65 százalékkal. Ez rendkívül nagy növekedés. Az ipari termelés bővítése a hétéves terv folyamár. felér majd a termelés a legutóbbi 20 év alatt elért növekedésével. A tézisek részletezik a hétéves terv számadatai};. Engedjék meg, hogy csak a legfontosabb iparágak fejlesz­tésének fő irányzataival, minőségi változataival foglalkozzam. 1965-ben a nyersvas-gyártás 65 — 70 millió tonnát, az acélgyártás 86—91 milliót, a hengereltárú termelése 65—70 millió tonnát. A vas és színes fémkohászati vállalatok építésére töb­bet fektetünk, mint az elmúlt 30 év alatt. A vegyiipar egész térfogatának csaknem háromszorosára kell emel­kednie, ebből a műrosttermelésé több mint négyszeresére, a plasztikus anyagok és műanyagok termelése csaknem kétszeresére. Külön kell megemlékezni a mű­trágyagyártásról. A műtrágya gyár­tásnak 1965-ben 35 millió tonnára kell emelkednie az 1958. évi 12 miHíó tonnával, szemben, ami teljesen nél­külözhetetlen a mérhetetlenül 'fontos feladat — valamennyi mezőgazdasági termény hozamának növelése sikeres teljesítése érdekében. A tüzelőanyágiparban határozottan szem előtt tartjuk a kőolaj és a gáz­­jövesztés, valamint feldolgozásuk el­sődleges fejlesztését. A kőolajter­mesztésnek 1965-ben 230—240 millió tonnára, csaknem kétszeresére kell emelkednie, a gázjövesztés és terme­lés kb. ötszörösére növekszik és eléri az évi 150 milliárd köbmétert. A kő­olaj hányada a tüzelőanyagtermelés­ben 31 ' százalékról 51 százalékra emelkedik, a szén hányada pedig 60 százalékról 43 százalékra csökken. A gáz felhasználása az iparban az Urál területén 1965-ben kb. 1,4 mil­liárd rubel megtakarítást hoz. Fel­hozok egy további példát. Moszkvá­ban most négymilliárd köbméter gáz­ra van szükség és kb. hatmillió tonna szénre. A hétéves terv végén a fő­város gázellátása több mint 13 mil­liárd köbméterre növekszik, míg a szénfogyasztás 700 000 tonnára csök­ken, ami hét év alatt kb. öt milliárd rubel megtakarítást jelent. Az egész megtakarítás, amit azáltal érünk el, hogy a szenet földgázzal és kőolajjal helyettesítjük, hét év alatt több mint Í25 milliárd rubelt fog kitenni, vagyis annyit, amilyen össze­get valamennyi villanymű, villany- és höerőhálózat felépítésére szabtunk meg. A kőolaj és háziiparban nagyméretű munkákat kell elvégezni új lelőhelyek feltárásánál, kőolaj és gáz távvezeté­kek építésénél, kőolaj- és gázfeldol­­gozó-üzemek, valamint benzitíinomí­­tók építésénél. Pártunk mindig fö feladatának tar­totta a mezőgazdaság villanyosítása gyors ütemének biztosítását, amely, mint ismeretes, az egész műszaki haladás és a munkák műszaki ellá­tása növelésének alapjául szolgál. Ma a nagy Lenin eszméinek, az ország komplex villanyosításáról hirdetett eszméi megvalósításának döntő sza­kaszába lépünk. Az évi villanyener­­gia-termelésnek a hétéves terv végén 500—520 milliárd kW-órára kell nö­vekednie, a villanyművek teljesítmé­nyének több mint kétszeresére. Az ipari termelés 80 százalékos növeke­dése mellett a villanyenergia-fogyasz­­tás az iparban 2,2-szeresére növek­szik. Emellett az egy ipari munkásra eső kW-óra hányada csaknem két­szeresére emelkedik. A hőerőművek üzembehelyezésén kívül a következő vízierőművek épí­tését tervezik: a bratszki erőművet 3 millió 600 ezer kilowatt teljesít­ménnyel, a sztálingrádit 2 millió 530 ezer kilowatt teljesítménnyel, a krasz­­nojarszkit 4 millió 200 ezer kilowatt, a kremencsukit 625 ezer kilowatt, a buhtarminszkit 525 ezer kilowatt, a votkinit 1 millió kilowatt teljesít­ménnyel és számos más vízierőmű építését. Építjük a nehézipart A hétéves terv kitűzi valamennyi eddigi gépipari ágazat, elsősorban a nehézipar, a szerszámgyártás, az automatikus és elektronikus beren­dezések gyártásának gyors fejlesz­tését. Különös figyelmet szentelünk a legkorszerűbb gépek szerkesztésé­nek és termelésének, amelyeknél fel­használjuk a tudomány és a technika eredményeit és ismereteit. A nehézipar fejlesztésének magas színvonala és a mezőgazdaság fejlesz­tésére szolgáló intézkedések lehetővé teszik az élelmiszerek és ipari cik­kek termelésének jelentékeny foko­zását. A könnyűipar teljes termelése hét év álatt kb. 1,5-szeresére, az élelmi­szeripar 70 százalékkal emelkedik. A gyapottszövet gyártása 33 — 38 száza­lékkal, a gyapjúszöveté 65 százalék­kal, a selyemanyagoké 76 százalékkal, a bőrcipőé 45, a húsé 110, vajé 58, a tejtermékeké 120 százalékkal, a cu­koré 76 — 90 százalékkal és a halé 60 százalékkal növekszik. A hétéves terv végén a villamos és motoros vontatásra állítjuk át az ösz­­szes fő vasútvonalakat, összesen kb. 100 ezer kilométer hosszúságban. Ezen vonal üzemi teljesítőképessége csaknem kétszeresére emelkedik. A villany- és motoros mozdonyok be­vezetése hét év alatt kb. 400 millió tonna szén megtakarítását teszi lehe­tővé, míg az üzemköltség 45 milliárd rubellel csökken. Utolérjük az USA-1 Az elkövetkező hét évben, amint a Központi Bizottság decemberi ple­náris ülésének határozata megszabta, a mezőgazdaság fő feladata, hogy olyan termelési színvonalat érjen el, amely lehetővé teszi a lakosság szük­ségleteinek teljes kielégítését az élelmiszerek terén, az ipar kielégí­tését nyersanyagokkal, s az állam ösz­­szes többi mezőgazdasági termény­szükségletének biztosítását. Az 1959 —1965-ös évekre a mezőgaz­dasági össztermelés térfogatának 1,7- szeresére való növelését tételezzük fel. A termelés átlagos évi gyarapo­dása eléri a 8 százalékot. Megállapít­hatjuk, hogy az utolsó hét év folya­mán a mezőgazdasági termelés gya­rapodásának'átlagos évi üteme az Amerikai Egyesült Államokban nem egész 2 százalékot tett ki. A fő irányvonal a mezőgazdaságban a legközelebbi évekre továbbra is a szemestermények minden téren való növelése marad, mert ez az alapja az egész mezőgazdasági termelésnek. Az utóbbi években a gabonatermesztés túlnyomó részt a vetésterületek bő­vítése következtében emelkedett. Ha­zánkban továbbra is művelésbe ve-Elvtársak! A Szovjetunió, Kommunista Pártjá­nak XXI. kongresszusa összeült, hogy megtárgyalja a Szovjetunió 1959 — 1965. évi népgazdaságfejlesztésének ellenőrző számait. Kongresszusunk feladata, hogy megtárgyalja a Szov­jetunió további kommunista építésé­nek, az újabb gazdasági és kulturális fejlődésének és a dolgozók életszín­vonala emelésének programját. Nagy­szerű program ez. Terjedelmére néz­ve páratlan a történelemben. A Szov­jetunió hétéves népgazdaságfejleszté­si tervének óriási jelentőségét tekint­ve a Központi Bizottság 1958 szep­temberében tartott teljes ülése úgy döntött, hogy össze kell hívni pártunk rendkívüli kongresszusát a terv meg­tárgyalására. Három év telt el a XX. kongresszus óta. Ezekben az években a szovjet ha­zánk szilárdan tovább haladt előre a kommunizmus fele vezető lenini úton, még jobban megszilárdította hatalmát, növelte nemzetközi tekintélyét a béke és a népek közötti barátság megszi­lárdításáért folytatott küzdelemben. A szovjet nép kiváló sikereket ért el a párt XX. kongresszusa és a Központi Bizottság későbbi teljes ülései hatá­rozatainak megvalósításában, az ipar és a mezőgazdaság, a tudomány- és a kultúra fejlesztésében. Jelentősen emelkedett a városok és falvak dol­gozóinak életszínvonala. Elvtársak! Kongresszusunkra 70 or­szágból jöttek el a kommunista és munkáspártok küldöttségei. Engedjék meg, hogy a kongresszus, az egész párt és a szovjet nép nevében szívé­lyesen üdvözöljem drága vendégeinket a testvéri marx-lenini pártok vezető tényezőit. Népünk a párt Központi Bizottsága vezetésével - melynek élén évek hosszú során át J. V. Sztálin állt — mély változásokat hajtott végre az ország iparosítása és a mezőgazdaság kolektivizálása politikájának megvaló­sításával. Pártunk és az egész szov­jet nép minden útjában álló nehéz­ségeket leküzdött, letörte az osztály­ellenség és ügynökei — a trockis­­ták, jobboldali oportunisták, burzsoá nacionalisták, és a továbbiak — ellen­állását, történelmi jelentőségű győ­zelmet aratott és felépítette az új szocialista társadalmat. A múltban el­maradt hazánk, erős szocialista ipari­­kolhoz-hatalommá vált. A Szovjetunió ma az ipari termelés terjedelmét, te­kintve európai viszonylatban az első helyen, világviszonylatban pedig a má­sodik helyen áll. A nemzetgazdaság rohamos növekedése Évről évre sikeresen teljesítjük népgazdasági terveinket. Az ipari nyerstermelés 1913-hoz viszonyítva 36-szörta növekedett, ebből a terme­lőeszközök termelése 83-szorta a gép és fémforgácsoló szerszáfngép-gyártó ipar termelése pedig 240-szerte. A népgazdaság összes ágai sikere­sen teljesítették az 1958-as tervüket. Az évi ipari termelés a tervezett 7,8 százalék helyett 10 százalékkal növe­kedett. A szövetségi köztársaságok és, a népgazdasági tanácsok is teljesítet-" ték és túlteljesítették termelési ter­vüket. Nagy sikereket ért el a mező­­gazdaság. Az építési-szerelési mun­kálatok általános tervét és a lakás­­építési tervet is túlteljesítettük. A Szovjetunió 1958-ban kb. 55 mil­lió tonna acélt olvasztott. 113 millió tonna kőolajat fejtett, és 233 milliárd kWóra villanyáramot fejlesztett. Ma már egy hónap alatt több acélt gyár­tunk s több kőolajat fejtünk, mint 1913-ban az egész év alatt. Minden három napban annyi villanyáramot fejlesztünk, amennyit a forradalom előtti Oroszország egész év alatt ter­melt. Mindnyájan örülünk a gazdaságfej­lesztés olyan'kiemelkedő mutatójának, amilyen a népgazdasági beruházások növekedése. Az állami beruházások terjedelme a háború utáni években akkori árakban több mint 1 billió 600 milliárd rubelt tett ki. A beruházá­sok csupán 1958-ban 235 milliárd ru­belre rúgtak, tehát többre, mint az első és második ötéves terv évei alatt. Az ipari termelés nagy terjedelmét és gyors ütemét a tudomány és a tehnika legújabb vívmányainak nagy­szabású felhasználásával értük el. A népgazdaság valamennyi ^ágában ál­landó műszaki haladás mindenekelőtt a villamosítás és a gépgyártás, főként a fémforgácsoló szerszámgép és mű­szergyártás fejlesztését, a termelés teljes gépesítése, és automatizálása eszközeinek, a rádióelektronikának és az elektrotechnikának fejlesztését biz­tosítja. Csak a legutóbbi három év alatt több mint 4500 legújabb típusú gépet, gépezetet és műszert konstru­áltunk és honosítottunk meg a terme­lésben. A mezőgazdaságban nagy sikereket értünk el Á szovjet dolgozók sok -millió hek­tár szüzföldet műveltek meg a Köz­ponti Bizottság felhívására. A szov­jet nép ezzel hőstettet hajtott végr'fe. A KB decemberi teljes ülésén meg­állapítottuk, hogy a szűzföldek meg­művelésével hazánk a legutóbbi öt év alatt egy milliárdal több púd gabo­nát termesztett és nemcsak a szűz­­földek megművelésére fordított ösz­­szes kiadásokat fedezte, hanem a Központi Statisztikai Hivatal és a Pénzügyiminisztérium adatai szerint több mint 18 milliárd rubel tiszta jövedelemre tett szert. Különösen kiváló eredményeket értünk el az állattenyésztés fejlesz­tésében. Köztudomású, hogy az SZKP KB 1955 januári teljas ülésén kitű­zött feladatokat — a kolhozokban a fejési átlagnak 1960-ig 1700 kg-ra való növelését és 1,8-szer annyi tej felvásárlását - már 1957-ben telje­sítettük és túlteljesítettük, tehát a tervezett hat év helyett már három év alatt. Az állati termékek felvásár­lása 1958-ban 1953-hoz viszonyítva a következeképpen növekedett: a tej több mint kétszerte, a hús több mint 56 százalékkal, a gyapjú 60 százalék­kal. A társadalmi termelés növeke­dése és a felvásárlási árak rendsze­rének módosítása alapján jelentősen növekedett a kolhozok jövedelme. A köíelmúltban helyezték üzembe a kahovkai nagy vízieröművet, amely a kommunizmust építő szovjet nép hazafias, orzságépítő lelkesedésének újabb kimagasló emlékműve

Next

/
Thumbnails
Contents