Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-01-28 / 8. szám
1959. január 28. VIRÄGZÖ MEZŐGAZDASÁG 29 A takarmanylelesegek asvanyérteke alatt az ásványi anyagok (éghetetlen hamuanyagok) grammokban kifejezett ásványi mennyiségét értjük, éspedig a kérdéses takarmányféleség 1000 grammjaként (1 kg-jaként). Itt nemcsak a jellegzetes csontképző anyagokra, tehát a mészre (Ca) és a foszforra (P) gondolunk, hanem azokra a további anyagokra is, amelyeket a háziállatok életmegnyilvánulásaik közben nem nélkülözhetnek (biogén elemek), de egyéb fontos elemeket szintén számon kell tartanunk. Ilyenek a kálium (K), magnézium (Mg), kén (S), nátrium (Ma), klór (Cl), vas (Fe), jód (J), réz (Cu), mangán (Mn) stb. Ezek az elemek általában rendkívül fontosak a szervezet szempontjából, mivel- szabályozó tevékenységükkel tűnnek ki és jelentőségük egyik-másik vitamin hatásával fölér, noha az állati testben csak egészen elenyésző mennyiségben, nyomokban, parányokban fordulnak elő. Ezeket az elemeket (jód, réz, mangán stb.) nyomelemeknek vagy parányelemeknek nevezzük. Ha a' különböző takarmányokból öszszeállított adag változatos, ásványanyaghiány gyakorlatilag nemigen szokott előfordulni, viszont sokszor megtörténik, hogy az ásványi tápanyagok megkívánt egyensúlya hiányzik, s ez mindenekelőtt a legfőbb csontképző anyagokra, a mészre és foszforra vonatkozik. Amikor az abraktakarmányok adagolása bőségesebb, rendszerint mindig lényeges foszforfölösleg lép föl a mész rovására. Ezt a kedvezőtlen arányt takarmánymész vagy iszapolt kréta adagolásával hozzuk heiyre. Mész- és foszforhiányra akkor kell számítanunk, ha a takarmányozás egyoldalú, vagy pedig ha az állatokat nagyobb adagolásban kevésbé értékes szénával (savanyú vagy ázott szénával), továbbá a mezőgazdasági ipar melléktermékeinek túlzott adagjaival tápláljuk. Ha az állatok indokolatlanul nagy adagokat kapnak gumóstakarmártyokból, ennek következményeként a kálium és a nátrium egyensúlya bomlik meg. A gumóstakarmányok káliumfölöslege emésztés és áthasonitás közben gyakran zavarokat, bélhurutot okozhat, tehát ennek elkerülése végett állatonként és naponta 5 — 40 gramm takarmánysót adagoljunk, amellyel helyreállíthatjuk a kálium és nátrium megkövetelt egyensúlyát, tehát kiküszöböljük a kálium kedvezőtlen hatását. De a takarmánysó adagolása zöldtakarmányozás idején is igen fontos. Különböző takarmányféleségek szerint a mész- és foszfortartalom eltérő, "sőt azonos takarmányfajta kálium- és nát-^ riumtartalma is -változó. Mészben gazdagok a lucerna, hereféleségek, réti széna, a hüvelyesek szalmája és a repce hüvelye. Mészben szegény táplálékok: gabonafélék, liszt és egyéb malomipari termékek, a gabonaféleségek szalmája és pelyvája (az árpapelyva kivételével), a kapástakarmányok. A gabonaféleségek közül aránylag a zab tartalmazza a legtöbb meszet. Foszforban gazdagok: a gabonaféleségek és őrlési melléktermékeik (főként a korpa), a hüvelyesek (bab), a lenmag, malátacsíra, szárított élesztő, szárított sörtörköly és az olajpogácsák. Foszforban szegények: a gabonaféleségek és a hüvelyesek szalmája, a pelyva, a hüvelyek, a kapástakarmányok, a cukorgyári répaszelet, melasz és takarmánycukor. A felsorolt elemek hiányát, amely csapadékszegény években fokozódik, ásványi pótlékok takarmányozásával hárítjuk el. Néhány megjegyzés a gépi íejésröl Az istálló gépesítése nagyon sok emberi munkát szabadít fel, s így olcsóbbá teszi a termelést. Az istálló gépesítésével kapcsolatban első helyen kell megemlíteni — mint a legnehezebb munkák egyikét — a fejés gépesítését. Köztudomású, hogy a fejés nagyon fárasztó és nehéz munka. Szociális szempontból is tehát e munka gépesítésének kell minél gyorsabb ütemben elterjedni nagyüzemeinkben. A gépi fejés, sajnos, elég lassan terjed a szocialista gazdaságban. Ennek egyrészt az az oka, hogy a fejőgépek kezelését nem ismerik. Nagyon kevés a szakképzett fejőgépész, viszont a képzetlen emberek kezében a gépet eredményesen használni nem lehet. A másik ok pedig az, hogy nem minden tehenet lehet géppel fejni. Az eredményes gépi fejéshez bizonyos különleges tőgyszerkezet lenne kívánatos. A rendkívüli nagyságú és vastagságú tőgybimbó nem fér a fejőkehelybe, a túl vékonnyal pedig nem telik meg a fejőkehely, de a rövid vagy kis csecsbimbó is akadályozza a gépi fejést. Van olyan tehén, amely szabályos tcgyi szerkezet ellenére is a tejet visszatartja, géppel rosszul fejhető. Mindez összevéve azonban ez alig 1 — 2 százalékot jelent. Rendkívül kívánatos lenne a géppel jól fejhető egyedek kiválogatása és megjelölése, hogy a bíráló bizottságok értesüljenek a tehén e fontos tulajdonságáról és ezt pontozás alkalmával megfelelően értékeljék. A hivatalos állattenyésztő-szerveknek, a törzskönyvi felügyelőségeknek, a törzsállattenyésztő állomások szakértőinek a helyszínen kellene erről próbafejés alkalmával meggyőződniük és a tenyésztési könyvbe bejegyezniük. A gépi fejés nagyüzemi gazdaságunkban hosszú évek óta folyik, s itt nevelnek tenyészbikákat is. Az állattenyésztési szerveknek gondoskodniuk kellene arról, hogy a géppel jól fejhető tehenek után felnevelt bikák a mesterséges megtermékenyítő-főállomásra kerüljenek. Ha a mesterséges megtermékenyítő-állomásokkal szemben nagyüzemeink azzal az igénnyel lépnek fel, hogy a gépi fejésre átszervezett tenyészetükre olyan bikát osszanak be, amelynek anyja géppel jól fejhető, a megtermékenyítőállomások valószínűleg komoly zavarba jönnének. A szocialista nagyüzem a szakszerű munka gépesítésével, az emberi munka megkönnyítésével a termelési költségek leszállítására és a jövedelmezőség fokozására törekszik. Ez a célja azoknak az állami gazdaságoknak, ahol a kétszeri gépi fejésre térnek át. Ez a rendszer megkívánja az állattenyésztőktől, hogy olyan tőgyszerkezeti egyedeket szaporítsanak el, amelyek napi 20 — 25 liter tej termelésére képesek és a gépi fejésre alkalmasak. Horváth István, törzsállattenyésztő Teret hódít a nyitott istállózás az EFSZ-ekben Az EFSZ-ek IV. országos kongresszusát megelőző vita keretében foglalkozni szeretnénk a szarvasmarha nyitott istállózásának kérdésével. A szarvasmarha zárt istállózását ma már sok helyen felülvizsgálják. Ezt néhány okból teszik. Mindenekelőtt egészségügyi szempontból, de az állatok alacsonyabb termelékenysége, rövidebb életkora és a tenyésztés költséges volta miatt is. Igaz, hogy a gépesítés hagyományos istállózás esetén is lehetővé teszi a munka termelékenységének növelését, viszont a teljesen gépesített istálló nagyon költséges. Jelentősek az épíkezési kiadások, a gépi berendezés költségei, s ezekhez viszonyítva aránylag nem lesz olcsóbb és könnyebb a munka. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés egyik előnye: a munka termelékenységének emelkedése és a termelési költségek csökkenése. Az állattenyésztés új módszere, a nyitott istállózás is ezeket az előnyöket hozza felszínre. Százharminc férőhelyes, vascsöves szerkezetű nyitott istállót építenek a nádszegi szövetkezetben. Az istálló a terv szerint még ebben az évben elkészül. Rövid időn belül a felsőszeli szövetkezetben is bevezetik a nyitott istállózást. Erre a célra fából egy 140 szarvasmarhát befogadó istállót emelnek. A nagymácsédi és a vezekényi szövetkezetben a juhaklokat alakítják át 70 növendékmarha befogadására alkalmas nyitott istállóvá. Krajcsovics Ferdinánd (Calánta) Problémák a népesség emelkedése körül Bolygónkon 1951-től 1955-ig 192 millió fővel gyarapodott a lakosság: 1955-ben a Föld lakossága 2691 millió volt. A népesség ilyen rohamos emelkedése a halálozás csökkenésével magyarázható. Fontos, hogy az élelmiszerek termelése világviszonylatban gyorsabban emelkedjék, mint a lakosság száma. Beltram mexikói professzor a tropikus és szubtrópikus vidékek gazdaságosabb kihasználását ajánlja, hogy elegendő táplálékhoz jusson a Föld lakossága. Stollmann András (Komárom) Rutáink fertőtlenítése A kutak fertőtlenítésére és a kutakban levő élőlények elpusztítására leginkább a klórozás vált be. Ezt oly módon végezzük, hogy a kút átmérőjéből és a kútban levő vízoszlop magasságából kiszámítjuk a kút víztartalmát. Minden köbméter vízre 20 gramm klórmeszet számítunk, amelyet vízben feloldunk. Az oldáskor minden 5 dkg klórmészhez 1 liter vizet adunk. Amikor a klórmész feloldódott, az oldatot a kútba csorgatjuk. Tizenkét óra múlva a vizet addig húzzuk a kútból, amíg érezzük rajta a klórszagot. Ha a szomszédos kutakat is fertőtleníteni kell, ajánlatos a klórozást egyidőben végezni. Klimsch Ferdinánd (Bratislava) Takarmányok ásványértéke
