Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-01-28 / 8. szám
Kövessék teltek a célszerű javaslatokat Több gondot a fiatalokra Pillanatfelvétel Lel észről ^—Z / Nemsokára 10. évfordulóiát ünneDÜ lami oazdasáaokba — Szlovákia é Mártonfala a rimaszombati járás egyik legkisebb községe. Szétszórt házaival azonban egy nagyobb tele-Ketten a szorgos martonfalai szövetkezet asszonyai közül. Gál Boriska és Bárci Kató pülés képét adja. A hét év itt sem telt el hiába. Az EFSZ megalakulása után az első két év tele volt nehézségekkel, de a próbát kiállták sikeresen. Azóta évről-évre fejlődött a szövetkezet. Czikó Pál elnök — „a legjobb munkás“ kitüntetés hordozója — az ajtóban nagy újsággal fogad. Az ötéves terv mutatószámait növénytermesztésben és az állattenyésztésben négy év alatt, vagyis az év végére teljesítik. Ebben a múlt év magas hektárhozamai nem hagynak kételyt. A hektárhozamok 1960-ra tervezett 1958-ban hektárhozam búza 22,9 mázsa 24 mázsa rozs 20,64 mázsa 21 mázsa árpa 22 mázsa 23 mázsa kukorica 40 mázsa 45 mázsa hogy jövőre még többet adnak erre az alapra, mely gazdagon kamatozik majd. A szocialista alapra 3- százalékot, vagyis 18 000 koronát adnak. Ez az elmúlt évben is így volt. Eddig mintegy 28 — 30 000 korona gyűlt össze. De még senkinek sem fizettek ki belőle, ha netán munkaképtelen volt, Pedig ez az alap-ezt a célt kell hogy szolgálja. Az sem ártana, ha bevezetnék a családi pótlék fizetését. Ugyanis arról panaszkodnak, hogy sok az egyke. Hátha ez segítene. Érdemes lesz elgondolkozni egyen-máson. A jelen időben, mikor a szövetkezetek a falu lakosaival tárgyalják a IV. országos kongresszus harmadik vitaanyagát, nem lehetünk megelégedve az 1 százalékkal, amit a szövetkezet a kulturális alapra tesz. Ez mindössze csak 6000 koronát tesz ki. Mire telik ebből? Újságok kifizetésére, másra nem. A szövetkezetesek mondogatják, hogy bizony hiányzik a szövetkezetből egypár dolgos fiatal, habár a faluban van belőlük. De másfelé járnak dolgozni. Nincsen kultúrotthon, mégis színdarabot tanulnak és játszanak. Miért ne'tartozhatna a színjátszócsoport a szövetkezethez? És miért ne lehetne több százalékot a kulturális alapra fordítani, hogy a jobb feltételek megteremtésével hazavonják a fiatalokat? Ezen a téren még van javítani való. N. J. Nemsokára 10. évfordulóját ünnepli a leleszi Május 1. szövetkezet. Az egész közös gazdaság vagyonának értéke megközelíti a 13 millió koronát. Az sem megvetendő, hogy az EFSZ-nek saját kultúrháza van. Szövetkezetük fájó pontja, hogy csak 25 fiatal dolgozik benne. Még ötven munkaerőre lenne szükség, hogy a túlterhelés megszűnjön. Ezért elhatározták, hogy az idén még 20 fiatalt szerveznek be a szövetkezetbe. Szükségesnek tartják legalább tíz fiatalnak az iskolába küldését, hogy szakképzettségre tegyenek szert. A többi fiatalt pedig a szakkörökbe kapcsolják be. Olyan kulturális környezet kialakításán fáradoznak, hogy az ifjúság ne kívánkozzék a városra. Erre a célra szövetkezeti klubot létesítenek. Még ebben az évben szövetkezeti laboratóriumot helyeznek működésbe. Itt a szövetkezeti tagok megvizsgálhatják a földmintákat, figyelhetik mikroszkópok segítségével a növényi élet titkait. A szövetkezeti klubban tapasztalatcseréket, kérdés-felelet estéket tartanak a kiváló szakemberek bekapcsolásával. Tanulmányi kirándulásokat szerveznek a kísérleti állomásokra, példás szövetkezetekbe és állami gazdaságokba — Szlovákia és Csehország területén. Versenytáblán népszerűsítik a növénytermelés és az állattenyésztés eredményeit. Diagramot és faliújságot készítenek. Környezetüket is szebbé teszik: parkot és gyermekjátszóteret létesítenek. Az 1960 —62-es években a „Z“ akció~ keretében rendbehozzák az utakat, járdákat... Kulturális és felvilágosító tevékenységet fejtenek ki a lakósok között. Megtanítják a szövetkezeteseket a közös szeretetére, a munkához való szocialista viszonyulásra. Az idén 80 ezer koronát fordítanak a szövetkezeti tagok művelődésére, hangszerek és könyvek vásárlására stb. Saját ének- és zeneegyüttesük szórakoztatja majd a szövetkezeti tagokat, s megkezdik az előkészületeket a brünni mezőgazdasági kiállításon való fellépésükre (1961- ben). Ebben az évben legalább kétszer tartanak irodalmi estet, melyre meghívják az írókat és elbeszélgetnek velük. Negyedévenként politikai- és természettudományi előadásokat rendeznek, hogy elősegítsék a lakőaok helyes világnézetének kialakulását. S á d e 1 János, a királyhelmeci JNB dolgozója Egyévi munka gyümölcse A növénytermesztés eredményeinek ejérésében nagy részük van a szövetkezet asszonyainak. Nyáron bizony nem voltak restek reggel 3 órakor felkelni, ha a munka úgy kívánta. Köztük volt minden munkában a két fiatalasszony, Barci Kató és Gál Boriska is. A szövetkezet 33 tagja közül 22 nő és 11 a férfi. Állatállományunk napról napra szaporodik. Jelenleg 72 darab szarvasmarhájuk van, ebből 26 a tehén. Az 1960-as év végéig 97 darabra kellene emelni. Ezt a számot azonban az év végéig el akarják érni. A 97 szarvasmarha közül 33 tehén lesz. Az 1960-as évre tervezett tehénállományuk már a mai napon megvan, sőt hárommal több is. ha beszámítják a befedeztetett üszőket. Tehenenként 2100 literes átlagot értek el. Ebben nagy részük van a gondozóknak, köztük Gál Bélának és Czikó Bélának. Az év végére darabonként 2800 literes átlagot akarnak elérni, amit csak a későbbi években kellene elérniök. Sertésállományukkal sem vallanak szégyent. Egy kocától az elmúlt évben a tervezett 10 helyett, 14 malacot választottak el. A távlati terv szerint 1960-ban 15 Csípős, januári reggel. Kistárkányban szokatlanul élénk a forgalom. Fiatalok, öregek, nők, férfiak egyaránt a kuítúrház felé igyekeznek. Lassan megtelik a terem. Feszült izgalom ül az arcokon — az osztalékra kívánónak. Az elnöki beszámoló azonban először az 1958-as évi gazdálkodást Képünkön Szepesi Gyula bácsi, az ajnácskői EFSZ egyik legjobbb állatgondozója. Annak ellenére, hogy korszerűtlen istállóban vannak a növendékállatok elhelyezve, mégis szép eredményeket ér el elemzi. Majd arra is rátér, hogy a tervezett 20 korona helyett 22 korona lett a munkaegység pénzértéke, így a 10 korona helyett 12-öt osztanak. Igaz ugyan hogy a múlt évben 25 korona jutott egy munkaegységre, de ha figyelembe vesszük hogy ebben az évben jóval többet adtak az alapok feltöltésére és hogy a szövetkezet vagyonértéke a múlt évben 650 000 koronával gyarapodott, akkor látjuk, hogy a múlt évi eredmény jobb Volt az 1957-esnél. 1858-ban a bevételi tervet 106,5 százalékra teljesítették, vagyis egész évben 3 millió 702 ezer koronát forgalmaztak. Ez a jó gazdálkodás a reális tervezés és helyes munkaszervezés eredménye. És joggal elmondhatjuk, hogy a kistárkányi EFSZ a jó szervezés következtében al elkövetkezendő években is teljesíti a reá háruló feladatokat, amely egyúttal a szövetkezetesek életszínvonalának emelését is jelenti. -nyi ^»4Hr**********»»********4Hr**»*********************** ********* *************** Az EFSZ-ek IV. kongresszusa vitaanyagának megtárgyalásakor sok jó javaslat született. Például Felsöszécsen Bátovszki Károly szövetkezeti tag azt javasolta, hogy a szövetkezet építsen vízvezetéket a községben, mert ezzel segítenék a község lakosait is, ugyanakkor a szövetkezetben is jelentősen megkönnyülne a munka A szavakat váltsák lel a tettek Színjátszóinknak ajánljuk Csontos Vilmos egyfelvonásos színművét, a Látogatók-at. A kilenc szereplőre (3 nő, 6 férfi) épített két képben lejátszódó kis színmű a magángazdálkodó Faludiről szól, aki büszkeségből nem akar belépni a szövetkezetbe, habár látja, hogy a szövetkezet tagjai gondtalanabb és boldogabb életet élnek, mint ö. Végül rájön, hogy neki is mint fiának és annak menyasszonyának boldogabb jövője a szövetkezetben van, s ő is jelentkezik, belép. Egy részlet a színműből. György: Mióta a fiam hozzátok került, azóta rettenetes napjaim voltak ... Kegyetlen volt az a három hét. Ügy érzem egy évet öregedtem. Teljesen felborut nálunk az egyensúly. Lidivel állandóan veszekedtünk, Jóskát messzire elkerültem ... Azt hittem, a hálót nékem vetettétek ki, s ő a csalétek ... Készen voltam rá, hogy egy napon elébem álltok, hogy gyüjjek a fiam után, hogy hozzám gyüttök ... Ilyenkor ökölbe szorult a kezem, gyilkolni is tudtam volna. Jó, hogy nem jöttetek... Tegnap este aztán elkezdtem gondolkodni... kibékültünk az asszonnyal is és egész éjszaka azt latolgattuk, hogy mimódon lehetne a megbillent egyensúlyt helyreállítani. Ide lyukadtunk ki.,. hozzátok. Hát én most azért gyüttem, hogy megkérdezzem tőletek a fiam után, a feleségemmel együtt... ide közétek, hogy kellenénk-e? Jóska: Édesapám! (apjához lép és meghatottan átöleli). Kassai: (feláll és kezetszorít Györggyel,) Gulyás: (hümmög, s György vállára teszi a kezét.) Öcsém, ez a család, a te családod ... Országszerte e napokban vitatják az EFSZ-ek IV. országos kongresszus vitaanyagának harmadik részét azzal a céllal, hogy elősegítsék a falu kultúrforradalmának betetőzését, a fiatalok megnyerését az EFSZ-ekbe, a szövetkezeti tagok szakmai tudásának bővítését, valamint a kulturális és népművelési munka megjavítását. hogy a fiatalokból alakítsanak ifjúsági munkacsoportot, mert mint mondotta, ha az idősebbek közé kerülnek, azok lebecsülik a fiatalok munkáját. Hogy a fiatalokkal többet kell törődni, ebben több felszólaló megegyezett. Amint azonban a tények igazolják, eddig csak szóban foglalkoztak a fiatalokkal. Hozam szerinti háztáji föld MILEN0VICÉN A nagymegyeri járás szövetkezeteiben most ismerkednek a háztáji föld használatának új módszerével. Miben különbözik ez az előbbitől? Abban, hogy a szövetkezeti tagok a félhektár földre való igényjogosultságuk további fenntartásával bejelentik az EFSZ vezetőségének, hogy melyik terményből hány árt akarnak, s a közös termésből — az elért hektárhozam szerint - megkapják a nekik járó mennyiséget. Ezzel két előnyre tesznek szert a szövetkezetek: a tagok teljés mértékben bekapcsolódhatnak a csúcsmunkák végzésébe; továbbá érdekelve lesznek abban, hogy magasabb hektárhozamokat érjenek el. A milenovicei EFSZ tagsága mindezt megértve úgy döntött, hogy már ebben az évben áttér a hozam szerinti háztáji föld használatára. (k, j.) Az összegyűltek Seres elvtárs beszámolóját hallgatják Az elmúlt héten a feledlek is öszszegyültek, hogy megvitassák a kongresszusi vitaanyag harmadik részét. Feled 1500 lakosával a rimaszombati járás legnagyobb községe. Sajnos, az említett vitára alig százan gyűltek össze. Fiatalok négyen-öten, de azok sem szövetkezeti tagok. A szövetkezetben nincsen fiatal. Sőt a kétéves mezőgazdasági tanulőiskolába sem szerződtettek egyetlen egyet sem. Pedig az átlagos életkor 50 éven felül van a szövetkezetben. Helyes volt Kósik István javaslata, A fiatalokból jó szakembert nevelni, ez a szövetkezeti tagok elsőrendű feladata — mondja a vitaanyag. — Mert a fiatalok nélkül mezőgazdaságunk további fejlődése elképzelhetetlen. Ez bizony Feledre is vonatkozik. Helyes lenne, ha legközelebb a HNB és az EFSZ vezetősége napirendre tűzné ezt a problémát már csak azért is, mivel a vita alkalmából semmi konkrét tervet nem dolgoztak ki. Vitafelszólalásában Sirka Laura szintén a fiatalokról 'való gondoskodást kifogásolta — majd arról beszélt, milyen siralmas állapotban van a könyvtár. Ugyanis az elmúlt napokban a gyerekekkel szedették össze a könyveket, melyeket már jó pár évvel ezelőtt kikölcsönöztek az olvasók. Sprok elvtársnak helyes a gondolata, amikor azt szeretné, hogy az iskola tornatermét kihasználnák a fé-, led! fiatalok is. Különösen most a II. Spartakiád előkészületeire. Miért ne készülnének a feledi fiatalok is. Természetesen itt aztán segítenie kell a helyi CSISZ szervezetnek és a falu tanítóinak is. A feledieknek is meg kell érteni a szakmai fejlődés fontosságát. Korszerű mezőgazdaságot el sem lehet képzelni szakemberek nélkül. A feledi szövetkezeti tagok is csak akkor tudják munkájukat megjavítani, ha saját szakmai tudásukat tovább bővítik. És ezt a felediek se feledjék el. Több felszólaló a rossz állapotban levő utakról és a hangosan beszélő üzemképtelenségéröl beszélt. Nos hát felediek az utat és a hangszóró drótját maguknak kell megjavítani. Ne várjanak mások segítségére. A szomszédos falu nem megy el megcsinálni sem az utat, sem a hangszóró drótokat. Végezetül pedig nem engedhetjük el szó nélkül azt sem, hogy az országos viszonylatban kiadott anyagot nem olyan értelemben tárgyalták, ahogy azt a helyi viszonyok megkívánnák. Továbbá azt sem, hogy a vita alkalmából semmilyen konkrét határozat nem született a falu kultúrális életének fellendítésére. Pedig a vitának ez a célja, nem pedig a forma kedvéért megtartani a gyűlést. Ideje lenne, ha a szavakat Feleden is felváltanák a tettek. Németh János anyakocát kellene tartani a szövetkezetnek, de már jelenleg 20 anyakocájuk van. Hisz az állattenyésztésből az elmúlt évben is szép jövedelmük volt. El is határozták, hogj még az év folyamán bevezetik i kacsák gyorshízlalását. 500 darat kacsát vesznek a tavaszon, s számukra önsegéllyel farmot építenek. Tavaly az oszthatatlan alapra 7 százalékot terveztek. Ma már ezt ai összeget kevesellik.- Inkább legyen kevesebb a munkaegységekre járó jutalom, de aj oszthatatlan alapra 11 százalékoi adunk - mondogatják a szövetkezetesek. így az elmúlt év bevételéből 66 ezer korona megy az oszthatatlar alapra. A szövetkezel elnöke, Czikó elvtárs is azt mondja — Minden a; alaptól függ. Szükséges a pénz Gépeket kell vásárolni, hogy megkönnyebbüljön i munka. Most akai a szövetkezet korszerű cséplőgépei vásárolni. Kevés í lziko Lajos munkaerő és az ú, cséplőgéphez elegendő majd 4—5 ember is. Nincs egy szövetkezeti tag sem aki azt mondaná, hogy minek az oszthatatlan alap. Sőt azt lehet hallani
