Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-01-21 / 6. szám

1959. január 21. 18 V1RÄGZÖ MEZŐGAZDASÁG ménnyel kecsegtet, de hát üsző... Nem merik eladni vagy jobbért kicserélni. Az anyja is csak éppen emiatt maradt meg. Tizenkét hétig szopott. Azután ahogy elválasztották, nem lehetett nagy­anyját megfejni, még nyűgben sem, úgy rúgott, döfött. Nem sok tej maradt a tőgyében, mégis tőgygyulladást kapott. A frissfejős teheneket nem lehet egy­szerűen elapasztani. Ezért került vágó­hídra. Egyébként talán még most is élne és szaporítaná a létszámot. A 68-as tehén ezenfelül még gümőkóros is, de megtűrik, mert kell. Fiatal, és hát a lét­szám ... Milyen kárt tesz egy ilyen tehén, amely naponta megeszik 10 kg kiváló erdei szénát, 4 kg lóhere- és takarmány­szalma szecskát, 6 kg burgonyát és 2,5 kg árpadarát! Ennek ellenében két liter tejjel silányan nevel egy olyan borjút, amelynél minden feltétel megvan arra, hogy kárt okozzon a tenyésztésben. Nem lehetne ezt úgy elintézni, mint a kiváló tehenek hibás külemű borjait? A 4-es számú tehén legutóbbi bikaborja csak egy kicsit volt hosszabb hátsólábú a kelleténél és levághatták. De a 68-as tehén üszőjét nem merik eladni vagy jó fajtáért elcserélni. A háztáji gazdasá­gokban akadna éppen elég jó üsző, amelyet kicserélnének másért. Ilyen esetben, ha pótolnának is valamit, nem kerülne sokba. De igen nagy hiba, ha nyolc-tíz évig megtartják a többi rová­sára. A rossz tejelő teheneket jó tartás mellett lehet igazán megismerni. Ahol kevés a takarmány, ott rendszerint a rossz tehén tetszősebb, mint a tejelé­­keny, mert míg ez testének anyagából is felhasznál a tejtermelésre, addig amaz húsának gyarapodására használ mindent. Igaz, hogy minden szervezet megválto­zik idővel, de a termelő gazdaságok erre nem várhatnak. A fajtatenyészetben pedig ilyen egyedeket méginkább nem tűrhetnek. Fajtákon belül léteznek kiváló egye­­dek és nagyon gyengék is. Tenyésztési technika révén a legjobbakból alakítot­ták ki a jófajtákat, a rosszakat pedig teljesen felszámolták. De a jófajta is leromlik rossz tenyésztői munka révén. A növények kereszteződésénél a vadabb fél tulajdonságai öröklődnek gyakrab­ban. így van ez az állattenyésztésben is. A teheneket aránylag jobbfajta bikákkal, illetve azok ondóival termékenyítik meg, a borjak mégis inkább anyjukra ütnek. A szlovákiai tarka marha már kiala­kult fajta, de hibája, hogy nem oly könnyű közötte a korcsokat megismer­ni, mint a pinzgaui, cseh pirostarka vagy a holland fajta között. Az említett faj­ták és más fajták korcsai is érvényesül­nek mellette. A magyar fajta marhák sem régen tűntek el, s ezek szintén kevés tejet adtak. Fajtatulajdonságaik még mindig érvényesülnek állattenyész­tésünkben és rendszerint nem jó rész­ről. Mert az kívánatos lenne, ha olyan nagy zsírtartalmú tejet adnának, mint azok. Inkább csak a kis tejhozam örök­lődik,'"'mert nem válogattuk ki céltuda­tosan a tejelésre legjobban megfelelő­ket. A zootechnika a fajtákat kultúr- (ne­mesített), átmeneti és primitív fajtákra osztja fel. A Szovjetunióban a kosztro­mai nemesített fajtával a Karavajevo­­szovhozban évente átlagosan 6000 liter tejet termeltek. A legjobb tehenek pedig 13 — 14 000 litert is adtak. Ugyanakkor a szibériai vagy a kaukázusi meg nem javított tehenek mindössze 800 — 1000 liter tejet termelnek évente. A primitív fajtákhoz hasonló rossz tejelő teheneket sehol sem szabad megtűrni, de a legna­gyobb hibát ott vétik, ahol bőséges, jó minőségű takarmány jut az állatoknak. Csodálatos az is, hogy még ilyen he­lyen is, mint a Betléri Erdőgazdaságban létezik nagyobb mérvű gümőkóros meg­betegedés. Közel az erdő, csak. úgy ontja a jő levegőt. Ez nemcsak embernek, de állatnak is. jót tesz. A legelőkön nagyon jó fű terem. Közel vannak és a körül­vevő erdők miatt még kánikula idején is nagyon kellemes az időjárás. A be­gyűjtött takarmány szintén elsőrendű. Az istállók is jók, hiszen valamikor bennük tartották az Andrássv grófok legjobb hátas- és parádés lovait. A te­henek hídlásokon fekhetnek. Az istálló' egyéb járható részei pedig erre a célra készített elsőosztályú téglákkal vannak kirakva. Ablakokat is tettek az istál­lókra, de régóta elfelejtették őket ki­nyitni. A szellőztetésre nem gondolnak, pedig elég nagy az orvosi ellenőrzés. A teheneket nem engedik a szabadba, amíg a legelőre ki nem kell hajtani. A gümökór csíráit pedig legjobban a fagy és a napfény pusztítja el. Az álla­toknak meg legjobb orvosság — a jó tartás mellett — a friss levegőn való mozgás. Ezek ha nem is látszanak nagy hi­báknak, mégis azok, mert kezdetben kis bajokat okoznak, amelyek tovább súlyo­sodnak és ezek lesznek az állatok hasz­nosságának növelésében a legnagyobb kerékkötők. Sajnos, hogy az említett hibák úgyszólván minden állami gazda­ság gyermekbetegségei. Az EFSZ-ekben nem fordulnak olyan gyakran elő. Az állami gazdaságoknak kellene minden­ben példát mutatni az EFSZ-eknek, de ilyen esetben fordítva is történhet. Csurilla József Vízvezetékcsövek üvegből A víz a mezőgazdaságban fontos sze­repet tölt be. A növénytermesztés és az állattenyésztés nem képzelhető el víz nélkül, öntözésre van elég víz nálunk mindenütt, de ha egészséges ivóvizet akarunk biztosítani az állatok részére, sok helyen nagyobb távolságból kell ezt vízvezetéken vezetni. Vízvezetéknek eddig csaknem minden esetben öntött csöveket használtak. Nagy ritkán használtak azbeszt-cement­­csöveket. Egyedül a pozsonyi kerületben az utóbbi időben évenként körülbelül 40 vagon öntött vízvezetékcsövet raktak le. Gondolkoznunk kell azon, hogy ezt az anyagot, amelyből nem rendelkezünk bő készletekkel, valami mással helyette­sítsük, amely minőségével megfelel a követelményeknek. Az Agrotechna és a kerületi nemzeti bizottság 1959. január 8-án nagy értekezletet tartott az érdekelt válla­latok képviselőivel, ahol megvitatták az üvegből készült vízvezetékcsövek hasz­nálatának lehetőségeit és előnyeit. Az értekezleten részt vettek az A g r o­­projekt kerületi képviselői, a víz­gazdasági kísérleti állomás és a járási szövetkezeti építkezés képviselői is. Képviselve voltak még a traktorállomá­sok, az építkezési vállalatok és más illetékes szervek. A különböző vállalatok 120 képviselője nagy érdeklődéssel hall­gatta az előadást, amelyet a prágai üvegipari vállalat szakemberei tartot­tak. Az előadásban és a vitában főleg az új anyag használatáról és szereléséről volt szó, mert az üveggel óvatosabban és szakszerűbben kell bánni, mint az öntött csövekkel. Mivel új anyagról van szó, az üvegipari vállalat kötelezte ma­gát, hogy kezdetben vállalja a szerelési munkálatokat mindaddig, amíg az ille­tékes építkezési vállalatok megfelelő gyakorlatra tesznek szert. így bizto­sítva lesz a kifogástalan szerelés. Az üvegnek bizonyos előnyei is van­nak az öntvénnyel szemben. Ugyanis az üveg tökéletesen ellenáll a korróziónak. Mivel az üveg felülete teljesen sima, nem rakódik rá semmiféle üledék, s így a csövek nem dugulnak be. Egészség­­ügyi szempontból is az üveg kifogásta­lan. A kísérletezés előtt áll még az a fel­adat, hogy megkönnyítsük és olcsóbbá A mod őri négyéves és kétéves mező­­gazdasági iskola utolsó osztályában járó tanulók minden éviben segítenek az EFSZ-eknek az évi termelési terv elké­szítésénél. Tanítóink pontos irányítása után ötvenen elmentünk a pezinoki járás szövetkezeteibe. Legtöbb helyen öröm­mel fogadtak bennünket, mindent meg­tettek, hogy minél értékesebb munkát végezhessünk. De voltak olyan szövet­kezetek is, ahol nem kellett a segítsé­günk, azt sem tudták, hogy milyen munkát adjanak nekünk. így történt Kápolnán, Maié Canikovcén, PezJnofcoB tegyük az üvegcsövek összeillesztését. Rövid időn belül azonban megjelennek a nyakas üvegcsövek, amelyek beszere­lése körülbelül 10 koronával olcsóbb lesz folyóméterenként, mint az öntött csövek beszerelése. Azok a mezőgazdasági vállalatok, amelyek vízvezetéket akarnak építeni, érintkezésbe léphetnek az Agrotechna igazgatóságával, amely -bebiztosítja a szükséges anyagot és a beszerelést. Megvannak az előfeltételek arra, hogy ezután a szövetkezetek könnyebben be­szerezhetik a vízvezetékcsöveket, mint a múltban. A legfontosabb feladat most az, hogy az illetékes építkezési vállalatok meg­tanuljanak bánni az új anyaggal. Erdélyi Szilveszter, az Agrotechna igazgatója (Bratislava-Réóse) és még másutt. Ezekben a szövetkeze­tekben nagyon kevés fiatal szövetkezeti tag dolgozik, mert nem értik meg őket, mint ahogy minket sem értettek meg. Pedig szükség lenne a fiatal erőkre. Négy napig segítettünk a szövetkeze­teknek. Ez alatt nem végeztünk el min­den munkát, amihez értünk, de szabad időnkben ezután is segítségükre leszünk. Legfőbb célunk, hogy munkánk révén minél több fiatal hozzálásson a szövet­kezetek fellendítéséhez és ott minél nagyobb megértésre találjanak. Erős Gusztáv (Modoc) Értsék meg a fiatalokat!

Next

/
Thumbnails
Contents