Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-06-28 / 51. szám
# Jrabtref Földműves 1959. .itSnlus 28. A13 vöröskatona emlékünnepe Tornán PETŐFI SÁNDOR: Tiszteljétek a közkatonákat, Nagyobbak ok, mint a hadvezérek. A Szlovák Tanácsköztársaság megalakulásának 40-ik évfordulója alkalmából Kelet-Szlovákia szíve megdobbant. Eperjes, Kassa és Rozsnyó környékén mindenki ünnepelt. Ünnepelték a 19-es proletár forradalom dicső katonáit, akik különbek voltak, mint a hadvezérek; tisztjei pedig Petőfi szellemében nőttek naggyá. Vasárnap reggel értem haza, Szádudvarnokra. Az egész falu, mint a hangyaboly egyszerre megmozdult. Későn kapták a hírt, de hamar elterjedt.- Ünnep van Tornán! A 13 vörös - katona emlékünnepe! 1919-ben hosszú kínvallatás után a börtön nyirkos földjén körbefektették őket a légionisták úgy, hogy középen összeért a fejük. Azután a „Szakállas" - így hívták a legkegyetlenebb légionistát - egy kézigránát köteget dobott be az ablakon, pontosan a körben lévő fejek közé. Nagy robbanás rázta meg a néma várost, és utána sokáig remegett a levegő. Asszonyok, gyermekek sikoltva szaladtak a megyeház felé. A sikoltozó tömeget a fegyveres katonák nem bírták feltartóztatni. Az emberáradat behatolt a vármegyeházba. De torkán fagyott a jaj, amikor meglátta a börtön falán csüngő szétloccsant agyvelőket, húscafatokat. A földön vértócsába tapadtak' be a csontszilánkok, bakancs és ruhadarabok. Nagyapámtól hallottam először e szomorú történetet. — Fiam, hogy ezt megértsed, először elmondom neked, hogy kik voltak a vörösök. Egyszerű, szegény katonák, akik az urak ellen harcoltak. Előző nap még eke vagy kalapács volt szőttünk. István bácsinál meg minden nap hintázhatunk a nagy falovon.- Ilyenek a vörösök, békeidőben - szólt nagyapám de láttad volna őket a harcban, amikor a légionisták betörtek Miskolcra.- Mondja el nagyapa azt is!- Arról nem beszélhetek, mert ha eldicsekednél vele, bájba jutnának. Hisz Masaryk is Horthy egyformán haragszik rájuk. Ellenük harcoltak. Inkább beszélek a vörös-páncélvonatról, Nagy Pali zászlósról, meg a háhaftudódni kezdett, megindult a nagy támadás Torna irányba. Jászón egyetlen vöröskátona sem állt útjukba, de hátük mögött igen. Éjszaka Nagy Pali zászlós csapata az erdőn megkerülte a támadókat. Ezért az ellenség csakis Torna felé mehetett, de nem támadva, hanem eszeveszetten menekült. De mikor a vár mellett futottak, megszólalt a vörös géppuska a várrom kövei közül. Hűlt helye maradt a fehér gárdának. Utolsó mérgét abban töltötte ki, Az elmaradott szövetkezetek problémája a szepsi járásban Az 1958-as évben a Szepsi Járási Nemzeti Bizottság is kidolgozta az elmaradott szövetkezetek számára a konszolidációs terveket. A gyengén gazdálkodó szövetkezetek elé célul tűztük a méhészkei és más élenjáró EFSZ-ek eredményét. A közgazdasági elemzés minden esetben rámutatott a szövetkezetek gyenge pontjaira. A legnagyobb hiányosságok az állatállomány tervezett mennyisége körül voltak. Vegyünk csak két példát a sok közül. A csécsi szövetkezet, mivel nem tartotta be a tervezett szarvasmarhaállományt, némely dűlőt csak nyolcévenként trágyázott. Hasonlítsuk csak össze a méhészkei és csécsi szövetkezetei. kei megállapíthatjuk, hogy a méhészcsécsi. A csécsi EFSZ-ben ugyan a sertésállomány sűrűsége jobbnak látszik, de ez csak csalóka, mert ennek 78,3 százaléka 30 kg-on alul van. Méhészkén viszont a sertésálomány 48 százaléka 40—60 kg-os, 11,8 százaléka pedig 50 kg-on felül. Az állatállomány sűrűsége és természetesen a jó kezelés több állattenyésztési terméket eredményez, amit a következő táblázat is igazol. Csécs Méhészke A szarvasmarha sűrűsége 100 ha-on 34,5 52,6 Ebből tehén sűrűsége 100 ha-on 12,2 15,9 Sertés sűrűsége 100 ha-on 101,- 72, — Szárnyasállat sűrűsége 10 ha-on 150,— 207,— Csécs Méhészke Tejtermelés 1 ha-ra 227,4 408, -Sertéshús-termelés 1 ha-ra 43,7 107,2 Marhahús-termelés 1 ha-ra 29,— 60,— Tojástermelés 1 ha-ra 43,— 125,— Ha megvizsgáljuk az összes mutatókat, megalapíthatjuk, hogy a méhész-A termelési költségek másfajta hiányosságot tártak fel, melyek különösen a munkaszervezés és a helytelen jutalmazás terhére írandók. Táblázatunk azt mutatja, hogy mennyibe kerül egy liter tej, vagy egy kilogramm hús kitermelése. Ez a két lány a CSISZ-koszorűt helyezi el a 13 vöröskatona új síremléke előtt a tornai temetőben. Kocsis István, volt vöröskatona a forgalmat irányítja a vármegyeháznál. a kezükben, másnap fegyver. Tőlünk Spisák Józsi bácsi meg Horváth István bácsi a 13-mal együtt voltak a börtönben, de ők megmenekültek. — Miért akarták Józsi bácsiékat megölni? A múltkor Józsi bácsi szőlőt adott nekünk, mikor előttük játrom géppuskás vöröskatonáról, akik a tornai várból lőtték az áji utat és a Kassa, Miskolc, Rozsnyó felé vezető utak kereszteződését. Akkor még azt hittem, hogy nagyapám mesét mondott, mert mesébe illő a legendás hírű vörös-páncélvonat, amely átrohant a légionisták által megszállva tartott Miskolc, Torna és Kassa környékén, hogy Eperjesen megvédhesse a Szlovák Tanácsköztársaság székhelyét. — Minden erőt Eperjesre! - ez volt a légionisták jelszava. De másnap már eltűnt a páncélvonat, mintha a föld nyelte volna el. Az ellenség azonban csak tovább vonta össze csapatait a Bódva völgyén. Miskolc és Jászó felöl ömlöttek az utakon, hogy Tornán a főcsapattal egyesüljenek. Tornán, mintha villám ütött volna közéjük, úgy megriadtak, amikor meglátták az Eperjesről odaérkező vöröspáncélvonatot. Amikor berobogott, a tornyán vöröskatonák dalolták az ismert dalt: „Bódva mentén veresgárda megy végig, A szegények magasztalják az égig." Aznap a vörös-páncélvonat háromszor vitte Jászóra a nötázó vöröskatonákat. Es háromszor visszavitte őket Tornára. De ezt csak a nép tudta. Jászó felé a páncélvonat tornyán ültek és bent senki sem volt. Visszafelé pedig a katonák bementek a vonatba és szépen szövögették a nagy támadás tervét. A légionisták minden erejüket Jászón vonták össze, és mire (Befejezés az 1. oldalról) sége érvényesülhessen. Jó munkaszervezéssel elérhetjük, hogy minden kombájn legalább 100 hektárról takaríthatja be a termést. Kassán nemrég gyűléseztek a kombájnosok, ahol Demko János, a bárcai gép- és traktorállomás kombájnosa kötelezettséget vállalt, hogy 150 hektárról takarítja be a termést és legkevesebb 350 tonna gabonát csépel ki. A szemveszteséget 2 % alá csökkenti. A 170 kombajnista elfogadta a felhívást. Hasonló kezdeményezésekre serkenthetnék a nemzeti bizottságok mindenütt a kombájnistákat. Persze a kötelezettségvállalások, a jó tervek, elgondolások, a kijavított gépek, még csak fél sikert jelentenek. Jó eredményt csakis akkor érhetünk el, ha a nemzeti bizottságok minden nap röpgyüléseken értékelik az aratási munkák menetét és nyomban megteszik a szükséges intézkedéseket a hiányosságok kiküszöbölésére. Nagyon szép munkát láttunk tavaly Dunaradványon. Alig ért végig a táblán a kombájn, máris ment utána a szalmaösszehúzó és nemsokára Követte a tarlóhántó-ekét húzó hernyótalpas traktor. Az ember előtt úgy tűnt az egész munka, mintha egy automatizált gép végezte volna. Nem csoda, hogy az aratási munkákat rövid öt nap alatt - a tarlóhántással együtt — elvégezték. Szerkesztőségünkbe több levél érkezik, hogy a nemzeti bizottságok lelkiismeretesen készülnek az aratásra. Többször ülésezett a kassai, a nyitrai, a bratislavai kerületi nemzeti bizottság. Ján Králik a Zselízi Járási Nemzeti Bizottság elnöke szerint ők is készen állnak az aratásra. 91 kombájnnal, 100 aratógéppel, 122 cséplőgéppel készülnek a nagy csatára. A losonci járásban a nőbizottságok is ki akarják venni részüket a munkából. Segítségünkre jönnek a cseh dolgozók is. Az Üstí n Labem-i és a Karlové Vary-i kerületből 30 kombájn jön az Ógyallai járásba aratni. Nemzeti bizottságaink nevelömunkája szükséges ahhoz, hogy a testvéri segítség kiterjedjen szövetkezeteinkre is. Több szövetkezeti elnök hangsúlyozza, hogy nem szívesen adja kölcsön a gépet. Ám az ilyen nézet téves. Elsősorban is az államtól jutányos áron kapták meg a szövetkezetek a gépeket, hogy a szövetkezetek megszilárduljanak. Másodsorban, amikor összállami érdekről, mindnyájunk kenyeréről van szó, nem nézhetjük tétlenül, hogy pillanatnyi egyéneskedő érdekek miatt száz és százezer tonna gabona menjen tönkre. Bő termést ígér a határ, kezünkben a szövetkezetek megszilárdításának kulcsa. A nemzeti bizottságok, a szövetkezetek vezetői közös munkájától, minden földműves igyekezetétől függ, hogy a gyors aratás több gabonát, bővebb takarmányalapot, nagyobb jövedelmet, politikailag és gazdaságilag szilárd szövetkezeteket eredményezzen. hogy Tornán az előzőleg fogságba esett 13 vöröskatonát kivégezte. A várban csak három vöröskatona volt egy géppuskával. Ök zavarták szét azokat az ezredeket, amelyek Eperjes ellen indultak.- És őket nem fogta, a golyó?- Dehogy nem. Egy napon az egyik fejlövést kapott. Mindjárt meghalt. Társa még dühösebben ragadta meg a géppuskát, a másik pedig ment újabb harcost keresni. Hozzánk is bejött. — Es nagyapa nem ment el katonának? -— Nem - szólt bánatosan nagyapám és az amerikai bányákban meg görbült ujjait ökölbe szorította. - Mentem volna édes-örömest, de nekik géppuskás kellett. Nem értettem hozzá. Csak két lányom volt, anyád meg nagynénéd, ők sem értettek a fegyverhez. Apádat akkor még nem ismertük. — így hát nagyapa semmit sem adott nekik?- Adtam. Igaz, hogy nem sokat, csak egy tál túrósgaluskát, egy fél oldal szalonnát, egy kenyeret, meg egy sonkát. Az a katona, aki nálunk volt géppuskást keresni, a kenyeret meg a szalonnát szerette, aki ott maradt a géppuskánál, mindig azt emlegette bajtársainak, de jó is lesz, ha béke lesz, mert kedvére jóllakhat túrósgaíuskával, aki pedig meghalt, a sonkát szerette.- Halottnak minek a sonka? — A vöröskatona is ezt mondta, de én csak erősködtem, hogy vigye el. Mondtam neki, hogy majd talál egy új géppuskást, és jó lesz annak. Még aznap szerzet is egyet az elesett helyébe... Csurilla József ★ ★ ★ Két hír egy járásból Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a tojásbeadásban a somorjai járás vezet. Elsőnek a köztársaságban telje- ■ sítették az állami begyűjtési tervet. A somorjai járás föld- 8 művesei az év végéig terven felül még közel három millió í darab tojást adnak közellátá- 5 sunknak. A beadásban a szövetkezetek járnak az élen. ★ ★ ★ Az említett járás szövetke■ zetei közül csupán a malinovoi szövetkezet nem mondott le a ! juhok tenyésztéséről. A szövetkezetnek 92 darab juha van, és ezektől több mint száz kilogram p sajtot termeltek ki. r. Bartos elvtárs, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy a juh-I állományukkal meg vannak elégedve. V. B., Somorja Csécs Méhészke Költsé- Ebből Költsé- Ebből gek a gek a munkára munkára 1 liter tej 2,15 1,10 2,07 0,97 Marhahús 1 kg 12,66 7,46 12,23 4,16 Sertéshús 1 kg 18,03 5,80 8,15 2,07 1 tojás 2,14 1,15 1,69 0,82 Amint látjuk, a csécsi szövetkezetben a termelési költség igen magas. A szarvasmarha-hús termelésében lévő látszólagos egyenlőség sem reális. A méhészkei szövetkezetben ellenőrzött szarvasmarha-állomány van, ezzel szemben a csécsieknek igen kevés hasznosságú az állományuk. A helytelen munkaszervezés miatt a csécsi szövetkezetben 40 — 50 százalékkal magasabb az önköltség, mint Méhészkén. Ebből adódik, hogy a csécsiek egyenlősdi jutalmazása nem serkenti a gondozókat az olcsóbb és több termelésre. A csécsi szövetkezet a nehézségek ellenére is igyekszik a járási nemzeti bizottság segítségével a hiányosságok kiküszöbölésére. A gazdasági megszilárduláshoz vezető terv nagy segítség számukra. Hisz meglátták, hol szőrit a csizma, milyen intézkedéseket kell tenni a termelés és a hasznosság megjavítására. Eddig már 210 mázsa sertés- és 160 mázsa szarvasmarha-húst, valamint 78 000 tojást termeltek ki. Jó zöldtakarmányozással 50 — 60 literre emelkedik a napi fejési átlag. A takarmányalap bebiztosítására a szántóterület 22 százalékát vetették be. Reméljük, hogy a csécsi szövetkezet is rövidesen az élenjárók sorába kerül. Tinka Frantisek és Nagy Dezső, a szepesi JNB mezőgazdasági osztályának dolgozói ★ ★ ★ Bátorkeszin a helyi gazdálkodási üzemek jövedelméből szépítik a falut A bátorkeszi HNB helyesen cselekedett, amikor a kisiparosokból megalakította a szövetkezetét. Már 1958. április elsején megkezdte működését a borbély, asztalos és kőműves csoport. Később kibővült a festő, fényképész és ácsrészleggel. Alig tiz emberrel kezdtük, és a létszám már 60-on felül van, mivel az asztalosműhely öttagú csoportját tízre emelik. Foglalkoznak majd rádiójavítással, villanyszereléssel és bádogos részleget is létesítünk. A téglaégető 18 emberrel már a napokban megkezdi munkáját napi 10 000-es teljesítménnyel. A helyi gazdálkodási üzem jövedelmével hozzájárul a nemzeti bizottság költségvetésének kibővítéséhez. Zapletaj Vince elvtárs, a helyi nemzeti bizottság titkára elmondja, hogy az első negyedévben 307 ezer korona volt a forgalom és ebből a tiszta jövedelmet — 72 ezer koronát községi pótköltségvetés keretében utak építésére, járdák betonozására és hidak javítására használják fel. Ezenkívül vettünk egy traktort pótkocsival, és a közeljövőben egy tehergépkocsit vásárolunk. Labancz András, Bátorkeszi Új út Gömörhorkán Gömörhorka és Lekenye között csak mezei út volt. Nemrég, hála rendszerünknek, új utat adtunk át a forgalomnak. Az úttest hossza 2Ví km. A néphit azt tartotta, hogy ha ennek az útnak az építéséhez hozzákezdenek, háború lesz. Erre rácáfolt a valóság és az út neve a Béke útja lett. Bacsó B., a HNB titkára. Minden vonalon harcolunk a higiénia betartásáért. Tudjuk, hogy a betegségek legtöbbször a higiénia elhanyagolásából következnek. Községünkben is sok intézkedést tettünk a tisztaság érdekében, azonban a napokban felháborított egy eset. Több panaszt figyelembe véve magam kerékpároztam el a tett színhelyére. Szörnyű látvány és bűz fogadott. Teljesen nyitott dögkútba dobál ják az elkullott állatok tetemét és a fertőzést okozó legyek ezrei rajzanak rajta. Joggal tehetjük fel a kérdést: Miért nem fedi be a dögkutat a Barti Helyi Nemzeti Bizottság? Miért kellett ezt pont a kétvi határ mellé három méterre ásni? Jó volna, ha a nemzeti bizottság tagjai megnéznék a kétyi dögkutat, melyet betonkeret és két vasajtő véd a külvilágtól. Nem ártana, ha a Párkányi JNB egészségügyi osztálya is törődne azzal, hogy a bartiak kútja rendben legyen. Várjuk a párkányi és a barti nemzeti bizottságok válaszát!... Danó János, Kéty
