Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-06-14 / 47. szám

I 1959. június 14. ★ TÄr ★ Az Albön Népköztársaságban tett látogatásuk után Hruscsov és Malinovszkij elvtársak nem hivatalos látogatásra Budapest­re érkeztek. Képünkön a feri­hegyi repülőtéren: Münnich, Hruscsov, Kádár és Malinov­szkij elvtársak. * Jf * A Szovjetunió új javaslata a genfi értekezleten A genfi külügyminiszteri értekezlet szerdai ülésén A. Gromiko előterjesz­tette a szovjet kormány új javaslatát a napirenden szereplő kérdésekről. A szovjet küldöttség vezetője rámuta­tott, hogy a nyugati hatalmak eddigi állásfoglalásukkal nem mutattak haj­landóságot a német békeszerződés és a nyugat-berlini probléma megoldásá­ra vonatkozólag. Ezért a szovjet kor­mány, hogy elősegítse a tárgyalások sikerét, még egy fontos lépést tesz ebben a kérdésben. A szovjet kormány az NDK kormányával egyetértésben a következő javaslatot teszi: • A Szovjetunió kész beleegyezni abba, hogy ne ragaszkodjék a Nyu­­gat-Berlin-i megszállási rendszer azonnali teljes megszüntetéséhez. Ez azonban szigorúan megszabott ideig tarthat, legfeljebb egy évig. • A két német állam feladata, hogy bizottságot hozzon létre a Németország újra egyesítési ter­vének kidolgozására. • Hogy a német békeszerződés ne húzódjon a végtelenségig, a bi­zottságnak egyéves határidőt kell szabni a kérdés megoldására. • A nyugati hatalmak Nyugat- Berlini megszállási jogainak bizo­nyos ideig való elismerése akkor lehetséges, ha megegyezést érünk el a Nyugat-Berlin-i kérdésnek a következő tételek alapján ideigle­nes rendezéséről: a) a nyugati hatalmak jelképes kontingensekre csökkentik a Nyu­­gat-Berlinben levő fegyveres erőik létszámát és azok fegyverzetét. b) Nyugat-Berlin területéről nem folytatnak többé semmiféle ellenséges propagandát az NDK és a többi szocialista ország ellen. c) megszüntetik mindazokat a szervezeteket, amelyek Nyugat- Berlinben kémkedéssel és akna­munkával foglalkoznak, az NDK, a Szovjetunió és a többi szocialista állam ellen. d) a nyugati hatalmak kötele­zettséget vállalnak, hogy Nyugat- Berlin területén semmiféle atom­vagy rakétaberendezést nem léte­sítenek. Ha ez a megegyezés megszületik, a Szovjetunió kész beleegyezni, hogy Nyugat-Berlin a mai formá­ban megőrizze kapcsolatait a kül­világgal. íme, a szovjet kormány újból be­bizonyította, hogy Németország egye­sítését, a nyugat-berlini probléma megoldását a béke érdekében a leg­nagyobb kötelességének tartja. Az ülés után felszólalt Herter, ame­rikai államtitkár is, aki érthetetlen okokból elutasítóan nyilatkozott az új szovjet javaslatról és „fenyegetésnek, ultimátumnak“ bélyegezte Gromiko felszólalását. Főleg azt ellenezte, hogy egyévi határidőhöz kössék a nyugat­berlini megszállási jogokat. Az ülés összesen 3 óra hosszat tar­tott. Külföldi hírek nffiitniii!in!iißf)ii!iiijiiiinifiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiii!iiiftiiiii!iiiffliiiiiRi!iiiii TITO jugoszláv elnök május 8-i rádióbeszédében állást foglalt a Hrus­csov elvtárs által javasolt balkáni rakétafegyvermentes övezet mellett. * * • *. * m A FRANCIAORSZÁG által vezetett esztelen algériai háború már eddig 600 ezer emberéletet követelt. * * * MALINOVSZKIJ marsall az osztrák nemzetvédelmi miniszter meghívására magasrangú katonai tisztek kíséreté­ben Ausztriába érkezett. * * * TAJVANI jelentések szerint az USA irányítható lövedékeket ad a Csan­­kajsek-hadseregnek. .a. .a. — — — — — ~ — ^ A „fehér elefánt“ Változatlanul Németország jövője és a nyugat-berlini probléma meg­oldása foglalkoztatja legélénkebben a világ közvéleményét. Az európai béke és biztonság megteremtése haladék­talanul megköveteli, hogy a német­probléma minél előbb megoldódjon, A genfi külügyminiszteri értekezlet,, amely több mint egyhónapos tanács­kozás után a befejezéshez közeledik, a nyugati hatalmak állandó elutasító magatartása miatt és a bonni politika folytonos nyomása következtében nem sokkal vitte előbbre a. megegye­zés ügyét. Ügy látszik, k nyugati a különféle nagytőkés csoportok kö­zött dúl, és leleplezi azt a mély ellen­tétet, amely a nyugati politika bo­szorkánykonyhájában uralkodik. Recseg ropog a „szabad világ" ve­zetői által oly sokat zengett egység és összetartás. Országaik saját népe fordul ellenük, akik nem tűrhetik az állandó feszültség bénító állapotát előidéző politikai platformot. Vajon mivel magyarázza meg a nyugati sajtó a jelenlegi dél-amerikai eseményeket, amelyek az amerikai kontinens déli részén napjainkban történnek. Nica­raguában Samoza államelnök reak­ciós rendszere el­len, amely az or­szág lakosságát az amerikai imperia­lizmus szolgálatá­ba kényszeríti, va­lóságos forradalmi hullám ütötte fel a fejét. A kormány rendőri és katonai egységeket vetett be a felkelők el­len. Argentíná­ban is kormány­­ellenes összeeskü­vést lepleztek le, s ezért szigorú elővigyázatossági intézkedéseket fo­­ganasítottak. Bra­zíliában szintén óriási sztrájk-hul­lám tört ki, amely súlyos gondokat okoz a kormány­nak. Paraguay­ba n rögtönbírás­­kodást vezettek be az autóbusz-díjak felemelése miatt történt heves diák­tüntetések követ­keztében. Ecuadorban az egész köztársaság területén rendkívüli álla­potot rendeltek el a tüntető diákok és a rendőrök összecsapása miatt. Egész Dél-Amerika for­rong! A felkelők ellen a kormány­csapatok a legkíméletlenebb terorral lépnek fel. Mindez azonban csak fo­kozza a felkelők elszántságát- Á reakciós nyugati sajtó Kubát tartja a délamerikai események elő­idézőjének. A New York Times vezér­cikkében megállapítja, hogy Fidel Castro sikeres kubai forradalma fel­izgatta a Karib-tenger térségét és hatása most egészen Paraguayig ter­jed. Ebben az esetben teljesen igaza van a vezető amerikai lapnak. A kubai forradalom győzelme távlatot nyitott a többi dél-amerikai népek előtt, hogy lerázzák magukról elnyomó urait. Ezek az események további szaka­dást jelentenek a világimperializmus láncszemén, a béke és szocializmus erőinek pedig további erősödést. a — a. a a a a a. a. a. Az Iraki Köztársaság gazdaságpolitikája gyökeresen megváltozott. Az ország eddigi egyoldalúan nyugat felé irá­nyuló külkereskedelmét felváltotta a szocialista országokkal való kereske­delem fellendítése, melyet főleg dato­lya-, gyapjú-, bőr- és gyapotkivitelük biztosít. Az iraki kormány az ország gazdasági helyzetének lényeges meg­javítását a földreform nemrég történt végrehajtásában látta. A parasztság eddigi nyomorgó helyzetéből a föld igazi gazdájává válik, amely a mező­­gazdasági termelés eddig soha nem látott fejlődését biztosítja. Ennek kö­vetkeztében sor kerül a parasztság szövetkezetekbe való tömörítésére is, a mezőgazdaság gépesítésére, amely az iraki lakosság nagy részét kitevő parasztság életszínvonalának feleme­lését szolgálja. A Kaszim miniszterelnök vezetésé­vel működő jelenlegi iraki kormány az ország gazdasági helyzetének meg­javításához a következő három pontba sűrítette az iraki gazdaságpolitika célkitűzéseit: 1. Az imperializmustól való gazda­sági függés felszámolása. 2. A félfeudális társadalmi viszo­nyok megszüntetése. 3. A további gazdasági fellendülés feltételeit megteremtő független gaz­daság felépítése. Ehhez már nem kell külön magya­rázat. Irak jövője teljesen népe kézé-1 ben van, melynek eltökélt szándéka, hogy megvédi kivívott szabadságát, s az élet minden területén a haladás útjára lép. Ilyen „beszivárgástól“ te­hát joggal tart a nyugati világ.-tg-Adenauer beje­lentette, hogy nem jelölteti magát a köztársasági elnöki tisztségre (újság­hír). A CDU-pártcsoport viharos páriámé to­tális ülésén: Adenauer: — Még maradok kérem... SZABAD FÖLDMŰVES .-s a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal lapja Megjelenik hetente kétszer ö Szerkeszti a szerkesztő bizottság«Főszerkesztő Major Sándor - Szer­kesztőség Bratislava, Suvotovoyá 16 - Telefon 353- 41, 353-42, 353 -43. - FŐszerkes2tő és titkárság: 243-^6. - Mezőgazdasági osztály: 356-80 —Nyomja a Polygraflcké závody n. p„ Bratislava, Ül. Februárového vKazstva 6fá Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata — Megrendelheti mindéh postahivatalnál és kézbesítőnél. A-511979 §__________ hatalmak nem akarják, hogy ' csorba essen Adenauer elképzelésein, aki továbbra is a mai tarthatatlan állapot állandósítását, a hidegháborús politika folytatását és a Bundeswehr tömeg­­pusztító fegyverekkel való felszerelé­sét szorgalmazza. Erre vall a kancellár azon elhatározása, hogy nem jelölteti magát a köztársasági elnöki tiszt­ségre, hanem továbbra is megmarad kancellári funkciójában. A világsajtó a legkülönböző formában fogadta ezt a váratlan bejelentést. Még a nyugat­német lapok is kénytelenek voltak beismerni, hogy Adenauer hirtelen elhatározása mindenfelől nemtetszést váltott ki. A lapok nagy része rámu­tat, hogy Adenauer kihasználta Erhard gazdasági miniszter távollétét, aki Amerikában tartózkodott és egyike volt a legesélyesebb kancellár-jelölt­nek. Mindez mitsem változtat a lénye­gen. A nyugatnémet kancellár elhatá­rozása élesen visszatükrözi azt a harcot, mely pártján belül, valamint gálja. A tavalyi forradalom óta az ország legfontosabb természeti kincse tehát az iraki nemzeti gazdaság haj­tóerejévé vált. Egyre jobban szorul­nak ki a külföldi vállalatok, amelyek helyébe Irak saját iparának fejlesz­tésével, a szocialista országok, első­sorban a Szovjetunió nagyarányú mű­szaki támogatásának felhasználásával likvidálja az eddigi állapotokat. Ezzel kapcsolatban meg kell je­gyeznünk, hogy a Szovjetunió által nyújtott politikai feltételektől mentes gazdasági segítséget nyugaton elő­szeretettel a közép-kelet országaiba való ún. „kommunista beszivárgásnak“ nevezik. Erre hadd cáfoljon rá éppen az iraki kormány, amely kilépett a közép-keleti imperialista összeeskü­vés szervezetéből, a Bagdadi paktum­ból. Fényes bizonyíték ez arra, hogy az arab nemzetek egyre világosabban látják az „ajándék“ köntösébe öltöz­tetett nyugati gazdasági „segély“ valódi célkitűzéseit, országaik „kor­szerű“ gyarmatosítását. Az ún. Eisen­­hower-doktrína ugyanis nem más, mint a gazdaságilag kevésbé fejlett országok bevonása a szocialista tábor ellen való katonai összeesküvésbe a segítség ürügye alatt. Az iraki nép helyesen látta meg ezt a veszélyt és idejében szakított nyugati elnyomóival. Közel egy év alatt az Iraki Köztársaság gazdasága A közép-keleti arab államok hosszi időn keresztül a nyugati imperialist: gazdaság legfőbb támaszai voltak Kimeríthetetlen természeti kincseik főleg gazdag olajforrásaik a tőké: világ számára páratlan jövedelme jelentettek. A fejletlen hazai ipa: következtében a külföldi befekteté­sekkel működő ipari vállalatok csal nyomorúságos életet biztosítottak a: ország lakosságának. Az uralkodó ré­teg hű kiszolgálója volt a gyarmato­sító hatalmaknak, amely közösei osztozott a nyereségen. A másodil világháború utáni helyzet lerántott: a leplet minderről az évszázados gaz­ságról, s főleg a szocialista államol megalakulása volt döntői hatással a; elnyomott gyarmati népek felszaba­dulására. Az Iraki Köztársaság tavaly júliu: 14-én szabadult meg a Nuri Szaid­­rendszer népelnyomó uralmától, s vé­get vetett az ország idegen uralon által való kizsákmányolásának. Irak mint a legtöbb arab állam, rendkívü gazdag nyersolaj-készlettel rendelke­zik. A feldolgozó üzemek eddig í külföldi tőkések kezében voltak, s ez­által az iraki olajtermelés jövedelmé­nek körülbelül csak 10 százalékál fordították az ország népgazdaságá­nak fejlesztésére. Jelenleg pedig 5( százaléka a nehézipar, 20 százalék! pedig a könnyűipar fejlesztését Szol­„Szilly, Szilly, éljen Szilly!“ — lel­kesedik a sötétbórű néptömeg a kor­mánypalota előtt. - Konarky-bar vagyunk, Francia-Guinea fővárosában negyven fokos hőségben - árnyék­ban. Guinea az 1958. október 2-ár megtartott népszavazás után szakad! el a gyarmattartó Franciaországtól Nyugat-Afrika ezen országának népi felocsúdott tespedtségéből, kiapadha­tatlan természeti kincseit saját javán fordítja, és nem hizlalja velük többi „az anyaország“ urait, nem küldi el­vérezni legjobb fiait az Algírig eller harcoló francia gyarmati kötelékekbe Felszabadulását jórészt jelenleg államelnöke erélyes elhatározásánál köszönheti, aki tavaly De Gaule min­den mesterkedése ellenére bejelen­tette hazájának elszakadását Francia­­országtól. Érthető tehát, hogy a soka! sanyargatott nép félistenként tisztel az ő Szilly-jét, ami az ottani szu-szt nyelven fehér elefántot jelent. Afrika fogalmak szerint ugyanis a fehéi elefánt az erő és kitartás jelképe. A megtisztelő jelző viselője — pol­gári néven Széku Túré, a fiatal Gui­nea 37 éves államelnöke — egyútta a világ legfiatalabb államfője. A ko­­naáry-, akkoriban francia nyelvű elem iskola elvégzése után saját erejébő folytatta tanulmányait és 17 éves korától fogva mint postahivatalnol dolgozott. Amikor kitört a másodil világháború, Túré már a szakszerve­zeti mozgalomban is jelentős munkái végzett, és 1945 után annak titkári lett. Ettől kezdve kizárólag a politi­kának, hazája és népe felszabadítá­sának szenteli életét. Tanulmányait Prágában folytatja, ahol megtanul csehül, és megismerkedik a marxiz­­mus-leninizmus eszméivel. 1955-ben Konakry polgármesterévé választják, majd Párizsba kerül, ahol alkalma nyílik a nyugati parlamentális rend­szer tanulmányozására. Rádöbben azonban annak hibáira, és elhatároz­za, hogy azokat gondosan kerülni fogja hazájában. 1957-ben átveszi az Afrikai Szakszervezeti Szövetség ve­zetését, melynek megalapítása szin­tén az ő nevéhez fűződik. Tehát nem­csak hazája népe, hanem 10 millió afrikai szakszervezeti tag is mögötte áll. Szerény modora, határozott fel­lépése és lenyűgöző szónoki tehetsége bűvkörébe kerítette további afrikai országok vezető államférfiak is. Ben­ne látják eszményképüket, közelgő felszabadulásuk támaszát. Túré felesége, egy fehér orvos és egy fekete anya leánya, mosolyogva jelentette ki egy sajtóértekezleten nyugati újságírók előtt: — Ha módjukban áll, jöjjenek el nőszervezeteink legközelebbi tömeg­gyűlésére, győződjenek meg a határ­talan lelkesedésről, amely országunk asszonyait és leányait áthatja. Ez a lelkesedés azért olyan természetes, mert a hosszú gyarmati elnyomás után férjem sokat tett azért, hogy az asszony „emberré“ váljon, egyenjo­­gúvá legyen a politikai és gazdasági élet minden ágazatában. K. E.

Next

/
Thumbnails
Contents