Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-01-18 / 5. szám
Földműves 1959. január 14. A német békeszerződés megkötésére tett szovjet javaslaton kívül nagy figyelmet szentelnek a világpolitika porondján A. I. Mikoján amerikai látogatásának; az NDK kormányküldöttsége ázsiai kőrútjának; a genfi értekezlet eddigi eredményeinek és továbbra is nagy érdeklődést vonnak magukra a kubai fejlemények. Ha figyelemmel kísérjük a sajtót, akkor megállapíthatjuk, hogy Mikoján elvtárs amerikai látogatása során sok amerikai államférfival (Dulles, Nixon), nagytőkéssel (Henry Ford, Eaton), politikussal és egyszerű polgárokkal tárgyalt, beszélgetett. Az utóbbi jelentések szerint január 20- ika előtt találkozik Eisenhower elnökkel. Egyes amerikai napilapok szerint A. I. Mikoján egyesült államokbeli útján azt a benyomást szerezhette, A. I. Mikojánt szívélyesen fogadták Ohio államban. — Képünkön Ä. 1. Mikoján és Cyrus Eaton gyáros feleségével hogy nagy szakadék tátong egyrészt a washingtoni kormánytisztviselők magatartása, másrészt a hatalmas amerikai üzleti csoportok érdekei között. Úgy látszik, hogy a szovjet kezdeményezés megint felkészületlenül találta az amerikai külügyminisztériumot. A világpolitikai közvélemény nagyon sokat vár a Mikoján — Eisenhower találkozástól. Szintén eredményes volt az NDK kormányküldöttségének látogatása a Közép-Kelet államaiban. Az eddigi út eredményeképpen felvették a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Arab Köztársasággal, baráti látogatást tettek Irakban, ahol nemsokára külön tárgyalások kezdődnek a két állam baráti kapcsolatainak megteremtéséről. Jelenleg Grotewohl miniszter elnök megbeszéléseket folytat Indiai kormányfőjével Nehruval. A baráti légkörben lefolyt tárgyalások során a két miniszterelnök eszmecserét folytatott a fő nemzetközi problémákról, elsősorban a német kérdésről, valamint a Szovjetunió kormányának békeszerződés tervezetéről, amelyeket a két miniszterelnök pozitiven értékelt. A világbéke szempontjából nagyon 'fontos figyelemmel kísérni a genfi atomértekezletet. Az amerikai küldöttség ismét nagy akadályokat gördít a tárgyalások elé. Ugyanis az értekezlet elé terjesztette „azt a felfedezést“, hogy lehet olyan földalatti robbantásokat végezni, amelyeknek ellenőrzése nem valósítható meg. Ezzel az amerikai kormány semmisnek tekinti a genfi szakértői értekezlet eddigi — s valamennyi nagyhatalom által m^r jóváhagyott — következtetéseit, amelyek szerint igenis lehetséges a kísérletek ellenőrzése. A genfi kerekasztal körül ülő amerikai politikusok, akiknek feladata a politikai határozat hozatala lenne az atomfegyver-kísérletek egyszersmindenkori beszüntetésére, most mondvacsinált műszaki problémák végtelen vitájával szeretnék húzni az időt. A genfi értekezletről sürgős és konstruktív döntéseket követel a világközvélemény. I. washingtoni „felfedezők" rossz szolgálatot tesznek a béke ügyének, amikor ezeket a döntéseket mesterséges akadályokkal halogatják. Továbbá nagyon érdekes figyelemmel kísérni a kubai fejleményeket. Az új kubai kormány hivatalosan elismerte a kommunista pártot, ami bizonyítja az államigazgatás demokratikus jellegét, egyben lehetővé teszi a haladó szellemű erők előretörését. Ez a tény viszont kellemetlenül érintette a Fehér Ház politikusait. A demokratikus változás eddigi kubai politikájuk teljes csődjét jelenti. Az USA kubai nagykövete máris bejelentette lemondását, jól tudva, hogy az elűzött diktátorral való kapcsolatai lehetetlenné teszik a demokratikus kormánnyal való jó viszonyt. A Németországgal kötendő békeszerződés szovjet tervezete n. OÜUVJCL JYUlJLUCUiy jaVdöUlLd HL USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányainak, hogy két hónapon belül Varsóban vagy Prágában békekonferenciát tartsanak a Németországgal kötendő békeszerződés tervezetéről. A berlini kérdés békés megoldására tett javaslat után a szovjet kormány most még fontosabb lépést tett a veszélyes háborús tűzfészek megszüntetésére és az európai béke megteremtésére. Tizenkét év telt el azóta, hogy megtették az első javaslatokat a német békeszerződés megkötésére. Bizonyos, hogy a Kelet és Nyugat kapcsolataiban felmerülő bizalmatlanságot, az európai feszültséget nem kis mértékben e szerződés hiánya okozta. Ez tette lehetővé a német militarizmusnak, hogy ismét talpra álljon Nyugat-Németországban és újra veszélyeztesse az európai békét. Számos tanújelét látjuk annak, hogy bizonyos nyugati körök az imperialista tervek érdekében élesztgetik a német militarizmust, ezért éveken át elutasítóan fogadták a német kérdés békés megoldására tett szovjet javaslatokat. Ez a politika nemcsak ketté szakította Németországot, hanem az európai népek szempontjából is veszélyes helyzetet teremtett. ★ ★ ★ CHURCHILL 1945-ben háborút akart kezdeni a Szovjetunió ellen George Bilainkin, a Kemsley-féle lapok volt diplomáciai szemleírója, aki több könyvet írt a második világháború diplomáciájának történetéről, 1958. december 31-én az Irish Indepedént című dublini lapban nagy cikket írt, amelyben kijelentette, hogy mindössze 20 nappal Hitler-Németország legyőzése után Wintson Churchill, Anglia akkori miniszterelnöke, felhívta a nyugati szövetségeseket, hogy robbantsanak ki háborút a Szovjetunió ellen. Bilainkin állítása szerint Churchill ezt a javaslatot 1945. május 26-án tette, amikor Chequersben fogadta Jozeph Dawist, Truman elnök külön megbízottját. Bilainkin elmondja, hogy mindezt magától Dawistól tudta meg, de megkérte őt, tartsa titokban a közlést mindaddig, míg a beszélgetés mindkét részvevője életben van. Dawis 1958 májusában meghalt, Bilainkin rámutat, hogy a közlés helyességét Montgomery tábornagy emlékiratai is igazolják. A tábornagy ugyanis megírta: „Nézeteltérései voltak Churchillal abban a kérdésben, hogy a négyhatalmi egyezmények által meg-Föszerkesztöm hivatott. Sürgősen. — Szeretném, ha csinálnál egy interjút — kezdte, amint a szobájába léptem. — Kérlek szépen — válaszoltam fejet hajtva. — Ki ő? — A Hold! — fejezte be főszerkesztőm utasítását és visszasüllyedt iratai közé. — Nem tudom jól értettem-e... — nyöszörögtem —, a Holdat szíveskedted mondani? — A Holdat! Ha nem tudod vállalni — fordult felém jóságosán —, elküldöm a... — Ó — vágtam közbe —, máris indulok. Éjfélre hozom. Beültem a személyes használatomra bocsátott „Fantázia — 1001“ gépkocsiba. — Hová? — fordult hátra a volán mellől '"Múzsa Marika, a sof őr, aki az ajtó csapódására rebbent fel álmából. — A Holdba! — mondtam be a címet és hátradőltem. Begyújtotta a motort, indított. Ahogy szokta, szabálytalanul megfordult és nyolcvanas sebességgel bekanyarodott a Miksa utcába. Lassan elmaradtak a város fényei és az országút felett a csillagok hunyorogtak. Messze a városon túl sofföröm megszólította az első járókelőt, egy rözsehordó öreg nénit. — Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál — mondd néki az anyóka és aszott kezével a messzibe mutatott. — Látod-é ott lányom azt a Kaszás embert? Arra felé eredj a masináddal, mindig egyenest arra. Útközben majd ráakadsz Holdanyóra, aki nékem komaasszonyom. Csak igyekezz lányom, nehogy elfogyjon, mire odaérsz. Nekilendültünk. A motor egyhangú berregése álomba ringatott. Arra ébredtem, hogy harmadik sebességgel vánszorgunk. — Hol vagyunk? — kopogtattam meg Marika hátát. határozott övezetekbe vonják vissza a nyugati csapatokat. Montgomery emlékirataiban rámutatott, hogy „ha az angol kormány 1945-ben háborúba akart volna bocsátkozni az oroszokkal, nagy bonyodalmakba ütközött volna az országon belül.“ A német békeszerződés megkötése ma éppen azért vált oly szükségessé, mert Nyugat-Németország már atomfegyverrel szereli fel hadseregét. Az elmúlt hetekben már megérkeztek az amerikai rakétafégyverek Nyugat-Németországba. Lényegesebben veszélyeseknek tartjuk az atomfegyvert a nyugatnémet militaristák kezében, mint más nyugat-európai állam birtokában, mert a német militaristák már két világháborút robbantottak ki és az atomfegyver rendelkezésükre bocsátása folytán vérszemet kapnak egy harmadik háború kirobbantására. A Szovjetunió olyan békeszerződést javasolt, mely megtiltaná, hogy Németország atomfegyver birtokában legyen, vagy atomfegyvert gyártson. A nyugati hatalmak azonban a berlini kérdéssel kapcsolatos szovjet jegyzékre adott válaszukban elutasították a berlini kérdés megoldására tett szovjet javaslatot és kijelentették, hogy csak az általános német problémával és az európai biztonság kérdésével összefüggésben hajlandók tárgyalni Berlinről. Tudvalevő, hogy Németország egyesítésének egyik legfőbb akadálya az a cél volt, hogy az NDK területét is bevonják a nyugati katonai tömbbe. Az ilyen „egyesités“ persze elkerülhetetlenül új háborút idézne elő. A békeszerződés szovjet tervezete ezért méltán követeli, hogy a szerződés a Hitler elleni koalíció részvevőinek nyújtson kezességet arra, hogy Németország területét, haderejét és fegyverzetét ne használják fel más hatalmak a fasiszta Németország bármelyik volt ellenfele ellen irányuló agresszív cselekményre. Hogy a békeszerződésről folytatandó tárgyalás eredményes legyen, mindkét német állam képviselőinek részvételével kell összeülnie. Az NDK részvétele garancia arra, hogy az értekezleten meghallgatják a békeszerető Németország hangját. Csehszlovákia, a két német1 állam szomszédja, jóbarátságban kíván élni a német nemzettel és a baráti együttműködés reményében óhajtja, hogy végre kössék meg a már tizennégy éve elodázott békeszerződést. Meggyőződésünk, hogy a békeszerződés megkötése utat nyit Németország egyesítésére, a békés és demokratikus német állam megteremtésére. Találkozik-e a mesterséges bolygó a Földdel Ari Sternfeld szovjet űrhajózási szakértő nyilatkozatot adott a TASZSZ munkatársának. Ebben a következőket mondotta: — Az első mesterséges bolygó 125 fordulatot tesz a Nap körül, mire visszatér a kiindulási helyére, és találkozik a Földdel. Elméletileg ez a 2113. év elején következik be. Minthogy azonban az űrrakéták pályája a Hold és a bolygók hatására megváltozik, ez kizárja azt a lehetőséget, hogy a mesterséges bolygó összeütközzék a Földdel, hanem bizonyos kis távolságra halad majd el a Föld mellett. A nemzetközi díjas szovjet tudós a mesterséges bolygónak a Nap körüli forgási idejére alapítja számításait; a mesterséges bolygó pontosan 450 földi nap alatt tesz meg egy fordulatot a Nap körül. Az új bolygó a legközelebbi évtizedek folyamán 1975 elején jut legközelebb a Földhöz, de ekkor is 15 millió kilométer választja majd el a két bolygót egymástól. Továbbá a szovjet tudós kijelentette, hogy a január 2-án elindított rakéta örökké ugyanazon az elliptikus pályán fog haladni, hacsak nem ütközik útján valamiféle akadályba. Ezért az új bolygó mindenkor visszatér kiindulási körzetébe, előbb vagy utóbb találkozhat ezen a ponton a Földdel. 450 nap múlva a szovjet mesterséges bolygó visszatér a Föld pályáján fekvő kiindulási körzetébe. Addigra azonban maga a Föld már messze továbbhalad saját pályáján, s a bolygótól olyan távolság választja majd el, amely lényegesen meghaladja a Föld és a Nap közötti távolságot. A mesterséges bolygó második fordulata után ez a távolság még jobban megnövekszik: közéje és a Föld közé kerül a Nap. A harmadik és a negyedik teljes fordulat után az új bolygó 67 millió kilométer távolságra lesz a Földtől. Interjú a — A világűrben! — dobta hátra a kormányra hajolva. — Megérkeztünk? — Érzésem szerint valahol itt kell lennie. De nem látom. Ide-oda forgott a kocsival, reflektoraink országúti fényerővel pásztázták a semmit, de a végtelen pampákon szanaszét legelésző meteoroknál egyebet nem láttunk. Figyeltünk mereven, füleltünk feszülten. \ — Psztt Állítsa csak le a motort! — szóltam. — Hallja? Valaki sóhajtozik itt jobbról. — Csakugyan — bólintott Marika, miután megálltunk. — Asszonyi sóhaj. — Ö az! — ugrottam ki ujjongva és elindultam a nyöszörgő hangok irányába. — Van itt valaki? A sóhajtozás erre megszűnt. Csak alig hallható halk pihegés jelezte, hogy jól hallottam, amit hallottam. — Holdanyó! Merre tetszik lenni? — kiáltottam a sötétbe. — Már megint? >Ki az? — A szerkesztőségből jöttem abból az alkalomból, hogy... — kezdtem szokásos mondókámat. — A szegény égitest már el sem fogyhat nyugodtan — sóhajtotta szemrehányóan. — Na, ki vele! Mit akar? — és gúnyosan hozzátette. — Mivel állhat ok nagybecsű rendelkezésére? — Bocsánat. Én csupán azt szeretném kérdezni — szabadkoztam —, hogy mi az ön véleménye arról, hogy sikerült felvennünk a közvetlen kapcsolatot. — Érdekli a véleményem? Igazán kedves! Tudja-e fiam, hogy alig néhány ezer éve én még egyenrangú voltam a Nappal. Ügy bizony. Engem épp úgy tiszteltek, mint öt. Még azok a kedves görögök is külön istennőt tartottak nekem, a kecses Artimest, Apolló ikertestvérét. — Miért volt az jó önnek, mi haszna volt belőle? — Hasznom? — elgondolkozik. — Semmi. De mégiscsak! Tudja, fiam, én már olyan régimódin gondolkozom, jól esett a tisztelet. Simogatta a hiúságomat, ha mindent akar . tudni. Büszke voltam Artimesre, Dianára és csöppet se szégyelltem, amikor hírbe hoztak Szent Dáviddal. Nem tettem ellene semmit, pedig megsúghatom, soha nem hárfázott nekem. Sajnos! — Még egy kis idő — próbálom vigasztalni! — és küldünk ide egész zenekart! — Fütyülök a zenekarotokra. Talán csak az kárpótolhat engem akárcsak ükanyád szavaiért, amikor éjfélkor így fohászkodott felém: „Üj hold, új király, téged köszöntelek. Te vagy a ráadó, te vagy az elvevő...“ Legyint, sóhajt, szipákol, könnyei potyognak. Nem szólok, megértem öt az ö szempontjából. — Szerettek engem és féltek tőlem — folytatja könnyei között. — Hittek bennem és megátkoztak, a kutya megugatott, az ember fohászkodott hozzám. Volt nimbuszom és most nincs nimbuszom. Rámsütötte a latin, hogy hazug vagyok és az olasz Galilei úr a hosszú szemével elkezdett jobban szemügyre venni. Aztán jöttek a többiek. De eddig — megmondom őszintén — csak nevettem a nagy igyekezetüket, míg most... — Erről, erről tessék valamit mondani — csapok le rá. — Mit mondjak? Ügy ért, mint derült égből a villám! Egyszerre csak itt terem ez a csodabogár, végigtapogat, bekukucskál a krátereimbe, megkóstolja az atmoszférámat, megméri az aktivitásomat, s mindezt csak röptében, anélkül, hogy kopogna, s kifecsegi az egész világnak. Menjen, menjen, hagyjon engem elfogyni békében. — Én megértem kedves Holdanyó, hogy most... izé... kicsit váratlan volt ez a látogatás, szokatlan, de tessék elhinni nem rossz szándékkal jöttünk. Mi, földiek — habogok és szeretnék búcsúzóul valami szépet mondani — úgy látjuk, hogy nagyon egyedül tetszik bolyongani. — Megszoktam — mondja gőgösen, de tekintete már nem olyan bánatos. Indulok vissza türelmetlenül várakozó Múzsámhoz. Már bent ülök a kocsiban, már berreg a motor, amikor rámkopog az ablakon. Holdanyó. — Tessék mondani, igaz az, hogy lefényképezik a hátamat? — Igaz — bólintok. — Akkor küldjenek majd abból a képből egyet, mert arra én is kíváncsi vagyok. Sólyom László SZABAD FÖLDMŰVES - a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal lapja - Megjelenik hetente kétszerSzerkeszti a szerkesztő bizottság - Főszerkesztő Major Sándor - Szerkesztőség Bratislava, Suvorovová 16 — Telefon: 353-41, 353-42, 353-43 -főszerkesztő: 356-80, titkárság: 243-46. - Nyomja a Polygrafické závody n. p., Bratislava, Ul. Februárového vííazstva 6/d Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata — Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. ' A-770239 Az NDK Minisztertanács elnökének első helyettese, Walter Ulbricht, fogadta a Szovjetunió rendkívüli meghatalmazott követét, M. G. Pervuchint, aki átadta a szovjet kormány jegyzékét a német békeszerződésre vonatkozólag 6
