Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-27 / 42. szám
1959. május 27. y/zaUaef Földműves / 3 Minden perc drága Szerte az országban folyik a harc, a hektárhozamok emeléséért. Ebben nagy szerepe vah vlzgazdaságunk kiépítésének is. A többtermelés érdekében szükséges, hogy minél nagyobb méretben végezzünk öntözési, illetve alakcsövezési munkálatokat. - Hisz életszínvonalunk állandó növeléséről van szó. A meliorációs munkálatok terén nagy feladat hárul a tornaijai járás földműveseire. Sajnos, a járás EFSZ- eiben a munkálatok megkezdése — a méhi szövetkezet kivételével — késik. Igaz, a GTÄ-n alakult egy meliorációs brigád, de a két buldozéron kívül itt más gép nincsen. Az említett két gép magában nem képes a munkát elvégezni. Jelenleg ezek a gépek a szentkirályi és az alsókálosai EFSZ gazdasági udvarán egyengetik a talajt. Nem akarjuk azt mondani, hogy ez fölösleges dolog, de a hektárhozamok emelését nem segítik elő. Pedig már az nem mindegy, hogy egy - avagy két év múlva lesz magasabb a hektárhozam, és nagyobb bevétele a szövetkezetek tagságának.^ A tervek szerint a GTÄ 'meliorációs brigádjának ez évben mintegy egymillió 346 ezer folyóméter vlzvezető árkot kell elkészíteni és 20 ezer Mari nénit is elárusító asztalokhoz csalogatja a pirosán mosolygó májusi cseresznye. négyzetméteren pedig az alagcsövezetet. A brigád előreláthatóan júniusban kezdi meg a munkáját, vagyis egy fél év késéssel, Vajon a kitűzött feladatot elvégzik-e? A legnagyobb alagcsövezési munkálatok a méhi szövetkezet földjein valósulnak meg. A munkálatokat a kerületi meliorációs vállalat végzi. Mintegy 180 hektáron végezték el a munkálatokat. A szövetkezet ezen a területen takarmányt termel. A szövetkezet vezetősége elhatározta további 200 hektár alagcsövezését. Helyes lenne, ha a méhi példa mihamarabb követőkre találna. Az alagcsövezési munkálatok mellett nagyobb gondot kell fordítani a Sajó és a Túróc folyók szabályozására. Az említett folyók az elmúlt években óriási károkat okoztak, mivel az esős időkben több száz hektár került víz alá. A szabályozási munkálatok megvalósításával mintegy tízezer hektár veszélyeztetett föld jól termő területté válhat, melyen az öntözőcsatornák kiépítésével öntözni is lehetne. Az említett rakoncátlan folyók a meliorációs munkálatokat is nagyban gátolják. — Ugyanis előfordulhat, hogy a Sajó vize az esős idő esetében a vízvezetö csatornákon keresztül elönti a közeli földeket, mivel a Sajó medre magasabban fekszik, mint a közeli földek. A Sajó szabályozása már állami tervben van. A JNB-fiek mielőbb oda kell hatnia, hogy a már megkezdett Túróc szabályozása mihamarabb befejeződjön. — Aztán következzen a rakoncátlan Sajó, hogy ezáltal a járás földműveseinek régi vágya teljesüljön. A járás szövetkezetének is ideje volna végre munkához látni. Meliorációs szövetkezeteket kell alakítaniok. — íisz a hektárhozamok emeléséről vai, szó. Ennek érdekében mindent el kel! követnie és minél sürgősebben, mert minden perc drága.-nj-Visszatért ' a ,, másvilágró Mert Fábián Lajos az olyan ember, , hogy ezerkoronás fizetésből házat épit — próbálták ugratni Lajos bácsit az • utitársai. Ez aztán a művészet — hal| látszott a csípős megjegyzés innen is, i onnan is. 1 - Építek bizony, mert az elszámolt lássál nem a kocsmába megyek, ha| nem egyenesen haza. Így aztán 100 koronánál valamivel többet adhatok ' az asszonynak - zárta le a vitát gúnyosan. Ki ez az ember, aki ilyen őszintén megmondja, amit gondol? - furdalt a kíváncsiság. Kevés idő múlva sikerült megtudnom. - A rozsnyói GTÁ javítója. A gépállomáson úgy ismerik öt, mint aki feltámasztotta a halottat. Hogy mi köze ennek a traktorállomáshoz? Röviden anryji, hogy Lajos bácsiék falujában — Kőrösön — bár késve, de tavasszal megalakították a szövetkezetét. Csak egy baj volt... Az EFSZ gép nélkül kezdte a gazdálkodást. Látva ezt Lajos bácsi, egy nagy célt tűzött ki maga elé. Elhatározta, hogy a gépállomáson szétdobált öreg alkatrészekből - az ócskavasból - összerak egy traktort. őrültség ? ... Még véletlenül ‘sem. Terve sikerült. A Zetor 25-ös elkészült és újjászületve visszatért a másvilágról. A szövetkezet olcsó géphez jutott, mert a GTÁ csupán az ócskavasért szokásos eladási árat számolta fel ellenérték gyanánt. Ugyanakkor Lajos bácsi bebizonyította, hogy sokszor a szemétbe kerülnek felelőtlenül olyan alkatrészek is, amelyek még hasznosíthatók. Ez az eset amellett tanúskodik, hogy a szorgalom, a tenniakarás nemcsak a házépítésnek, hanem sok más nemes cselekedetnek is lehet az alapja. ♦ ♦♦♦-szk-Saját gép - magasabb jövedelem FOLYIK A VEGYSZERES GYOMIRTÁS... A gépek felvásárlása gondolkodóba ejtette a nagyszombati járásban levő ruzindoli szövetkezet tagjait is. Voltak olyanok, akik nem jósoltak nagy hasznot a szövetkezet tulajdonába kerülő gépektől. Dudec István brigádvezetö vallomása szerint a traktorosok pedig attól féltek, hogy az Holubek József és Konecny József már az EFSZ saját gépeivel idejében elvetették a kukoricát • EFSZ-ben kevesebb lesz a fizetésük, mint a gépállomáson volt. — Habár alaptalanul gondolkodtak így — szól közbe Saltjoviö Ferenc, nemzetgyűlési képviselő, a szövetkezet elnöke, mert a járás első szövetkezetei közé tartozunk. Később kiderült, hogy egészfalusi szövetkezetük van. Ebben az évben, június 7-én ünnepük megalakításának tizedik évfordulóját. Ma már 1304 hektár földön gazdálkodnak, amiből 1267 hektár szántó. 1958-ban a 209 tag 5 millió 573 ezer korona bevétellel dicsekedhetett, ami egymillió százezer koronával volt több, mint a tervezett. így érthető, hogy anyagi téren nem jelentett nehézséget a gépek és az egész brigádközpont átvétele. Gépparkjuk, amit 282 ezer koronáért vásároltak, lehetővé teszi, hogy célszerűen gazdálkodjanak. Ráadásul a traktorosok sem panaszkodnak. Havi átlagkeresetük 1700-1800 Kcs között ingadozik. Az EFSZ vezetősége ugyancsak elégedett a traktorosokkal, mert a tavaszi munkálatok agrotechnikai határidejét egy héttel lerövidítették, és minőségileg jobb munkát végeztek. A sikerben nagy része volt a javítócsoport tagjainak is, akik biztosították a gépek üzemképességét, valamint az agregátok gazdaságos kihasználását. Érdekesség kedvéért még nézzünk meg néhány számadatot ami annak bizonyítéka, hogy érdemes volt megvásárolni a gépeket. A márciusi hónapban elvégzett munkáért a ruzindoli szövetkezet 70 963 koronát fizetett volna a GTÄ- nak. Erre nem került sor, mivel sajátjukkal dolgoztak. Ennek következtében a kiadások így alakultak: a traktorosok fizetése 17 505 korona, az üzemanyag 19 323 koronába került, az alkatrészek 790 koronát emésztettek föl, és a javítók és a brigádvevezető fizetése 4629 korona, ami öszszesen 42 247 koronát tesz ki. Tehát a tiszta haszon 28 716 -koronának felel rríeg. Az említett példában csupán egy hónap eredményéről van szó, figyelmen kívül hagyva a minőséget és az agrotechnikai határidőt. Az elnök szintén véleményt mond ezzel kapcsolatban: — így van ez. Tavaly nagy összeget kifizettünk a traktorállomásnak. — 465 ezer koronát. Tudatában vagyok annak, hogy az idén ugyanazért a munkáért egyharmadávai kevesebb lesz a kiadás — fejezi be gondolataiba mélyedve hozzászólását. Ezenkívül még igénybevették a traktorokat a családi házak építésénél szükséges anyagszállításnál és Gyomok: Légitámadás!... Riadó! Szirénfalva Olyan félve húzódik meg a nagykaposi járás — sőt az ország legszélén ez a hétszáz lakosú falucska, mint a mostohagyerek az apja házában: csak vár, csak hallgat, hogy majd csak észreveszik ... Képünkön Durica Mihály, Danis Martin és Holubek Martin javítók, akiknek nagy részük van az időbeni jóminőségű munkák elvégzésében szövetkezeti fuvarozásoknál. A gépe két sokkalta jobban kihasználták, mint a múltban, mert a traktorosok és a javítócsoport tagjai mindent megtettek, csak hogy üzemképesek legyenek a járművek. Sluka József Sokáig nem vették észre, nem törődtek vele. Elfelejtettek neki villanyt adni, művelődési otthont, rendes iskolát, s otthon a faluban munkát, keresetet. Volt aki megunta a várakozást, kiment Amerikába, szerencsét próbálni. Azt remélte, jobb lesz kint, mint Fodor gróf földjein cselédkedni. Olyan is akadt nem egy, aki a városok gyárrengetegével cserélte fel a Latorca-menti erdőt, a víztől soványhátú földet, a rokkant ekét, falusi félhomályt. Szirénfalva ... A neve régi mondákat, meséket sejtet, kilúgozott termőföldje a kegyetlen Latorca áradásait panaszolja. Lakosai a szorgalmas, aranyszívű, csöndesszavú emberek, mintha most indulnának, hogy utolérjék a fejlődést. Mert 1945-ig az nehezen ment. A felszabadulás után sem úgy volt, mint máshol. Nem olyan gyorsan, nagy léptekkel érkezett Szirénfalvára, az új élet, mint máshová. Lassabban omlottak le a régi házfalak, s csak 10 — 15 gólyának kellett a fészkét áttelepítenie a csűrre, hogy a modern lakóházak látképét ne zavarja. A szo-A kelet-szlovákiai síkságokon lakó földművesek körében évtizedeken keresztül fel sem vetődött a gondolat, hogy tudományosan is lehet és kell a mezőgazdasággal foglalkozni A királyhelmeci járásban a járás mezőgazdasági földterületének birtoklása ad erre magyarázatot. Ugyanis néhány, ezer hold fölé emelkedő egyházi, grófi, bárói birtokon kívül alig akadt 15 hektártól nagyobb földterületen gazdálkodó földművelő, és a pár holdat művelők nem igen tűzhettek ki merészebb célt, mint a család mindennapi kenyerének biztosítását. A felszabadulás, helyesebben a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek megalapítása után a termelési forma megvalósításához erősen hiányolnak módban is változást követelt. Különösen a bodrogközi róna földművelői emlegették mind gyakrabban, hogy a kitűzött termelési irányszámok megvalósításhoz erősen hiányolnak egy mezőgazdasági kísérleti állomást. Hiszen lehetetlen, Diőszeg vagy Végles környékén Kelet-Szlovákia területére is alkalmas növényfajtákat kitenyészteni. Még a múlt évben nyilvánosság elé került a kelet-szlovákiai nagy vízrendszer kiépítésének terve. Ezzel egyidöben kezdődött Szomotor község közelében a rég óhajtott kísérleti állomás kiépítése, melyre kormányunk 7 millió korona befektetést irányzott elő. Nemcsak Bodrogköz, de egész Kelet-Szlovákia földművelői örömmel fogadták a jelentős eseményt. A munkálatok már folynak. A címképen a kísérleti állomás öntözőberendezésének munkálatait láthatjuk, melyen Csizmár Mihály betonozó csoportja az elmúlt napokban végezte be az utolsó méterek elkészítését. Már ebben az évben 130 hektáros területet öntözhetnek majd a tíz kilométer ho-.szúságot kitevő csatornahálózati Második képünkön a Csehszlovák Tudományos Akadémia mellett működő^ Vízgazdálkodási Kísérleti Állomás dolgozóit, Serdi Barnát, Cinke Jánost és Bencik Margitot látjuk, amint a talaj nedvességtartalmát mérik. A harmadik képen Huci János, a kísérleti állomás vezetője a különböző növények fejlődésén vizsgálja a vízgazdálkodás eredményeit. —ti TUDJA-E? ... hogy „Bábel tornya“ voltaképpen egy ázsiai ókori világbirodalom fővárosának, a nem egészen hatezer évvel ezelőtt alapított Babilonnak a 192 méter magas csillagvizsgáló épülete volt. ... hogy a Fülöp-szigetek 7083 szigetet foglalnak magukba a Csendesóceán délnyugati részén, kereken 300 ezer négyzetkilométer kiterjedésben. .. . hogy a keresztcsőrű nevű madár sajátosan meggörbült csőrén a felső és alsó kávák vége élesen kereszteződik. s ez lehetővé teszi, hogy a fenyőtoboz pikkelyeinek feltörése nélkül hozzáférjen a magokhoz. ... hogy az olyan egyszerű cselekvésünk is, amilyen valamely tárgy felemelése a földről, legalább 40—50 izmunk együttműködésének az eredménye. ... hogy 20 centiméter vastag humuszréteg természetes módon való képződéséhez több mint kétezer esztendő szükséges. • ... hogy a verszt (vjerszta) egy kilométernél valamivel nagyobb hoszszúságot — 1067 métert — jelentő régi orosz hosszmérték volt. népe kilép a félhomályból vetkezetalakításhoz is féltek hozzákezdeni. Semmiből hogy csináljunk valamit? — tűnődtek. A vérszegény föld? Abban nem bíztak. S akkor még új társadalmunkban, még önmagukban sem eléggé. Aki tehette, otthagyta a falut. Mentek, mert látták, hogy gyorsabban épülnek a gyárak, mint ahogy a Latorca parton, a hazai földön terem a több kenyér. Csak most január elsején alakult meg náluk az EFSZ. A föld összterülete 280 hektár. Ebből 180 hektárnyi a szántó. — Ez volt az egész, amivel a 92 ember elkezdte — mondja Almásy Zoltán, aki a szövetkezeti könyvelés egy részét végzi. , — Most májusban már 80 darab tehenünk, 108 növendékmarhánk, 9 pár fogatunk van. 13 ezer szőlötőt ültettünk. Ősszel gyümölcsöst telepítünk. Államunk segítsége, kölcsön kellett ehhez a gyarapodáshoz. S oszlik a kétkedés, már kedvvel megy a munka. Csodálkoznak, hogy így is lehet, s kiváncsiak, mit lehet még ... — Aztán máshol hogyan megy? — kérdezik. Vannak-e jobbak? Sorolom nekik, hol milyenek a szövetkezetek. — Hát hiszen, ha majd nálunk is úgy lesz... De mikor lesz az! Mert ez a Latorca!... Igen, a Latorca még mindig uralkodik. De nem sokáig. Júniusban a nagykaposi járás meliorációs szövetkezete Szirénfalván elkezdi természetformáló munkáját. Nagy ünnep lesz ez a falu számára. A járás legjobb kultúrcsoportja adja majd a műsort. Úgy tudják, Novotny elvtárs köztársaságunk elnöke is meglátogatja őket e nevezetes napon. — Azt akarjuk, hogy akkorra minden nagyon szép legyen - mondják. — Még ezt kell azután minél hamarább sarokba dobnunk — mutat ujjával a falon lógó füstös petróleumlámpára Almásy elvtárs. Mert a villany is egyre jobban hiányzik. Ügy szeretnék, ha a többivel együtt, - az új művelődési otthonnal, s a megszelídített Latorcával — a fény is eljutna a faluba. A községfejlesztési tervek szerint 1960-ban erre is sor kerül, s Szirénfalva behozva minden lemaradást, bátor, biztos léptekkel haladhat majd az élvonalban. A fejlődő szövetkezet, a tervező emberek, az épülőfélben lévő kultúrotthon, a melioráció kezdetét jelentő ünnepre készülő iskolások - egy új életet kezdő faluról beszélnek. S hogy a kezdetnek a folytatása is jó lesz, hogy a szövetkezeti gazdálkodás, a villanyfény, a kultúrotthon visszahívja a falu „hűtlen" gyermekeit is, arról a szövetkezeti tagok önbizalma, a közös munka erejébe vetett hitük tanúskodik. Harasztiné M. Erzsébet
