Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-24 / 41. szám
sarabolás, kapálás, öntözés, íejtrágyázás! Új módszerekkel jobban megy a munka A csallóközcsütörtöki GTÄ 1953-tól minden évben száz százalékon (elül teljesíti feladatát. Üj munkamódszerek bevezetésével a gépállomás kollektívája állandóan csökkenti az egy hektár megművelésére eső pénzbeli kiadást. Ez az összeg például 1955- ben még 91,95 koronát tett ki, 1958- ra pedig 85,51 koronára csökkent. A GXÁ laboratóriumi szolgálata is lelkiismeretesen vizsgálja a szövetkezetekből bekUldött földmintákat, s ennek alapján részletes trágyázás! tervet dolgoz ki. Nagylégen új meliorációs központot alakítottak, melynek az a feladata, hogy segítséget nyújtson a föld szerkezetének megjavításában. HatvanKésőbb sikerült ezt is szemügyre vennem. A somorjai EFSZ-ben végignéztem Stasniak Ignác zootechnikus munkáját, amint a továbbtenyésztésre szánt állatok közül selejtezte ki az alkalmatlanokat. A gűtori szövetkezetben nagy meglepetésben volt részem. Üzemben találtam a répaegj'elés fáradságos munkáján könnyítő gépet. A dolgozó aszszonyok nem térdelve, hanem ülve végzik munkájukat és így naponta az eddigi 6-8 ár helyett a gépi segítség mellett 15 árt egyelnek ki személyenként. így érthető Földes Emil, a szövetkezet elnökének az öröme, aki nagy elismeréssel beszél a gépállomás hasznos segítségéről. JOZEF SLUKA Izmosodik a kővári EFSZ A gűtori szövetkezetesek répaegyelés közben. A termelésben elért szép eredményeknek és a gépesítés kiszélesítésének köszönhetik azt is, hogy ez év áprilisában köztársasági elnökünk és kormányunk Munkaérdemrenddel tüntette ki a gépállomást, amit Lubomír Strougal mező- és erdőgazdasági miniszter nyújtott át a traktorállomás kollektívájának. Sípos Emil fcagronómus részletesen elmondja, hogyan használták ki a járás 40 szövetkezetében a gépesítés előnyeit. — Tavaly gabonatermésünk 80 százalékát kombájnnal arattuk le. Ezenkívül 23 200 hektár kapásnövény megművelésére alkalmaztuk a sorközi művelést, trágyalé és ammóniával való öntözéssel egybekapcsolva. nyolc öntözőberendezés segítségével 1730 hektár területen biztosítják a kívánt nedvességtartalmat. Két éven belül 165 hektáron a vízlevezetést is elvégzik. Boldogla határában található hazánk legjobb tőzegfajtája. Ennek a kitermelése is az ő hatáskörükbe tartozik. Innen naponta tíz vagonnal szállítanak az illetékes helyekre. A GTÄ zoo- és agrotechnikai szolgálata — Gubi József szerint — szintén kihasználja a fejlett technika vívmányait. Tevékenységükről sokat lehetne beszélni. — Vagy inkább a gyakorlati tényekre kíváncsi? — kérdi Miklós István, a GTÁ igazgatója. — Eltalálta, erre gondoltam. melyben már zöldellt a gyom. így örömmel mondhatjuk, hogy a kékkői járásban az elsők között emlegetik szövetkezetünket. A múlt év első negyedévétől egészen az év végéig birtokunkban volt a járási versenyzászló. Ebben az évben sem szeretnénk lemaradni az élvonalból, amit már számos tettünk bizonyít. Hogy is állunk a növénytermesztés és az állattenyésztés terén? A repce termesztése ezidáig ismeretlen volt a kővári földművesek előtt. Ma szövetkezetünknek van a környéken, a legszebb repcéje. Természetesen úgy nem lehet repcét termelni, mint a kővári egyénileg gazdálkodó földművesek akartak, akik olyan talajba vetették el a magot, melyben már zöldéit a gyom. így aztán állandóan azon panaszkodtak: lilába minden igyekezet, a kővári határ nem alkalmas a repce termesztésére. Szövetkezetünk azonban tettekkel bebizonyítani, hogy igenis, megterem határunkban a repce, csak meg kell adni a földnek, ami jár, idejében, jól előkészített talajba kell vetni a repce magját! Egy másik igen fontos ipari növény — a cukorrépa — melynek termesztéséről ugyanaz a hír járta Kőváron, Versenyben a többtermelésért A Málasi Állami Gazdaság dolgozói ez évben ugyancsak nekigyürkőztek a tavaszi munkák Idejében való és jó elvégzésének. Hogy a lendületes munka eredményes legyen, a gazdaság összes részlege között szocialista munkaverseny indult meg. A versenyt minden egyes dolgozó komolyan veszi. Bizonyítja ezt az is, hogy május 12-én befejeztük a 81 hektár cukorrépa egyelését. Nagy gondot fordítunk a munka minőségére is. A cukorrépátokét 18 cm távolságban hagytuk meg. Ezzel elértük azt, hogy hektáronként körülbelül 90 ezer répatő maradt. A cukorrépa fejtrágyázását is elvégeztük már. Vincur és Benkó munkaérdemrenddel kitüntetett traktorosok éjt nappallá tesznek azért, hogy cukorrépából gazdag termést takarítsunk be. Az öntözőberendezést is elkészítettük már. Elhatároztuk, hogy a 400 mázsás hektárhozamot túlszárnyaljuk! A dohány ültetését 14 hektáron szintén befejeztük. A napokban megkezdjük a kukorica kapálását. A 70 hektár kukoricaföldön bő termésre számítunk. Az egész területén különböző kísérleti formákat vezettünk be. Egy öt hektáros parcellán cseh és szlovák mérnökök, kísérleti állomások dolgozói végeznek különböző megfigyeléseket, kísérleteket. Gabonaféléink is szépek, dúsak. A takarmánynövények szintén gazdag termést ígérnek, A napokban már meg is kezdjük a herefélék első kaszálását. Azt akarjuk, hogy bö és jó minőségű takarmánnyal elegendő és egészséges állatállománnyal rendelkezzünk. Őbert János, Málas. Szerte az országban nagy károkat okozhatnak a növénykártevök, lóként cukorrépa és burgonya veteményeinkben, ha idejében nem gondoskodunk a növénykártevök elleni védekezésről. Főként az agronómusok feladata, hogy naponként ellenőrizzék a véleményeket, jól megszervezzék a kártevők elleni védekezést, és ha a szükség úgy kívánja, azonnal és eredményesen tudjanak beavatkozni. Tavaszi jelentés Lénártfalvóról A lénártfalvai szövetkezet elnökével Tóth Lajossal az EFSZ gazdasági udvarán találkoztam. — Szétnéztem a telepen — mondja. — Aztán megyek a haeárba, mert A lovak is jó szolgálatot tesznek a kukorica sarabolásánál most, kapálás idején minden tag kint van. Néhány perc múlva már útban voltunk a határ felé, közben az elnök elmondta, hogy az idén a cukorrépa vetésterületét jól kibővítették. — Míg tavaly csak 13 hektáron termeltünk cukorrépát — mondja — addig az idén 24 hektáron termelünk. Az elmúlt évben az átlagos hektárhozam 320 mázsa körül volt. — Milyen hektárhozamra számítanak az idén ? — Legalább 400 mázsára, sőt többre — Hogyan akarják az említett hektárhozamot elérni? — Elsősorban a földet már tavaly előkészítettük a cukorrépa alá, idejében vetettünk, saraboltunk és egyeseltünk. Jelenleg a traktorral másodszor saraboljuk. Mindezek mellett 12 hektárt ammóniummal mütrágváztunk. Alig megyünk párszáz métert nagy kukoricatáblához érünk. Az elnök félhangosan, hogy én is halljam, megjegyzi: — Les« kukoricánk bőven, "{avaly 32, az idén pedig 45 hektárt vetettünk. Holnap már végzünk a répával — aztán jövünk a kukoricába. — Hányszor kapálják meg a répát? — Ahányszor szükséges lesz, — válaszolja. Míg így beszélgetünk a dűlőúton, megérkezünk Gábri József agronómushoz. aki éppen Csótó traktorossal hat hektáros parcellában a silókukoricát veti. — Lesz elegendő siló? — Az elmúlt évben 700 köbméter silónk volt csupán. Ez évben legalább 1500 köbmétert akarunk besilózni. — Tiz hektáron termelünk silókukoricát — szól közbe az elnök, és valamennyit tejesérésben silózzuk. Az őszikeverék silózását már megkezdtük és holnap végzünk is vele. Helyére silókukoricát vetünk. — Megy nálunk a munka, mint a karikacsapás, — vág az elnök szavaiba az agronómus. Ez pedig annak a következménye, hogy saját gépeink, de ami a legfontosabb, saját traktorosaink vannak. A nagy igyekezetről magam is meggyőződtem — hisz a kapásnövények gyomnélküliek. A szövetkezet tagságának szorgos keze kiirtotta. A tavaszi munkákat idejében igyekszenek elvégezni, hogy a járásban megszerezzék az elsőséget. Természetesen azért is, hogy magasabb hektárhozamot érjenek el, hogy gazdagabb, erősebb legyen a szövetkezet és bőven jusson a tagságnak is, meg a közellá-Varga Géza és Gábri József másodszor sarabolják a cukorrépát tásnak is. S ha továbbra is ilyen igyekvők lesznek, akkor a tervek bizonyosan valóra válnak. Németh János és most is azt hangoztatják a még egyénileg gazdálkodó földművesek: a kővári föld nem termi meg a cukorrépát. Így gondolkodik például Csáki Ferenc, egyénileg gazdálkodó földműves, aki a tavasszal a cukorrépa magot sem váltotta ki! Hogyan gondolja Csáki Ferenc? Tovább is mehet ez így? A szövetkezeti dolgozók a műit évben alaposan megcáfolták az alaptalan állítást és tettekkel bebizonyították, hogy igenis megterem a kővári határban a cukorrépa is. Ez év tavaszán hat hektár területet vetettünk be cukorrépával. Hektáronként 400 mázsát szeretnénk elérni. A szépen fejlődő cukorrépát megsaraboltuk és már kiegyeltük. Ezután még ötször kapáljuk meg a cukorrépát. A bő és jóminőségű takarmányalap biztosítása érdekében, nagy súlyt fektetünk a kukorica termelésére. A múlt évben 40 mázsás hektárhozamot értünk el kukoricából. Az idén 50 mázsát szeretnénk elérni. Mindezt a talaj jó előkészítésével és a négyszeri kapálással biztosítjuk. Szövetkezetünknek szép, egészséges marhaállománya van. Jelenleg 125 darab. Siket József zootechnikussal való beszélgetésünk folyamán megtudtam, hogy áprilisban 10,5 liter volt a napi tejhozam. — Májusban 11 literre szeretnénk felemelni a tejhozamot — mondotta a zootechnikus. Megjegyzem, hogy az egy tehénre eső tejtermelésben, darabonként 5000 liter évi átlaggal versenyre hívtuk a kékkői járás összes szövetkezetét. Bízunk, hogy a versenyben győzünk, hiszen az ősz folyamán öt hektár legelőt szántottunk fel, melybe silótakarmányt vetettünk. Herefélékből és a jóminőségű rétiszénából is gazdag termést várunk! VANKÖ IMRE, Kővár Hangszóróavatás Dacsókeszin Immár egy hete, hogy a kis, fatu fiatalja, öregje ünneplőbe öltözött s a kultúrliáz felé sietett.., Hármat üt az óra, nyüzsög a nép, forrong az ünnepi hangulati Rövid bevezetőt, köszöntőt, majd a főbeszámolót sugározza a hangszóró: — ... Nem a véletlen dolga, hogy Dacsókesei hangszórót kapott. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás nagyszerű eredményeinek, községünk kötelességtudó, hazaszeretó dolgozóinak, pártunk helyes politikájának köszönhető! ... Viharos taps, éljenzés. S ez mindent magábafoglal: helyesli a mát, az eddig megtett utat, s követeli a még szebb, boldogabb holnapot. Mert az emberek mindig többet szeretnének. Villany titán hangszórót óhajtottak, gramofonos rádió mellé televízort vásárolnak. S ez így van rendjén, így van jól! Különösen, ha mindazt, amink van és amink még lesz értékelni tudjuk, dolgozni tudunk érte! Bátran állíthatjuk, hogy a dacsókesziek küzdöttek a máért, dolgoznak a holnapért. A hegyaljai községek — Csáb, Sirak, Kőkeszi, Gyürki, Terbe-Hektáronként 500 mázsa cukorrépa A pálóci szövetkezet elnökével, Hrajnov Istvánnal beszélgetünk. — Mennyi cukorrépát akarnak kitermelni ebben az évben? — Tavaly 460 mázsát termeltünk hektáronként. Az idén még szebb eredményre számítunk. Mindent megteszünk, hogy hektáronként 500 mázsás cukorrépatermést takarítsunk be. — Mit tesznek a hektárhozam növelésének érdekében? — Az első intézkedést már az ősz folyamán megtettük, amikor 400 mázsa istállótrágyát hordtunk ki egy-egy hektárra. A második intézkedés abból állt, hogy még vetés előtt az egész vetésterületet ammóniákkal trágyáztuk, a napokban pedig 18-20 cm távolságra egyeltük ki a répát. így tettünk tavaly is. S aztán jön újra a sarabolás, és ismét sarabolás, öntözés és fejtrágyázás. Reméljük, hogy ezek után joggal reménykedünk. K. F. gec - közűi uacsoKeszi von az első, ahol gyökeretvert a nagyüzemi gazdálkodás. Kis- és középparasztok, régi cselédek, munkások fogtak össze és elindultak az új úton! S ma már egész községi szövetkezet - egy-két hektár kivételével - van ebben a 600-700 lelket számláló faluban! Kell ehhez kommentár?! Es ahhoz, hogy a növényápolás terén a dacsókeszi szövetkezet az első a kékkői járásban?! A korai burgonyát még május első hetében bekapálták. A cukorrépa.egyelését is befejezték már. S mindezt nagyobb részben a nők végezték. A férfiak az építkezést, a lucerna kaszálását végzik, öszilendek után silókukoricát, csatornádét vetettek. Az igyekezet, a szorgalom tehát határtalan. Es mindezt a jó munkaszervezés szüli! Petrovics Pál agronómus úgy vezeti, irányítja a munkát, mintha mindig azt csinálta volna. Pedig csak ősz óta tagja a szövetkezetnek. Igaz, már mint magángazdáról elismeréssel beszéltek gazdatársai. Lovai almásderesek, tehenei tiszták, kövérek, jól tejelők voltak. Említésre méltó az is, hogy Petrovics agronómus már mint magángazda négyzetes-fészkesen ültette a kukoricát. Lucernát, hereféléket több hektáron termelt! Az agronómusi beosztás tehát neki jár, őt illeti. S az az öröm és vígság, amely a hangszóróavatást követte, olyan embereket illet meg, mint a dacsókesziek!... Z. J. A jó munka eredménye A Dolná Krupá-i szövetkezet szép eredményeket ér el a mezőgazdasági termékek termelésében. Két csoportban dolgoznak a tagok, és versenyszerű munkájuk arra készteti őket, hogy még nagyobb igyekezetei fejtsenek ki. Az EfSZ-ek IV. országos kongreszszusán a jó eredményért kitüntetést is kaptak. A tavalyi eredmények azt bizonyítják, hogy nagyban segített a csoportok közötti verseny. A tervezett hektárhozamokat csaknem mindenből túllépték. Kukoricából 69. cukorrépából 344. burgonyából 202 és takarmányrépából közel 700 mázsás hektárhozamot értek el. Ezek az eredmények nem a véletlen müve, hanem a helyes munkaszervezés és a helyes agrotechnika betartásának az eredménye. A csoport vezetője, Gajarszktf József még elég fiatal. Az 6 szervezőmunkája tette lehetővé, hogy a munkát határidő előtt elvégezték. Terméseredmény a nagyszombati járásban a legjobbak közé tartozott. Növelték az önköltségcsökkentést s a tavalyelőttihez mérten jóval szebb és jobb munkát végeztek. A szövetkezet vezetősége elhatározta, hogy a fiatalokban bízva, nemcsak a kapások hektárhozamait teljesítik túl, hanem minden egyes termékből. Ehhez pedig megvan minden feltétel! ' Pál Ottó
