Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-24 / 41. szám
A sr.oda lista faluért A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1959. május 24. Ára 30 fillér X. évfolyam, 41. szám. MIÉRT INDOKOLT a szövetkezetesítés meggyorsítása rÁ legfrisebb jelentések szerint Szlovákiában jól halad a szövetkezetek alakítása. Az utolsó két hét alatt 15 új EFSZ alakult. A szocialista szektor a földterület 70 százalékán gazdálkodik. Összesen 2571 EFSZ-ünk van. Az eredmények bizonyítják, hogy NB-ink agitátorainak munkája érleli gyümölcsét. Akik még nemrég a tegnappal küzdöttek, ma már c jövőbe néznek. De amint látjuk, akad még tennivaló. A földterület 50 százalékán még mindig egyéni gazdálkodás folyik. Akadnak olyanok is, akik azt állítják, hogy nem kel! sietni, ráérünk. Egyesek tudatlanul, a falusi kulákok hangját tolmácsolják ily módon. A szövetkezetek alakításával kapcsolatos másik nézet onnan ered, hpgy többek nem látják még csszeségében a végső célt. Hozzunk csak fel egy példát Iván Sándor leveléből: „Azt hiszem nem haragudhat meg érte senki, amikor azt írom, az egyéni gazdálkodás már terhére van társadalmunknak, ideje volna, hogy minden egyéni gazda vizsgálja meg lelkiismeretét és a közös cél elérése érdekében új gazdálkodási módot válasszon.“ A levélíró ügyesen kimutatja, hogy a kassai járásban — bár az idén szép eredményeket értek el a szövetkezetek alakításában — miért indokolt az agitációs munka fokozása. Azok a községek, ahol még mindig egyéni gazdálkodás folyik, egyetlen termékből sem teljesítették beadási kötelezettségüket. Felsőtőjkés a sertéshúst csak 6,1, Abaújszakály a tejet csak 5,6 százalékra teljesítette, Bernádfalva, Bóesárd, Hilyó, összesen 11 község a négy főtermék beadásából nem érte el az 50 százalékot. Ezzel szemben Bólyár, Budamér, Györke, Gönyü, Öcsvár, Rákos, Szalánchuta, szövetkezeti községek, mind 100 százalékon felül teljesítették beadásukat. „Ezek az érvek bizonyára meggyőzik az olvasókat arról, hogy az egyéni gazdálkodás fékezi a ' közellátást.“ — fejezi be levelét Iván Sándor elvtárs. Mit mond ez a levél? Azt, hogy a kassai járás egyéni gazdálkodói egyrészt zavart okoznak a közellátásban, másrészt mivel kevesebbet adnak el, laposabb az erszény. Ml pedig nem akarunk többé foltos nadrágú, adőságokkal fűző földműveseket. Célunk, hogy a kulturált szövetkezeti paraszt a műveltség legmagasabb fokán a gépek segítségével — amit munkásosztályunk ad — soha nem látott módon emelje a mezőgazdasági termelést és ezzel párhuzamosan gazdagodjék. Azt akarjuk, hogy minden földműves művelődjön, olvasson. Ezt pedig csakis szövetkezeti úton érheti el. A délvidéki járások nagyon szép eredményeket értek el a szövetkezetek alakításában. De elmaradás észlelhető a párkányi, a kékkői, és vágsellyel járásban. JNB-on a sor, hogy még többet foglalkozzanak — főleg most aratás előtt — amikor nemsokára új gazdasági év kezdődik, a még egyénileg gazdálkodó pafásztokkal. Minden községben megalakítható a szövetkezet. Persze türelmes, hoszszantartó agitációs munkára van szükség. Riport útjainkon gyakran találkozunk olyan földművesekkel, akik pár évvel, vagy hónappal ezelőtt még nem értették meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyét. Most így nyilatkoznak: „Ha valaki azt mondaná, hogy lépjek ki a szövetkezetből, megjárná!“ Ezrével vélekednek így a tegnap egyéni gazdái és a ma szövetkezetesei. Saját maguk győződnek meg, hogy a közösben, többen, nagyobb termést érhetnek el, mindannyiuk, az egész község kulturális és gazdasági felemelkedés útja a szövetkezet. Munkában q növényvédelmi brigád Bulgáriában 5450 szövetkezet volt az összevonás után, azonban most csak 700 van. A Bolgár Nemzetgyűlés már-FELHÍVÁS-a cukorrépa kártevői ellen való védekezésre A Zselízi Állami Gazdaság és a fegyvernek! szövetkezet dolgozói jól tudják, hogy cukorrépából magas hektárhozamot csakis helyes agrotechnikai módszerekkel és a kártevők elleni védekezéssel érhetlek el. Ennek érdekében az említett ÁG és EFSZ felhívással fordul az összes cukorrépa termelőkhöz, hogy haladéktalanul vegyék fel a harcot a cukorrépa kártevői ellen. Meg kell előznünk az elszaporodást, agrotechnikai határidőben kell megkezdenünk a védekezést. Fel kell használnunk minden rendelkezésünkre álló vegyszert, s ha talán ez nem lenne meg, a legrövidebb időn belül szerezzük be. Minél hamarabb meg kell kezdenünk a permetezést, illetve a porozást, hogy megakadályozzuk a kártevők nagy mértékben való elszaporodását, s hogy a betakarításkor njtnél magasabb legyen a hektárhozanj. Gyümölcsöző a fiatalok munkája A kutat ugyan,már elkészítették, Aiotor is van, azonban 420 méter csővezeték hiányzik. — Járunk utána, azonban eddig nem sikerült beszerezni. De mindent megteszünk, hogy ez is meglegyen, iftert akkor a zöldségfélékből bő jövedelemre számíthatunk, — mondja a szövetkezet elnöke. Tíz hektáron dinnyét, 40 áron káposztaféléket 50 áron uborkát, 20 áron karalábét és sok egyéb zöldségfélét terme! ez a szorgalmas csoport. Ha sikerül az öntözőberendezést felszerelni, az ógyallai járásban talán az itt működő kertészeti csoport érhetné el a legszebb eredményeket.-há-A csoport tagjainak egy része — Ügyesek ezek a lányok — mondja Susánszky Adáin a szövetkezet főkertésze. - Ügy jár a kezük, akárcsak a gép. Mi is így láttuk. Gyorsan és jól dolgoznak. Több mint másfél hektár területet ültetnek be egy nap alatt. Ottjártunkkor a fűszerpaprika palántákat ültették. — Ez mind az ő munkájukat dicséri — mondja Susánszky elvtárs, a beültetett táblák felé mutatva. — Hány hektár? — kérdezzük. — Tíz hektárnak nem sok a híja. De van még másik tábla is. — És fűszerpaprikából hány hektárt ültetnek? — Csaknem eléri a hármat. Mintha futószalagon csinálnák, olyan ütemesen megy a munka. Az pgyik soroz, a másik a palántákat Csató traktoros és Tóth Lajos a lénártfalvi EFSZ elnöke a silókukoricát vetik. (Riport a 3. oldalon.) kel. Sok esetben nem készítenek vizet, avagy vegyszert, bár jó előre értesítjük őket. így jártunk Tamásfalán, Pálfalán és Jánosiban is. Ilyen eljárások pedig gátolják munkánkat. — A répa elvégzése után milyen munka vár a brigádra? — Hamarosan 8 — 10 ezer gyümölcsfát szeretnénk újbői bepermetezni, hogy a gyümölcsöt megvédjük a rovaroktól. Míg Így beszélgettünk Pásztor Zoltán, a kísérleti kertből burgonyalevelet hoz be, idegesen mondja: Jópár évvel ezelőtt a gazda tehetetlenül nézte, hogyan teszi vetését tönkre a gyom és főképp az élősködő növénykártevők. Ha idejéből futotta, a gyomot még csak kiirtotta, a növénykártevők azonban szabadon garázdálkodhattak. Ma már mindez megváltozott. A gépek e téren is segítségére jöttek szövetkezeteseinknek. A GTÁ-ok mellett megalakultak a növényvédelmi brigádok. Az elmúlt hétfőn a rimaszombati növényvédelmi brigádot látogattuk meg. Szorgos munkában találtuk a csoportot. Caban János, a növényvédelmi brigád vezetője elmondotta, hogy ezidáig 300 hektár gabonafélét, 20 hektár lent és 111 hektár repcét permeteztek be Dykotex-el a gyom ellen. Ugyancsak 600 hektár lent poroztak be a bolha ellen és 8900 fát permeteztek be. Győzik-e a munkát? Ezidáig igen. Négy gépünk van. S az idén nem vólt gyomos a vetés. Például Nagybalogon 100 hektárra volt szerződésünk és csak öt hektárt permeteztünk. A többit nem volt szükséges. Ez jó jel. Látszik, hogy szövetkezeteink nagyobb gondot fordítanak a helyes vetésforgó betartására, javul az agrotechnika s így kisebb az elgyomosodás. — A közeli napokban milyen munkát fognak végezni? — A len mellett megkezdjük a répa permetezését is — Ekatinnal. Erre szükség van, mert a répabolha már jelentkezett. Ezt az eljárást mintegy 600 hektáron végezzük el. — A szövetkezetek elégedettek-e a brigád munkájával? — A legtöbb szövetkezet elégedett a' munkákkal. Mi azonban nem vágyunk megelégedve a szövetkezetek— a nemjóját! Már mandalinkák is vannak! Caban elvtérs a telefon után nyúl, hogy a járási nemzeti bizottságot értesítse. Rövid beszélgetés után már kész is a határozat, melyet így tolmácsol társainak:- Legalább 1200 hektárt rövid időn belül poroznunk kell. A nag./ tábláktól nerrr félünk. Ott elvégezzük a munkát magunk is. Pásztor Zoltán azonnal traktorára ül, hogy ne mulasszon egy percet sem a kártevők ellerti harcból. -os Pásztor Zoltán munka közben TODOR ZSIVKOV elvtárs, Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Képköztársaság kormányküldöttségének vezetője. \KTOK JUGOV elvtárs, Bulgária Kom nunista Pártja központi bizottsági Politikai Irodájának tagja, a Bolgá Népköztársaság minisztertanácsánál elnöke. Bolgár párt- és korniÉnykildöttség laziiriso Hazánk fővárosa május 21-én fogadta a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét, melyet Todor Zsivkov elvtárs, Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára vezet. A bolgár párt- és kormányküldöttség Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának meghívására érkezett hazánkba. A küldöttség több üzemet és EFSZ-t látogat meg. ciusi ülésén ematarozta, hogy a gépeket átadják a szövetkezeteknek. Olyan körzetekben, ahol még gyengébbek a szövetkezetek, ott egy Ideig még meghagyják a gép- és íraktorállomásokat. A beadási rendszert megszüntették és áttértek az egységes árakra, persze, ezzel az intézkedéssel nem szűnt meg az EFSZ-ek és ÄG-ok kötelessége a közellátással szemben. A ledolgozott munkaegységekre 60 szá*zalék előleget adnak. Az állami költségvetési terv az 1959 évre előirányozza, 1,855 évhez viszonyítva, hogy 26 669 millió Ievával emelkedik a termelés összértéke. A szocialista kultúra kongresszusa előtt Mióta dolgozó népünk kezébe került az EFSZ-ek IV. országos kongresszusának III. vitaanyaga, azóta falut várost állandó izgalomban tart a kérdés, mit tettünk idáig, mit kell tennünk, hogy megteremtsük a szocialista kultúrát. Van olyan falu, ahol azt hiszik, megalakították a tánccsoportot, vagy lejátszották egy színművet — már a szocialista kultúrát jejlesztik, már a kulturális jorradálom betetőzése jelé haladnák. Kém egy község , a művelődési otthon felépítésében lát' ja a szocialista kultúra megteremtését, de ezekkel szemben sok olyan helyet találhatunk, ahol már helyesen ! értelmezik ezt a feladatot, s tudják, az emberek átnevelése, tanítása, az alapos szákmai tudás, a politikai tisz- i tánlátás, az önzetlen közösségi érzés, az általános műveltség nélkül nincs szocialista kultúra, s elsősorban ennek \ a megteremtésére törekednek. Hatalmas szerepet játszik, fontos határkövet jelent a kulturális forradalom betetőzése felé vezető úton a közeljövőben Prágában megtartandó szocialista kultúra kongresszusa. A kongresszus előkészítésének időszakában kulturális dolgozóinak csoportjai járták a faltalcat, üzemeket közvetlen közelről megismerték a munkások, parasztok problémáit, fejlettségüket, igényeiket, meghallgatták követelményeiket: egyszóval nyakig merültek az élet kérdéseibe. A szövetkezeti tagok, ipari munkások pedig az írókkal, művészekkel, kulturális életünk képviselőivel folytatott beszélgetések során nyertek pontos betekintést a kulturális forradalom betetőzése elérésének feladataiba, közelebb kerültek kulturális életünk problémaihoz, s megerősödött bennük az a tudat, hogy a kultúra a művészetek megismerésével gyorsabban emelkedhet fel dolgozó népünk arra a színvonalra, melyet a szocializmus betetőzése megkíván. Természetesen íróinkra, művészeinkre sem maradnak hatás nélkül a dolgozókkal folytatott beszélgetések. Megismerik a munkásemberek gondolkodásmódját, munkahelyét — szóval nyákig merülnek a mindennapi élet problémáiba, a hétköznapok egyszerű hősei — a dolgozók — nagyobb, szebb és reálisabb művek megírására, mesteri alkotások készítésére ihletik őket. Mindezt összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a szocialista kultúra kongresszusa óriási lendítőerővel hat majd kulturális életünk fejlődésére. Szép számban dolgoznak fiatalok a szentpéteri szövetkezetben. Csupán a kertészeti csoportban több mint harminc.an. Hozzá kell még tenni, hogy jó eredménnyel. hordja kézhez, a többi pedig ültet és locsol. A munka jó ütemét legjóbbán bizonyítja Az eddig elért eredmény. Pivodek Klára, Tóth Mária. Vida Anna, Elekes Irén, Keszegh Júlia, Elekes Zsqfi, Kovács Erzsébet és a többi lányok érdeme, hogy a palánták kiültétését határidőben befejezhetik. A fökertész szerint határozott jó eredményre nem számítanak. Hogyan lehet ez? Hiszen olyan szépen növekednek a palánták! — Hát úgy, ha a szokott módon garázdálkodik majd a szárazság — — magyarázza. — Nincs öntözőberendezésünk, pedig a zöldségnek kell a víz. ■,........,..............^1.11
