Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-09 / 36-37. szám
1959. május 9. VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 139 * házilag is előállíthatjuk. A szükséges kellékek: legalább 4 — 5 m széles tengely, két db keskeny nyomot hagyó kerék, két db rúd és pár szál 3,5 —4,5 m hosszú deszka, amelyekből a vályút elkészítjük. Ezt úgy szereljük a tengelyre,,, hogy a lucerna magasságának megfelelően szabályozható legyen. Ugyanis ezt a készüléket a lucernán több ízben kell járatni, de főleg a virágzás előtt és alatt, a bimbőgubacslegyek fő rajzást idejében,- június második felében. A bogárfogókészülékek meleg, napos, szélcsendes időben járnak jó eredménnyel. Járatás közben időszakonként a vályút kitisztítjuk, a rovarokat elpusztítjuk, majd újra bekenve folytatjuk a műveletet. A káros rovarokkal szemben a magtermesztésben nagyon fontos szerepet töltenek be a hasznos rovarok, főleg a poszméhek, és a háziméhek. Ezek nagy mértékben képesek a lucerna hosszú, pártacsövű virágait felnyitni, hogy a bibére virágpor juthasson. Ahol ezek a rovarok eléggé el vannak szaporodva, ott jó magkötésre számíthatunk. A vegyszeres rovarirtásnál nagyon óvatosan kell eljárnunk, hogy a termékenyítő rovarok létszámát ne csökkentsük, szorgalmas munkájukban ne fékezzük őket. hogy zavartalanul működhessenek. A közönséges mézelő méh termékenyítő tevékenysége kisebb mértékű. A maglucernát nem ajánlatos túl éretten kaszálni, mert ilyenkor hüvelye könynyen pereg. A renden történő szárítás A gyom a len legnagyobb ellensége. A nagyobb begyomosodás sokszor a len kiszántá'ához is vezethet. De a mérsékeltebb begyomosodás is tetemes kárt okoz azáltal, hogy a tápanyagokat elvonja a lentől, megnehezíti a nyűvést, sőt sok esetben a gépi nyűvést teljesen lehetetlenné teszi. Sikerrel irthatjuk a gyomot a lenben Dikotexszel, amely a fűféléken kívül (perje, vadzab) úgyszólván minden kétszikű gyomot elpusztít. A permetezést azonban szakszerűen kell végeznünk, nehogy a lenben is kárt tegyünk. A sikeres gyomirtás lényege, hogy a permedé a permetezés után csak a gyomon tapadjon meg, a len viszont száraz maradjon. Ez olyképpen érhető el, hogy a legtöbb gyom levele recés, szőrös, s így a permetlevet felfogja, a len levelei viszont simák, viaszosak, úgyhogy a permedé lecsurog róluk. Ha a permedé a lenen is megmarad, azt is elpusztítja, tehát permetezéskor okvetlenül tartsuk be a következő utasításokat: Ahhoz, hogy a permetlé lecsurogjon a leijről, szükséges, hogy cseppekben legyen szórva, nem pedig ködösítve. Ködösítés esetén ugyanis a permetlé megmarad a lenen is és tönkreteszi. Ezért a permetezést Azota-permetezővel végezzük. P 900-as permetező használata esetén használjunk külön erre a célra készített fuvókát, amely nem ködösít. A permetezést pedig minél kisebb nyomással végezzük. Ne permetezzünk erős szélben, mert a szél a permetlevet szintén ködösíti, ezenkívül szélben a levelek fonákjára is kerül permedé, ahol a levelek kevésbé simák. Ne permetezzünk esőben, eső előtt, eső után vagy harmatban. Esőben a permetezés hatástalan marad, mivel a permetlevet az eső lemossa. Eső után vagy harmatban a len nedves, s emiatt a permetlé is megmarad rajta. után a jól kiszáradt maglucerna keskeny asztagba rakva később is csépelhető. A herefélék cséplésére külön szerkesztett gépek a legalkalmasabbak, mert ezek a hüvelyek lefejtését és a mag kidörzsölését egyszerre végzik. A lucernafélék magtermesztése hazánk, több gazdaságában nagyon jövedelmező termesztési ág lehetne, ha azt kellő gondossággal végeznénk, mert a mi dé1- szlovákiai száraz éghajlatunk e növé-Ha a hústermelésben előirányzott mutatószámokat 1960-ig el akarjuk érni, akkor nagy súlyt kell fektetnünk a kukorica termesztésére. Nem elég csak a termesztési területet bővíteni, fokozni kell a hektárhozamokat is. A kukorica jól előkészített talajban, jó vetőmaggal, kellő gondozás mellett bő termést ad. Nagy hiba, hogy szövetkezeteinkben — kevés kivételtől eltekin’ve — nagyon kevés gondot fordítanak a vetőmag megválasztására és termesztésére Mi a teendő tehát, hogy ezen a téren határozott javulás álljon be? Elsősorban is biztosítani kell a jó fajta, magasfokozatú, nemesített vetőmagot. A termesztési terület 8-10 %-án mindig vetőmagot termeljünk, s ezt részesítsük gondos ápolásban. A termesztési parcel-Jelenleg kétféle Dikotex van forgalomban: a Dikotex 10 °/o-os 5 kilogrammos dobozokban és a Dikotex 30 %-os 3,3 és 1,6 kilogrammos dobozokban. Mivel a legtöbb helyen 30 °/o-os Dikotex kapható, ezért elsősorban ennek a használatát ismertetjük. Egy ha-ra egy doboz (3,3 kg) 30 %-os Dikotex szükséges. Ezt 600 — 900 liter vízben oldjuk fel. A P 900-as permetező tartálya 900 literes, tehát egy 3,3 kg-os doboz vegyszert teszünk bele, és 600 — 900 liter vizet. A lényeg az, hogj 1 ha-ra 3,3 kg permetezőszer kerüljön. Ha Azotapermetezőgépet használunk, amelynek 300 literes tartálya van, akkor a tartályba egy 1,6 kg-os doboz vegyszert adunk, vagy fél dobozzal a 3,3 kg-osból. Ezt a mennyiséget egy fél ha-ra permetezzük ki. A 10 %-os Dikotex használata hasonló. Csupán az adagokat kell átszámítanunk. Ügyeljünk arra, hogy a permetezőszer tökéletesen el legyen keverve a vízben, mert ellenkező esetben először a töményebb oldat kerül kipermetezésre, amely elégetheti a lent is, utóbb pedig a kevés Dikotexet tartalmazó oldat, amely viszont a gyomot sem pusztítja el. Akkor permetezzünk, amikor a len eléri a 6-14 cm közötti magasságot. Későbbi permetezéssel már a lenben is kárt tehetünk. A virágzásban levő gyom permetezésekor ártunk a méheknek, éppen ezért a gyom virágzása előtt permetezzünk. Különösen vonatkozik ez a vadrepcére. A Dikotex nagy szolgálatot tesz lentermelőinknek. Nagyobb lentermelő helyeken (Bős, Nyárasd, Bát), ahol 50 — 60 ha-on termelnek lent, teljesen lehetetlen lenne kézzel végezni a gyomlálást. A permetezés elhanyagolása nagy kárt okozhat. Fordítsunk ezért nagy gondot a len gyomtalanítására. nyék megkötésére eléggé alkalmas. A hiba főleg abban rejlik, hogy a magtermést károsító rovarok irtásával, valamint az arankairtással nem foglalkozunk elég alaposan. Már pedig jó minőségű mag nélkül nincs remény takarmányalapunk tartós megváltoztatására. Fordítsunk tehát nagyobb gondot a lucernamag termesztésére, hogy a pártunk által kitűzött takarmánytermesztési mutatókat hiány nélkül teljesíthessük. Iák ne csak papíron szerepeljenek a szövetkezeti kimutatásban, hanem valójában szolgálják azt a célt, amelyre hivatottak. Tartsuk szem előtt azt, hogy mindig gazdaságosabb a vetésterület 8 — 10 %-ra vásárolni jó minőségű vetőmagot még akkor is, ha az drágább, mint az egész vetésterületre vásárolni olcsóbb, de nem olyan megbízható kereskedelmi vetőmagot. Ha pedig csak a saját termésünkből vetünk minden válogatás nélkül, akkor néhány év alatt kukoricafajtánk annyira elkorcsosodik, hogy az alacsony terméshozamok következtében elveszítjük a vetőmagra fordított összeget. A párkányi járásban az EFSZ-ek részére a magtermesztési parcellákra 90 mázsa Bucsányi lófogú M —1-es és 60 mázsa Hodoníni lófogú M —1-es vetőmagot utaltak ki. Mindkét fajta megfelel a járás éghajlati és talajviszonyainak. Az EFSZ-ek csupán azért vonakodtak a vetőmagtól, mert 1 mázsa 431 koronába került. A muzslai szövetkezet 18 mázsát vásárolt. Ez fedi a vetésterület 10 %ának vetőmagszükségletét. Ezzel szemben a sokkal nagyobb bátorkeszi szövetkezet csak 5 mázsát, a szegyéni és kéméndi pedig csak 2 — 2 mázsát vásárolt. A rendelkezésre álló 150 mázsa jó minőségű vetőmag alig lelt gazdára. A magasabb vételár miatt nem szabad eldobni a terméstöbbletet, hiszen a jó vetőmaggal bőségesen megtérül a befektetett összeg. Varga József, gépállomási dolgozó A hibridvetőmag 8 előnye 1. Jobb a termőképessége, amely lényegesen meghaladja a legkiválóbb közönséges fajtákét. 2. Erős a szár és a gyökérzet, s a növény a betakarításig állva marad. 3. Nagyobb az ellenállőképessége a kórokozókkal, a kártevőkkel, a késő tavaszi és kora őszi fagyokkal szemben. 4. Jobb a hőség- és aszály tűrő képessége. 5. Kiegyenlített a növényállomány és a csőtermés. 6. A szemet még zöld száron és zöld levelek között érleli be. 7. Jobb a morzsolási aránya. 8. Kiváló a termés minősége. A burgonya útja Európába Egyik legfontosabb kultúrnövényünket, a burgonyát a csodás kultúrájú inkák nemesítették ki a vadburgonyáből. Először 1560 körül hozták be a spanyolok hazájukba. Innen került el Olaszországba. Az angolok közvetlen Peruból hozták be 1565 után. Hozzánk a XVIi. században jutott el Franciaországból. Kezdetben sertések etetésére has nálták, s csak a XVIII. század elején kezdték emberi étkezés céljaira is használni. M. J. Védjük a lent a gyomtól Jó! gondozzuk a kukorica megiermeszfési parcelláit
