Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-09 / 36-37. szám
144 VIRÄGZÖ MEZŐGAZDASÁG 1959. május 9. Ali történt a réti sasokkal? A vadászck régi büno kísért még napjainkban is, amikor egy-egy ritka ragadozó madár elejtéséről kapunk hírt. A régi. elavult jelszavak szerint minden görbecsőrű és karmoslábú szárnyas ragadozónak vesznie kellett Lehetett az szirti sas, réti sas, dögkeselyű vagy barna kánya, egerészölyv, vagy kerecsenysólyom, esetleg vörös vércse, valamenynyit könyörtelenül irtották ország- és világszerte. Vérdíj volt rájuk kiírva. Ma már másképpen nézünk a ragadozókra. Mai vadászaink már nagyobb részben szakképzett emberek Míg a múltban a ragadozómadarakat — lehetett az bármi - általánosítva csak sas, vagy vércse néven emlegették, ma már a vadászvizsgák egyik alapfeltétele a szárnyas és szőrmés vad biztos ismerete. Hogy azonban nem minden puskaviselő ember jár még a helyes úton, hadd említsek meg két nemrég megtörtént sajnálatos esetet. Mindkét esetre az egyik legritkább és legnagyobb ragadozómadarunk, a réti sas fizetett rá életével. Bodakon, 1958 egyik borús őszi alkonyatán egy sikertelen vad libavadászatról visszatérő vadászcsoport egyik buzgó tagja elejtett egy lötávolságban repülő nagy madarat. A szerencsés nimród felismerve, hogy réti sast, azaz védett ragadozó madarat lőtt, „megbánva tettét“ bokorba rejtette a ritka zsákmányt és csak az éj leple alatt vitte el egy zúgmadártömőhöz, ahol aztán a csendőrség talált rá. Hasonló eset történt ez év tavaszán a nagyszombati járásban is. Itt is az esthomály okozta egy szép tojó réti sas vesztét. Ebben az esetben a vadász büszke volt tettére, mert hazacipelve a zsákmányt, rögtön kiszögezte azt kapujára. Itt látták meg véletlenül a pozsonyi múzeum arra járó dolgozói, akik még idejében megmentették a tudomány számára a madárhullát. A tényékhez nem kell kommentárt fűzni. Csak annyit még, hogy hazánkban évek óta egyetlen réti sas fészket tartottak nyilván egy dunai szigeten Bős környékén. A faj megmentése érdekében már évekkel ezelőtt védett terület létesült ott részükre. A védett terület ma már a múltté, hiszen ebben az évben már az utolsó bősi rétisas fészek is lakatlan maradt. Vajon kit terhel a felelősség ? Stollmann András A vadászvizsgák megszigorítása A vadászvizsgákat 1959-ig az 1953. évi 127. számú földművelésügyi minisztériumi rendelet alapján tartották meg. A legutóbbi hat év tapasztalatai megmutatták, hogy egy 60 órás elméleti tanfolyam és a gyakorló lövés nem elegendő rendes szaktudású vadászok kiképzésére. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium megszigorította a vizsgafeltételeket. Ennek alapján a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal kiadta a 42. számú hirdetményt a vadászvizsgák új feltételeiről. A jelöltek részére szükséges részeket röviden közöljük. 1. § Általános rendelkezések (!) Azok a csehszlovák állampolgárok, akik első ízben kérik a vadászjegy, illetve a vadőrök számára előírt tanúsítvány kiadását, kötelesek az előkészítő tanfolyam elvégzése után vadászvizsgát tenni. (2) A vadászvizsga célja, hogy megállapítsa, megfelelő ismeretekkel rendelkeznek-e a jelöltek, s hogy mind elméletben, mind gyakorlatban megvan-e a lövészethez szükséges szaktudások. (3) Vadászvizsgát nem kötelesek tenni: a) akik vadőri, vadvédelmi, illetve erdészeti szakvizsgát tettek; b) akik elvégezték az erdészeti főiskolát; c) akik elvégezték a volt vadőri szakiskolát. ELSŐ RÉSZ 2. § Előkészítő tanfolyam (1) A vizsga letétele előtt a jelöltek kötelesek elvégezni az előkészítő tanfoly'amot. (2) Az előkészítő tanfolyam két részből áll: elméleti oktatásból és gyakorlati kiképzésből. (3) Az előkészítő tanfolyamot az a járási vadvédő-egyesület tartja, amelynek körzetében van a jelöltek állandó lakhelye, de csak akkor, ha a tanfolyamra legalább 15 érdeklődő jelentkezik. Ha a jelöltek száma kevesebb, akkor az illetékes kerületi vadvédő-egyesület a jelölteket egy másik járási vadvédő-egyesülethez osztja be. Ha ez sem lehetséges, akkor az oktatást a következő évre halasztja. (■*) Az előkészítő tanfolyamra a jelöltek legkésőbb december 15-ig kötelesek jelentkezni az állandó lakhelyük szerint illetékes járási vadvédő-egyesületnél. 3. § Előkészítő elméleti tanfolyam (t) Az előkészítő elméleti tanfolyamot mindig az első negyedévben kell megtartani és legkésőbb február végéig be kell fejezni. A tanfolyam időtartamát a Csehszlovák Vadásszövetség állapítja meg a Földművelésügyi Minisztérium jóváhagyása mellett. (2) A jelölteket a tanfolyam helyéről és idejéről az illetékes járási vadvédőegyesület Írásban értesíti. A tanfolyam oktatási idejét a munkaidőn kívül úgy kell beosztani, hogy azon a jelöltek nagy többsége rendszeresen részt vehessen. (3) A tanfolyamon az egész vizsgaanyagról tartanak előadást. (4) A tanfolyam csak akkor ismerhető el, ha a jelölt az előírt oktatási órák 80 %-án jelen volt. (5) A tanfolyam kiadásainak fedezésére a járási vadvédő-egyesület illetéket szed a jelöltektől. 4. § Gyakorlati kiképzés (t) A gyakorlati kiképzés az elméleti tanfolyam elvégzése után kezdődik és egy évig tart. (2) A járási vadvédő-egyesület a tanfolyamot végzett jelölteket beosztja vadászgazdák vagy tapasztalt öreg vadászok mellé, akiktől azután a szükséges gyakorlati tudást elsajátíthatják. (3) A jelöltek a gyakorlati kiképzést fegyver nélkül végzik el. Fegyvert csak hivatalosan elismert lövöldében, oktatójuk jelenlétében használhatnak. 5. § Bejegyzések a jelölt előkészítő oktatásáról A jelöltek a számukra kiadott naplóba kötelesek beírni az oktatáson való részvételüket és egyéb szükséges adatokat. amelyeket az oktató köteles aláírásával igazolni. MÁSODIK RÉSZ 6. § Vadászvizsgák A vadászvizsgákat a kerületi vadvédőegyesületek szervezik meg a járási vadvédő-egyesületek útján. 7. § Felvétel a vadászvizsgákra (1) A kérvényt az állandó lakhely szerint illetékes járási vadvédő-egyesülethez kell benyújtani, legkésőbb február 15-ig. A kerületi vadvédő-egyesület a jelentkezés határidejét meghosszabbíthatja. (2) A kérvényhez mellékelni kell: a) születési anyakönyvi kivonatot; b) lakásbizonylatot, amelyen föl kell tüntetni azt a napot, amikor a jelölt az állandó lakhelyére költözött; c) bizonylatot a csehszlovák állampolgárságról; d) törvényszéki bizonylatot a büntetlen előéletről, amely nem lehet három hónapnál régibb; e) rövid életrajzot; f) az előkészítő elméleti tanfolyam igazolását; g) Ha a jelölt a vizsga kérvényezése előtt egy éven belül más járási vadvédőegyesület körzetébe költözött, köteles mellékelni az előző járási vadvédő-egyesület igazolását, hogy a vadászvizsgára jelentkezett, s hogy elvégezte az előkészítő tanfolyamot. (3) A 2. bekezdés a), b) és c) pontjaiban foglalt mellékleteket a vizsga előtt a személyazonossági igazolvány felmutatásával pótolni lehet, az adatokat azonban fel kell tüntetni a kérvényben. Az előkészítő tanfolyam igazolását legalább 14 nappal a vizsga előtt kell beadni. * * * A rendelet további része a vadvédőegyesületeket és a funkcionáriusokat illeti. Még annyit befejezésül, hogy a járási vadvédő-egyesület köteles értesíteni a jelölteket a vizsga előtt legalább 14 nappal annak helyéről és időpontjáról.