Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-05-09 / 36-37. szám

\fraU<td Földműves 4 1959. május 9. Híradás Ógyalláról A járás földműves ifjúságának legjobbjai egynapos konferencián vi­tatták meg, hogyan segíthetnék leg­hatékonyabban a mezőgazdaság fel­lendítését. Mivel a járás területén 50 kilométer a kitisztításra váró csa­tornák hossza, a fiatalok elhatároz­ták, hogy e munkából is kiveszik részüket. A szentpéteri fiatalok 11 kilométer hosszú csatorna kitisztítá­sát vállalták, és felhívással fordultak a többi szervezetekhez, hogy köves­sék példájukat. A szentpéteriekről különben is mindenki elismeréssel beszél. A CS1SZ szervezet jó munkát végzett a szövetkezet kiszélesítése terén is. Agitkettósöket alakítottak, felvilágosító munkát végeztek, és 18 fiatalt nyertek meg a szövetkezetbe való belépésre. A fiatalok az EFSZ legjobb dolgozói közé tartoznak és a vezetőség is dicséri munkájukat. KOMPOSZT, KOMPOSZT! Erre van szükség, még hozzá igen nagy mennyiségben. Az istállótrágya kevés. Ha a járási átlagot nézzük, és egy hektárra 300 mázsa istállőtrágyát számítunk, akkor csak minden 6 — 7 évben tudják megtrágyázni a földet. A komposzlkészítésben jó példával jár elő a bajcsi Állami Gazdaság ifjú­sága, amely már 4000 köbméter kom­­posztot készített. Különösen nagy lehetőségek vannak a komposzt ké­szítésre Marcelházán, Radványon, Izsán, és mindazon szövetkezetekben, ahol nagy kiterjedésű kertészet van. A CSISZ falusi szervezetei vezetőinek meg kell beszélniük az EFSZ vezetői­vel a komposztkészítés lehetőségeit, és erre a munkára mozgósítani kell a fiatalokat. Jö MUNKÁÉRT JUTALOM Az izsai EFSZ vezetősége példásan törődik a fiatalokkal. Szövetkezeti klub, televízió és könyvtár áll a fia­talok rendelkezésére. Ezt a gondos­kodást a fiatalok jó munkájukkal érdemelték ki. A szövetkezetben há­rom ifjúsági munkacsapat dolgozik, és az épülő kultúrház építésénél alig három hét alatt 720 brigádórát dol­goztak le. Ugyanilyen kiválóan gon­doskodik az ifjúságról a radványi és a na?zvadi szövetkezet is. Az utóbbi a kultúraiapból 10 ezer koronát adott zenekari hangszerek vásárlására. Saj­nos, van olyan szövetkezet is, mint például a marcelházi, ahol a szövet­ül Bajcsi Állami Gazdasághoz tartozó vietorníki részleg nemcsak arról neve­zetes, hogy itt tenyésztik a messze vidéken is jól ismert fajkakasokat, hanem arról is, hogy ezt a munkát egy fiatalokból álló csoport végzi. Képün­kön két fiatal leány a tojások osztá­lyozását végzi kezet vezetősége csak örökké Ígér, de a fiataloknak vajmi keveset ad. Vajon mire fordítják az ilyen szövetkezetek a kultúralapot? KEVÉS A TANONC J Jelenleg legfájóbb pontnak a mező­­gazdasági tanoncok kérdését tekint­hetjük. Kevés a mezőgazdasági szak­ember és a szakmunkás. A CSISZ szervezetek feladata volna, hogy a nyolcéves iskolából kikerülő fiatalo­kat megnyerje a kétéves tanoncisko­lára. Sajnos, az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy sem a CSISZ szervezetek, sem a tanítók, de még akiket legfőképpen érint, a szövetke­zet vezetői sem törődnek kellően a kérdés megoldásával. Tavaly 130 je­lentkező közül 99 en kezdték meg a tanulást, s ezek be is fejezik az első évet. Az idén 170 fiatalt kellene meg­nyerniük, és eddig mindössze 16 jelentkező van a nyolcéves iskolából kikerülők közül. A szövetkezetben dolgozó 16 — 17 éves fiatalok közül eddig még senki sem jelentkezett. Ezeket éppen a CSISZ helyi szerveze­teinek kellene megnyerni a tanulásra. Ezen a szakaszon sokkal aktívabb munkát kell kifejteniük a tömegszer­vezeteknek. — ős-Ahol mezőgazdasági szakkádereink nevelődnek Iskola — festői környezetben ♦ Mit mond az igazgató és a helyettese? ♦ Sokat érő a CSISZ nevelőmunkája ♦ Hatvanhár­­man az élet kitárt kapuja előtt ♦ Az illetékesek címére —, hogy a legutóbbi párthatározat testet öltsön! A mikor a Komáromi Mezőgazda­­sági Technikumot környező dúslombű fák árnyékában jártam­­keltem, nemcsak a zöidelő csalitok, a tiszta levegő üdített föl, hanem az is, ' hogy lépten-nyomon tanulásba mélyedt fiúkat, lányokat láttam a szabadban. Ám odabent, az iskola belsejében is javában zajlik az élet. Nagy mun­kában találom az iskola igazgatóját, aki éppen az új tanévre jelentkezett fiatalok kiválogatását végzi a felvételi bizottsággal karöltve. Az érettségizők egy csoportja — Berze mérnök, a helyettesem szolgálhat felvilágosítással — taná­csolja elfoglaltságára hivatkozva az igazgató. Néhány perc múlva előkerül. Öröm­mel újságolja, hogy a vártnál jóval többen jelentkeztek a technikumba — összesen hetvenen. Közülük ötven­kettőt hívnak be felvételire, méghoz­zá harmincöt fiút és tizenhét lányt az előmenetelük alapján. — S az osztályösszetételük? — kí­váncsiskodom. — Jónak mondható! Huszonhat munkás, — tizenkilenc paraszt-, és hét pedig egyéb származású. Amint csevegünk, egyszer csak jön az igazgató, BJabla elvtárs. Ő is azzal kezdi, hogy az idén a tervezettnél többen jelentkeztek. Hozzáteszi még, hogy fele lány. — Ez bizony baj! — ejti ki az utób­bi szót nyomatékkal. — Hiszen csak így érvényesülhet­nek az élet bármely felelős szakaszán, ha ők is szakmát tanulnak, — véle­kedem. — Sajnos, de a lányokra fordított iskoláztatási költség — néhány esetet kivéve, — holt tőke marad, mert amikorra leérettségiznek, kilépnek az életbe, a férjhezmenésre is megér­nek... Aztán leköti őket a család, a gyermeknevelés gondja, és tanulón­ként odavész az állam több mint ötvenezer koronája. Ez a néhány sú­lyos szó fejbekó­­lint. Hümmgetek egy sort, majd rá­eszmélek, hogy igaza van az igaz­gatónak. Jómagam is több olyan eset­ről tudok, hogy a mezőgazdasági is­kolát végzett fia­talok mezőgazda­­sági irányú szak­tudást nem kívánó munkaszakaszokon dolgoznak. ffilkó Irén, Uzola Erzsi... meg a többiek! Hát ezért igazán kár volt a földművesiskola padjaiban ülni, ál­lamunk pénzét emészteni. Vajon hogyan akarjáto'r ezt a népvagyont jelente adósságot törleszteni ? Több tanulóval beszélgettem. Főleg azokkal, akik előtt rövid két hónap múlva kitárul az élet kapuja (63-an érettségiznek). Ezek közé tartozik az ipolybalogi Sztranykovszky László is, aki állattenyésztési szakos. így sűríti össze „arspoétikáját“: — Nagy és felelős munka vár ránk. A legjobb dologszervezésre, kemény helytállásra lesz szükség ahhoz, hogy a munkatermelékenység szintjét ma­gasra emelve többet, jobbat és ol­csóbban termeljünk. Majd arról faggatom, miben látja ennek megvalósíthatóságát? — Úgy tudom, hogy a kisüzemi ter­melés rhódszereit még sok helyen dédelgetik. Nem bírnak tőle megsza­badulni. Pedig a termelés forradalma­sításának halogatásával, az új techno­lógia mellőzésével nem jutunk előbb­re ... Az is helyénvaló javaslat, amit ugyancsak egy negyedéves állatte­nyésztési szakos vetett föl: — Sokat jelentene egy olyan meg­oldás, ha az utolsó esztendőben, a gyakorlati vizsgákat megelőzően 3 — 4 hónapot valamely példás, élenjáró EFSZ-ben, vagy állami gazdaságban lehetne tölteni, kihasználva minden lehetőséget, főleg a munkaszerve­zésben, a gazdálkodás irányításában szükséges ismeretek megszerzésére. Mert a legtöbb melléfogást itt követ­heti el az ember, ha kilép az életbe. Már hogyne lehetne az ilyen javas­latot helyeselni. Hiszen ennek gya­korlati megvalósítása azt jelentené, hogy az első „szárnybontogatások“ (persze tapasztalt vezetők védnök­sége alatt) nem kerülnének költség­be, viszont előnyös lenne azért is, hogy sok-sok önbizalmat öntene az új szakemberekbe. Ha már az érdekkör került szóba, érdemes róla, azaz, hogy róluk —, mert van vagy hét — néhány mondat­nyit írni. Annál is inkább, mert tanul­hatnak belőle a mezőgazdasági tech­nikumok CSISZ szervezetei, hogyan lehet sokoldalú, aranyat érő tevé­kenységet kifejteni. Ugyanis ezek az érdekkörök teszik színessé, mozgalmassá az iskolai éle­tet, amelyre a tudás mellett nagy szükségük lesz majd a gyakorlat­gyercsen. A népi tánccsoportjuk is életerős (24 tagja van): a járási nép­­művészeti alkotóversenyen a IV. ka­tegóriában az első helyre kerültek. A példás szereplés jutalmául Május elsején a pozsonyi Kultúra és Pihenés Parkjában vendégszerepeitek. De a CSISZ elnöke azt is bevallja, hogy bizony az iskola könyvtára nincs kellően kihasználva. — Majd teszünk ról*... — jegyzi meg határozottan. A népi tánccsoport tagjai népviseletben Majd az iskola CSISZ szervezetének tevékenysége felől érdeklődöm. Mivel az elnök, Bar|akovics Pista Nyitrára utazott, így búvárkodásra vetem a fejem. Csipegetem a riport „nyers­anyagát", mint gerlice a búzaszemet. Jó híreket hallok. Természetesen, a legnagyobb áttekintést mégis csak a CSISZ-elnök nyújtja, másnap délelőtt. Beinvitál a szépen berendezett CSISZ helyiségbe, majd ott kezdi, hogy tanulócsoportokat szerveztek: — így az erősebbek tudják a gyön­géket segíteni — magyarázza. — A tanulócsoportok munkájának elmélyí­tése céljából osztályok közötti ver­senyt hirdettünk, ami az előmenetel állandó javulását szolgálja. S mond­hatom, eddig is sikerrel járt a kez­deményezés. Dicséret illeti az állat­­tenyésztési szak IV. osztályát, akik már harmadízben érdemelték ki a „LEGJOBB OSZTÁLY“ címet viselő versenyzászlót. — Kicsit elgondolko­zik ..., majd kiemeli, hogy a verseny sikerét nagyban elősegítette Fülöp Rezső tanár iskolán kívüli munkája. Akárhogy is vesszük, dicséretes dolog, amikor a CSISZ tevékenységét tanárok is segítik. Mert nem ő az egyedüli: Kiss és Klokner tanárok is hasonlóképp cselekszenek. Az egyik a II. Országos Spartakiádra való ala­ban.. . Az iskolán belüli oktatás efféle tudást nem nyújt és nem is nyújthat. De beszéljen a CSISZ-elnök. — Legeredményesebb a biológiai érdekkör munkája. Tagjai a növény­­rendszertan mélyebb megismerésére tesznek szert, akvarisztikai és mik­roszkópiái ismereteket sajátítanak el. — Az alapfokú politikai kör is át­vette már a tervezett témákat. Arra nagy szükség van, hogy a tanulók politikai látóköre szélesedjék, kiala­kuljon materialista világnézetük. Még egy körről kell említést tennem — mondja kis szünet után —: eddig 175 tanuló szerezte meg a Fucík-jel­­vényt (a tanulók összlétszáma 280 fő). Ezt a kört Csicsai Károly tanuló nagy hozzáértéssel irányítja. Ezenkívül 35 tagú színjátszócso­portjuk is van, mely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmával színvonalas és az alka­lomra megfelelő esztrádműsorral lé­pett fel Ekelen, Keszegfalun és Me-Felemlíti még, hogy a tanulók a szünidő alatti kötelező termelési gya­korlatot szlováklakta vidéken szeret­nék végezni. Ezzel szlovák nyelvtu­dásukat gyarapítanák, továbbá baráti kapcsolatokat teremtenének az ottani szlovákajkú fiatalokkal. Ezt a nemes kezdeményezést fel kell karolni, mind az iskolai .párt­­szervezet, mind az illetékes szerve­zetek részéről, s minden módon segí­teni, hogy törekvésük megvalósuljon! Még egy dolog az illetékesek cí­mére: mégpedig a Komáromi Mező­­gazdasági Technikum régóta vajúdó diákszállás-problémája. Itt az ideje, hogy- új, korszerű diákszállást építse­nek, mert az eddigiek nem felelnek meg a higiéniai és egészségügyi kö­vetelményeknek. Jó volna már ígéret helyett miha­marabb cselekedni! Kovács István Rohamosan épül Komárom egyik új negyede Az egyház és az űrutazás Készülődés a II. Országos Spartakiádra Lajka, a világűrbe kilőtt első élőlény a tudományos haladás nagysikerű bi­zonyítéka volt. Amolyan „előőrs" sze­repet játszott, s ma mindenki előtt világos, hogy elkövetkezik az a nap, amikor az ember elindul felfedező útjára — más bolygókra. A nyugat-német „QUICK" nevű fo­lyóirat megállapítja, hogy az egyete­meken már néhány év óta előadásokat tartanak a bolygóközi-repülés nyomán adódó orvosi problémákról. És nap­jainkban új tudomány születésének lehetünk tanúi: készül a bolygó-ideo­lógia. A QUICK szerint 5 fontos kér­dés körül csoportosulnak a megol­dásra váró vallásos problémák, melyet a világegyetem vetett fel. íme: 1. Élenjáró tudósok véleménye szerint a világmindenség nagyszámú bolygóinak némelyike hasonlatos a Földhöz — emberek vagy hozzájuk hasonló élőlények lakják. Kérdés: Jézus Golgotán történt ke­­resztrefeszítése megváltást jelent-e ezen bolygók lakosai számára is, vagy csak kizárólag a Földre vonatkozik? 2. Ha a megváltás kizárólag a főidre vonatkozik, vajon az ür-utas más bolygón megtelepedve elveszti ezt a földi, keresztényi, szent biztosítékot? 3. Ha a keresztrefeszítés az egész világmindenségre kiterjed, az isten fia emberi formát öltve miért éppen a ml Földünket választotta? Vagy ezt a szenvedést más lakott bolygókon is elszenvedte? Ezerszer, milliószor? 4. Keresztényi tanítás van-e a bolygók mindegyikén, ahol lélekkel megáldott élőlények laknak? 5. Ha nincs számításba jöhet-e va­lamilyen bolygók közti térítő-misszió? Azok a tudósok, akik ezeket a problémákat oldják meg, - már előre sajnálatra méltók. Feladatuk annyira hálátlan és nevetséges, mint 500 évvel korábbi elődeiké, akik komoly ábrá­­zattal vizsgálták, hány angyal fér meg a tű hegyén. Mint minden tudományos felfede­zés, így a szovjet szputnyík Is ko­moly „becsapódást" okozott a vallásos hiedelem és a találgatás mezején. Hasonlóra aligha emlékeznek.-tá Lányok, mezőgazdasági szakmát ta­nuló lányok! Ne hagyjátok, hogy szó érje „a ház elejét“. pos felkészítést, a másik pedig a biológiai érdekkör jó működését szor­galmazza.

Next

/
Thumbnails
Contents