Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-04-26 / 33. szám
1959. április 26. \fzaUad Földműves 3 Munkaérdemrenddel kitüntetett EFSZ „Ahogy vetsz, úgy aratsz“ — mondja a közmondás. Ezt vallják a tanyi szövetkezetesek is, de főleg az állatgondozók. Persze az eredmény nem marad el .Napi háromszori etetéssel és fejőssel állandóan emelik a tejhozamot. A fiatal üszők súlygyarapodása ugyancsak a jó takarmányozásról tanúskodik. — Nem tudom megérteni - mondja Szép Sándor állatgondozó -, hogy némely szövetkezetben olyan keveset fejnek. Ilyenkor aztán kifogásokat keresnek, hogy kevés és rossz minőségű a takarmány. Szeder Paula és Huszka Mária 24 tehenet gondoznak. Az elmúlt évben minden tehéntől 9,88 literes napi tejhozamot értek el — Nálunk az elegendő takarmánymennyiség — folytatja tovább kissé felélénkülve — magától értetődő jelenség. Ennek köszönhető, hogy 1958- ban a gondozásomra bízott 24 tehéntől Szeder Pál és Huskov Mária 9,88 liter tejet fejtek tehenenként. Kissé tovább Jerábi József és Gyurcsó András etetők Kartai László zoolechnikussa! beszélgetnek. Az első kettő Farkas Zoltánnal együtt az „erős hármast" alkotják. Tavaly 24 tehéntől ők is 9 liter egyedenkénti tejátlagot értek el. Persze a szép eredményekhez a zootechnikus is hozzájárul, aki nagy gondot fordít a pontos takarmányadag betartására. Később részletesen tájékoztat az állatállományukról: — Az 1958-as év végén 100 hektár földterületre 72 darab szarvasmarha esett, melyből 32 tehén volt. Mindössze 882 hektáron gazdálkodunk. Ebből 640 hektár a szántóföld. A múlt évben összesen 737 944 liter tejeKfejtünk. Ezért adhattunk be 469 000 litert terven felül. — Az 1957-es évhez viszonyítva — boncplgatja tovább —, sokat haladtunk előre. Az akkori 800 liter tejjel szemben tavaly már 1085 litert fejtünk egy hektár területre számítva. Ugyanígy növeltük a marha- és sertéshús kitermelését, valamint a tojáshozamot. így értük el, hogy az egy hektárra eső 7598 korona tiszta bevételből 4125 koronát az állattenyésztés jövedelmezte. Ezek szerint nem csoda, hogy Gáspár József, az EFSZ elnöke, aki nemrég jött haza Prágából a IV. országos szövetkezeti kongresszusról, a gazdag tapasztalat mellett magával hozta a Munkaérdemrend kitüntetést is, amelyet a termelésben elért kiváló eredményekért kapott a szövetkezet. Az irodában Domonkos Gézával, a növénytermelés vezetőjével találkoztam. Arra a kérdésemre, hogy hogyan biztosítják az állandó takarmányalapot, így felelt: — Szövetkezetünk nagyobbrészt az állattenyésztésre specializálja magát. Szántóterületünk 21 százalékán elegendő jó minőségű takarmányt termelünk. Betartjuk a pontos agrotechnikai időpontokat, és ami a legfontosabb, hogy kihasználjuk a gépesítést. Jó minőségű munkával nagy mennyiségű istálló- és műtrágyát használunk. Persze ez semmi újat nem jelent, de célunk eléréséhez elengedhetetlen, hogy szakszerűen dolgozzunk. Szövetkezetük egy hektárra eső tiszta bevétele már tavaly több volt 91 koronával, mint ahogy 1961-re tervezték járási méretben. Nem csoda, mert 395 mázsa disznó- és 185 mázsa marhahúst adtak be terven felül. Gabonabeadásuk tervét ugyancsak 160 százalékra teljesítették. Cukorrépából 420 mázsát termeltek egy hektáron. És így sorolhatnánk tovább, ele-Földműveseink között egyre nagyobb méreteket ölt a szövetkezeti mozgalom. Az elmúlt napokban az eperjesi kerületben két egészközségi szövetkezet alakult: Aranyoson és Friskovcén. Aranyoson 104 kis- és középparaszt 920 hektáron kezdte meg a nagyüzemi gazdálkodást. A szövetkezet elnökének Benko G. György középparasztot választották meg, aki gazdag tapasztalatokkal rendelkezve szép eredményeket ért el háztáji gazdaságában is. A fiatal szövetkezet tagjai az EFSZ-ek IV. országos kongresszusa határozatait akarták megvalósítani szövetkezet megalakításával. Friskovcén 83 földműves 509 hektár mezőgazdasági földterületen kezdett közösen gazdálkodni. Közösen tették földbe az új kenyér magját, hogy dús kalászokat arathassanak az első közös aratáskor. Mindkét fiatal szövetkezetben megvannak a feltételek, hogy egy év leforgása alatt kiegészítik az állatállományt. Az állatállomány növekedésével együtt jár a rétek és legelők javítása, valamint a takarmánynövények mezhetnénk a sikerről tanúskodó számadatot. A 121 szövetkezeti család megtette kötelességét, szorgalmasan törtek utat a felmerülő nehézségek közepette. A képen Jeráby József és Gyurcsó András fejők, Kartai László zootechnikussal tárgyalnak. A múlt évben ék is több mint 9 literes napi tejhozammal dicsekedhettek Hogy nem eredménytelenül, azt bizonyítják az előbbi tények, valamint a 27 koronás munkaegység és a 8,33 korona értékű természetbeni járandóság. A Munkaérdemrenddel kitüntetett tanyi szövetkezetben eddig minden felmerülő problémát megoldottak. Amint látjuk, a közösség, a merész egybefogás már most valóra váltotta a mezőgazdaság jövőre kitűzött feladatát. Sluka József vetésterületének növelése is. Az említett szövetkezetek tagjai az EFSZ-ek kongresszusának határozata alapján az árpa vetésterületének csökkentése árán hathatósan növelik a kukorica vetésterületét. Azonban nem feledkeznek meg a tejelő silókukoricáról sem. A határozat megvitatása után biztos alapra fektették a tervet. A két község földművesei a szövetkezeti mozgalomban látták a helyes utat, mely a még szebbnek ígérkező jövő felé vezet. Az eperjesi kerületről elmondhatjuk, hogy az utóbbi időben szép eredményeket ér el a kollektivizálás terén. -há-Érdekes újdonság ■ A Szovjetunióban az állandó 2 atom-villanymüvek építése mel■ lett szállítható atom-villanyerőj művek építésén is dolgoznak, ‘l Most fejezik be a 200 kilowatt | teljesítményű szállítható reaktor í szerelését. Átmérője majdnem '{ egy magassága 2,2 méter. A nagyüzemi gazdálkodás útján Remélhetjük • •. Az EFSZ-ek IV. országos kongreszszusának határozata nagy visszhangra talált Szlovákia összes szövetkezeteiben. Minden munkaszakaszon erről beszélgetnek a szövetkezetek tagjái. A losonci járás szövetkezet/sei is áttanulmányozták a határozatot, melynek alapján hathatósan akarják növelni az állati termékek termelését. Semmi nem áll útjukban ennek megvalósításában. Tavaly az egész járás területén mindössze 573 hektáron termeltek kukoricát, míg az idén csupán magkukoricát 570 hektáron termelnek. Az árpa vetésterületének rovására pedig 850 hektáron silókukóricát vetnek. A losonci járás szövetkezetesei látják, hogy az állattenyésztés növelése csak ilyen módon oldható jneg. Ezek alapján a Munka ünnepének tiszteletére kétségkívül vállalhatták, hogy 3 ezer mázsa marhahúst, vagy 1 millió 700 ezer liter tejet termelnek terven felül, A szövetkezetesek a kukorica magas hektárhozamának elérése érdekében már most a vetés előtt megtesznek mindent. Kellőképpen készítik elő a talajt. Az eddigi értesülések alapján örömmel jelenthetjük, hogy a losonci járás már május 9-ig befejezi a kukorica vetését. Remélhetjük, hogy a jó terméseredmény nem marad el. Alsószeli jegyzetek Néhány nappal ezelőtt Alsőszeliben jártam. Az EFSZ elnökét kerestem.- A határban van - mondotta a könyvelő. S amint beszélgettünk, megérkezett Puskás János a szövetkezet elnöke. Ideális helyen van az alsószeliek kacsafarmja így tőle érdeklődtem, hogyan teljesítik az EFSZ-ek IV. országos kongresszusának határozatát? Puskás elvtárs megfontoltan válaszolt. — A napokban elkészült a növendékmarhák részére a szabadistálló. Ez évben még építünk egy ilyen istáibe vették a sertések száraz hizlalását is. — Szövetkezetünk hiánytalanul és idő előtt teljesíti a kongresszus határozatát — mondotta Puskás János szövetkezeti elnök. Krajcsovics Ferdinánd Galánta Marhahúsból: 129 százalék A nagymegyeri járás EFSZ-ei a marhahúsbeszolgáltatás tervét 129 százalékra teljesítették. Az első negyedévben a padányi EFSZ 265, a nyárasdi pedig 239 százalékra teljesítette a marhahúsbeadását. Teljesítették a tervet még a nagymegyeri, balonyi, bogyai, csilizradványi, gellei, alistáli, ekecsi, apácaszakállasi, patasi, lakszakálasi, nemesőcsai, túzoki és olesarétei EFSZ-ek. GICZE községet, a szegény giczeieket a kis Murányka patak úgy a Köveshegyhez szorította, mintha azt akarná mondani: nem engedem, hogy elmenjetek, nem engedem, hogy itthagyjátok a földet, hiszen a közösben dolgoztok, új életet kezdtetek élni. A falu tövében meghúzódó szalmatetős csűrök pedig azt kiabálják: — Oj életet kezdtek élni a földművesek, de sajnos, nem haladnak a fejlődéssel, nem tudnak gazdálkodni. A szövetkezet irodájában Krajnák könyvelő és az elnök, Lipták László beszélgetnek. Már most azon törik a. fejüket, elég lesz-e az idén termesztett takarmány télire. Krajnák elvtárs elmondja, hogy a 227 hektár szántóterület 25 százalékán, vetett takarmányt termesztenek. Van 30 hektár lóheréjük, 13 hektár silójuk, 11 hektár őszikeverékük, ezenkívül 120 hektár rétjük. — No, ebben a szövetkezetben minden a legnagyobb rendben van — gondolom. Azonban, amikor a tavaszi munkák menetéről érdeklődöm az elnök és a könyvelő zavartan összenéznek.- Megy... megy az. van még egypár hektár hátra, dehát meg lesz az. Igaz, máshol már elvetettek, dehát... A könyveié alatt nyugtalanul megreccsen a szék. Hirtelen, indulatosan kitör.- Hát igen, a szomszédos szövetkezetekben már régen elfelejtették a tavaszi vetést. De mi semmilyen munkát nem tudunk idejében elvégezni. Nincs elegendő munkaerő. Nincs rend a szövetkezetben. Tíz éve annak, hogy megalakult Giczén a szövetkezet. Akkoriban kevesen voltak, de az elmúlt években egész falusi szövetkezetté lettek. Az első három év tele volt nehézségekkel. Lassan javulni kezdett a szövetkezet. Már mindenki lényeges jobbrafordulást remélt, ázonban nem így történt. Ugyanis már három éve, hogy a Idfizetett nyolc korona előlegen és természetbenin kívül nem tudtak több pénzt kifizetni. Hogy miért? Erre a múlt év mérlege világosan feleletet ad. A tervezett bevételből „csupán“ 40 000 korona hiányzott. A kiadást pedig 150 000 koronával lépték túl. Csupán abraktakarmányra elment 80 ezer korona. A vetőmagra pedig 40 ezer kellett. Ilyen gazdálkodás mellett nem csoda, ha a tervezett 16 korona helyett, csak 8 koronát kaptak a tagok. Igaz, hogy a 3 kiló természetbenit, azt kiosztották, ami összesen 626 mázsát tett ki, habár árpából csak 9 mázsás, zabból 10,5 mázsás hektárhozamot értek el. Arra nem gondoltak, hogy, ha csupán egy kilóval kevesebbet adtak volna munkaegységenként, a szövetkezet két vágón abraktakarmányt nyert volna és nem kellett volna pénzért felvásárolnia. Dehát, a giczeiek azt mondják, arról nem tehetnek, hogy alacsony a hektárhozam, nekik az a fontos, hogy a tagoknak meg legyen mindenük, nem baj, ha a szövetkezet szegény marad. Ezért töltötték fel az oszthatatlan alapot csupán hét, a kulturális és a szociális alapot csupán fél-fél százalékkal. ők csak a jelent nézik, s nem néznek a jövőbe. Elfelejtik, hogy a szegény szövetkezet nem támogathatja mindig a tagokat, hogy ha nem gondoskodnak szövetkezetük megszilárdításáról, az alapok jó feltöltéséről, akkor nem remélhetnek magasabb munkaegységértéket, hogyha nem fognak szakszerűen gazdálkodni, elhanyagolják a munkák időben történő elvégzését, nem lesz magasabb hektárhozamuk. A hivatalos kimutatások szerint a szövetkezetnek 72 tagja van. A valóságban ezek közül 30-35 dolgozik. 20 az állattenyésztésben, 10-15 a növénytermesztésben, a többi pedig mindenhol, csak nem a szövetkezetben. Igaz, vannak „betegek" is, így Kelemen János, aki már két hónapja a szövetkezet felé sem néz. Egy kis turpissággal „túl lehet méretezni” a háztájit s fontos, hogy az meg legyen művelve, — a EFSZ-t üsse kő! Ötvös Miklós három év után most vette észre, hogy fáj a lába. Ugyanis ezelőtt három évvel esett le a szekérről. De érdekes, csak akkor fáj, ha a szövetkezetről van szó. Mikor az erdészeti hivatalnál kellett fát vágnia, akkor kutyabaja sem volt. Sajnos, ilyen járványos betegségek gyakran felütik fejüket a giczei szövetkezetben. A vezetőség tehetetlenül nézi, hogyan pusztítja a szövetkezet gazdaságát ez a kór. Arra nem is gondol, hogy óvóintézkedéseket kellene tennie. Pedig van hatásos „széruma“ is, melyet alkalmazhatna. Mégpedig az alapszabályok. Az a baj, hogy ezt a fiókban tartogatják. Pedig, ha elolvasnák, megtalálnák benne azt is. hogy minden igazolatlan távoliét után két munkaegység lefogandó. Az már természetes, ha a tagsággal ennyi baj van, akkor nem különb a helyzet az egész gazdaságban sem. Hiszen úgy szokás mondani, amilyen a gazdasszony, olyan a konyha. Tehát, amilyenek a giczei szövetkezetesek, olyan az állattenyésztés, a növénytermesztés. Hetven tehéntől csupán 34 borjút választanak el. Itt jobban körmére nézhetnének a megtermékenyítő állomás dolgozójának is, mert a környező szövetkezetekben is hasonló a helyzet. De inkább a tagok rossz munkaerkölcsére, nemtörődömségére vall, hogy egy kocától átlagosan csak 6,8 darab malacot választottak el a múlt évben. s Nagyon sok javításra, megoldásra váró kérdés van Giczén. De a szövetkezet vezetőségének és a tagoknak a legrövidebb időn belül el kell azt távolítani, hiszen csupán így várható lényeges fordulat a gazdasági eredményekben. A szövetkezet alapszabályait tekintse mindenki törvénynek. Akkor aztán nem fordulhat elő az igazolatlan mulasztás. A tagoknak meg kell érteniük, hogy a szövetkezet rovására nem szabad kiosztani több terményt, mint amennyit a közös számára bebiztosított takarmány és vetőmag megenged. Az állattenyésztésben dolgozókat pedig munkájuk minősége,'a kitermelt tej, az elválasztott borjúk és malacok után kell fizetni, nem pedig „pausálban“. És ezentúl, hogy az ellenőrzés könnyebben keresztülvihető legyen pontosan nyilván kell tartani az állatok súlygyarapodását. De ez még mind nem elég. Meg kell, hogy változzon a tagoknak a szövetkezethez való viszonya. Érezzék, tudják magukénak a szövetkezetét, legyenek felelősek a szövetkezetért. Csupán így, ekkor várhatnak határozott gazdasági fellendülést. Bízunk abban, hogy a szövetkezeti tagok megértik, nem a háztáji gazdaságban, hanem az EFSZ-ben kell jövőjüket keresniük. Ha pontosan, szorgalmasan, lelkiismeretesen dolgoznak majd, ha szakszerűen fognak gazdálkodni, ez elsősorban az ő hasznukra válik, mert nem 8 korona, nem 16, hanem 25, vagy 40 lesz a munkaegység értéke. Mindez csupán rajtuk múlik, hiszen ők saját szerencséjüknek, boldogabb életüknek kovácsai. Németh Jáno-GICZEI PROBLÉMÁK lót. Azon igyekszünk, hogy 1965-ig 100 hektár földre 83 szarvasmarha s ebből 37 darab tehén jusson. A baromfitenyésztésre Is nagy súlyt fektetnek az alsószellek. Még ez évben felépítenek egy tyűkfarmot. Terv
