Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-04-19 / 31. szám
1959. április 19. \/zaU<ref Földműves 3 Lábán keményszárú csizma, testét barnasárga bőr-ruha takarja. Az első pillanatban kissé furcsállom öltözetét. Hogyisne, hiszen kint 23 fokra szökött a hőmérő higanya ... Kezetszorítunk, ismerkedünk. — Vladimír Fal'tan vagyok, a Lévai Állami Gazdaság főagroncmusa. Egy kis körúton voltam — mutat motorkerékpárjára — a részlegeken ... — Hány részlege van a gazdaságnak? — A lévai járásban öt, a verebélyiben pedig kettő. Aztán rátérünk a dolog lényegére annak rendje-módja szerint. Én kérdezek és ő készségesen válaszol: — Hány hektár földön termelnek kukoricát, és mit tesznek a magas hektárhozamok elérése érdekében? Kinyitja az asztalfiókot s egy vaskos noteszt vesz elő. — Mielőtt a kérdésre válaszolnék, megjegyzem, hogy szerelmese vagyok a szemcsésaranynak — a kukoricának. Lehet azért, hogy gyermekkoromban kukoricalisztből készült görhe volt a mindennapi kenyerem! ... Belelapoz a füzetbe, s rákapcsol a jelenre. — Gazdaságunkban — a részlegekkel együtt — összesen 490 hektáron termelünk kukoricát. Ez az összterület 12 százalékát teszi ki. A múlt évben csak 300 hektár földbe vetettünk kukoricát. Ebből 20 hektáron négyzetes-fészkes ültetési módszerrel tettük földbe a szemet. Itt a hektárhozam 6 mázsával volt több. Vagyis 35 mázsát adott hektárja. — Ez évben — folytatja — kilencven hektáron vetjük el négyzetesenfészkesen a kukorica magját. Hektáronként 40 mázsás hozamra számítunk. S hogy tervünk valóra is váljon, először is jól előkészítettük a kukorica vetőágyát: ősszel idejében megszántottuk, kora tavasszal megtárcsáztuk, megboronáltuk és leműtrágyáztuk. A napokban pedig már megkezdtük a kukorica vetését. Ha minden jól megy, a jövő héten befejezzük! ... — A négyzetes-fészkes ültetési módszernek azonkívül hogy magasabb a hektárhozam, mint a közönségesen vetett kukoricának, még egy igen fontos előnye — fűzi tovább a szót a főagronómus —, hogy teljes egészében ki tudjuk használni a gépeket. Mi a múlt évben géppel négyszer kapáltuk keresztben-hosszéban a kukoricát. Kézzel csupán ritkítottuk és fattyaztuk. — Termelnek-e a gazdaságban hibrid- és silókukoricát? — Igen. Az előbbiből hatvan hektáron, melyből 20 — 25 mázsás hektárhozamot terveztünk. Silókukoricát 130 hektár földbe vetünk, melyet tejesérésben silózunk le. S ha már a silókukoricánál tartunk, meg kell említenünk, milyen nehezen tudtuk megértetni dolgozóinkkal a silőtakarmány, de különösen a silókukorica fontosságát. Csaknem valamennyi részlegen azzal álltak elő: — Ki hallott még olyat a drága takarmányt betakarni földbe, tönkretenni! ... Egyen a tehén szénát meg szalmát... — A löki részlegen aztán, bár nehezen, de sikerült a próbálkozás. S amikor a silótakarmányt etették a tehenekkel, a gulyások szinte csodálkoztak, hogy honnan csurog a sok tej! A jó hír persze szárnyra kapott és a múlt évben már mind a hét részlegen termeltünk silókukoricát. Túlzás nélkül állítom: olyan silót készítettünk a kukoricából, hogy az ember is megehette volna ... — Hogyan készültek fel a négyzetes-fészkes ültetésre és a kukorica silózására ? — Van három négyzetes vetcgépünk és most kapunk egy magyar gyártmányú silókombájnt. így bízunk, hogy amit tervbe vettünk, hiánytalanul meg is valósítjuk! agasra szökött már a náp, a főagronómus ismét motorkerékpárjára ül. Látni akarja, hogy az ember munkája nyomán, hogyan éled a határ... ZATYKÖ JÖZSEF (Befejezés az 1. oldalról.) suk felemelésének érdekében haladniok kell. A falu kulturális forradalmának megvalósításában tehát a müveit, öntudatos szövetkezeti parasztság kinevelése az elsődleges feladat. A megvalósítás hogyanjára nincs, nem lehet formaiság, nem lehet recept. Mert hol a nemzeti bizottság, hol a szövetkezet vezetősége, hol pedig a tömegszervezetek tehetnének többet az új ember kineveléséért. Annyi azonban bizonyos, hogy ott lehet legeredményesebb a nevelcmunka, ahol az említett szervezetek közösen harcolnak az új, a haladó eszmék, a tudás győzelemre jutásáért. A szövetkezet, mint létszámban és anyagilag is legerősebb szervezet legtöbbet tehet tagjai politikai és szakmai tudásának, a művelt, öntudatos szövetkezeti parasztság kialakításáért. Egész sor anyagi és egyéb lehetőség áll rendelkezésére, hogy a kétéves mezőgazdasági tanuló iskolákon, a mezőgazdasági technikumokon, a szövetkezeti munkaiskolákban, továbbá a mezőgazdasági sajtó és szakirodalom segítségével megalapozza a tagok szakmai nevelését. A szövetkezeti klub keretén belül a tömegszervezetek jobb bekapcsolásával pedig mód nyílik a különböző érdekkörök megszervezésére, melynek jó munkája következtében politikai, szakmai és kulturális téren a szövetkezet tagjai olyan gazdag tudásra tehetnek szert, olyan müveit, öntudatos szövetkezeti parasztokká válhatnak, akik minden szükséges eszközzel felvértezve bátran indulnak harcba mezőgazdaságunk döntő fordulatának eléréséért, a kitűzött feladatok megvalósításáért és túlszárnyalásáért, mert ez a parasztság már tudni fogja, hogy a nemzetgazdasági érdekek teljesítése, s a párt célkitűzései nyomán valósul meg ez egyén boldogsága, azzal jutunk el az emberibb holnaphoz a kommunizmushoz. TUDJA-E?... ... hogy a Föld legkisebb termetű fája a néhány centiméternyi nagyságú növény nálunk is nagymennyiségben található fűnemű fűz; ... hogy a terpentinolajat az erdei fenyő gyantájából nyerik; ... hogy az anyaméh 1000 tojást is rakhat naponta: ... hogy a Nap minden négyzetcentiméteréről percenként 1500 kalória szabadul fel: .. .hogy a budapesti Országház épületét 17 évig és 8 hónapig építették 40 millió tégla felhasználásával. Kétszázötvenkét szoba van benne és betonalapjának területe 190 525 négyzetméter. ? (Folytatás az 1. oldalról) J — az egészséges répatermésre való tekintettel folytassunk állandó h«r- J cot a kártevők és a betegségek, főképp a répabolha, a mákormányos és / a cerkospóra ellen, s ezek ellen használjuk fel a hatékony kémiai vegysze- J reket, mint a dinocid, gemadim, hcxakloran stb. 4 A LENNÉL — a sarjadzás idején, esetleg később kémiai vegyszerekkel, l dinociddal, vagy gemadinnal való beszórással következetes harcot kell f folytatni a kártevők — főleg a lenbolha ellen, jl — amikor a len eléri a 10 — 15 cm magasságot, a gyomok irtására Dikof texet használjunk, } A BURGONYÁNÁL - nagy gondot kell fordítani a sorközi művelésre, $ az időben történő sarabolásra és kapálásra, f — az összes burgonya háromszori feltöltésére, t — még a feltöltés előtt foszfor- és káli tartalmú _ műtrágyákkal trá^ gyázzunk, (• — védjük a burgonyát legnagyobb ellenségétől, a burgonyabogártól. ^ Hetenként legalább egyszer ellenőrizzük a burgonyaterületet és a talált ( kártevőket gyűjtsük össze és semmisítsük meg. A megfertőzött növényt # gamodinnai dinociddal porozzuk, vagy dinollal permetezzük. é A KUKORICÁNÁL — szorgalmazzuk a magratermesztett és tejesérésű ^ silókukorica pontos agrotechnikai határidőben történő elvetését, emellett f érvényesítsük a szélessortávos és négyzetes-fészkes vetési módszert, hogy f a növényápolásnál kihasználhassuk a gépeket, ^ — a tenyészidő alatt ügyeljünk arra, hogy a talaj jó táperejű, porhav nyós és állandóan gyommentes legyen, i — a kukorica üszkösödése ellen ügy védekezzünk, hogy azt mindjárt t a megjelenéskor eltávolítjuk a kukoricaszárról. f A GABONAFÉLÉKNÉL — használjuk fel a védekezés minden eszközét r (a dikotexel, kékkővel, plevexel való permetezést, a műtrágyával történő f beszórást, a gyomok rugós boronával és kézzel való irtását stb.). t j Szövetkezeti tagok! ^ Jó szervezéssel, valamint a saját és a GTÄ gépeinek, eszközeinek jó t kihasználásával végezzétek időben és szakszerűen a sarabolást, a kapálást f és az egyelést. Főképp a folyékony ammónia és a trágyalé felhasználásával t gondoskodjatok a trágyázásról. Helyes agrotechnikával, valamint a kémiai t vegyszerekkel hatékonyan harcoljatok a gyomok, betegségek és növényt kártevők ellen! A cukorrépa, burgonya, len és a kukorica legnagyobb terf méshozamának elérése érdekében kapcsolódjátok be a pároj, csoportok és f szövetkezetek közötti versenybe. j GTÄ-ok dolgozói! f Legyetek úttörői az új gépek alkalmazásának a mezőgazdasági termet lésben. Ügyeljetek a gépek teljes kihasználására, hogy mindjobban kiküt szöbölhessük a kézi munkát és biztosíthassuk a munkák időbeni és minör ségi elvégzését. Érvényesítsétek tapasztalataitokat. Nyújtsatok szakmai f és szervezési segítséget a fontos ipari- és kapásnövények gazdag hektárf hozamainak eléréséhez. I Nemzeti bizottságok dolgozói! f Főképp a cukorrépa egyelésénél, valamint az összes kultúrnövények f kártevői, a betegségek és a gyomok ellen folytatott harcban nyújtsatok f segítséget az EFSZ-eknek és ÄG-oknak. Segítsétek az új, haladó munka? módszerek bevezetését, mint például a cukorrépa gépi egyelését, a kukof rica négyzetes-fészkes ültetését, az öntözés megszervezését. Tegyetek J olyan politikai-szervezési intézkedéseket, hogy minden községben ne csak J elérjék, hanem túl is szárnyalják a tervezett mezőgazdasági termelést! t Tömegszervezetek vezetői és tagjai! 5 Nyújtsatok segítséget az EFSZ-eknek és ÄG-oknak a cukorrépa egye- i lésénél, kapálásánál, a gyomok és kártevők — főleg a burgonyabogár — i irtásában! j Szövetkezetesek, mezőgazdasági dolgozók! f Az idei gazdag termés biztosítása érdekében fektessetek nagy súlyt f és használjatok ki minden lehetőséget és minden eszközt az összes mezei f munkák időben történő és szakszerű elvégzésére! t J. Gajdosik M. Chudik ^ élelmiszeripari és felvásárlásügyi mező- és erdőgazdasági megbízott f megbízott Friss szél fuvall a Párizs-patak mentén Ötből kettő jóváhagyva ♦ Segít a járás, de még többet segíthetne ♦ Jó kézben a kormánykerék, javulóban a gazdálkodás menete ♦ Amivel még adósak a kürtiek ♦ A HNB is hibás a dologban! ♦ Még több figyelmet a tagok szakmai-politikai nevelésére ♦ Éled a szövetkezeti demokrácia; népesek, színvonalasabbak a taggyűlések ... A járási nemzeti bizottságok mező- és erdőgazdasági szakosztályainak még január, február hónapban ki kellett dolgozniok a gyengén gazdálkodó EFSZ-ek konszolidációs tervét... Felkerestük hát az érsekújvári JNB-t, válójában mit is tettek ezirányban? Stefan Sviteket, a .JNB járási mérnökagronómusát találtuk az osztály egyik irodájában. Őt kértük meg, mondjon el egyetmást arról, hogy a konszolidációs tervek alapján miként segítik a gyengébb szövetkezeteket. — Ott kezdem, hogy öt ilyen tervet készítettünk, de a kerület csak kettőt hagyott jóvá: a palárikovói és a kürti EFSZ részére nyújtott segítség tervét. De mindamellett a tardoskeddi szövetkezet is kapott egy zootechnikust és egy agronómust, akik a járástól kapják munkájuk díját. A beszélgetés során kiderült, hogy mérnökagronómust kapott a járástól a palárikovói szövetkezet is. A kürti EFSZ élére pedig tapasztalt, jő szervezöképességü ember került Smida János elvtárs személyében, aki több éven át a búcsi szövetkezet elnöke volt. Február tizedikén választotta meg a taggyűlés egyhangúan elnökké. Mi a kürti szövetkezetre voltunk leginkább kiváncsiak, amely tudvalevő, hogy egyike azoknak a közös gazdaságoknak, amelyek a leggyöngébben működnek. Svitek mérnök kívánságunkra előhúzta a csomó „paksaméta“ közül a kürti szövetkezetre vonatkozó megállapodást, amely az állam segítségnyújtását bizonyos feltételekhez kötendő intézkedéseket tartalmazta. Tájékozódtunk belőle. Mik ezek a javító rendelkezések? A többi közül hadd említsünk egyet, a legelsőt: mely a trágyagazdálkodás hiányosságait taglalja: ugyanis 180 hektárra nincs biztosítva istállótrágya. A JNB trágyakezelő munkacsapat megszervezését ajánlja a szövetkezet vezetőségének. A többi feltétel is ilyesforma, mely mind, mind a kürti EFSZ gazdasági megszilárdulását van hivatva elősegíteni. Ha az ezekből adódó feladatokat megvalósítják, nyugodtan állíthatjuk, hogy több lesz a közös gazdaságuk jövedelme, s teltebb a tagok bugyellárisa. * * * Kimentünk Kürtre, hogy szétnézzünk a szövetkezet portáján. Mivel az elnök is, a könyvelő is a járásra ment, így az agronómustől tudakoltunk meg néhány dolgot, főleg ami a trágya-históriát illeti. — Hát a trágyával nem éppen a legjobban állunk - ismerte be kicsit röstelkedve. — Előfordult bizony, hogy a szövetkezeti tagok udvarából elvittek egy-két kocsiravalót a szemfülesebb magángazdák, úgy „sutyiba“... Persze, az amúgy is kevés trágya hogyan lenne elegendő a helyi lehetőségek ilyen „kimerítésével“? — S trágyakezelö munkacsapatjuk van-e már? — Nincs biz’ a... — vallotta be Árendás András, az agronómus. — Szó volt már ugyan róla, hogy két fogatost kellene megbízni az istállótrágya napi kihordásával az istállók mellől... Majd ha megszaporodik a tagság, akkor talán jut rá emberünk. — Kár minden halogatásért — vetettük közbe —, mert az istállótrágyát nemcsak a mezőre, szarvasba kell hordani, hanem az szakszerű kezelést is kíván. No meg aztán a trágyakezelő munkacsapatnak más egyéb munkája is akadna: minden lehetőséget okosan kihasználni a trágyaszükséglet biztosítására. Például a 25 hektárnyi kertészetük hulladékából kiváló komposztot lehetne készíteni ... Egy sző, mint száz: sovány földből — amire 6 — 7 évenként jut csak trágya — bő termést nem lehet kicsikarni! — Jó kézben a szövetkezet „kormánykereke“, ugyebár? — Hát, nem panaszkodhatunk. Smida elvtárs, az új elnökünk hozzáértő, tapasztalt — mondotta Homonnai István, szövetkezeti tag. — A baj az, hogy a tagok — tisztelet a kivételnek — hozzászoktak a felületes munkához. Most, egyik napról a másikra ezzel a tagsággal nagy eredményeket nem lehet felmutatni. Halljuk, hogyan vélekedik a tagokról az elnök, aki közben megjött Űjvárból: — A taggyűléseken megjelenik a tagok túlnyomó része, javaslatokat adnak, kezdeményeznek. Ez már kétségkívül nagy előrehaladás. Hiszen az előbbi évek taggyűléseit nem is lehetett taggyűlésnek nevezni. Smida elvtárs elnökelődjeinek (volt belőlük egy tucatnál is több!) nem volt, vagy csak alig volt tekintélye a tagok előtt. Mert a tagság az olyan elnök utasításait nem igen teszi magáévá, akiből hiányzik a nyílt szókimondás, aki a közös gazdaság ügyét-baját félrelökve saját egyéni dolgait helyezi előtérbe, aki — szervezőképessége híján — mindent maga akar elvégezni, aki aprócseprő dolgokra fecsérli drága idejét, mely nem is reá tartozik ... Az előző évek hányaveti gazdálkodásának most is érzik a böjtjét. Különösen az állatok, melyek a saját nyelvükön, bögéssel és visítással adják tudtul, hogy bizony szűkös a koszt. És mit tesznek most, hogy az előző évek krónikus betegsége — a takarmányhiány — meg ne ismétlődjék? Az agronómus szavai szerint tíz mázsa gomboshereT és három mázsa lucernavetőmagot kaptak a járástól, úgyhogy 170 hektár az alávetésük. Ha sikerül, körülbelül kétszáz hektárnyi többéves takarmányuk lesz. Harminc hektár silókukoricát is vetnek majd ... Tehát a vetett takarmányt szántójuk 30 — 32 százalékán termelnek az idén. — Hát a szarvasmarha-állomány milyen ? — kíváncsiskodunk. — Mennyiségre csak, csak megjárja. De hiányzik a „kvalita“. — Van-e férőhely elegendő? — Elég? Annyi nincs! — így a könyvelő, Safrankó Gergely. — A birkaakolban növendékmarhák vannak... Volt saját építkezési csoportunk. Tizenöttagú. Azzal úgy jártunk, hogy a csoport tagjait „széthúzkodták“ a csoportvezetők. Tavaly májusban megkezdték a 102 férőhelyes növendékistállót építeni, decemberben már át kellett volna adni készen ..., máig se kész... Pedig így „drágább a leves, mint a hús“, vagyis a 2400 munkaegység helyett több mint 3 ezret már kimerítettek. Most megint építkezési csoport szervezését forgatják a fejükben a vezetők. Ne sokáig töprengjenek rajta, inkább cselekedjenek! Mert azt nagyon jól tették, hogy 7 lányt szerződtettek a kétéves tanonciskolára, 3 fiú a karvai ipari tanonciskolában tanul, 2 csoportvezető ugyancsak Karván, a mesteriskolán bővíti szaktudását. Egy zootechnikus, meg egy takarmányos most végezte el a kétéves mesteriskolát. S egy lány Ipolynyéken tanul, szintén a kétéves mesteriskolán. Gondolnak a traktoros-utánpótlásra is: a most kezdődő újvári másfél hónapos traktorosképzö tanfolyamra 6 fiatalt, s aratás után megint 5 — 6 ifjút akarnak küldeni. Ezért dicséret jár, kürti szövetkezetesek! De azért meg elmarasztalás illeti... a helyi nemzeti bizottság tagjait, hogy a szövetkezettel való együttműködésről sajnos nem lehet beszélni. Jellemző: a HNB tavalyi összetételét 80—85 százalékra egyéni gazdálkodók képezték. Hogy ez mennyire károsan hatott a község, a szövetkezet fejlődésére, az különösen megmutatkozott a kollektivizálás lemaradásában. A község földterületének még mintegy 35 százalékát egyénileg gazdálkodók művelik. S hogy ez így van, abban jórészt hibás a HNB elnöke, titkára, nemkülönben a HNB tagjai is. Mit segíthetne a JNB? A kürti HNB munkájának ellenőrzésével a kollektivizálás ütemének meggyorsítását, az állampolgári fegyelem megszilárdítását; a szövetkezetnek még több támogatást, főleg a haladó termelési módszerek meghonosítása révén, a korszerű technológia alkalmazásával a férőhelyépítésben, a mezőgazdasági termelésben. Csak így lesz képes a kürti EFSZ — a tagok minden szorgalmának, tudásának, kezdeményezésének latbavetésével — rövid időn belül utólérni a közepes, vagy jól működő szövetkezeteket: teljesíteni a második ötéves terv mezőgazdasági mutatószámait, időre maradéktalanul. Kovács István
