Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-04-12 / 29. szám

9 \TraO-ad Földműves 1959. április 12. (Folytatás az 1. oldalról.) azokról a posztokról, ahonnan káros, nacionalista szellemük bénltólag ha­tott társadalmi életünk fejlődésére. Pártunk közbelépésére, ez a máso­dik szóritó körülmény is szerencsé­sen likvidálódott. Az igazi munka azonban csak ez­után kezdődött. Szükséges volt pár­tunk segítségére sietni és a cseh szlovákiai magyar dolgozókat a helyes népnevelői munkával felvilágosítani, milyen helytelen tévelygés volt sok csehszlovákiai magyar részéről, mi­kor a szociális elnyomásból a kivezető utat nem az osztályharcban, a kapi­talista rendszer megdöntésében, ha­nem a volt iredenta, nacionalista, so­viniszta, Eszterházy grófok, háborús bűnös Jarosok revizionizmusában lát­ta. Ezért a tévelygésért súlyos árat fizettünk a hortysta megszállás évei­ben. A CSEMADOK első éveiben sok tü­relmes munkára volt szükség, hogy megértessük a csehszlovákiai magyar dolgozókkal a CSEMADOK küldetését. Vasil Bil’ak elvtárs, az SZLKP kül­döttségének vezetője, az iskola és kulturális ügyek megbízottja őszinte örömét fejezte ki a közgyűlésen, hogy a CSEMADOK 10. évfordulója alkal­mából felszólalhat és tolmácsolhatja Szlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága őszinte üdvözletét. Mél­tatta a CSEMADOK 10 éves munkáját, az életszínvonal emelkedését. Hang­súlyozta, hogy a CSEMADOK munkája abból indul ki, hogy köztársaságunk­ban senkit sem ítélnek meg aszerint, hogy milyen nemzetiségű, hanem csakis aszerint, hogyan dolgozik, mi­képpen járul hozzá a szocializmus felépítéséhez Csehszlovákia Kommu­nista Pártja nem egy ízben hangsú-Eleinte sokan voltak, akik a CSEMA­­DOK-ban érdekvédelmi szervezetet láttak. Ma már mindenki előtt világos, hogy a CSKP, a Nemzeti Front kor­mánya, a Forradalmi Szakszervezet, a nemzeti bizottságok éppen úgy vé­dik a csehszlovákiai magyar dolgozók érdekeit, mint a cseh, szlovák, ukrán és hazánk más nemzetiségű dolgo­zóiét. Lőrincz elvtárs még hangsúlyozta, hogy a CSEMADOK hivatása a formá­jában nemzeti és tartalmában szocia­lista kultúra megteremtése, fejlesz­tése. Továbbra is harcolni kell a nem­zetek és nemzetiségek barátságának elmélyítéséért és a burzsoá-naciona­­lizmus ellen. Túl vagyunk a nagy pró­batételen a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók megmutatták, hogy a pro­letár nemzetköziség szellemében gon­dolkodnak és egyedüli hazájuknak a népi demokratikus Csehszlovák Köz­társaságot tartják. Ez a proletár nemzetköziség és szocialista haza­fiasság nagy győzelme. lyozta, hogy a nemzetiségi kérdés szocialista érdekek fölé való helye­zése a burzsoázia malmára hajtja a vizet és ennek kárát látja valamennyi dolgozónk A burzsoázia nemzetiségre és anyanyelvre való tekintet nélkül kérlelhetetlenül kizsákmányolja a dol­gozókat. A történelem arra tanít ben­nünket, hogy a burzsoázia bármikor kész elárulni hazáját, ha ebből osz­tályelőnye van. Gondoljunk csak a borzalmas müncheni árulásra. Vagy vajon mire irányult a magyar ellen­­forradalom? Az ellenforradalmárok azt mondták magukról, hogy magya­rok és ugyanakkor készek voltak arra, hogy vérbefolytsák a magyar nép iga­zi szabadságát. A pionírok is eljöttek üdvözölni a közgyűlés részvevőit Dolgozó népünk, szlovák, cseh, ma­gyar, ukrán és a többi nemzetiségű dolgozóink érdekeit csak a burzsoá­zia, csak az imperialisták veszélyez­tetik és ellenük közös erővel kell harcolnunk. Nem kell harcolnunk a kulturális, vagy valamilyen más auto­nómiáért, mert mi többel rendelke­zünk, kezünkben van a politikai ha­talom és így minden a miénk. Vaszil Bil'ak elvtárs részletesen méltatta a CSEMADOK 10 éves érde­mes munkáját. Felhívta figyelmünket a burzsoá-nacionalizmus elleni harcra. A közös barátság elmélyítése érdeké­ben pedig szorgalmazta a szlovák nyelv tanulását. Hiszen a Magyar Népköztársaságban élő szlovák nem­zetiségű dolgozóknak is el kell sajá­­títaniok a magyar nyelvet, hogy min­denütt érvényesüljenek. Vasit Bilak elvtárs üdvözölte a kongresszust Népnevelő munkánk nyomán még jobban szilárduljon meg hazánk népeinek barátsága és testvéri egysége PATHÖ KÁROLY elvtársnak, a CSEMADOK vezető titkárának beszámolójából Kőműves elvtárs, a bussai HNB titkára szép eredményről beszél... A napokban felkerestem Kőműves elvtársat, a bussai HNB titkárát. A programterv teljesítésével kapcso­latban több kérdést intéztem hozzá: ♦ Hogy állnak a falu szövetkezete­sítésével? — Megmondom őszintén, hogy ez a legnehezebb problémánk. A válasz­tások óta lassan haladunk, de azért vannak eredményeink. A szövetkezet évről évre gyarapodik, építkezik, emelkedik a munkaegység értéke, és már kifizette a tagoknak a lovakért járó összeget. Még akadnak magán­gazdák is, de eddig már hét új ta­gunk van. Lassan a kintlévők is be­látják, hogy a boldogulás egyedüli útja a szövetkezet. Minden gyűlésen foglalkozunk ezzel a kérdéssel és a programtervünk szerint reméljük, hogy még az 1959-es évben egész falusi szövetkezet lesz Bussán. ♦ A falu építése terén milyen ter­veik voltak és mit valósítottak meg? — Az új házakról nem is kell be­szélnem, mert egy teljes negyea épült. A lakók részére 100 méter új utat csináltunk. ♦ Ezen a téren tényleg szép ered­ményt ért el Bússá. De vajon mit tettek annak érdekében, hogy a nemzeti bizottság bevé­tele gyarapodjon? — Elsősorban is egy borbélymű­helyt nyitottunk és a helyi forráso­kat kiaknázva egy nagy nádfeldol­gozó üzemet létesítettünk, amely nemcsak a járást, hanem a környéket is ellátja mennyezethez szükséges náddal. A dolgozók naponta 40 — 50 koronát is keresnek. ♦ Egészségügyi vonalon mit ter­veztek? — Az egészségügy megjavítása cél­jából egy fogászati rendelőt tervez­tünk. Januártól már működik. ♦ Mit tettek a falu szépítéséért? — A falu közepén lévő parkot körülbetonoztuk és a mellette lévő útat is megjavítottuk. ♦ Flzetik-e az adót a polgárok? — Az elmúlt évben az eredmény száz százalékos volt. Az első negyed­ben 50 százalékra ki van egyenlítve az adófizetés, tehát megvan rá min­den remény, hogy e téren nem le'sz semmi hiány. ♦ Teljesítik-e a beadást a magán­gazdák? — Ez már egy kissé kényes kér­dés. A faluban minden rendben van, de a hozzánk tartozó szomszédos pusztákon sok nehézségünk van. Ezen úgy akarunk segíteni, hogy a HNB tagjai meglátogatják a nemtel­jesítőket. Jelenleg már csak a tejjel vagyunk e'maradva. ♦ Mi hiányzik még a programterv teljesítéséhez? — A játszótér. De ez is meglesz rövidesen ♦ Milyen a kulturális élet Bussán? — Van mozink, kultúrházunk, az EFSZ-nek televíziója, ahol szórakoz­hatnak a dolgozók. De a CSISZ és CSEMADOK megjavíthatná munkáját. A télen a Csehszlovák Szovjetbarát­ság Szövetsége sok értékes esttel járult hozzá a falu lakóinak szóra­koztatásához. De mégsem lehetünk ezzel megelégedve. A tanítókkal együtt az említett szervezetek többet tehetnének a kulturális élet megja­vításáért. ^ Teljesítve lesz a hároméves programterv? — Ha még jobban megértjük egy­mást, akkor reméljük, hogy még túl is teljesítjük. Budai József, Múlyad • A kassai vasútvonal dolgozói ez év végéig több mint 100 kilométer hosszúságú sínpárat forrasztanak ösz­­sze, főleg a Szövetségi Vasútvonalon és Csernötől Púchovig. A végtelen sínek előnye, hogy kényelmesebbé teszi az utazást és gazdaságosabbá a vasúti forgalmat. (zo) • Közép-Európa legkorszerűbb és legnagyobb szénmosója épül az A. Zápotocky bányában, amely 1960-ban kézdi meg működését. (zn) Nyugdíjasok figyelem! A kulturális forradalom első alap­vető feladata, mint Lenin megfogal­mazta, a kultúrának a néphez való közeledése volt. Megállapíthatjuk, hogy e téren, vagyis kulturális forra­dalmunk első szakaszában, a Csema­­dok is teljesítette feladatait. Tíz évvel ezelőtt, 1949. március 5-én alakult meg kultúregyesületünk, a Csemadok. Pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja, mint hazánk ösz­­szes dolgozói érdekeinek őszinte vé­delmezője, a Csemadok megalakítá­sával megteremtette az előfeltétele­ket, megadta a lehetőségét annak, hogy hazánk magyar dolgozói kultu­rális szervezet keretein belül — mint a Csehszlovák Köztársaság egyenjogú polgárai — ápolják és fejlesszék a tartalmában szocialista, formájában nemzeti kultúrájukat. A Csemadokra megalakulása pilla­natától az a feladat várt, hogy a cseh­szlovákiai magyar népművészeti ha­gyományok ápolá­sával és fejleszté­sével, valamint politikai és tudo­mányos ismerete­ket terjesztő elő­adások rendezésé­vel, és a népműve­lési munka egyéb ágazatainak felka­rolása és terjesz­tése által elősegít­se a csehszlovákiai magyar dolgozók fejlődését, és hogy a szlovák kultúra értékeinek népszerűsítésével szolgál­jon a szlovák és a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók baráti kapcsolatainak elmélyítését, továbbá hogy a Csema­dok tagságát és hazánk magyar nem­zetiségű dolgozóit szeretetre nevelje hazánk, a Csehszlovák Köztársaság iránt, odaadásra Csehszlovákia Kom­munista Pártja iránt. Feladata, hogy tudatosítsa a csehszlovákiai magyar dolgozókkal, hogy a Szovjetunió nél­kül nem volna szabadságunk és nem volna lehetséges hazánkban a szocia­lizmus építése, hogy népnevelő mun­kával harcoljon a magyar burzsoá­­nacionalista irányzat ellen. Falusi helyicsoportjaink és kultúr­egyesületünk tagjai a népnevelő, fel­­világosító munkával sok községben elősegítették az egységes földműves­­szövetkezet megalakulását és a Cse­madok tagjai elsőkként léptek a szö­vetkezeti gazdálkodás útjára. A Cse­madok munkája és a szövetkezetek megalakulása elválaszthatatlanul ösz­­szefonődott és így az elmúlt tíz év legjelentősebb eredménye a falu szebb holnapjának alapkőletételénél nyúj­tott segítségünk volt. A Csemadok és a szövetkezet elvá­laszthatatlanok, mint ahogy elválaszt­hatatlanok egymástól az anyagi és a szellemi kultúra is. A szövetkezeti mozgalom teremtette meg a falu kul­turális felemelkedésének alapját és a kulturális népnevelő munka segí­tette elő a szövetkezetek megalaku­lását és segíti a jövőben a szövetke­zetek megszilárdulását. A korszerű mezőgazdasági gépekkel végzett közös munka több lehetőséget nyújt a pihenésre, a szórakozásra és a tanulásra, tanultaknak a gyakor­lati életben való felhasználására. Ezt tudatosította a Csemadok az elmúlt tíz év során és ennek következménye áz, hogy ma már csak három olyan község van, ahol Csemadok helyicso­port működik és nincs szövetkezet. A többségében már szövetkezeti gazdálkodást folytató magyar nemze­tiségű parasztságunk, az üzemek munkásai és a csehszlovákiai magyar dolgozó értelmiség szabad hazájának tekinti a Csehszlovák Köztársaságot és lelkesen kiveszi részét a szocia­lista haza építéséből. A Csehszlovák hazafiság szelleme hatja át magyar dolgozóinkat. Hogy ez ma így van, bátran állíthatjuk — ehhez pártunk vezetésével szerény munkájával a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kul­­túregyesülete is hozzájárult. Hozzá­járultunk ehhez népnevelő, kulturális, népművészeti, agitációs és propaganda munkánkkal. Az elmúlt tíz év alatt több mint 18 ezer népnevelő előadást tartottunk. Előadásaink témája felölelte mindazo­kat a kérdéseket, amelyek hazunk magyar dolgozóinak politikai, kultu­rális és szakmai fejlődését segítik. A kulturális színvonal emelése ér­dekében számtalan irodalmi előadást is tartottunk. Megismerték dolgozóink többek között Csokonai Vitéz Mihályt, Petőfi Sándort, Jókai Mórt, Mikszáth Kálmánt, Ady Endrét, József Atillát, de megismerték Jankó Král’t, Kalin­­ciakot, Jiráseket, Fucíkot és a mai csehszlovákiai írókat is. Nem isme­retlen ma már a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók körében az orosz klasz­­szikus irodalom sem. Csehovot és Gogolt csakúgy ismerik, mint a szov­jet irodalom nagy klasszikusának. Maxim Gorkijnak műveit. A szép szeretete ma és a múltban egyaránt élt és él a népben. A szép szeretete volt a népművészeti érté­kek szülője is. Megindult és széles körben kibon­takozott a népművészeti értékek, a haladó hagyományok feltárásét szol­gáló mozgalom, és legfejlettebb nép­­művészeti csoportjaink ma már a ha­gyományok színpadi feldolgozásánál tartanak, sőt közülük egyesek új érté­kek alkotásával, az egyre szépülő életünknek művészi kifejezésével pró­bálkoznak. Mint ismeretes, a magyarlakta köz­ségekben működő földművesszövetke­zeteknek egyik fő problémája az ifjú­ság megnyerése a mezőgazdasági ter­melés számára. Egészségtelen jelen­ség, hogy a falusi ifjúság része, lebe­csülve a mezőgazdasági munkát, a vá­rosokban, az iparban keres elhelyez­kedési lehetőséget akkor, amikor odahaza nagy szükség volna rá. Központi Bizottságunknak az a vé­leménye, hogy a falusi ifjúság, és kü­lönösen a szülők körében, fokoznunk kell a felvilágosító munkát annak tudatosítására, hogy ma, amikor dol­gozó parasztságunk megszabadult a primitív szerszámokkal végzett mun­kától — akkor helytelen menekülni a földtől, mert a parasztság is éppen olyan bizakodóan nézhet a boldog jövő elé, mint dolgozó társadalmunk bármelyik rétege. Tapasztalataink arra engednek kö­vetkeztetni, hogy a falusi fiatalok nagy része azért fordul az ipar, a vá­ros felé, mert úgy látja, hogy állan­dóan növekvő kulturális igényeit csak a város tudja kielégíteni. Sajnos, el kell ismernünk, hogy egyes községek jelenlegi kulturális helyzete okot ad arra, hogy a fiatalok így gondolkoz­zanak. (Folytatás a 4. oldalon.) A Szociális Biztosítás Állami Hiva­tala e napokban mindazon nyugdíja­soknak, akik gyermekpótlékot élvez­nek, kérdőíveket küld annak meg­állapítása céljából, vajon fennállnak-»' a gyermekpótlék további kiutalásá­nak, valamint a harmadik és további gyerekek után járó gyermekpótlékok felemelésének előfeltételei. Szüksé­ges, hogy minden nyugdíjas pontosan az útmutatás alapján haladéktalanul töltse ki a kérdőívet és küldje vissza. Azok a nyugdíjasok, akiknek a pos­tahivatal kérdőívet április 18-ig nem kézbesíti ki, jelentkezzenek a posta­­hivatalnál. A harmadik és további gyermekek után járó gyermekpótlék emeléséből eredő pótdíjakat a jogo­sultaknak ez év májusában utalják ki. A bratistavai kerületben 1990 sze­mély kapott 400 koronánál kevesebb nyugdíjat. Április elsejével ezeket felemelték A járási nemzeti bizottságok mel­lett működő szociális bizottságok most felülvizsgálják azokat az esete­ket, ahol az illető 600 — 800 korona nyugdíjra jogos. A bratislavai kerü­letben előreláthatólag mintegy 18 000 személy kap magasabb nyugdíjat, ami havonta 800 — 900 ezer koronát tesz ki. A galántai járás készül a Spartakiádra A galántai járásban fokozott ütemben folynak az előkészületek a máso­dik országos Spartakiádra. Járásunk már elérte és részben túlszárnyalta a tanulók kategóriájában gyakorlatozok 4484-re tervezett számát. Hiá­nyos azonban a létszám a serdülőknél, a felnőtt férfiaknál és a nőknél. Reméljük, hogy az 1959 június 6 —7-re tervezett ifjúsági járási fesztivál­lal egybekötött járási Spartakiád méltó keretek között mutatja meg majd felkészültségüket. A galántai XI. éves iskola tanulói gyakorlatozás közben Az egyes községekben bizottságokat alakítottak, amelyek felelnek a Spar­takiádra való előkészületekért. Az állami gazdaságok nebojszai farmján működő ifjúsági szervezet versenyre hívta a járás valamennyi ifjúsági szervezetét. Ebben a községben már 18 asszony és 8 férfi gyakorlatozik. A galántai 11 éves iskola tanulói is szorgalmasan készülnek. Krajcovic Ferdinand, Galánta A közgyűlésen a CSEMADOK tízéves évfordulója alkal­mából 66 kiváló kulturális dolgozót tüntettek ki jubi­leumi jelvénnyel és oklevéllel

Next

/
Thumbnails
Contents