Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-01-14 / 4. szám

A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1959. január 14. Ára 40 fillér X. évfolyam, 4. szám Zárszámadások előtt Most, hogy szövetkezeteinkben az évzáró közgyűléseken számot vetünk az elmúlt évi gazdálkodással, a sok eredmény és hiányosság mellett egyet határozottan megállapíthatunk, mégpedig ^zt, hogy szövetkezeteink fennállásának tíz esztendeje alatt az évvégi járulékok országos átlaga évről évre magasabb lett. Kormá­nyunk és pártunk politikájának he­lyességét, az életszínvonal állandó fokozására irányuló célkitűzéseink megvalósíthatóságát igazolja ez a tény. Ma már talán csak elvétve akad földműves, akit a nagyüzemi gazdál­kodás és a párt politikájának helyes­ségéről meg kell győzni. Azonban az is természetes, hogy az életszínvonal nem valami minden­től független dolog, ami csupán az államférfiak jószándékától függően emelkedik vagy csökken, hanem asze­rint igazodik, hogyan növekedik a ter­melés, illetve mennyire csökkennek a termelési költségek. Az 1953-tól megvalósított árleszállítások ezekből születtek. Akármennyire természetesnek tűn­nek ezek a dolgok, mégis érdemes újra és újra szóbahozni, különösen most, amikor EFSZ-eink az évzáró közgyűlésekre készülnek. Mert az is valóság, hogy szövetkezeteink jóré­szének múlt évi pénzügyi gazdálko­dása nem zárult pozitív mérleggel, vagyis sok helyen nem fizethetik ki a munkaegységek betervezett értékét. Nem teljesítené szerepét az évzáró közgyűlés, ha nem keresné a felele­tet arra, miért van ez igy. Voltak ugyan sajátos dolgok, objektív ne­hézségek, amelyekre egyes szövet­kezetek hivatkozhatnak, a kézzelfog­ható valóságot azonban legvilágosab­ban az tárja elénk, hogy a terv sze­rint 1958-ban 7 százalékkal kellett volna emelni a mezőgazdasági terme­lést, s a hozzávetőleges statisztikai adatok csupán 3 százalékos emelke­dést tudnak kimutatni. S ha még ez a szerény többtermelés sem párosul a termelési költségek csökkentésével, akkor a gyengébb pénzgazdálkodás legfőbb okai már a kezünkben is vannak. Amikor tehát Nagybáriban, Nádszegen, Csarnahón, meg még jó néhány helyen munkaegységenként 2-3 koronás évvégi jutalékkal kell megelégedni, akkor mindjárt onnan kezdjék a gazdálkodás elemzését, miért lehet Kistárkányban, Bolyban, Nagykaposon a tervezettet, vagy az utóbbiban még a tervezetten felül is fizetni. Nincs abban semmi boszorkányos­ság, csak az, hogy általában többet termeltek, mint amennyit a terme­lési tervben lefektettek. Ugyanakkor helyesen gazdákodtak a pénzeszkö­zökkel és a munkaegységekkel is, nem lépték túl a termelési költsé­geket. EFSZ-eink a IV. kongresszust meg­előző vitában keresik, kutatják a szö­vetkezetek gazdálkodása megszilár­dításának módjait. Szükséges ez, mert hisz ebben az évben, második ötéves tervünk utolsó előtti évében 11 százalékkal kell fokoznunk a me­zőgazdasági termelést. Csak ez biz­tosíthatja az életszínvonal olyan ará­nyú emelését, amilyent pártunk és kormányunk kitűzött. Az évzáró köz­gyűléseken, amikor EFSZ tagjaink megkapják évvégi jutalékukat, leg­­érzékelhetöbben megmutatkozik, ho­gyan gazdálkodott az elmúlt gazda­sági évben a szövetkezet. Elsősorban a szövetkezetek vezetősége és a nemzeti bizottságok feladata, hogy alapos gazdasági elemzéssel rámutas­sanak a hiányosságokra, főképp arra, hogy melyik termelési szakasz milyen okbói nem teljesítette termelési és pénzügyi tervét és hogyan kellene mindezt a jövőben jobban csinálni. Ha a kongresszusi vitaanyag megtár­gyalását és az évzáró közgyűléseket helyesen szervezik meg, akkor ezek bizonyosan hozzájárulnak szövetkeze­teink gazdálkodásának megszilárdí­tásához. Egymillió kilométerre a Földtő A naprendszer első mesterséges bolygója egy hete rátért pályájára. Január 3-án, moszkvai időszámítás szerint 20 órától, attól a történelmi jelentőségű pillanattól kezdve, ami­kor elindult útjára a szovjet űrhajó a világűrben 14 és félmillió kilomé­ternyi utat tett meg és a Földtől több mint 1 millió kilométernyire távolo­dott el. Ez az utóbbi szám kolosszális gyorsasággal növekszik, mert a Föld és a mesterséges bolygó útja messze elválik egymástól a világűrben. A 10. bolygó sokkal közelebb lesz a Marshoz, mint a Földhöz, aminek az a magyarázata, hogy sebessége lénye­gesen felülmúlja a holdrakéta fellö­vésének második kozmikus sebessé­gét. De a szovjet tudósok szerint lehetséges, hogy a Föld és a 10. boly­gó viszonylag közel kerül majd egy­máshoz, s e viszonylagos közelség lehetővé teszi, hogy a távol jövőben megfelelő megfigyeléseket végezhes­senek. A mai napon azaz január 14-én az első mesterséges bolygó elérte pá­lyájának azt a pontját, amely legkö­zelebb lesz a Naphoz (146 millió 400 ezer kilométer). Ekkor tesz szert legnagyobb sebességére, amely meg­haladja majd a 32 kilométert másod­percenként. Ezután pályájának a Naptól legmesszebb fekvő pontjához közeledve, a bolygó sebessége csök­ken, és átlag 27 750 méter lesz má­sodpercenként. A szovjet űrrakéta fellövési idő­pontjának megválasztása nem volt véletlen. Január első napjaiban a §mmä-mmQO ♦ A barsfűssi EFSZ 25 tagú épí­tőcsoportot szervez. Általános ta­pasztalat mutatja, hogy az önsegé­lyes építkezés előnyösebb. (u) ♦ A Steiner Gábor Hajógyár dol­gozói a Szovjetunió megrendelésére megkezdik az 1200-as motoros sze­mélyszállító hajók sorozatgyártását. (zo) ♦ A znojmói járás 36 EFSZ-ében a Falusi Akadémia keretében ökonó­miai és kulturális előadásokat tarta­nak. (Zn) ♦ A bardejovi Augusztus 29. Cipő­gyár az idén egymillió cipővel gyárt többet, mint a múlt évben. ♦ Évente több mint 300 tonna baromfit és tízmillió tojást dolgoz fel elkészülése után a Losonc mel­letti Tamási Baromfikombinát, mely a maga nemében egyedülálló lesz köztársaságunkban. (m) ♦ Megkezdte működését a nagy­megyeri járásban levő meliorációs szövetkezet, mely egyike a Szlová­kiában alakuló ilyen szövetkezetek­nek. ♦ Körülbelül kétmillió liter tej­jel adnak »többet a közellátásnak a bratislavai kerület állami gazdasá­gai, terven felül az 1959-es évben. Hold 368 000 kilométer távolságra van a Földtől; ez egyike a Földtől mért legkisebb távolságoknak a Hold pályáján. Ekkor kezdődött a Hold utolsó negyede, amikor a Hold gyor­san közeledik a Földhöz, s ez másod­percenként mintegy 30 kilométer sebességgel repül. így az űrrakéta pályája szinte teljesen egybeesett a Föld, Nap körüli forgás irányával, ennélfogva második kozmikus sebes­sége másodpercenként mintegy 30 kilométerrel növekedett. Nem volt véletlen az időszak és a kilövési irány megválasztása sem. A kilövés nem sokkal azelőtt történt, hogy a Hold felkelt Keleten. Ezért a keleti irányba fellőt rakéta a Földnek a saját tengelye körüli forgásától újabib kiegészítő sebességet kapott. Aligha érthetünk egyet azokkal a külföldi tudósokkal, akik szerint a szovjet szakemberek nem egészen jól választották meg a kilövés idő­pontját, s hogy az új Hold kedvezőbb időszak lett volna. Természetesen a rakéta elindítása a Hold utolsó ne­gyedében nehezebb és pontosabb számításokat kíván, de ezek a számí­tások teljesen helyesnek bizonyultak. A szovjet tudósok nem tűzték ki célul a Holdra jutást, s a tudományos kutatásokat illetően az űrrakéta tel­jesítette feladatát. Serény munka folyik a Galántai Gép- és Traktorállomás javítóműhelyében. Csemi Vince és Öllé Béla azon igyekeznek, hogy a gépeket idejében és jól kijavítsák. t Foto: Z. Svrcek Üdvözöljük kedves vendégeinket — Albánia párt- és kormányküldöttsége hazánkban — Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának meghívására január 12-én hazánkba érkezett az Albán Munkapárt és az Albán Népköztársaság kormányának küldöttsége, Enver Hod­­zsa, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának első titkára, az albán népgyűlés elnökségének tagja vezetésével. A küldöttség tagjai: Mehmet Shehu, az Albán Munkapárt Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, a Miniszter­­tanács elnöke, Manush Myftiu, az Albán Munkapárt Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, a Minisztertanács elnök­­helyettese, közoktatásügyi miniszter, Koco Theodhosi, az Albán Munkapárt Központi Bizottsága politikai irodájának pót­tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Tervhivatal elnöke, Behar Shtylla, az Albán Munkapárt Központi Bizottsága poli­tikai irodájának póttagja, külügyminiszter, Kico Ngjela, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának tagja, kereskedelmi miniszter és Szíri Csarcsani, az Albán Népköztársaság rend­kívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövete. Napilapjaink az első oldalon közük Enver Hodzsa és Meh­met Shehu arcképét és-rövid .. .. .— Muzslai sörbe tükör Bratislavában megnyílt a szovjet könyvek kiállítása Lehetővé vált szá­munkra, hogy megismerkedhessünk a szovjet irodalom remekeivel, me­lyek először Prágában kerültek be­mutatásra. A csaknem 3000 könyv a Szlovák Múzeumban a szovjet iroda­lom sokrétűségét bizonyítja. A klasz­­szikusok könyvei mellett politikai, ifjúsági, tudományos alkotások, szebbnél szebb művek tanúskodnak arról, milyen gondot fordít a Szov­jetunió a kulturális színvonal eme­lésére. Nerp mindig volt az úgy, hogy a jó «pinkának hasznát, a hanyagságnak, nemtörődömségnek pedig kárát lát­tuk ... Volt ahogy volt — elmúlt. Egy biztos: ma így van! Tudják ezt a muzslai szövetkezet tagjai is. Elért eredményeik viszont azt mutatják, hogy nem akarják tudni, ellenségeik saját maguknak. Mert azt még csak „megérti“ az em­ber, hogy azért nem nőtt nagyra a búza kalásza, mert kevés eső esett. Semmiképpen sem lehet viszont az időjárás hibás abban, hogy a terve­zett 42 mázsa helyett csak 22 mázsa kukorica termett egy-egy hektár föl­dön a muzslai határban! Valahol tehát hiba van a számítás­ban. — A számításban talán nem, inkább a munkában! — mondja Zalaba And­rás könyvelő. Böngésszük a számokat, vizsgáljuk a terveket. Az egyik kövér számon megakad a szemünk: 4 millió 35 ezer! Ipste is hangosak a gútai II. számú ■*-* Nyolcéves Középiskola tanter­mei. Csupán az az eltérés, hogy nem gyerekek, hanem felnőttek ülnek a padok között. Az egyik tanteremben nők hallgatják figyelmesen a tanítónő magyarázatát s közben vigyázva szab­dalják az ívpapírosokat. Itt szabó-varó tanfolyam működik. A lakosság között nagy érdeklődést vált ki e tanfolyam. A tanfolyam hallgatói három csoport­ban tanulnak. Egy másik teremben férfiak gyüle­keznek. Ez a csoport alkotja a gyü­­mölcsészek szakkörét, melyet Lupták elvtárs vezet, ki öreg kora ellenére szaktudását igazoló magyarázatokat ad. Az előadások után a hallgatók ve­zetőjükkel együtt vitatják meg prob­lémáikat, s kicserélik tapasztalataikat. Nem szabad megfeledkeznünk a két éve működő méhésztanfolyamról sem. A csoport 43 tagja Germán méhész­társsal beszélget estéről-estére. Elő­adójukról így nyilatkoznak a hallga­tók: A szocialista faluért Szakkörök Gúlán — nincsen olyan Kérdés, amire ne tudna kielégítő választ adni, s amit elmond, azt kísérletileg is bemutatja. Az említett szakkörök tagjainak na­gyobb része a helyi szövetkezetben dolgozik. A legboldogítóbb pedig az, hogy a hallgatóság fiatal; mindnyájan tanulni akarnak. Minden nehézségek ellenére becsülettel megállják a he­lyüket. Gúta községben sem lehet általános­ságban a fiatalság tudásszomjáról be­szélni. Sokan vannak olyanok, akik még mindig nem tették magukévá Pártunk jelszavát: „Légy szakember a munkahelyeden'.“ Még sokan előnybe részesítik a gondatlan csínytevéseket, s egyedüli szórakozásnak csak a tánc­­mulatságot tartják. A jövőben minden tömeg szervezetre, de főként a CSISZ szervezetre nagyobb felelősség hárul az ifjúság nevelése terén. Meg kell nyerni minden fiatalt annak az eszmé­nek, hogy szabadidejét nemes foglal­kozással töltse, amely tanít és egyben szórakoztat is. A helyi Művelődési Otthon vezetői­nek: Zsibrita elvtársnőnek és Róringer tanítónak az érdeme, hogy odaadó, szervező munkájukkal lehetővé tették a fent nevezett szakkörök működését. Ha az indulás nem is kecsegtet ha­talmas sikerrel, mégis csak indulás, egy lépés előre a tudomány elsajátítá­sához. Gúta lakossága nélkülöz egy műve­lődési központot, a kultúrházat, mely jól berendezve bitozsítaná a kultúra színvonalak emelését. Bár ez csak má­sodlagos fontosságúnak tűnik, mégis lényeges szerepet játszik egy 14 000 lakosú község kulturális életében. Re­méljük, hogy a kongresszusi anyag III. részének megtárgyalásakor ez a kérdés is megoldódik. Juhász Árpád, Gúta- Ennyinek kellett volna befutni 1958-ban a közös kasszába — jegyzi meg a könyvelő.- Na és?... — Csak 3 milli 650 ezret markol­tunk fel. A többi elgurult!... Számtalan példa „lapul“ még a muzslai görbe tükör mögött. Itt van például a 3,3 literes napi fejési átlag. Vagy az, hogy 57 darabbal kevesebb tehene van a szövetkezetnek, mint ahogy azt a terv előirányozza! Lehet így jövedelem? Nem! De nem is igen van ... Előlegként 8 koronát fizetett a szövetkezet egy-egy ledol­gozott munkaegység után, elszámo­láskor viszont már csak 2 korona jut! A többi elgurult!... Bent maradt a földben. Bányászokra, jó gazdákra vár! — Ez évben talán sikerül behoz­nunk a lemaradást — mondja biza­kodva Zalaba elvtárs. — Az összes földünkön elvégeztük a mélyszántást, cukorrépa alá —, ami eddig még egyszer sem történt meg! — letrá­gyáztunk és megszántottunk 82 hek­tárt. Meghagytunk 800 darab tojóka­csát, melyektől 44 ezer tojást számí­tunk eladni. Tervbe vettük, hogy ta­vaszra 40 család méhet vásárolunk. Megpróbáljuk az öntözéses gazdálko­dást is ... Szép tervek, rajta hát muzslaiak! Zatykó József ★ ★ ★ Első gépállomás Egyiptomban Egyiptomban a sachi állami farmon ünnepélyesen átadták az első gép­es traktorállomást, melynek beren­dezéseit a Szovjetunióból kapták. Az ünnepélyes átadáson jelen voltak a kormány képviselői a mezőgazdaság legkiválóbb dolgozói, az Egyesült Arab Köztársaság szovjetunióbeli nagykövete és más személyek. A gép­állomáson 35 traktor, 2 gabonakom­bájn, és 169 különféle mezőgazdasági gép van. Egyiptomban rövidesen újabb GTÁ-t helyeznek üzembe.

Next

/
Thumbnails
Contents