Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-04-05 / 27. szám

A szocialista faluért SzjoJku I Földműves Aki vár az veszít Immár negyedízben üléseztek Prá­gában a Garant, az Ipoly, a Latorca, a Vág és a Dunamente cserzett arcú magvetői. A győzelem értekezlete volt az EFSZ-ek kongresszusa. Öröm su­gárzott az arcokon, amikor Lubomír Strougal, mező- és erdőgazdasági miniszter bejelentette, hogy a közös gondolat a földterületnek már több mint 80 százalékán termi gyümölcsét. A termés nem korcs, nem aszott, ha­nem ragyogóan piros a napsugarak színétől. Hisz már a küldöttek sem azok a földművesek, akik tíz évvel ezelőtt voltak. Kiöltözve, művelten, gazdagon érkeztek az arany Prágába. Kell-e attól szebb, meggyőzőbb bi­zonyíték, hogy a közös gazdálkodás bevált és országunk felvirágoztatásá­nak egyik alappillére. Ma már nem azon vitatkozunk, hogy helyes-e a közös út, hanem azon, hogy minél hamarább meggyőzzük a még této­vázó kis- és középparasztokat a szö­vetkezeti gazdálkodásra. Ha számot vetünk, megállapíthatjuk, hogy ez a munkánk nem kis sikerrel járt. A Mező- és Erdőgazdasági Megbí­zotti Hivatal legutolsó jelentése sze­rint Szlovákiában 2514 EFSZ gazdál­kodik 1 millió 600 ezer hektár földön. A földterületnek ez több mint két harmada. A harmadik harmadon azon­ban a magángazdák még mindig egyé­nileg kezdik a tavaszi munkát, vagy közben elhatározták magukat a közös gazdálkodásra. Nem messziről, a szomszédból veszik a példát. Nemrég például a farnadi magángazdák kö­zött jártunk, akik bizony elismerték, hogy Nagyölveden már 16 korona a munkaegység, hogy a kissallói szö­vetkezetben több mint 20 ezer korona osztalékot is kaptak egyesek. Ha pa­pírt és ceruzát vettünk, egy szóval sem mondták, hogy a szövetkezeti út helytelen. Hisz az ő jövedelmük lé­nyegesen kisebb. Nem is beszélve arról, hogy a község többszázezer korona biztosítással és sok tonna be­adással tartozik. Nem árt, ha elgon­dolkozunk ezen a tényen. A szövetkezetesítés problémája or­szágos érdek. Társadalmi és egyéni kérdés. Nem mindegy az számunkra, hogy például a nagyölvedi Kiss bácsi nem adta be a cukorrépáját. Nem hányhatunk szemet afölött sem, hogy Farnadon az ósdi, régi termelés miatt megkárosodik a közellátás és szegé­nyebb a termelő is. A párt és kor­mány valamint a földművesek érdekei nálunk nem ellentétesek. A párt és kormány arra hívja fel a földművese­ket, hogy a szövetkezeti úton többet termeljenek. £s ezt az egész társa­dalom, tehát a földművesek szem­pontjából is teszi. Sokan még mindig a beadás telje­sítése ellen vannak. Azt azonban el­felejtik, hogy a beadás lényegében csak eladás. Ha tehát a farnadiak, a nagyölvediek, vagy bármely más köz­ség parasztjai közösen többet ter­melnek, akkor gazdagabb lesz az or­szág és 20 — 30 ezer koronás osztalé­kot jussolhat a farnadi vagy nagy­ölvedi szövetkezetes is. Persze, hogy ez megvalósuljon, mindenki dolgos igyekezetére van szükség. Merthogy Farnadon a szarvasmarhaállomány számára most kevés a takarmány, arról senki más nem tehet, csak az ottani szövetkezetesek. Dolgos munkából jött emberek ha­tároztak Prágában, hogy meg kell gyorsítani a szövetkezetesítést. Ebből persze kell, hogy kivegye részét minden szövetkezeti tag. Nagyon he­lyes módszer az agitáció olyan for­mája, hogy a jólmenö szövetkezetek tagjai beszélgetnek a magángazdák­kal. Földműves a földművesnek, kö­zépparaszt a középparasztnak mond­hatja el tapasztalatait. A győztes utat. Nemzeti bizottságainkon a sor, hogy ezekben a napokban, ahol még ma­gángazdálkodás folyik, jó agitációs munkával minél több egyéni gazdát nyerjenek meg a szövetkezeti gazdál­kodás számára. Tesszük ezt minden földműves, az ország, a béke érde­kében. A szovjet kormány nyilatkozata A NATO és a Varsói Szerzó'dés tagállamai kössenek megnemtámadási szerződést A szovjet kormány megismételte a NATO és a Varsói Szerződés szervezetei közötti megnemtámadási szerződés megkötésére irányuló ja­vaslatát. E nyilatkozatban, mely az Észak Atlanti egyezmény tanácsa április 2-i, 4-i washingtoni ülésének szól, a szovjet kormány utal arra, hogy az ilyen egyezmény megkötése alapvető változást idézne elő a jelen­legi nemzetközi helyzet fejlődésében az államok közötti baráti kapcso­latok megszilárdítása és a kölcsönös bizalom légkörének megteremtése érdekében. A megnemtámadási szerződés megkötése — hangzik a szovjet kormány­­nyilatkozatban — egyúttal komoly akadályt képezne bármely agresszor­­nak, aki a háború kirobbantásában nemzetközi elszigeteltségre jutna minden ebből eredő következménnyel. A szovjet kormány úgy véli, hogy a jelenlegi feltételek között az európai béke megszilárdítása érdekében javára válnék, ha a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai között meg­állapodás létesülne arranézve, hogy megtagadják a támogatást az agretsz­­szortól. A szovjet kormány nyilatkozatában felszólítja a NATO tagállamainak kormányait, vegyenek részt a Lengyel Népköztársaság kormányának a kö­zép-európai atom- és rakétafegyvermentes övezet megteremtésére irá­nyuló javaslata valóraváltásáról szóló tanácskozáson. A szovjet kormány nyilatkozata szerint az ilyen övezet megteremtése jelentősen csökkente­né a jelenlegi európai feszültséget és kedvező befolyással lenne az egész nemzetközi helyzetre. A nyilatkozat kitér a németországi helyzetre, a berlini kérdés megol­dására, s hangsúlyozza a csúcsértekezlet megtartásának fontosságát, amely az időszerű nemzetközi problémák megoldásával foglalkoznék. Csak így tovább zsigárdiak I & Üdvözöljük a CSEMADOK | országos konferenciáját j Az öntudatos, a kulturált, a szakmailag képzett ember q kilneveléséért, a művészet tisztaságáért és közkinccsé té- sí teléért vívott harcban tíz év tapasztalatával megizmosodva ¥ ülnek össze Pozsonyban április hatodikán és hetedikén g a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete £ küldöttei azzal a nemes céllal, hogy mind a kulturális élet 1 fellendítéséből, mind a szocialista hazafisággal átitatott $ ember neveléséből, valamint a termelő munka minden sza- 5 kaszán szervezeteik nevében valamenhyien további komoly $ a$> részt vállaljanak a nagy országos feladatból — hazánkban 4 j* a szocializmus betetőzéséből, s ezzel párhuzamosan a kul- g I túrforradalom befejezéséből. ? A kétnapos konferencia munkájához minden olvasónk £ 2 nevében sok sikert kívánunk. § Zsigárdon a virágzó barackfák élet­től duzzadó színárnyalatába szinte beleolvad Urbancok István az EFSZ elnöke és Matajsz András brigád­­vezető alakja, komoly dolgokat vitat­nak. — Annyi tény — hallom az elnök szavát —, hogy a dicséret legelőször titeket, a brigádközpontot és a vág­­sellyei GTÄ javítőrészlegét illeti. — Éppen ezért szükséges — vála­szolja a brigádvezető, — hogy tovább­ra is szorosan együttműködjünk. Bát­ran tárjuk fel a hibákat és keressünk kivezető utat a nehézségekből. Aztán kiderült a szokatlan elége­dettség titka. A kora tavaszi munkák elvégzése idején a traktorállomás ré­széről egyáltalán nem volt semmilyen üzemzavar. Ezért fejezték be március 13-ra 122 hektár búza fejtrágyázását, a 126 hektár árpa, 10 hektár zab és 23 hektár tavaszi keverék vetését. Ugyanakkor a vetés előtt is teljesen kihasználták a GTÁ traktorait.. A? új idők paripáin több mint 153 vagon is­tállótrágyát hordtak ki mezéi trágya­telepekre. Ezt a műveletet a legfon­tosabb munkák elvégzése után tovább folytatják. A csattanó még ezután következett. Palecka József a GTÄ agronómusa rö­viden beszámolt arról, hogy március 27-re végeztek a cukorrépa és a mák földbetéteiével. Ugyanakkor szakértő elismeréssel vélekedik a traktorosok elsőrendű minőségi munkájáról, ami alapfeltétele a jó termésátlagnak. — A minőség mellett — jegyzi meg az agronómus — szép mennyiségi tel­jesítményt is nyújtottak a fiúk. Vö­rös András, Nagy Vilmos segédtrak­torossal DT 54-es lánctalpasukkal agregátot használva hat nap alatt ve­tették el a kalászosokat sürűsorosan. Két hosszabbított műszakban dolgoz­tak a fiúk, napal vetettek, éjjel pedig simítózták. — Kerekestraktoron — folytatja tovább — Somogyi János I. érte el a legnagyobb teljesítményt Skoda 30-as gépével. Ötven hektáron négy nap alatt vetette el a cukorrépamagot. Egyúttal magtakaró boronát is vonta­tott a vetögép után. Ilyen módszerrel több mint 200 százalékos teljesítményt nyújtott. Ez pedig az erős akarat bi­zonyítéka. Ezután már csak arra lenne szükség a zsigárdi EFSZ-ben, hogy a továb­biak folyamán hasonló eredményekkel dolgozzanak, mint most a kezdet kez­detén. Sz. K. Hogy ne legyen,,savanyú“ a cukor Nem mondunk újat azzal, hogy: a cukor édes. Tudja ezt gyermek, fel­nőtt egyaránt. Az is ismeretes/hogy van savanyú, keserű cukor is. Ez azonban már nem cukor, hanem cukorka. És a valódi — kristály-, por-, kocka-cukor nem lehet savanyú? De igen! Például ha túllépjük a terme­lési költségeket, nem érjük el a tervezett hektárhozamot: „savanyú“ cukrot termelünk. A Diószegi Állami Gazdasághoz tartozó Rétimajor rész­leg dolgozói is termeltek már „savanyú“ cukrot. A múlt években nem fordítottak kellő súlyt a talajművelésre, a növény ápolására, így megköze­lítőleg sem érték el a tervezett hektárhozamot. Többe került tehát a le­ves, mint a hús ... Ma azonban másképp van. A gazdaság dolgozói idejében, jól előkészí­tett talajba vetették el a cukorrépa magját. Ügy tervezték, hogy hektá­ronként 450 mázsa cukorrépát termelnek. A jól végzett munkáért a gazda­ság dolgozóin kívül dicséret illeti Gulda Emil traktorost is, aki éjt nap­pala tett azért, hogy határidőn belül végeztek a cukorrépa vetésével. (Foto: Z. Svrcekfc Dicsőség é's hála felszabadítónknak, a Szovjet Hadseregnek. ¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥*¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥ iif éve> 1'iccadt táhk A SZABADSÁG HAJNALA Ügy emlékszem, mintha csak tegnap történt volna. Egy napsütéses iavaszi reggelen tompa, távoli ágyúdörgésre ébredtünk. • — Már közeledik a front... végre itt lesznek a szovjetek - mondta örömmel sugárzó arceal anyám, szo­rosan magához ölelve odaálltunk az Ablakhoz és néztük az utca szinte for­rongó áradatát. Mindenki sietett. Csomagokkal, ba­tyukkal megrakodva igyekeztek az emberek valamerre, valahová, ahol meghúzódhatnának az ostrom alatt Az utcákon a legnagyobb zűrzavart azonban a patkánymódra menekülő fasiszta alakulatok okozták. A német katonák egymás hegyén hátán — meg bontva a hagyományos „vasfegyelmet" — nyüzsögtek a dunai hídon és fej­vesztetten rohantak Bécs felé. Mivel a németek házunk tövében ágyukat állítottak fel, jobbnak láttuk elhagyni otthonunkat és elmenni a hat kilométerre eső Károlyfatura. Har­minchat órán át folyt a harc Pozsony bevételéért. A németek az utolsó pil­lanatokban gyújtottak fel néhány gyá­rat, középületet. A Duna hídjának fel­­robbantása volt az utolsó szavuk. Április 4-ike kora reggelén a Szov­jet Hadsereg megtisztította a várost a megszállóktól — Pozsony lakossá­gára is végre rácirradt a szabadság hajnala. Elindultunk hazafelé. Ütközben ro­mokban heverő házak, vérben fetréngö haldoklók, megdermedt halottak, fel­fordult villamosok, autók és más jár­művek hátborzongató látványa resz­ketette meg az ember szivét. Mindez a szörnyűség azonban nem tudott annyira lesújtani, hogy ne ujjongjon szívünkben a felszabadulás öröme. Házunkon is otthagyta nyomait a véres csata. Egyik sarka ellőve, a va­kolatban a szilánkok és golyók seb­helyei. betört ablakok... Az udvaron azonban ismét feléledt a megdermedt élet. Az emberek csoportokba verődve beszélgettek, vitatkoztak a szovjet ka ■ fonákkal az új, az emberibb holnapról, s az arcukra lopott mosolyokban már ott derengett a szebb, a boldógabb élet reménye. _ Estefele a kato­nák és a ház lakói valóságos lakomát csaptak. Az asszo­nyok segítettek a tábori szakácsnak, s nemsokára finom gulyás gőzölgőn a csajkában. Amíg az asszonyok egy­­része a főzésnél se­gédkézen, addig a férfiak és a nagyobb gyerekek úgy, ahogy eltakarították az udvarban a romokat, megszólalt a harmonika, az ének - egyszóval megindult ismét az élet. Időközönként az énekszóba beleve­­gyiitt a tompa, de már távoli ágyúdö­rej, amely azonban már nem okozoit izgalmakat, mert nálunk niár egy új békés élet ígérkezett, ahol az ember saját életének ura. Hogy így létt, ezt bizonyítja az elmúlt Ú esztendő, a mánk és a holnapunk. A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Braüsiav^l959^iprni^'T"^30 fillér I X. évfolyam, 27. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents