Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-03-11 / 20. szám
1959. március 11. sfzakact Földműves 3 jobb eredményeket érik el az egész bratislavai kerületben. E. Blasková többszörös kitüntetett dolgozó, Így vélekedik az iskoláról:- Már két éve látogatom a munkaiskolát. Sok új' állattenyésztési problémával ismerkedtem meg. Talán ennek köszönhetem, hogy már 22 malacot is felneveltem egy anyakocától. Mindnyájunk munkáján meglátszik az iskola hatása. 1958-ban az állattenyésztésre tervezett bevételt 600 000 koronával léptük túl. Átlagban véve 2340 liter tejet fejtünk egy tehéntől. összesen 260 000 liter tejet adtunk közellétásunknak, ami 160 000 literrel több, mint a tervezett. Túlteljesítjük a marha- és sertéshúsbedást is. Ezek szerint nem csoda, hogy 30 korona volt a munkaegység értgke. Gavari József előadó figyelmet le-Fiileki számvetés hogy sem lehet megelégedni azzal, hogy szarvasmarhából 100 hektár mezőgazdasági területre járási méretben 27 darab jut, sertésből pedig 100 hektár szántóra 59 Az e téren előforduló hibákra legjobban a nagydaróci elnök hibázott rá. mikor arról beszélt, hogy Eljöttek üdvözölni a konferenciát a CSISZ és a pionír szervezetek képviselői szövetkezetükben is sok a háztáji állomány, sőt még 4 — 5 juha is van a tagoknak, ami összesen 132 darabot tesz ki. Hová vezet az ilyen gazdálkodás? Ahhoz, hogy a szötetkezet a takarmány hiányából kifolyólag nem emelheti az állatállományt. Az állatok hasznossága terén sem a legjobb eredményeket érték el. Az átlagos évi tejhozam egy tehéntől járási méretben 1533 liter. Egy hektár mezőgazdasági területre 117 liter esik. Ez sehogy sem kielégítő, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a járás mezőgazdasági területeinek 50 százaléka rét és legelő. Ebből csakis arra lehet következtetni, hogy nem fordítanak kellő gondot ezek ápolására. Hacsak egy mázsa szénával termeltek volna többet hektáronként, közel 2000 mázsa szénát lehetett volna nyerni Ez 195 000 liter tej kitermeléséhez volna elegendő. Az istállózás terén is nagy feladat elett állnak a járás szövetkezetei. A szarvasmarha 22, a sertések 37 százaléka van megfelelő közös istállóban. Az évben 20 szarvasmarha és 18 sertésistállő építését tervezték. A szövetkezeteknek figyelembe kell venni a kevés költséggel járó építkezéseket. Szervezzék meg a szövetkezeti építőcsoportokat és használják ki a helyi anyagforrásokat, hogy kevesebb pénzért minél több állatot tudjanak közös, megfelelő Istállóba elhelyezni. Kevés szó esett a fiatalokról. Az igazat megvallva a konferencián alig vett részt 4 — 5 fiatal. Helyesen és egyedül Havran elvtárs, a holisai szövetkezet elnöke vont párhuzamot az üzemi és a szövetkezeti fiatalok közt. Miért ne lehetne a falusi fiata-Stevove elvtárs, a JNB elnöke beszámolóját tartja lókat bekapcsolni az ifjúsági milliók mozgalmába? És miért nem törődnek jobban a fiatalokkal a füleki járásban? Ez és a fiatalok körül még sok más probléma — megoldásra vár. A konferencia beszámolójából valamint a vitából kitűnik, hogy a JNB mezőgazdasági szakosztályának és a HNB-oknak sokkal többet kell foglalkoznlok a szövetkezetekkel. Sok ■•kritika érte az agronóntus, valamint a zootechnikai szolgálatot. A jövőben szükséges lesz, hogy sokkal többet legyenek a mezőn, istállókban és nyújtsanak közvetlen segítséget a szövetkezeteknek. Ne feledjék el, hogy a szövetkezetek megalakulása a munka kezdetét jelenti. NÉMETH JÁNOS* sítsék, ezt a számot 390-re kell emelni, melyből 179 lesz a tehén. így 100 hektár mezőgazdasági területre 57 szarvasmarha jut. A tervezett állományt különösen saját nevelésű üszőkkel töltik fel A múlt évben 10O tehéntől 86 borjút választottak el. A tejkitermelés terén azonban nincs minden rendben Pedig mint a szövetkezet zootechnikusa mondotta, - ta karmány van elegendő. Hol van tehát a hiba? Először is a szarvasmarhaállomány egyrésze a tagok istállójában van elhelyezve. Ebből aztán az következik, hogy a szövetkezet tehenei csak annyi takarmányt kapnak, amennyi létfenntartásukhoz szükséges. Már pedig a tejtermelést az év végéig — tehenenként — 690 literrel kell emelni a múlt évhez viszonyítva. Ezt csakis úgy érhetik el, ha nagyobb gondot fordítanak a takarmányozásra. A sertések számát 140-el kell emelni. Ez elérhető, hisz az 1960-ra betervezett malacelválasztási tervet — egy anyától 11 malacot — már a múlt évben túlteljesítették. Ugyanis 12,2 malacot választottak el. így a jelenlegi 43 anya elegendő ahhoz, hogy a tervet teljesítsék. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül, hogy egyes szövetkezeti tagok 8 — 10 sertést tartanak háztáji gazdaságukban. A szövetkezet vezetőségének tehát oda kell hatnia, hogy a terven felüli állományt felvásárolja a tagoktól. Amint látjuk, az ötéves terv. mutatószámait egyes szakaszokon már elérte a simonyi EFSZ. Hogy vállalásukat teljes egészében teljesítsék, ez S^.és-'z s csupán a szövetkezet tagjain múlik. Ne felejtsék tehát el: az adott szó kötelez! Németh János HIRDETÉS A lévai járási méhészeti szövetkezet B-típusú szlovák normalizált kaptárakban megvételre keres 250 méhcsaládot. Ajánlatokat küldjék OVZ Levice, ulica Slov. Národného Povstariia c. 9. címre. 'lámMMlaiiMfc Életszínvonal és szeszfogyasztás Népgazdaságunk 1958. évi fejlesztéséről szóló közleményében olvashattuk, hogy a közszükségleti cikkekből - egy néhánytól eltekintve - a lakosság többet vásárolt, mint az előző években. A legnagyobb változást azonban a szeszfogyasztásban érezzük. 1958-ban egynegyedével kevesebb szeszt fogyasztottunk, mint 1957-ben. Ez is igazolja a legutóbbi árintézkedéseket, amikor az illetékesek a szeszfélék áremelésével akarták a szeszfogyasztást csökkenteni. így pedig közvetve a lakosság életszínvonalát emelték, mert az azelőtt szesz vásárlására fordított összeg jelentős részét hiás fontosabb közszükségleti cikkek vásárlására fordíthatta. Ettől túlmenően talán még fontosabb az a körülmény, hogy a lakosság felismeri a szesz fogyasztásának romboló hatását, ami nemcsak a munkahelyeken, hanem a családi életben is sokszor nagy károkat okoz. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szeszfogyasztás káros voltát az egészségre sem. A szeszfogyasztás csökkentésében fontos szerepet kapott az a körülmény is, hogy dolgozóink egyre több gyümölcsszirupfélét, cukorkát fogyasztanak. -va A második ötéves terv mutatóink' négy év alatti elérésében nagy szerepe van a szemléltető agitáciönak is. Sajnos, a füleki járásban, sőt j rimaszombati és tornaijai járás 'némely helyén nem eléggé használják ki az útmenti táblákat. Lassan haladt autóbuszunk a csúszós úton. Még 14 kilométer és Abaráti, a nagymihályi járás legdélibb falujában vagyunk. Az ablakon keresztül termékeny síkság tárul elénk. — Hány generáción keresztül áztatta szegény ember könnye a gazdag zempléni rónát — lélegeztem fel akaratlanul. De a régi időkről hamar elszálltak gondolataim. A modern, új családiházak, gazdasági épületek visszazökkentettek a jelenbe.- Abara, végállomás! - hallottam a jegykezelő hangját.- Hogy van-e elég fiatalunk? — ismételte szavaimat a szövetkezet elnöke, Rezes elvtárs. - Több mint negyven — dicsekedett. — Olyan család is akad, amelyből nagyapa, apa és fiú mind a közösben dolgoznak. Itt van például az Urbán-család - mutatott egy ötven év körüli bácsira és egy 17 éves fiatalemberre. Apa és fia. 4 nagyapa most az istállóban foglalatoskodik. Ifjabb Urbán Sándor a kétéves mezőgazdasági tanonciskolát látogatja. Az EFSZ-ben pedig abba az ifjúsági csooprtba tartozik, amely az időben elvégzett és jóminöségü munkáért elnyerte az első díjat - egy traktort pótkocsival é\3500 koronát. Sanyi, a családnak egyetlen sarja. Megkérdeztem mi kötötte öt a földhöz. Azt mondja, hogy földművelő család gyermeke, ö sem akar más szakaszon dolgozni. Agronómusnak készül. Ezért ül az iskola padjaiban. Nyáron a határ, a termékeny föld az otthona. Szereti a rögöt, él benne a tudás vágya. Biztosan eléri célját. Apja a szövetkezet építési csoportjában dolgozik, ezenkívül az EFSZ pénztárosa A szövetkezetről derűs kedvvel, paraszt ötletességgel így nyilatkozik:- Tudja nem jó és nem szép az, ha minden hajszálunk külön ágaskodik. Szó szót követ és Urbán bácsi elmeséli, hogy négyen voltak testvérek, belőlük Albert, a legfiatalabb tanító, Ferenc, István és ő a szövetkezetben dolgoznak, összenőttek a földdel. — Na és a közösben minden a legnagyobb rendben van? — kérdem. Úgy látszik fájó ponthoz értünk. Nem a szövetkezettel van ugyan baj, hanem az istálló alapjával. Ugyanis a terv szerint 2,80 méter mélyre kell letenni az alapot, náluk pedig már 1 méter mélyen kemény, agyagos a föld. Az építővállalathoz fordultak, hogy felesleges mélyebbre tenni az alapot, mint 1 méterre. De nem változtattak a terven. így 300 mázsa Tanulással a szép eredményekért Myslenice a bazfni járás legjobb szövetkezeti faluja. Az EFSZ tagjai nemcsak a termelésben járnak elöl, hanem 132-en látogatják a szövetkezeti munkaiskolát is. Hetente kétszer jönnek össze. Csütörtökön a növénytermelésben dolgozók, pénteken az állattenyésztők bővítik tudásukat. Az EFSZ 503 ha földterületen gazdálkodik. Ebből 263 ha szántó, 97 ha szőlő, 45 ha erdő, a többi kaszáló vagy legelő. Állattenyésztésben a legkötő módon beszélt a szőlőtermelésről, mire Noskoviő József 68 éves szövetkezeti tag kertelés nélkül megmondta véleményét. — Tudja, — kezdte mintha gyónna, - csak két éve vagyok a szövetkezet tagja. Az első évben járok munkaiskolába, de sok olyan dologgal ismerkedtem meg, amivel egy életen keresztül tanácstalanul kínlódtam. Értelmesen gondolkoznak a szövetkezetesek Ennek az eredménye, hogy a legjobb átlaghektárhozamokért elnyerték a KNV vándorzászlaját. Jozef Sluka Kevés az olyan szövetkezet, ahol a közösben lehetne megtalálni nagyapát, a fiát és az unokáját. Képünkön a három Urbán. cementet kidobtak — szerinte. Hát ez a fájó pont. Mert az egy személyben földműves, ács és gondos gazda Urbán Sándor nem nézheti a pazarlást. A nagyapát, Urbán Andrást a munkahelyén kerestem fel. Nem mertem volna rá mondani, hogy két év hiányában már a nyolcvanat tapossa. Szeme élénk, tartása fiatalos. Igaz Urbán nagyapa egész életében csak egyszer volt doktornál, akkor is katonakorban. Fiatal éveiről szívesen beszél, hiszen már csak emlék az az idő- .mondja - amikor az embernek ma kellett elvégezni a holnapi munkát és holnapra hagyni azt, amit nya is jól esAt volna megenni. Nagyapja, sőt ükapja is az Andrássyak, Zichyk földjén dolgozott. — Jó, hogy elmúltak azok az idők, — mondja megkönnyebbüléssel — amikor a pap a pokollal, a bíró deressel fenyegette a szegény zsellért. Hazafelé menet közben traktorossal találkoztunk. Az öreg büszkén mutat rá: - Ez az én fiam! Legjobb traktorosunk - mondja és csillog a szeme. A szülői házban végre együtt az apa, fiú és unoka Szóbakerül az élet gondja, baja, szépsége. Végül a föld •szereteténél kötünk ki. Urbán nagyapa büszkén hordozza végig tekintetét a családon, majd ezt mondja: — Fiamat arra tanítottam, hogy bár minden munka, de a földműves munkája leginkább, szívet kíván. Egész szívet. De nem is erre vagyok büszke, hanem arra, hogy ezt vallja az unokám is. Adam János Az adott szó kötelez A rimaszombati járás 60 szövetkezete közül 19 vállalta, hogy négy év alatt eléri az ötéves terv mutatószámait. A rimarárói, cselencsényi, felsopokorágyi, nagytőréki szövetkezetek már a kitűzött célhoz közelednek. Az alsóhegymegiek kissé lemaradtak. A simonyi EFSZ tagjainak is jobban kell ■YinnfrtAni o mnnlzo iránóé tűk. A mélyszántást is elvégeztük. Jelenleg 273 szarvasmarhája van a simonyi szövetkezetnek. Ebből 103 a tehén. Hogy vállalásukat időben telje-A simonyi szövetkezet 642 hektár földterületen gazdálkodik, melyből a szántó 416 hektár. Az évzáró gyűlésen — a 10 korona előlegen és az 5,76 korona értékű természetbenin kívül — 6 koronát kaptak a tagok egy-egy ledolgozott munkaegységre. Több is juthatott volna, ha a tervezett munkaegységet nem lépik túl 6000-rel. Szükséges tehát, hogy az ellenőrző bizottság javítson munkáján, nagyobb gondot fordítson az ellenőrzésre. A cukorrépánál, kukoricánál és a burgonyánál már a múlt évben elérték az ötéves terv mutatószámait. A búza, árpa hektárhozamaiva! azonban bajok vannak. Búzából 22,5, árpa bői 12 mázsás hektárhozamot értek el. Az alacsony hektárhozamokat azzal magyarázzák, hogy rossz volt az időjárás, és a Macskás-patak gyakran elönti a földeket... A Macskás-patak szabályozása már megkezdődött. A gyenge termést tehát már nem sokáig „kenhetik" az áradásra. A trágyázáshoz is volna egy-két megjegyzésünk. Mert hiába trágyáznak minden negyedik évben, ha a trágya kezelésére nem fordítanak kellő gondot. Ugyanis a szövetkezet gazdasági udvarán csak nagyjából van összedobva a trágya, melynek már régen prizmába rakva, leföldelve kellene érni. Trágya és trágya között nagy a különbség. Tudják ezt a simohyiak is, csak hát nem úgy cselekednek. Bacsó elvtárs a szövetkezet elnöke azonban bizakodva beszél szövetkezetükről: — Az őszieket idejében földbe tét-Immár hetedszer gyűltek össze a füleki járás szövetkezetesei, hogy értékeljék az elmúlt évben végzett munkájukat. Az elmúlt év eredményei után nem tartoznak a legjobb járások közé Nehezen hihető azonban el, hogy rövidesen javulást tudnak elérni. Ugyanis 700 hektáron még a mai napig sincs elvégezve az őszi mélyszántás, pedig elég hosszú volt az ősz. A kapások terén, de különösen a kukorica és a cukorrépa hektárhozamainál szép eredményeket értek el Elérték az 1960-ra tervezett szintet járási átlagban kukoricából 30,2 mázsás hektárhozamot. Nem értheti miért termelnek zabot, mikor a zat hektárhozama 9,31 mázsa. A kukorica hektárhozama a; árpánál 18 mázsával volt nagyobb Az elmúlt évi eredmények mellett 750 kg sertéshúst lehetne kitermelni az egy hektáron termett kukoricával. Ha 100 hektárral több kukoricát vetettek volna az árpa rovására, az évben 45 000 kg hússal lehetett volna t. bbet kitermelni. Annak ellenére, hogy járási méretben az állatállomány emelkedett, se-
