Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-03-04 / 18. szám

1959. március 4. y/zaUad Földműves 3 Fejlődik a technika Az elmúlt évben a galántai járás egyik legkorsze­rűbb tehénistálló­­ját építették fel és szerelték be az al­sószeli szövetkeze­­tesek. Amint a ké­pen is látjuk, az istállóból a trágyát szalagberendezés viszi a szabadba. Nem kell tehát még a csillékbe sem emelgetni a trágyát. Második képünk azt mutatja, ho­gyan kerül szabad­ba a trágya. Milyen kár, hogy a szövet­kezet eddig nem tudta a kiváló be­rendezést még job­ban hasznosítani — ugyanis egy bizo­nyos terület lebe­­tonozásával vagy kikövezésével a ra­kodási költséget is megtakaríthatnák, ha pótkocsit állít­hatnának a szállí­tóberendezés alá. (Foto: Zd. SvrCek) DUNASZERDAHELY Cél: A földnek évente 33 százalékát megtrágyázni PÁRBESZÉD — Mi lesz belőled Domi? — rsélelőtt 11 óra 30 pere. Lelépek a vonatról, s rohanok az autó­­buszmegállóhoz. — Halló, kérem, halló!... Perbetére szeretnék menni... Mikor indulnak? A sofőr csípőre teszi kezét és ügy válaszol: — Perbetére? Ügy... délután 3 óra körül...! — Ne mondja, hiszen ... sürgős! — Ha sürgős, akkor lessék... és a falu felé kanyargó útra mutat. — Es ... vagyis messze van a falu ? — Ah, nem... öt kilométer! Kalapot emelek, s „nyűlcipőt" öl­tök ... A második kilométernél éles útka­­nyár, a sáncparton egy fiúcska pihen. Fején báránybőr kucsma, kabátja új, prémes. Megszólítom. — Hová öcsi? — Perbetére! — Gyere velem, én is odatartok. — Azonnal, csak felhúzom a cipő­met. — Miért vetetted le? — Törte a lábamat. Pár perc múlva már ketten ,,rúg­juk" az út porát... S hogy jobban teljen az idő, beszédbe elegyedünk. — Hol jártál Domi? — Gyallán, az orvosnál... Fáj a fü­lem. Más irányba kanyarodik a beszél­getés vékony erecskéje ... — Milyen volt a bizonyítvány? — El volt... Két kettes ... a többi egyes!... — Hányadikba jársz? — Hetedikbe! — Szeretsz tanulni? — Nagyon! — S mi lesz ha megnősz? — Nem tudom ... majd megmondja apu!... — Mi az apád foglalkozása? — Földműves!... Nekünk egy hek­tár földünk van... a nagymamának pedig három és fél...! — Apud nem tagja a szövetkezet­nek? — Nem! — Miért? — Nem tudom ... csak annyit mon­dott, hogy előtte ne emlegessük a JRD-ét...! — Es neked tetszik a szövetkezet? Nem válaszol. Kissé talán még „ma­gas" a kérdés... Aztán mégis meg­mozdul nyelvecskéje: — Én... én még nem tudom úgy... a szövetkezetét... de a gépeket na­gyon szeretem!... Csak az apa is megtudná ezt, mi­előtt dönt a fia sorsáról. Zatykó József Közismert, hogy a dunaszerdahelyi járás szántóföldjeinek jelentős része humuszban szegény. S még ráadásul a talaj termőrétege is csekély. Gya­kori eset szántás közben, hogy már 20-25 centi mélyről kavicsot vagy „vad“-földet dob felszínre az eke. Az ilyen talaj sokkal hamarabb kime­rül: a talajnedv idő előtt elpárolog, s a kevés tápanyagot a növényzet egy-kettőre feléli. Fennáll ez az eset különösen akkor, ha a szövetkezetesek öt-hat évenként egyszer hintik meg a talajt „zsírozó­­val“, akkor is szűkösen. Jórészt ebből adódnak azután az indokolatlanul magas terméskülönbségek. Nézzük csak, mit mutatnak a múlt esztendő tapasztalatai? Miről szólt a február 20-án megtartott Vili. járási szövetkezeti konferencia beszámoló­jának idevonatkozó része? Vegyük a kukoricát. A dunatőké­­siek 46, a felbáriak 47,5, a nagyabo­­nyiak 47, az ollétejediek pedig 45 mázsát takarítottak be hektáronként. Ellenben a sülyiek csupán 18,6 má­zsát, a pődafaiak 19,7, a geleiek pedig 22 mázsa kukoricát termeltek egy­­egy hektáron. Lám, milyen szembeszökő a különb­ség?! Ha a miértre keressük a vá­laszt, egyes szövetkezetek tisztség­­viselői szívesen érvelnek azzal, hogy tavaly „rossz volt az időjárás". Ter­mészetesen. ha hitelt adnánk eme indokolásnak, nem cselekednénk he­lyesen. Mert a valóság az, hogy kevés figyelmet fordítanak a növényterme­lésben lemaradó szövetkezetekben az agrotechnikai követelmények betar­tására, a haladó termelési módszerek alkalmazására és elhanyagolják a talaj rendszeres- és szakszerű trá­gyázását. A dunaszerdahelyi járásban a ta­lajerő fokozása terén döntő fordulat állott be a múlt évben. Mind több a mezei trágyatelep; jobban felhasz­nálják a növényi hulladékokat kom­­poszttrágya készítésére; ésszerűb­ben gazdálkodnak a trágyalével (400 hektár helyett 406 hektáron alkal­mazták); ezenkívül a tőzeg kiterme­lése és felhasználása is jó úton halad. Az év közben hozott intézkedések azt eredményezték, hogy istállótrá-A losonci járási szövetkezeti konfe­rencián az asszonyok is szép számban megjelentek Tavasznyiláskor az ógyallai GTÁ-n Néhány korán érkezett ember dis­­kurált az ógyallai GTÄ félhomályban úszó épületének kapusszobájában. Elé­gedetlenkedtek. Az időjárást vádolták, mert abba kellett hagyni a hagyma és mák vetését. — Pedig milyen kedvvel dolgoztak a traktorosok, — sóhajtott fel az el­múlt napokra gondoló éjjeliőr. — Tehát itt már vetettek... — Igen kérem erre megvoltak az előfeltételeink — hangzik Cervenák igazgatóhelyettes válasza. — De hiszen még csak február 21-e, a javítások időszaka. — Amit tudtunk megtettünk, — mondja ismét ö. - A tavaszi munkák elvégzéséhez szükséges eszközöket, mint pl. a gabonatisztítókat, csipetezö vetőgépeket, burgonyáimét őket teljes mennyiségben, a vetögépek, az univer­zális akasztókészülékek, a műtrágya­­szórók több mint 95 százalékát javí­tottuk ki. Sajnos a kultivátoroknak csak 80 százaléka használható. Kissé furcsának tűnik ez a szám az előbbiekhez viszonyítva. Később kiderült, hogy nem a traktorállomás hibájából történt így. Ugyanúgy nem mint az, hogy 7 darab DT-54-es üzem­­képtelen. — Javítóink igyekezete, valamint a gépállomás vezetőségének leleményes­sége ennél a pontnál csődöt mondott, — fűzi tovább a szót. A kultivátorokra kések, kapák kellenének, amit saját erőnkből nem tudunk előállítani. Négy darab hernyótalpashoz komolyabb al­katrész hiányzik, három pedig csupán azért áll, mert nincs láncszemük, eset­leg a szemeket összetartó csapok hiányzanak. Bizony kicsit feltűnő, hogy ebből kifolyólag kényszerpihenésben része­sülnek a gépek. Mindenesetre dicsé­­retreméltó, hogy az ilyen és hasonló hiányosságok ellenére az élenjárók közé tartoznak. Hogy miért? Válaszoljon Masár mérnök, a gép­állomás agronómusa. — Brigádközpontjainknak köszön­hető, hogy az árpavetéshez már el­készítettük a talajt. A tavaszi mun­kákat megelőzően 1248 hektárt mii­trágyáztunk és 1855 hektáron istálló­­trágyát szórtunk szét. Sokatmondó pár sor. Ha a föld hő­mérséklete megengedi azonnal elvég­zik a vetést is. Járási méretben több mint 16 vagon árpa és 3 vagon zab kerül az életetadó földbe. Traktoro­saik vállalták, hogy a gabonafélék vetésével kapcsolatos munkálatokat 4-5 nap alatt befejezik. Vetni... Mennyi szépet mond ez az egyetlen szó. Benne van az élet min­den harmóniája. Vessünk, hogy arat­hassunk. Már a kezdett kezdetén gon­doljunk arra, hogy embertársaink, gyerekeink és magunk jóléte érdeké­ben dolgozunk. Vessünk, de törődjünk azzal, hogy milyen minőségű magot teszünk a földbe. Az ógyallai GTÁ-on a magban szunnyadó élet százalékarányáról Deb nár laboránsnő győződik meg elöcsi­­ráztatással. A vetőmag hasznossági foka szerint pontos tervet küld le az EFSZ-eknek, hogy a vizsgálatra be­küldött magból milyen mennyiséget tegyenek egy hektár területbe. Elő­fordul az is, hogy a mag csírázási ké­pessége nem üti meg az állami nor­mát. Az ilyen esetben jobb minőségű vetőmagot ajánlanak. Debnár laboránsnő az egyes részle­geken dolgozó agronómusokkal kar­öltve mindent megtesznek, hogy járá­suk szövetkezetei a lehető legmaga­sabb terméshozamot érjék el. A kü­lönböző területekről vett földminták elemzésével meghatározzák a talaj kémhatását és tápanyagkészletét. En­nek alapján 1959-re egész évre szóló trágyázási tervet készítettek, amelyet ha betartanak az EFSZ-ek, nagyban növekszik földterületük televénytár­talma. Ez lényegében alapját képezi a jobb eredményeknek. Figyelemreméltó, hogy idejében fog­lalkoznak a kukorica és burgonya földbe-tételével. A kukoricát géppel vetik, legnagyobbrészt négyzetesen. Már kidolgozták a gyomok és állati élősködők elleni permetezési tervüket, ami több mint 12 000 hektárt foglal magába. A tavaszi munkákkal kapcso­latban mindent átgondoltak. Csupán a melioráció kérdésére nem tudnak feleletet adni. Gépállomásuk az erre a célra használatos speciális gépekben hiányt szenved. Tehát ezen a téren lemaradásnak lehetünk majd tanút gyávái, komposzttal és zöldtrágyával trágyázták meg a szántóterület 30 százalékát, ami összesen 7456 hektárt tesz ki. Ekkora területet még soha nem trágyáztak meg egy év alatt. A talajerő fokozását illetően jó példával jár elől a mihályfai, fe'lső­­patonyi, dunatőkési, madi, nagylúcsi, balázsfai stb. szövetkezet. A mihály­fai szövetkezet istállőtrágya, kom­poszt és tőzeg felhasználásával a szántóterület 34 százalékát trágyázta meg a múlt évben. De nem így a felbári, bősi, géléi és a hódosi szövetkezet, amely a szántó­­területnek csupán 10 — 15 százalékát trágyázta meg. Vajon ezek a szövet­kezetek miképpen akarják az 1959-re kitűzött hek: a-hozamokat elérni?! Mert talajzsarolással, a föld koplalta­­tásáva! semmi esetre sem. Ilyen mó­don legfeljebb még laposabb lesz a pénztárca; gazdaságilag még gyen­gébb a szövetkezet. Ez pedig bizo­nyára nem céljuk. Sose feledjék: a föld is kölcsön ad! Ennek tudatában szavaztak a VIII. járási konferencia részvevői, többi között arra a határozati javaslatra, hogy a szántóföldterület 33 százalé­kát megtrágyázzák istállótrágyával, komposzttal, tőzeggel, zöldtrágyával. ' (ki) A komáromi konferencián elfeledkeztek a kultúrforradalomról A komáromi szövetkezeti konfe­rencia is a nagyüzemi termelés győ­zelmes előretöréséről adott tanúságot. Az EFSZ-ek mintegy hatmillió korona értékkel termeltek többet mint 1957- ben. A cukorrépa átlagos hektárho­zama 339 q volt. Az EFSZ-ek bevétele 1955-ben csak 25 millió 73 ezer ko­rona volt, tavaly már 42 millió 574 ezerre emelkedett. A munkaegység értéke az ifjúságfalvi EFSZ-ben 30 korona. Megközelítő eredmény több is született a járásban. A munkaegy­ség érték járási átlaga 16,50 korona. Van tehát eredmény, előrehaladás a komáromi járásban is. Növekedett a szövetkezetek 1 ha-ra eső bevétele. Ifjúságfalvában például 7400 koronát termeltek ki egy hek­táron, ebből a tiszta jövedelem 4847 korona. Gadőcon a tiszta haszon 3270 korona. De vannak gyengébb eredmé­nyek is; a cserháti EFSZ csak 941 korona tiszta hasznot ért el hektá­ronként. Hasonló gyenge eredmények miatt a járásban átlagosan csak 2000 korona az 1 ha-ra eső bevétel. Ennek több oka is van. Elsősorban is a munkaszervezés. A vita és a beszámoló is megállapí­totta, hogy ahol nem tartották be az agrotechnikai határidőket lényegesen alacsonyabb volt a termelés színvo­nala. Másik igen fontos kérdés az öntö­zéses gazdálkodás. A komáromi já­rásban a vízkár évente 20 százalékot is kitesz. Ifjúságfalva hatalmas ered­ményeket ért el, gabonatermelésben és cukorrépatermelésben is. De fel­tehetjük a kérdést: miért csak Ifjú­ságfalva csatornázásával törődnek. Keszegfalun többszáz hektárt elönt a víz és emiatt nagy károkat szenved a szövetkezet. Jogosan szólaltak fel többen a vitában, hogy a csatornázási rendszert meg kell javítani minden olyan szövetkezetben, ahol talajvíz, vagy pedig áradás fenyegeti a ter­mést. Igaz a szövetkezetek sem for­dítanak elég gondot a meglevő csa­tornák rendbehozására és újak ásá-Máskülönben elégedettek. Csak ab­ba nem nyugszanak bele, hogy más hibájából üzemképtelenek egyes gé­peik, mint a DT-k és a kultivátorok. Igaz, csekély százalékban a lánctalpa­sokhoz kapnak alkatrészeket, de szak­emberek szerint ezek a belföldön ké­szült alkatrészek sokkalta rövidebb életűek, mint amit a Szovjetunióból hozunk be. Ugyanakkor a kopási időt egyenlő hosszúra állapították meg mind a két esetben, ami nem helyes. Kultivátorkapákról sem gondosko­dik a kerületi Agrotechna. Pedig az idénymunkák elvégzése után már késő lesz a kapkodás. Szükséges megje­gyezni, hogy ehhez hasonlóan más gépek alkatrészeit is mindig megkés­ve küldi te a kerületi elosztó. Persze aztán következik a hajrá, javítás éj­jel-nappal, aminek az erednlénye bi­zony meglátszik a javítás minőségén, Tíz éve vesződnek ezzel a problémá­val és nem tudnak rajta segíteni. Pe­dig lehetne, mert ahogy megkésve küldenek alkatrészeket, úgy időben is utána járhatnának. Esetleg ha a ke­rületi elosztón kívül másutt is be­szerezhetnék a hiányzó alkatrészeket, akkor bizonyára 100 százalékra kija­vított eszközökkel és gépekkel kezde­nének munkához, ami alapja lenne az egész évi sikernek. A GTA dolgozói a hiányosságok el­lenére sem riadnak vissza, mert mun­kájukat elvégzik a napfényes időt, a simogató langyos szélet már nap mint nap közelebb érzik. Tavaszra várnak, hogy a magból fejlődő növényt - az újszülöttet — egész életén keresztül gondoskodva kisérjék a termésbeta­karításig. Szuh Kálmán sára. Pedig — amint Králik elvtárs az ifjúságfalvi EFSZ agronómusa is mondotta — a csatornázásba fekte­tett összeg pár éven belül megtérül. A komáromi járásban megalakult a meliorációs szövetkezet. Szükséges, hogy a kedvezményeket minden szö­vetkezet kihasználja. Ez volna a ko­máromi járás egyik égető problémája. Cita Lajos, a nagykeszi EFSZ elnöke a földművessajtó terjesztésének jelentőségéről beszél. A másik a kultürforradalom, mert­­hisz a kultürforradalom megvalósí­tása nélkül nehezebben érthetjük meg a gazdasági teendőket. Művel­tebb, szakképzett emberek hama­rább megértik a csatornázás jelen­tősségét is. Ezzel szemben ma az a helyzet, hogy 16 szövetkezeti elnök közül csak 13-nak van mezőgazdasági iskolája és 10 agronómusnak nincs meg az alapvető szakismerete. Annál szomorúbb ez a tény, hogy a járási szövetkezeti konferencián egyetlen szó sem esett — főleg a beszámoló­ban — a kongresszus előtti vitáról és a kultúrforradalomról. A beszámoló nem beszélt arról, hogy a szaktu­dás elmélyítéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy minden EFSZ-tag olvassa a mezőgazdasági szaksajtót. Czita Lajos, a nagykeszi EFSZ elnöke felszólalásában rámutatott arra, hogy falujukban a sajtó nagyban hozzá­járul a tagok politikai és szakmai neveléséhez és azért tudnak jó ered­ményeket elérni. Bírálta a járási nemzeti bizottságot, hogy a sajtó­terjesztéssel keveset foglalkozik. Kocsis elvtárs, a JNB elnöke záróbe­szédében nem válaszolt erre a kér­désre Czita elvtársnak. Ezekután várjuk a komáromi JNB válaszát, miért nem foglalkoztak a kultúrfor­­radalommal és a mezőgazdasági sajtó terjesztésével a szövetkezeti konfe­rencián. Vagy enélkül is megvalósíthatók az ötéves tervben kitűzött feladatok? BJ * * * Megérdemlik a dicséretei A györkei fiatalok „Ha az asszony kezében a gyeplő“ című négyfelvo­­násos vígjátékkal vendégszerepeinek a kassai járás több községében. A darab mindenhol elnyeri a közönség tetszését. ' ; , A fiatalok munkájában sokat segít az iskola tanítója, aki az elmúlt éven a „Csikóst" és a '„Bor“ című szín­darabot tanította be. A györkei fiatalok odaadó kultúr­­munkájukért megérdemlik a dicsé­retet. Mató Pál, tanító ☆ ★ Az Áramelosztó Vállalat dolgozói tavaly a pozsonyi kerületben 76 szö­vetkezetét villamosítottak, s ez év első negyedében további 25 EFSZ-be vezetik be a villanyt, (é)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents