Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-02-22 / 15. szám
4 sfzalHStd Földműves 1959. február 22. Ä fejlett kultúra biztosítéka a szilárd gazdasági alap Bősön mindenki (ismeri a könyvtá- 1 rost, mindenki tudja mikor kölcsönöznek könyvet, olvasnak is elegen. Igaz, nem minden foglalkozási ágból egyformán. — Pontos nyilvántartás ugyan nem áll rendelkezésemre, mert Simon István könyvtárost „komoly“ családi esemény, disznóölés, tartotta távol hivatalától. De a nemzeti bizottság többi tagja is elég részletes tájékoztatást tudott nyújtani así 1300 könyv sorsáról, a jó olvasókról; mert akár egy 3800 lakosú községben is ki ne olvasná le az emberek arcáról az irodalmi tájékozottságot, a könyvek, folyóiratok leiket nemesítő, értelmet fejlesztő hatását. Leginkább a fiatalok, az iskolások olvasnak. Jávorka Mária, Németh Ilonka és mások gyakran cserélgetik a könyveket. Sokat olvas Nagy Lőrincné is, de úgy mondják, az egyik legbuzgőbb olvasó mégis Jankovics Istvánná. Plachtáné, ez a mindenről tudó tanítónő, még azzal is segíti a könyvtár munkáját, hogy néhány könyv egyegy részletét dramatizálja, s azt előadják. így került bemutatásra „Az arany" és a „Zója és Sura“ dramatizált részlete. Eddig a helyi hangszóróban mesédet, verseket mondott a gyermekeknek. — Később könyvrészieteket szeretnék felolvasni —, mondja Plachtáné — valamit talán majd az is ér. Igen! Biztosan ér. Az is, hogy az asszonyokat szlovák nyelvre tanítja. Eddig huszonegyen már szorgalmasan tanulnak. Olvasókörön is egyezkednek, s talán a társadalmi és kulturális munkából többet is csinálnának, de a férfiak zsörtölődnek, ha nincsenek otthon. Még a nőbizottság gyűléseire is csak vasárnap kerülhet sor, akkor könnyebben otthagyhatják a házat. Meglátogattam Jankovicsnét. Nemcsak ő, de az egész család olvas. Édesanyja már szemüveg nélkül nemigen látja a betűt, mégis úgy beszélt a könyvekről, mint jó ismerőseiről. Asztalán ott van az újság is. — Hadd tudja az ember, mi történik a világban — mondja. A népkönyvtárról akartam írni, amelynek szerepe, s nem kis szerepe van a falu kultúrforradalmának betetőzésében. A bősi könyvtár ezen a téren tesz valamit. De nem éppen a könyvtár hibája, hogy nagyon keveset, mert a kultúrforradalom betetőzésének többi tényezői hiányoznak. Említettem, hogy nem minden foglalkozási ágból egyformán olvasnak az emberek. A szövetkezetesek közül a legkevesebben. Azt mondják nem érnek rá ilyenekkel foglalkozni, nagyobb gondjaik vannak. Nem ők, nem is tanulnak, csak tanácstalanul nézelődnek, mit is lehetne szövetkezetükkel tenni. Már több hónapja nincs fizetés, még előleg sem. Az évzáró gyűlésről akkor még szó sem volt, mert minek is az, ha nem lesz osztalék, — mondogatják. Ilyen körülmények között hogyan is gondolhatnának itt a kultúrára, olvasásra? — vetődik fel egy pillanatra az emberben. De erre azonnal rácáfolnak a bajok. A szövetkezetben rosszak a termelési eredmények, rossz a munkafegyelem, az irányítás a szervezés. így hangzik mindenfelől. A tagok átlagos életkora 60 év körül van. Fiatalok csak elvétve dolgoznak az EFSZ-ben, az asszonyok még kevésbé veszik ki részüket a szövetkezeti munkából. Főzés, mosás, gyere-Játszanak, terveznek Áz apátfalusi műkedvelők CSEMADOK színjátszócsoportja már egy hónapja nagy sikerrel játssza Szigligeti színművét, a Cigányt. A szereplők között ott látjuk a színjátszás lelkes hívét, a 62 éves Ocsovszki Kálmán bácsit, Hegedűst, Tóthot, Babkát, Törököt, Kecseit és a többieket. Hogy estéről estére lelkes taps köszöni meg a jó előadást, ebben nem kis része van a tanítóknak, akik nemcsak betanítják, ha kell egy-egy szerepet el is játszanak a színműben. Azon is törték a fejüket, hogyan lehetne minél vidámabb, színvonalasabb farsangvégi műsoros estet rendezniük. A közeljövőben, háromfelvonásos színmű betanulását tervezik. Habár nincs kultúrotthonuk, csak az iskola helyisége áll rendelkezésükre, mégis kedvvel dolgoznak, terveznek, mert tudják, hogy munkájuk eredményét saját maguk élvezik. (P) Öltözködjünk csinosan! Falusi asszonyoknak-lányoknak Mivel a legújabb divatvonaltól falun mindig idegenkednek, s szeretnek szerényen, egyszerűen öltözni, bizony sokszor gondot okoz a ruha kiválasztása; szép is legyen, kényelmes is, szerény is — meg kicsit divatos is, de ne legyen kihívó! — Sokáig is lehessen hordani, stb.... Ezért bemutatunk olvasóinknak négy olyan modellt, amely — biztosak vagyunk benne, mindenkinek megfelel. Az 1. számú ruha egyenes, bő vonalú, pasztellszínű, könnyű gyapjúszövetből készül. Erősebb nők keskeny, karcsúbb nők széles övvel hordhatják. A kis férfifazon szépen meghosszabbítja a széles arcot és a rövidebb nyakat. 2. Képünkön sötétkék, férfifazónú kosztümöt mutatunk be. A fehér, vagy krémszínű blúz gallérját bross díszíti. A 3. ízléses, könnyű tweedruha, háromnegyedes bevarrott ujjal és levasalatlan behajtásokba rakott szoknyával. A legpraktikusabb tavaszi öltözéket, egy tweed-kosztümöt láthatjuk a 4. képen. A szoknya egyenes, hátul egy szembehajtással, a kabát bő, ujja bevarrott, a zsebek hasítottak. írják meg, még mire kíváncsiak, szívesen adunk tanácsot'! — mé kék..., így jönnek a kifogások. A férfiak sem igen szorgalmazzák az asszonyok részvételét, azt mondják, az övéknek sem nagy értelme van. Minden dolognak gazdasági háttere, szoros összefüggése van. Erre hivatkoznak a bősiek is. Csak a sorrenddel van hiba. Nem olvasnak, nem tanulnak, mert van elég bajuk, a szövetkezeti munkát sem képesek elvégezni. Az asszonyokat mégsem engedik az EFSZ-ben dolgozni. Pedig legtöbb helyen ma már az asszonyok végzik a növényápolási munkák túlsúlyát. Sok helyen már a fiatalokat is sikerült megnyerni a szövetkezetbe. De a bősi EFSZ vezetősége a CSISZ szervezettől is idegen lehet, mert a fiatalok most is innen-onnan szereztek hangszert a zenekar összeállításához. Az asszonyok esetében sokat jelentene a bölcsőde, a szövetkezeti mosoda, a szövetkezeti étterem. De ők Fucík, aki a jövőbe látott „...Egészséges, erős, hajlékony fiú volt..., sohasem ült, vagy állott mozdulatlanul. Fáradhatatlanul mozgott, járt-kelt, mindent meg nézett, mindent megvizsgált megtapogatott, megemelt, mindenről tudni akarta miből van, milyen célból készült, mi van benne? Mindenről és mindenkiről. Minden ember érdekelte ...“ A fenti sorokat Illés Béla írta Julius Fucíkról, aki 56 évvel ezelőtt, 1903 február 23-án született. Egész életében népe szabadságáért harcolt, tanított, dolgozott, míg a német fasiszták ki nem oltották életét. Egészséges, derűs életszemléletével, optimizmusával tárta fel a csehszlovák nép előtt a jövő lehetőségeit, a Szovjetunió életén keresztül a szocialista társadalmi rend nagyszerű távlatait, lehetőségeit mutatta be az embereknek. Arra tanított bennünket, hogy folytassunk könyörtelen harcot a fasizmus ellen, hogy nem szabad visszariadnunk semmiféle nehézségektől, s akkor mi is megvalósítjuk azt, amit a Szovjetunió elért, s amit Fucík nem élt meg, de élőre látóit. JÚLIUS FUCÍK: Felnőttek szórakoznak hl Gyülésezik a nőbizottság erre még nem gondolnak. Nincs rá anyagi lehetőségük, mert.rosszul megy a szövetkezet. Ismétlem — a dolgok összefüggnek. Ezt a hősieknek is látniok kell. Igaz ugyan, hogy az olyan szövetkezeti tagnak nem sok kedve lehet olvasni, tanulni, akinek nincs rendben a szénája, üres a pénztárcája. De ott az érem másik oldala is: még máig sem tárgyalták meg a kongresszusi vitaanyagokat. Pedig a szövetkezet megszilárdításáról, az ö boldogabb, gazdagabb holnapjuk, műveltebb falujuk, tartalmasabb életük megteremtéséről lenne szó. És a másik dolog; a nemolvasás. Ha olvadnák a sajtót, a szakirodaimat, rájönnének, hogy a sültgalamb nem repül a szájukba. Megtanulnák, hogy a közös vagyont szilárdítani kell, vigyázni kell rá, s ha már a saját példájukból nem jöttek rá, megtanulnák a másokéból, hogyan kell helyes szervezést, fegyelmet, jó ellenőrzést teremteni, hogyan kell kialakítani magukban a személyi felelősséget saját jólétük érdekében. Ha ezt teszik, akkor nem lesz panasz, hogy nincs takarmány, soványak az állatok, lopják a szalmát, elrothad a burgonya, nincs pénz, nem lesz osztalék. Mert lesz minden. Gabona, súlygyarapodás, jövedelem, és lesz fejlett kulturális élet, lesz műveltebb, gazdagabb Bős. Csak vegyék észre, hogy mindez az ő akaratukon áll, vagy bukik. HARASZTI GYULÁNÉ Az előbb még sütött a nap. Most havazik s a földön a hó rögtön sárrá válik. Ilyen a Moszkva környéki tavasz. Nem bírtuk ki, hogy soká gázoljuk a vizet. Visszatértünk sétánkról a pihenés házába. A „Frezer“ szabadnapos munkásai járnak ide megpihenni. Ha szép az idő, röplabdáznak, teniszeznek, evezni járnak vagy csak egyszerűen sütkéreznek a fekvőszékeken. Ha esik az eső, vagy ilyen havaseső, mint a mostani, a sakktábla mellé ülnek, beszélgetnek (hány különös történetet hallasz itt — egyedül ezekből meg lehetne írni a Szovjetunió történelmét a háborútól a virágzó máig), vagy a deszkákra lépnek művészetükkel, amely néha komoly művészet, néha egyáltalán nem az, de minden esetben vidám. De ma más mulatságom akadt. Egy előrelátó kis csoport, amely nem bízott a tavaszi idő állandóságában, letelepedett a dohányzószobában. A szoba előtt a folyosón egy ismerősöm járkál. Belékarolok. — Gyere velünk! — Még nem mehetek. — Miért? — Azok ott bent gondolnak valamit. — Mit godolnak? — Egy nevet. Aggodalmas tekintettel mértem végig • • • De nem, egészen normálisnak látszott. Rövidesen engem is beavattak titkukba, játszottam én is. Mert játékról volt szó. Nagyon egyszerű: egy találgat, a többiek pedig arra a névre gondolnak, amelyet el kell találnia. A név valamely élő vagy akár halott fontos személyiség neve. A találgató tíz kérdést tehet fel, amelyekre a felelet egyszerű „igen“ vagy „nem“. Legkésőbb a tizedik kérdés után el kell találnia, hogy kire gondolt a társaság. „Él?“ „Igen!“ „Szovjet ember?“ „Nem!“ „A Szovjetunió barátja?“ Változnak a nevek, a kérdések szintúgy, de ha valóban tudsz — eltalálod, felismered őket. Nem más ez, mint vizsga az általános műveltségből. És éppen ez volt az, ami úgy megragadott. Lehet, hogy ez vagy ehhez hasonló játék már régóta létezik, lehet, hogy régen játsszák már más HHHUnaHIHHINIIRni országokban. De itt nem is maga a játék volt érdekes, hanem a távlatok, amelyek felé mutatott. Hogy eltaláld Feuchtwangert, ismerned kell a könyveit, hogy Marat, jól kell ismerned a francia forradalom legalább legfontosabb eseményeit, hogy Caballerót, állandó figyelemmel kell kisérned a munkásmozgalmat az egész világon, hogy Fernando Magellánt, foglalkoznod kellett a felfedezések történetével, s Tyihonov felismerése a számtalan szovjet költő közül a szovjet költészet alapos ismeretét tételezi fel. És ők mind eltalálták. Kik azok az ők? A „Frezer“ munkásai és munkásnői, lakatosok, vasesztergályosok, kovácsok. Meg tudták állapítani, hogy helyes-e azt állítani Csajkovszkiról, hogy semmi köze sem volt az irodalomhoz, mikor leveleinek két, valóban irodalmi értékű kötete jelent meg. Eltalálták Papint, a gőzgép szerencsétlen feltalálóját, akinek találmányát megsemmisítették a hajótulajdonosok. Láttam közöttük kovácsot, aki SZokrateszre gondolt, és lakatost, aki eltalálta. Ögy éreztem magam, mintha főiskolásokkal szórakoztam volna ... Nem akarom ezzel azt mondani, hogy minden szovjet munkás a műveltségnek azon a fokán áll, mint a főiskolák hallgatói, de tagadhatatlanul nagy sikernek számítana, ha a a kapitalista országok főiskolásai olyan széleslátókörűek lennének, mint sok. szovjet üzem munkása- Műveltségük nemcsak valami szak-határolta műveltség, a szovjet ember sokoldalúan műveltté válik. Itt a pihenés házában, a gondolt kiváló személyiségek találgatása közben megérted, micsoda mélyreható változásokat idéztek elő a dolgozó tömegek műveltségében a munkásiskolák és egyetemek, tanfolyamok, továbbképzőkörök és laboratóriumok, milyen óriási munkát végzett a Szovjetunió kiterjedt oktatóhálózata, amelyet a forradalom teremtett meg s amilyent forradalom nélkül nem lehet megteremteni. Mert a kapitalizmusnak bonyolult szerkezetű gépei igazgatására értelmes munkásokra van ugyan szüksége, de semmi esetre sem művelt munkásokra, olyanokra, akik túlságosan sokoldalúak és túl sokat tudnak. Az ilyenek halálosan veszedelmesek számára. És ilyenekkel épül, nő ma a Szovjetunióban az új világ ... (Megjelent a Svét práce 1936. április 8. számában.) Keresztrejtvény Vízszintes: 1. Július Fucík utolsó műve. 15. Hatalom. 16. Legnagyobb magyar proletárköltő keresztneve. (tt = t) 17. Testrész. 19. Magyar film címe. 21, Ezért harcólt Fucík. 23. A levél postára van... 25. R. N. E. 26. Forr. 27. Nyugat-csehországi bányaváros. 29. Őré keverve. 30. Adományoz. 31. Szabályos görbe vonal. 32. RZA. 34. Fucík könyvében szereplő név. 36. Oda... 37. UBR. 38. Vekker közepe. 39. Túl ízesített étel. 41. Ibolya eleje. 42. Igavonó állat. 43. ÉGC. 44. Leánynév (keverve). 46. Névelővel, feltalálása Popov nevéhez fűződik. 52. Étien verje. 53. Ollós állat. 55. Fucík álneve 56. Kevert tea. Függőleges: 2. Muzsika. 3. ERI. 4. Nem férfi 6. Tá, finnül írva. 7. Lánctalpas traktor-márka. 8. Tétlen Zita. 9. Minden késnek van. 10. Fél Kollar. 11. Azonos mássalhangzók. 12. NAA. 13. Fás terület. 14. Névelővel: J. F. Szovjetunióról írt müve. 18. „A“ azonos mássalhangzó között. 21. Ebbe töltik a bort 22. Csoporthoz csatlakozó. 24. Aki,a mai idők „csodáit“ megálmodta (keresztnevének csak első betűje). 26. A földön él. 28. Ruhakészítő. 31. KOA. 33. Gabri közepén van. 35. Szlovákul hangsúly. 39. Július Fucík riportgyűjteménye.. (A nyíl irányában folytatva). 40. Könnyezett. 43. Vér folyik benne. (Többesszám). 45. IAJ. 47. Zuhan mássalhangzói. 48. ROE. 49. .. .-ány és szerelem. 50. Labdázz vége. 51. Majdnem ikes. 52. Nem hiányzik. 54. Kemény mint a ... (tájnyelvi kiejtéssel). 56. Varrnak vele. Beküldendő a vízszintes 1, 21, 34, 55 és a függőleges 14, 38. számú sorok megfejtése legkésőbb március 1-ig. A hejyes megfejtők között könyveket sorsolunk ki. A borítékra írják rá „Keresztrejtvény“.
