Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-02-11 / 12. szám

A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE A talaj hektáraként 1189 liter tej A tanyi szövetkezet gazdasági ered­ményei országszerte ismeretesek. Ter­melési sikereit a kongresszust megelőző anyagban is emlegetik. Ezúttal a szö­vetkezet állattenyésztésének egyik ága­zatáról, a szarvasmarhatenyésztésről szólunk néhány szót. A szövetkezet 642 hektáros mezőgaz­dasági talajterületéböl 603 ha-ra terjed­nek a szántók; a szarvasmarhaállomány 481 db-ot tesz ki, s ebből 212 a tehenek száma. Tehát az állománysűrűség igen magas, de a szövetkezeti dolgozók győ­zik a nagy állomány ellátását, s gondos takarmányozással, megfontolt takar­mánytermesztéssel alapozzák meg kivé­telesen jó eredményeiket. Vizsgáljuk meg közelebbről a tavalyi tejtermelési mérleget. Tehenenként át­lagban 3650 liter tejet fejtek a tervezett 2700 literrel szemben, úgyhogy a tanyi állattenyésztők a talajterület 1 hektára­ként 1189 liter tejet termeltek. Ez pedig nem egyebet mond, minthogy a tanyi szövetkezet már most majdnem 100 Vo­kal túlszárnyalta az 1960-ra előírt tej­termelési értékmutatót. A nagy tejelékenységnek a bö takar­mányozás az egyik alapja. A fejősök téli takarmányadagja így fest: 4,5 kg lucer­naszéna, 15 kg felaprózott kukoricaszár, 5 kg répa, 10 kg silózott répafej, 30 kg répaszelet és átlagban 3,5 kg abrak. Azért mondjuk, hogy átlagban, mert az abrakadag a tejelékenységhez igazodik. De a hizlalási eredmények sem meg­­vetendők. A hízóba állított növendék­marha tavaly átlagban 1,44 kg-ot, a törzsállományból kiselejtezett idősebb szarvasmarha 93 dkg-ot szedett magára naponta. Egyébként a tanyiak a vágó­marhát 450 kg-ra hizlalják föl. Az el­múlt esztendőben körülbelül 600 mázsa marhahúst értékesítettek. TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Fajtahibrid kukorica vetőmagter­melése .............................................42 Dr. B e n c z e József, egyetemi docens: Lehet-e fogassal gyo­mot irtani?..............................43 V e n e n y Lajos, a Sósszigeti Növénynemesítő Állomás dol­gozója: A kenyér múltja és a mai kenyér , . , ,44 ÁLLATTENYÉSZTÉS Csűr illa József: Téli tapasz­talatok az állatok nyitott istál­lózása körül ..... 45 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Juhász Árpád szaktanító (Gu­ta): Rendszeresen trágyázzuk gyümölcsöseinket ... .46 VADÁSZATI SZEMLE Sós István: Vadállományunk helyzete ma és a jövőben . 47 A vadászjegyek érvényességé­nek meghosszabbítása . . . 47 Sólyom: Fizetek .... 48 C i b u 1 a Árpád (Fülek): Etes­sük vadjainkat .... 48 V.__________________J Sikeres tenyészinunkájukat az bizo­nyítja, hogy a tavalyi állatvásáron 19 növendékbikát és 4 üszőt adtak el; ezek az állatok jórészt I. osztályú minősítést kaptak. Nem csoda, hogy ilyen eredmények után a bevételek is szépek, hiszen az állattenyésztés 1958-ban 2 650 000 koro­nát, ezen belül a tejtermelés 950 000 koronát jövedelmezett. Mindenképpen dicséret illeti tehát a tanyi szövetkeze­tei, amely valamennyi szövetkezetnek példát mutat az állattenyésztés színvo­nalának emelésére. ★ ★ ★ Önműködő répakombájn Dnyepropetrovszkban önműködő répa­kombájnt szerkesztettek, amely vezető nélkül is üzemelhet. A gép levágja a levélzetet, kiszántja a répát, megtisz­títja és az odaállított járműre továbbítja. Az új kombájn a kísérletek alkalmával kifogástalanul működött, úgyhogy most már sorozatban gyártják. A magas tejelékenység elérésében kiemelkedő érdemek illetik meg a fejőket és takarmányozókat, akiket képünkön mutatunk be (balról): Krastenics Mihály, Sárik János, Botka Mária, Jaraby József, Skorec Milka, Szép Sándor, Gyurcsó Anna, Gyuracska Júlia és Kartai László zootechnikus A tanyi szövetkezet gazdasági épületei

Next

/
Thumbnails
Contents