Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-01-04 / 1. szám
A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1959. január 4. Ára 30 fillér X. évfolyam, 1. szám Újult érövül n megkezdett úton Már idestova 9 éve vezeti a Szabad Földműves a dolgozó parasztságot a y kapitalista gazdálkodás formáiról az intenzív szocialista gazdálkodásra való áttérés útján. Induláskor azt a távlati feladatot tűzte ki, hogy a szocializmus építésének időszakában a magyar parasztság közt, a déli járási székhelyek lakosai között meggyőző felvilágosító, szervező munkát végezzen a munkásosztály és a parasztság szövetségének megerősítéséért, olyan gazdasági, politikai, kulturális feltételek megteremtéséért, amelynek segítségével népünk életszínvonalát már eddig is olyan fokra emeltük, melyhez hasonlót egy kapitalista rendszerben sem tudtak biztosítani a széles néptömegek számára. Azok a feladatok, melyeket a Csehszlovák Kommunista Párt vezetésével a szocializmus építésének eddig lezajlott időszakában elvégeztünk, legjobban bizonyítják, hogy a Szabad Földműves eredményes munkát végzett. - Az indulástól kezdve mind fokozottabb céltudatossággal tölti be ismeretterjesztő, nevelő és szervező szerepét a mezőgazdaság szocializálásában a termelés állandó fokozásáért. Meggyőző tartalmával, érthető stílusával hozzájárult ahhoz, hogy Dél-Szlovákia 22 járásában, ahol a magyar nemzetiségű lakosság nagy többségben lakik és a mezőgazdaságban találta meg fő foglalkozását, a parasztság áttérjen a kollektív nagyüzemi gazdálkodásra, amely ma már abszolút többségben van. Megvannak a feltételek arra, hogy a kommunista párt XI. kongresszusa által jóváhagyott irányelvekben foglalt termelési feladatokat népünk életszínvonala emelése céljából a dél-szlovákiai járásokban eredményesen megvalósítsák. Az egyéni gazdálkodást folytató parasztság száma a magyarlakta járásokban minimumra csökkent, ezért nem okoznak majd komoly akadályt a tervgazdálkodás további végrehajtásában, mint a múltban. Az egyes délvidéki járásokban a mezőgazdaság kollektivizálása 1958. október végéig nagyrészben megv^f lósult, így pl. a nagymegyeri járásban 96,8, a dunaszerdahelyi járásban 98,7, a somorjai járásban 95,5, a szenei járásban 91,3, a galántai járásban 100, a királyhelmeci járásban 98,9, a tornaijai járásban 93,6, a szepsi járásban pedig 94,3 százalékra. A 22 magyarlakta járásban összesen 865 egységes földmüvesszövetkezet van, ezekből 757 szövetkezetben eredményesen gazdálkodnak, a termelés évről-évre felfelé fejlődést mutat, növekszik a tagok jövedelme, aminek következtében megelégedettség és jólét váltotta fel a múlt elégedetlenségét és a bizonytalanságot. Van azonban egyes községekben még sok tennivaló. Legfőbb feladatok a szövetkezeten kívül álló magángazdálkodók megszervezése és a 128 gyengén gazdálkodó szövetkezet megszilárdítása, hogy a szlovákiai méretben kitűzött 45 százalékos termelési növekedést 1965 végére el lehessen érni. Az említett 128 gyengén gazdálkodó EFSZ-ben a fő hiányosság az, hogy nem tudják kellően kihasználni a talaj és éghajlati viszonyokat, a tudományt, a rendelkezésükre álló gépeket és a haladó munkamódszereket a szövetkezeti gazdálkodás javára. Ezen egyszerű okoknál fogva a termelési eredmények alacsonyabbak a tervezettnél, ami akadályozza a szövetkezeti tagság anyagi jólétét, kulturális és politikai fejlődését. A termelésben lemaradt EFSZ-eknek segítő kezet kell nyújtani. Hiszen náluk is megvan minden alapfeltétel arra, hogy a közeljövőben a gazdálkodásban javulás álljon be, és a jól gazdálkodó szövetkezetek soraiba kerüljenek. A Szabad Földműves jó hatással van a földműves gondolkozására azzal, hogy az idealista világnézet helyett a tudó1 ányos materialista vi-KUGLER JÁNOS, a SZLKP KB dolgozója lágnézetet terjeszti. Sok adatot lehetne felsorakoztatni, melyek azt bizonyítják, hogy a földművesek gondolkozásában már eddig is nagy változás ment végbe. A szövetkezetekbe tömörült parasztság több politikai irodalmat olvas, újságot járat, vásárol, mind nagyobb számban vesznek részt a párt által rendezett nyilvános népgyüléseken, elmélyítik tudásukat az irodalom és művészet megismerése útján és törekednek a szaktudás elsajátítására. Minden évben többen vesznek részt a pártiskoláztatási évben, kérik felvételüket a kommunista pártba. A magyar dolgozók az ország többi nemzetiségi dolgozójával együtt tudják csak megvalósítani a rájuk háruló termelési feladatokat. Ezért több figyelmet kell a sajtóban szentelni a hazaszeretet és a nemzeteink közti együttélés gondolatának. Bővebben kell foglalkozni és ápolni kell azokat a közös vonásokat, amelyek a szlovák és magyar dolgozókat évszázadok óta összekötötték a közös ellenség elleni harcban. Bővebben kell továbbá foglalkozni a mezőgazdasági üzemekben és a népgazdaság más ágazataiban valamint a közélet minden területén azzal a kérdéssel, hogy a magyar lakosság a Csehszlovák Köztársaság alkotmánya szerint mennyire él jogaival, hogy mennyire érvényesül a magyar nemzetiségű dolgozók joga a gyakorlati életben. Ebben a kérdésben a magyar lakosság részéről több hiányosságot tapasztalhatunk. Egynéhány a legfontosabb ilyen hiányosságokra szeretnénk ez alkalommal rámutatni. A mezőgazdasági üzemek felnőtt dolgozóinál kevés érdeklődés van a különböző politikai és szakiskolákon való tanulás iránt. Ha ezt a kérdést tüzetesebben megvizsgáljuk, sokszor nem tudjuk magunknak eléggé indokolni miért van ez így, mivel logikusan a gazdasági jólétnek magával kellene hoznia a tanulás, a tudás utáni vágyat. A tanulás utáni hiányos érdeklődésnek a munkások, a kis- és középparasztok közt, több hátránya van. -A meglévő iskolákra sokszor kispolgári elemek kerülnek, sőt a volt burzsoázia táborába tartozó egyének jutnak elsőséghez az iskolákban és így nekik van alkalmuk elsajátítani a tudás kincsét, ami hátrányos kihatással van és lehet a jövőre is, egész népgazdaságunk fejlődésére is a népnevelési munkára. Továbbá hibás nézetnek tekinthető a magyar parasztságnál az, ha a szlovák nyelv elsajátítását valamiféle asszimilációnak vagy a szlovák nemzetbe való beolvadásnak tekintik. Ilyen nézeteket valló egyének még nem szabadultak meg a ránk örökségül maradt burzsoá ideológia bilincseitől, ezért szükséges továbbra is meggyőző munkát végezni a szlovák nyelv elsajátítása érdekében. A szlovák nyelv elsajátítása, a szlovák és cseh nép történelmi múltjának megismerése nem követeli senkitől, hogy lemondjon nemzetiségéről. A szlovák nyelv tanulása elsősorban előnyt jelent a magyar nemzetiségű dolgozóknak, elősegíti megérteni a magyar és szlovák nép közös harci céljait, elmélyíti ismereteiket a kultúra és tudomány terén, lehetővé teszi szocialista emberré fejlődését, és azt, hogy a magyar nemzetiségű dolgozó, az ország minden vidékén érvényesülhet, mint egyenjogú állampolgár. A magyar nyelvű sajtóban és irodalomban, valamint a népnevelési munkában hiányosságok mutatkoznak a szlovák és magyar nép közti viszony kérdésében. Nem eléggé világosan válaszolnak a nemzetiségi kérdésben felvetődött vitás kérdésekre. Nem eléggé ismertetik a csehszlovák népi demokratikus kormány nemzetköziség elveire épített nemzetiségi politikájának gyakorlati részét. Az összes politikai és agitációs eszközökkel hozzá kell látni és világosan meg kell mondani a magyar munkásoknak, parasztoknak, hogy a nemzetiségi kérdés a gazdasági kérdések megoldásával egyidöben oldódik meg. A Csehszlovák Népi Demokratikus Köztársaságban a nemzetiségi kérdés a kapitalista rendszerek nemzetiségi politikájával szemben a nemzetköziség elvei alapján, a marxizmusleninizmus nemzetiségi politikájának elvei szerint oldódik meg. Ennek a helyes nemzetiségi politikának köszönhető, hogy Szlovákia iparosítása a közeljövőben utoléri a fejlett cseh országrészek fejlettségét. A kommunista párt és a csehszlovák kormány helyes nemzetiségi és gazdasági politikájának köszönhető az is, hogy a délvidéki járások és falvak magyar nemzetiségi lakossága olyan anyagi és kulturális javakat élvez, melyeket a kapitalista rendszerben sohasem élvezhetett volna. Az elmúlt 14 év alatt olyan virágzó termelési feltételeket teremtettünk meg a mezőgazdaságban, amelyre a múltban nincs példa. Mindezt azért érhettük el, mert a legfejlettebb technikai, tudományos módszerek állnak a mezőgazdaság rendelkezésére. Növekszik a korszerű lakások száma a délvidéki járásokban, és falvakban, új iskolák, kultúrházak épülnek, melyek mind a dolgozók életszínvonalának növelését szolgálják. A Szabad Földműves 1956. október 7-i számában Hantos László így ír: „Büszke vagyok szülőföldemre“, és határtalan örömét fejezi ki afelett, hogy 12 év után, mikor visszatért szülőfalujába, Nagymagyarra, a somorjai járásban, jól felszerelt egységes földművesszövetkezetet talált és látta, hogy a dolgozó parasztság jól él és nagyszerű jövő áll előtte. Hasonló írásokra volna szükség, amelyek a gazdaságitag és kulturálisan felszabadult embert elvezetik a nemzetiségi kérdés tisztánlátásához, megérteti vele, hogy szabadság és jog csak ott van, ahol azt a gazdasági, kulturális fejlődés biztosítja. A sajtón kívül az üzemi klubok, a szakszervezetek, az ifjúsági és szovjet barátok szövetsége, valamint a CSEMADOK szervezetek végezhetnek a vidéki lakosság közt hasznos felvilágosító munkát, melyet a sajtónak, tehát a mezőgazdaság területén a Szabad Földművesnek rendszeresebben kell a jövőben értékelni. A Szabad Földműves küldetése a jövőben is az marad, hogy a délvidéki járások mezőgazdasági dolgozóinak figyelmét a gazdasági és szakkérdésekre irányítja. Ezzel egyidöben ideológiai és politikai felvilágosító szerepet is keik betölteni. Propagálnia kell a marxizmus-leninizmus világnézetét, ismertetnie kell a kül- és belföldi gazdasági, kulturális és politikai problémákat, propagálni a tudomány és technika vívmányait, a haladó munkamódszereket a mezőgazdasági dolgozók közt. Harcolnia kell az egységes földművesszövetkezetek megszilárdításáért a többtermelés elérése érdekében az ember jólétének az életszínvonal emelésének fokozásáért. A Szabad Földművesre és a többi sajtótermékekre is az a nagy feladat vár, hogy a mezőgazdaság fellendülését szolgálják. A Szabad Földműves eddig hetenként egyszer jelent meg és tárgyalta a legfontosabb gazdasági, kulturális és politikai kérdéseket. 1959. január l-től kétszer találkozik majd az olvasóval, így kapcsolata még közvetlenebb, szorosabb lesz. A szakmelléklet heti megjelenése, az oldalszámok növekedése és a lap hetenként kétszeri megjelenése lehetővé teszik, hogy a lap is frissebb, jobb anyaggal szolgáljon az olvasónak mint eddig. A Szabad Földművesnek a nagy feladat eredményes elvégzéséhez, az előfizetők számának megkétszerezését, a levelezők és munkatársak táborának megnövekedését kívánjuk az 1959-es és a további években. i Olvasóink örömére 1959. január l-től hetenként kétszer jelenik meg a JraUad Földműves Legközelebbi számunk január 7-én, szerdán jön. • Szereden nikkel-kohómű építését kezdte meg a Stavoindustria építővállalat. A kohómű 400 millió korona beruházási költséget igényel. Nikkelt tartalmazó albán ércet fog feldolgozni, s 1962 év júliusában szállítja majd az első nikkelt, (pk) • A vágvecsei és modrankai Vadkamarázó Állomás 1958 őszén ötezerháromszáz élő nyulat és kétezer élő fácánt szállított külföldre. • A pelsőci EFSZ tagjai 450 mázsás hektárhozamot értek el cukorrépából. 1959-ben hét hektárral bővítik a cukorrépa vetésterületét. • A Besztercebánya melletti, senicai új cementgyárban a karácsonyi ünnepek alatt 4500 tonna cementet gyártottak. (us) • Eddig 311-en jelentkeztek Selmecbányán a lakásépítő szövetkezet tagjainak sorába. • Tavaly húsz százalékkal gyártottunk kevesebb szeszesitalt, mint az 1957-es évben. Ugyanakkor kompéiból 40 százalékkal, szirupokból pedig 25 százalékkal többet gyártottunk. • Brno mellett épül Európa legkorszerűbb humusztrágya-gyára. Felépülése után évente 10 ezer vagon humusztrágyát szállít mezőgazdaságunknak. Evvégi interjú Az ó-esztendő végén felkerestük Pollák Lajos elvtársat, a felsőpatonyi EFSZ kitüntetett elnökét — aki nemzetgyűlési képviselő is —, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. Milyen lesz a zárszámadás? Lesz-e annyi osztalék, mint egy évvel ezelőtt? — Gyöngébb eredmények — gyöngébb zárszámadás. Tizenhárom korona előleget fizettünk. És körülbelül még 6 koronára van kilátás munkaegységenként. Tiszta számlával lépik az új esztendő küszöbét? — A silány termés ellenére december 1-ig — a szabad tej kivételével — teljesítettük államiránti kötelességeinket. Tudjuk, hogy a tej ontja a pénzt. Hogy mégsem mentünk rá a szándékunkra, annak oka: kevés a többéves takarmányunk. Csak 16 — 17 százalékra tehető. De teszünk róla, hogy több legyen. A mostani tervkészítésnél ügy terveztük, hogy 50 hektárral bővítjük a lucernaterületet. Mit tesznek az állatállomány fejlesztésére vonatkozólag? Hogyan csökkentik a termelési költségeket? — Most 693 db. szarvasmarhánk van (4-gyel kevesebb a tervezettnél.) 1959 év végére 778 darabnak kell lenni a terv szerint. Ezt saját szaporulatból töljük fel. Persze, a tagok háztáji teheneinek borjait is felvásároljuk. Hogyan használják ki a helyi lehetőségeket? Kavics-, homok- és tőzegbányát nyitottunk. Ez utóbbi igen nagy segítségünkre van az istállótrágya pótlásánál. Már eddig 71 vagonnyit felhasználtunk és 110 vagonravaló pedig várja a tavaszt. Az új esztendőben legalább 150 vagonnyit még ki akarunk termelni. \A tőzegbányászással keletkező tavat — melyhez közel van a kanális — felhasználjuk haltenyésztésre. k. i. A kelet-szlovákiai síkságon télen is folynak a meliorációs munkák, melyekkel több ezer hektár földet tesznek majd termőbbé. Képünkön Szomotor község mellett az öntözőberendezés alapjait rakják le.
