Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-31 / 35. szám

1958. augusztus SÍ;

y/ratnut

Földműves

5

Jól ringatják a bölcsőt

Terbegecen 1958. július 15-én alakult meg az EFSZ. A helyi pártszervezet minden tagja aláírta a belépési nyilatkozatot, és kötelezettséget vállalt, hogy egy-egy új jelentkezőt szerez a szövetkezetnek. A HNB és a járási szervek segítségével Terbegec július 19-én szövetkezeti faluvá vált,

530 hektár földterületen kezdte meg munkáját az ifjú gazdaság. Dankő Miklós elnök azonnal hozzálátott legfontotabb tennivalói elvégzéséhez. Biztosította a vetőmagot, megszervezte az istállók javítását, az állatállomány összpontosítását és az őszi szántás előkészítését.

— Érti a munkáját — dicsérik a tagok — jó ringatják a szövetkezet bölcsőjét. Ilyen elnök vezetésével öröm dolgozni. Ezt tartja az elnök is a tagokról, ha a szorgos fiatalokra, ügyes emberekre néz, mert a terbegeci EFSZ

Hol a hiba?

A recskei EFSZ-ben az idén nem tudták az aratást és a cséplést gyorsan, zökkenőmentesen elvégezni. A szövetkezeti tagok a tornaijai GTÁ-ra panaszkodnak, ahonnan nem kaptak kielégítő mennyiségű és minőségű gépi erőt.

Az állattenyésztésben is zavaros a helyzet. A szerződésre hizlalt szarvasmarhák még mindig az' istállóban várakoznak a felvásárlásra, s így nem tudnak helyet adni a többi hízásra szánt, vagy növendékmarhának.

A szövetkezet szervezése rossz, a gépállomásé vagy a felvásárlóiizemé? A JNB illetékes osztályaira hárul a feladat, kivizsgálni és eltávolítani minden nehézséget, amely a szövetkezet fejlődését gátolja.

Fürjes István, Kövecses

legnagyobb erőssége a sok fiatal, akik otthon, a faluban találták meg jövőjüket.

Alig kezdtek el dolgozni, máris versenyre keltek Sirak, Szelény és Kőkeszi szövetkezetével, mert hiába, jó azt tudni, ki ügyesebb, hol gyarapodik jobban a közös vagyon.

(Levelezőnktől.)

Több tudást!

A földműveseknek is, — éppúgy, mint az ipari munkásoknak, — állandó tanulásra van szükségük, hogy megállhassák helyüket a munka frontján. A szövetkezeti tagok, a földművesek mezőgazdasági szakkönyvek, folyóiratok olvasásával gyarapítják, mélyítik szakismereteiket.

Ritkaság olyan falu, ahol ne akarnának tanulni. Nem mondjuk ezt Alsószecséről sem, pedig ott azt tartják, elég, ha a szövetkezet elnöke „iskolázza magát“. Nyolcszáz lakos közül csak húsz olvassa a Rol'nicke noviny-t és hat a Szabad Földmüves-t. Miért? Mert bizonyára csak a jó szervezés, irányítás hiányzik ahhoz, hogy a lakosságot megnyerjék a kultúra számára.

Az alsószecseiekben is él biztosan a vágy - többet tudni — csak útmutatásra van szükségük, hogy a több tudás birtokosai legyenek-Kúcs Gyula, Alsőszecse.

Új kenyér

TUDJA-E?...

Szentgyörgyben a közelmúltban megtartott lóversenyen a Szlovák Nemzeti Felkelés nagyiját a Kistapolcsány-i Állami Méntelep Korzican nevű lova nyerte, amely első lett a 4800 méteres akadályfutásban. Lovasa J. Cajda volt.

A bátorkeszi frakforosbrigád

augusztus 20-ig 60 hektáron végezte el a repce alá a szántást és a műtrá• gyázást, 60 hektárnyi talajt készített el az őszi árpa alá és 30 hektárt istállótrágyázott, felszántott. A repce vetését már el is kezdte.

Zimony Ambrus nyújtja a szövetkezetnek a legnagyobb segítséget, mert egyszerre 6—7 ember helyett is dolgozik. KDP - 35-ös traktorára szerelt trágyaraköval naponta 600—700 mázsa istállótrágyát rak fel a traktorvontatású kocsikra.

Igyekezetüknek, jó munkájuknak a szövetkezet látja majd legnagyobb hasznát, ha a jól megművelt földről betakarítja a gazdag termést.

Labancz András, Bátorkeszi

Kinövik a gyermekcipőt

T á c s i k Imre cséplőgépkezelő, aki Bátorkcszin és Kisújfalun segített, hogy a kenyérnekvaló a raktárba kerüljön

A tajti szövetkezet a füleki járás legfiatalabb nagyüzemi gazdaságai közé tartozik. Közel 250 hetkáron dolgozik a 110 szövetkezeti tag. Eleinte hiába volt a szorgalom, a jó munka, fejlődésüket gátolta az állatállomány hiányos összpontosítása, s az átlagjutalmazás.

Alkotó ifjúság

A tornaijai járás fiataljai az idén dvették részüket az aratási munkákról. Hétszázan dolgoztak a határban, többnyire a CS1SZ tagjai.

A méhiek azonkívül, hogy derekasan dolgoztak a kenyércsatában, a ;siSZ-ben vállalt kötelezettségeiket jóval túlteljesítették. 50 hektárral több legelőt javítottak meg a tervetettnél, 150 köbméterrel többet silóztak, és 320 órát áldoztak a faluszépításre. A többiek s a maguk szórakozására ebben az évben már három színmüvet bemutattak. Ezután sem ikarnak tétlenkedni, elhatározták, íogy még hatszáz brigádórát ledoljoznak, 300 köbméter silót készítelek, s megjavítanak 100 hektár egelőt.

Jól érzik magukat otthon, s bizoiyosan megteremtik, kiharcolják májuknak a tartalmas, kulturált élet ninden feltételét.

A mellétéi fiatalok is az öregekkel /állvetve dolgoznak. A munka után szórakozni, tanulni akarnak. Ezért úgy tataroztak, hogy ők is részt vesznek ä kultúrotthon építésében Eddig hatszáz brigádórával járultak hozzá a nagy építkezéshez. Szigligeti „Csikós“-ának bemutatását tervezik a megnyitásra. Már most lázasan tanulják a szerepeket. Üj elnökük, Oravecz Sárika vezetése mellett olvasókört akarnak alakítani, hogy sajátmaguk is tanuljanak, s másokat is taníthassanak. Céljuk: a szocialista kultúra megteremtése, s a szövetkezet gazdagítása. erősítése.

Ha a tornaijai járás minden községében ilyen alkotásra, munkárakész fiatalok vannak m int Méhiben és Mellétén, akkor nyugodtan mondhatjuk: a tornaijai járás büszke lehet a fiatalokra.

Szőke korttyá nyakába omlott, sötét szeme kéken mosolygott, — rohant a kertek alatt: mellette, bő szoknyáját fogva, messze csengőn, a hírt csacsogva, két kicsi lánya szaladt.

Percek alatt tarkán, fehéren, könnyű szoknyák szálltak a szélben, mint ezer réti virág:

Üj kenyér! Üj liszt! — röpült a hír szét, elújságolták illatát, ízét:

„Nézze, mily szépre sütte a láng!“

Meleg kezükből aranyos-barna cipók kacagtak fel a magasba, gőzölgők, friss-ropogósak: héjuk tükréből visszaverődtek a hullámzó, rőt búzaföldek, s láttuk a víg aratókat.

Szikár parasztok villámló harcát, izzadt, sós testét, derengő arcát, asszonyok szeme-fényét: aranyos-barna, kerek cipócskák, bennetek ragyog az egész ország, — tápláljátok hitét, reményét!.,.

CSEPELI SZABÓ BÉLA

A pénzalap megteremtése

... a világ legrégibb újságja a „Kanheoje“ nevű kínai lap, amely megszakítás nélkül 1047 éve jelenik meg? Az első számot Pekingben az

i. sz. 911. évben adták ki. Ennek az újságnak minden egyes száma hiánytalanul fennmaradt.

... egy év alatt a Földre negyvenezer meteorit (paránymeteor) hull a világűrből?

... a legillatosabb virág Amerikában található? Ez a virág az amerikai kaktusz. Illatát egy kilométer távolságból is meg lehet érezni.

... az egész világon 103 millió gépkocsi van üzemben, ebből 97 millió személygépkocsi ?

... a világ legmelegebb városa Massaua a Vörös-tenger partján, ahol az évi középhőmérséklet a tél és nyár közötti kis eltérésekkel átlagosan 30 fok meleg?

... a Szovjetunióban minden 10 másodpercben születik egy új polgár?

... Luigi Verdolini, Róma legidősebb diákja most, 75 éves korában kapott bizonyítványt, hogy nagy szorgalommal elvégezte a felnőtt analfabéták tanfolyamát.

... a második világháborúban 22 millió ember vesztette életét, közel 34 millió sebesült meg és vált nyomorékká ?

... egy elefánt, amely négy tonnát nyom egy tonna súlyt bír el, míg egy 90 kilós ember 180 kilogramm terhet is elbír s így az ember teljesítménye aránylag sokkal nagyobb, mint az elefánté?

Ahhoz, hogy az új szövetkezet előleget tudjon kifizetni a tagoknak ledolgozott munkaegységeikre, bevételi forrásokat kell teremtenie. Ezeket a leggyorsabban az állattenyésztésből nyerheti a szövetkezet. Ezért minden szövetkezetnek azon kell igyekeznie, hogy a legrövidebb időn belül megalapozza és bevezesse a közös állattenyésztést az állatállomány összpontosítása által. A gazdasági állatállomány összpontosításánál pontosan be kell tartani az EFSZ-ek mintaalapszabályainak rendelkezéseit, amelyek meghatározzák, hogy minden tag köteles beadni a szövetkezetbe a tervezett, esetleg (ha nincs kidolgozott terv) az átlagosan megállapított gazdasági állatállományt, háztáji gazdaságában pedig legfeljebb egy tehenet és egy-két sertést hagyhat meg.

Helytelen egyes földműveseknek az az eljárása, akik a szövetkezetbe való belépés előtt vagy öntudatosság hiányában, avagy számításból, igyekeznek megszabadulni gazdasági állataiktól és eladják szarvasmarhájukat, valamint sertéseiket. Tévesen úgy vélekednek, hogy a szövetkezetbe elég annyi állatot beadni, amennyit a terv előír, sőt sok szövetkezeti tag még az előírt tervet sem teljesíti, és hogy jobb az EFSZ-be való belépés előtt pénzzé tenni az állatokat. Az ilyen cselekedetekkel önmagukat rabolják meg a szövetkezeti tagok, s így önmagukat teszik szegényebbé. Közismert tény, hogy az elégtelen gazdasági állatállomány, főleg tehén állomány, sok szövetkezetben az EFSZ gyenge, nem kielégítő gazdasági eredményeinek legfőbb okát képezi.

A gazdasági állatok összpontosításával szorosan összefügg a takarmány- és vetőmagalapok biztosítása

mány és mezei munkaeszközök segítsék elő a szükséges alapok létrehozását. Az egyes tagokra eső vetőmagmennyiség megállapításánál a földterületből, a takarmánymennyiségek meghatározásánál a tervezett állatállományból avagy a földterületből és a tervezett termelési feladatoknak egy hektár mezőgazdasági földterületre eső részéből kell kiindulni. E kötelezettség nemteljesítését minden taggal egyénileg szükséges megoldani. Az eddigi tapasztalatok alap-Oravecz Sárika, a mellétéi CSISZ új elnöke

A februárban választott elnök, Pál István vezetésével a szarvasmarhákat már sikerült jobban összpontosítani, csak a tejhozam emelése okoz fejtörést, nem tudják rendesen ellenőrizni a takarmányozást.

— Ezen csak az új istálló építése segít — mondja Pál elvtárs. A marhahús beadás félévi tervét ugyan 100 százalékon felül teljesítettük, de a sertéshús beadásával nem állunk valami jól. 5539 kg-ból csak 1600-at adtunk be... Ennek is az az oka, hogy nem tudjuk teljesen összpontosítani az állatállományt.

A takarmányozás jövőre nem okoz olyan nagy gondot, mint az idén, mert huszonkét hektár lóherét takarítottunk be, és 21 hektár kukorica silózását kezdtük el. Hogy jobban tudjunk takarékoskodni a munkaegységekkel, az átlagjutalmazás 'helyett bevezetjük a teljesítmény utáni díjazást. Ha ezeken a kezdeti nehézségeken túljutunk, nem lesz olyan sok gondunk.

A tagság igyekezetének, szorgalmának meglátszik a nyoma a szövet- 1 kezet eredményein; az aratási munkák gyors befejezésén is, amikor naponta 80 asszony dolgozott a mezőn.

A szövetkezeti tagok lelkesedéssel beszélnek fiatal szövetkezetük jövőjéről. Akár Pál Gábor sertésgondozót, Básti Bertalant, Pál Lajost, Széles Andrásnét, akár a többi szövetkezeti tagot kérdezzük, mi a véleményük a közös gazdálkodásról, mind azt mondják: biztosak vagyunk benne, hogy munkánk szebbé, gazdagabbá teszi szövetkezetünket, boldogabbá, tartalmasabbá életünket.

Agócs Vilmos, Ajnácskő

is. Ezeknek az alapoknak teljes feltöltése attól az évszaktól is függ, árúikor a szövetkezetét megalakítják. Minden esetben a mintaalapszabályok meghatározásai szerint kell eljárni, hogy a közösbe adott vetőmag, takarján az a. megoldás is lehetséges, hogy a szövetkezet vezetősége megegyezik a taggal abban, hogy a közösbe be nem adott vetőmag- é$ takarmánymennyiséget az év végéig természetbeni juttatásából egyenlíti ki, esetleg" abban, hogy az év végéig pénzben törleszti ezt a szövetkezettel szemben fennálló adósságát. Az új szövetkezeti tagoknak tudniuk kell azt, hogy a vetőmag- és takarmányalapok létesítésének minden más módja jelentős anyagi megterhelést jelent a szövetkezetnek, ami végeredményben kedvezőtlenül befolyásolja a szövetkezet fejlődését.

Az összpontosított és a vásárolt takarmányok mennyisége szerint szükséges, hogy a szövetkezet takarmánymérleget dolgozzon ki és a takarmányozás tervét úgy állítsa fel, hogy biztosítva legyen a zöldtakarmányozásra való átmenet. A takarmányadagok szerint számítja ki a szövetkezet a tervezett hasznosságot az egyes gazdasági állatfajtákra.

Szövetkezeti tagok és földművesek!

A katasztrofális elemi csapások, amelyek az elmúlt és az idei évben Szlovákia egyes vidékeit sújtották, beigazolták azt, milyen fontos az egész vagyont teljes értékére és minden veszély ellen biztosítani.

AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓINTÉZET

1957-ben elemi károk ellenében

TÖBB MINT 200 MILLIÓ KORONÁT FIZETETT KI.

Kössön ezért Ön is biztosítást és amennyiben vagyonát már biztosította, ellenőriztesse az Állami Biztosítóintézet dolgozóival, hogy a biztosított érték megfelel-e a való állapotnak.

A jó terméseredmény egyik legfontosabb feltétele a gondosan tisztított, raktározott és aztán jól csávázott vetőmag