Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-08-17 / 33. szám
4 JzaL^ad Földműves 1958. augusztus 17. Példás nagyüzem Fényképészeti útmutató Magyarad nemcsak fürdőjéről, hanem az aggok és öregek menhelyéről is hírneves. Nem akarok jóslásokba bocsátkozni, de azt mondom, e kis község hírneve rövidesen gazdagodni fog. Hogy mi teszi gazdagabbá? Az alig három éve létesült az ipfölysági állami gazdaságnak ez az üzemrészlege. — Csak két napot várt volna az idő, akkor biztos elsők lettünk volna. De így, ki tudja? ... Két nap. Se több, se kevesebb és elnémulnak a cséplőgépek: magtárba kerül az élet! És ezzel megszűnik a „nyugtalanság?“ — Egyáltalán nem! Szántani, trágyázni, vetni kell! — sorolja a gazdaság vezetője. — A csalamádét is lehet már silózni. — Még nem silóztak? — De igen. I— Mennyit? — Negyvennégy vagont. És még lesilózunk vagy húsz vagont. Ez aztán gondoskodás! De hiszen kell ez, szükség van rá. Enélkül nem lehetne több tej, hús, stb.... A több pedig fontos. A többől, több a pénz. Gyurik János fejögulyás 2536 korona — múlt hónapi fizetése is a többől van. Terv szerint 3597 liter tejet kellett kifejnie. Ezt keveslette, többet akart. így lett azután 4539 liter! A fenti példa nem egyedülálló. Van belőle bőven. Szádlicsek Béla például 761, Sufliarská Anna 300 és Bahil Mária 350 liter tejjel fejt ki többet, mint amennyit a terv előirányoz. így lett azután Szádlicsek júliusi fizetése 2388,"Sufliarská Annáé 1002' és Bahil Máriáé 1125 korona. melési költségeket. Ezt Gyurik és társai saját bőrükön tapasztalták. Pedig gondozták ők azelőtt is a rájuk bízott teheneket. Azzal azonban már nem törődtek, hogy a kifejt tej menynyibe került! Volkovics elvtársat a tűrhetetlen helyzet rettenetesen bosszantotta. Törte a fejét, hogy mitévő legyen. Hiába hozta fel — szinte naponta — a gazdaság menetét, a dolgozók csak a vállukat vonogatták: -vAzért van az intéző, hogy intézkedjen ... Gyurik János gondozó, Berta nevű tehene, naponta 21 — 22 liter tejet ad Ezt Volkovics elvtárs is tudta. Egyedül azonban képtelennek bizonyult. A kezdő gazdaságnak viszont sem szakszervezete, sem pártszervezete nem volt. Ezen a téren kellett tehát lépéseket tenni. Volkovics Béla ettől sem félt. S ma már azt mondhatjuk, hogy- bár fiatal, de — jól működő szakszervezete és pártszervezete van az ipolysági ÄG magyaradi részlegének. Ez nemcsak abból állapítható meg, hogy előre, s jól kidolgozott terv szerint tartják a gyűléseket, hanem ezt bizonyítja a gyűlések színvonala is. — Gyűléseink állandó és legfőbb napirendi pontja a gazdaság menete, a dolgozók szakmai és politikai nevelése — mondja Gaucsik János, a szakszervezet elnöke. Egy cseppet sem kételkedhetünk az elnök szavaiban, hiszen a gazdaság eredményei mindennél többet mondanak. A tehenek napi fejési átlaga 10,8, az évi átlag pedig 3000 liter tej. A malacszaporulat 11,5 anyakocánként. Említésre méltó az is, hogy ez évben mégcsak négy kismalac pusztult el az említett gazdaságban! Még jobb — s egyben legkifejezőbb — bizonyíték arra, hogy valóban hírneves lesz a magyaradi üzemegység, az a tény, hogy nem ráfizetéssel, hanem nyereséggel gazdálkodik! Ez pedig a gazdaság minden egyes dolgozójának érdeme! Zatykő József A technika századában élünk. Egyre nagyobb tért hódítanak életünkben a gépek s a fejlődés egyre magasabb technikai színvonalat ér el. Ma már nem egyes kiváltságosak előjoga, hanem a nép legszélesebb rétegeinek kedvtelése, sportja, szükséglete a fényképezés. Ennek az állításnak igazát mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy hazánkban a statisztikai adatok szerint minden harmadik polgár fényképez. A fényképezőgép segítségével igyekszünk megörökíteni minden eseményt, életünk tovatűnő örömteli és emlékezetes perceit. Minden pillanat tartós emlékké válik a fénykép segítségével, amelyhez évek múltán is visszatérhetünk. S mivel lapunk hasábjain egyre nagyobb számban jelennek meg a levelezőink, olvasóink, külső munkatársaink által készített fényképfelvételek, szükségesnek tartjuk, ha csak röviden is, beszélni a fényképezésről s a vele összefüggő kérdésekről, főleg ami a lapban közölhető képeket illeti. Mert sajnos nem minden hozzánk beküldött fényképet tudunk felhasználni, pedig sokszor csupán apróbb hibákat kellene kiküszöbölnie a fénykép készítőjének. Leggyakrabban életlen, elmosódott, homályos a fénykép s ezért nem felel meg közlésre. Ha a „miért“-et keressük, az okot legtöbbször a helytelen beállításban vagy a helytelenül megválasztott expozíciós időben találjuk meg. Ritkábbak a kidolgozásból, nagyításból eredő hibák. A jő felvétel első és legfontosabb követelménye az élesreállítás. Minden más hibát, esetleg legalább részben, ki lehet javítani, de az életlen felvételből jó kép sohasem lesz. Különböző rendszerű gépeken más-más módon állítjuk élesre a megörökítendő témát. A mattüveges és tükrös gépeknél az élesreállítás közvetlen, mert ezt magán a lemez által rajzolt képen végezhetjük el. A kétobjektívos Rolleiflex-rendszerű gépeknél (FÍexaret, Veltaflex) a tükrön csak az élesség fokát tudjuk megfigyelni, a különböző objektívnyilásoknál változó élesség és mélységélesség kiterjedését azonban már nem, mert ezeken a gépeken nem a felvevő objektív által rajzolt képet látjuk, hanem azt, amelyet a felső, kereső-objektív vetít a homályos-üvegre. Ez az objektív pedig nincs irisz-fényrekesszel (Menőével) felszerelve, s így nincs módunkban megfigyelni, hogyan változnak az élességí viszonyok a lencsenyílás kisebbedése esetleg nagyobbodása folytán. Ügyelnünk kell arra, hogy a témának azt a pontját állítsuk élesre, amelyen a legnagyobb élesség szükséges. Például csoportképeken az arcokat, arcképeken a szemet stb. Önműködő távmérővel felszerelt gépeknél (Super-Ikonta, Contax, Leica) az élesreállítás módja közvetett. Nem magát az objektív által vetített képet állítjuk élesre, hanem a gép beépített, önműködő távolságmérőjével mérjük le az objektív és a tárgy élesreállitandó pontja közötti távolságot. Ha a gép keresőjébe nézünk, a fényképezendő tárgyat kettőzötten látjuk. Az objektív elmozdításával, az élesreállító szerkezet forgatásával elérjük, hogy a két kép tökéletesen fedje egymást. Ekkor állítottuk élesre a tárgyat. Sok, főleg olcsóbb gépen (Verra, Opema) nincs távolságmérő. Ilyen gépeknél meg kell elégednünk azzal, hogy a gép és a téma közötti távolságot becsléssel állapítjuk meg (esetleg lelépjük vagy lemérjük). Ezt a távolságot állítjuk be a gépen található méterskálán. Az élesség itt attól függ, mennyire pontosan találtuk el a téma távolságát. Ezekre a gépekre azonban külön távolságmérőt vehetünk, amely lényegesen pontosabbá teszi munkánkat ezekkel a gépekkel Az élesreállítás ellen a legtöbbször akkor vétünk, ha nem végezzük el gondosan ezt a műveletet. A tükrös és mattüveges gépeken nem ellenőrizzük, hogy elértük-e már a lehető legnagyobb képélességet a távolmérős beállításnál pedig nem ügyeltünk eléggé a keresőben látott megtört képrészek vagy a halványabb és erősebb képecske hajszálpontos egyesülésére. A fényképnek a lapban való közölhetősége szempontjából az élesség azért is fontos, mert nagyon nehéz 6X9, 6X6 cm vagy még ennél is kisebb fényképet lapunkban lehozni, hogy azon a téma felismerhető legyen, Tudni kell ugyanis, hogy a fényképekről cinklemezbe maratott klisé készül. Mivel a fényképet erre a cinklemezre újból fényképezési eljárással viszik át, így az eredeti kép élessége lényegesen lecsökken e művelet folytán. Ezért legyen a lapban közlendő fénykép minél élesebb és minél nagyobb (lehetőleg 13X18 cm), hogy így a klisékészítés folyamán a kép élessége minél nagyobb mértékben megőrizhető lehessen. \ z elmondottakból azt a tapasz**■ talatot vonhatjuk le, hogy közlésre szánt fényképek legyenek a lehető legélesebbek, megfelelő nagyságúak és amennyire lehet finoman szemcsézettek. O-y Volkovics Béla, a gazdafeg vezetője és Gogh Imre négyéves mezőgazdasági iskolát végzett zootechnikus a napi feladatokról beszélget r- No, majd meglátjuk — gondolja a kételkedő. Igen meglátjuk, csak utazzunk el Magyaradra, ebbe az ipolymenti kis falucskába... A gazdaság irodája deszkából épült. Ezt azonban csak a külseje árulja el. Belül vakolt, fehérre meszelt. A.négy fal között írógép, számológép kattog. Oberfrancz Géza könyvelő a „ház ura“. Egy másik kis helyiségben Volkovics Béla, az üzemrészleg vezetője töri a fejét. — Elromlott az idő ... szünetel a a cséplés ... Igaz az a közmondás, hogy: nincs olyan isten, aki a parasztnak kedvébe járjon. Hiszen még csak egy nap esik a várva-várt eső, és már nyugtalan a részleg vezetője. Mindez persze a versengésből adódik. Szeretné Volkovics elvtárs, ha gazdaságuk dlső lehetne a cséplésben, beadásban. Oszlanyec József kedvence a 25 litert adó Viola Azt mondottuk, hogy a többől, több a pénz. Ez így igaz. Lehet azonban a többől kevesebb is. Hogyan? Egész egyszerűen. Elegendő túllépni a tér-A baráti segítségnek köszönhetik Az ógyallai járásban az idén a megszokottnál korábban fejezték be az aratási és csépíési munkákat. Nem véletlen ez; nagy segítséget jelentett számukra a prágai és olomouci kerület 22 kombájnosa, akik 1341 hektár gabonát arattak le és 24 457 mázsát csépeltek el. így a GTÄ dolgozóinak lényegesen könnyebb volt a munkájuk. Dicsérték is a cseh munkatársakat, különösen Borovec elvtársat, a jeseniki GTÄ javítómunkását, aki becsületesen gondoskodott a rábízott 27 kombájn állandó üzemképességéről és példás munkája eredményeként a járás 6 mozgóműhelye közül első helyre került. Az itthoniak is megmutatták tudásuk legjavát. A legmagasabb teljesítményt Stefánik György érte el, aki S — 4-es kombájnjával 135 hektár gabonát aratott le és 171 tonnát csépelt. Második helyen Jalsovszky Béla végzett, aki 117 hektárnyi területet aratott le és 204 tonna magot csépelt. Benő János a harmadik helyre került ACD kombájnjával. Teljesítménye: 113 hektár, és 194 tonna kicsépelt gabona. A női kombájnosok közül Kaj tár Annának sikerült 86 hektárt learatnia, és 159 tonna gabonát kicsépelnie S —4-es kombájnjával. Nekik, és a szövetkezeti tagok szorgalmának köszönhető, hogy a járás a gabonafélék aratási tervét 101,3 százalékra tudta teljesíteni, ugyanakkor naponta 280 — 300 hektárnyi területen végezték el a tarlóhántást, s így augusztus 4-re az ógyallai GTÁ a tarlóhántás tervét 70 százalékra teljesítette. A tarlókeverékek vetését is befejezték a járásban a tervezett 1561 hektár helyett 1570 hektáron. Most, hogy túljutottak a nyári munkák dandárján, az ógyallai GTÄ kombájnosai viszonozzák a baráti segítséget. A prágai és az olomouci kerületben dolgoznak. Szorgalmas munkájukra ott is olyan hálával gondolnak majd az új kenyér megszegésekor, mint itt a cseh kombájnosokéra. — nek Megelégedett emberek G~ algóc és Nyitra között körülbelül a félúton fekszik Aleksince község. Mindjárt a vasútállomással szemben egy lankás domboldalon miminurmmitflmiffln °F.e9ebb épületekből álló gazdasági udvar látható. A Galgóci Állami Gazdaság aleksincei üzemegysége ez. Vezetője Tolarovic elvtárs képlett szakémber. Ezt az üzemegységet azért említjük, mert dolgozói nagy érdemeket szereztek abban, hogy az egész gazdaságot ez évben elért jó eredményeiért Munkaérdemrenddel tüntették ki. Az 1958-as év első félévének eredményeit mérlegelve átütő sikereket állapítottak meg ennél az üzemegységnél, főleg az állattenyésztésben. Az egy tehénre eső napi fejési átlag 11,08 liter volt. A sertéstenyésztésben egy kocától július végéig átlagban 6,9 darab malacot választottak el. A sertéshús beadásában az évi terv 63 százalékát teljesítették. Szép eredményeket mutatnak fel a juhtenyésztésben is. Ebben az évben 150 bárány elválasztását tervezték. Krivosik számadójuhász kötelezettséget vállalt, hogy 170 bárányt nevel fel. A valóság pedig? 150 anyajuhtól összesen 213 bárányt választottak el. A gyapjú egy állattól átlagban 12,5 kg volt a tervezett 10,52 kg-mal szemben. Nagyon szép sikereket értek el a növénytermesztésben is. Jó minőségű őszi gabona-vetőmagot termesztenek, amelyet a felvásárló raktár közvetítésével adnak el a szövetkezetnek. Nemrég egyik farmjukon 40 hektáron szőlő kiültetését kezdték meg, A széAz új szőlőben géppel végzik a sorközi megművelést Az üzemegységen 52 dán tehenük van, amelyektől átlagosan napi 15 liter tejet fejnek ki. les sorokba való ültetés lehetővé teszi a jóminóségü gépi megmunkálást. Nagy gondot fordítanak a takarmányokra. Meggyőződésük, hogy a minőségi takarmányok bő készlete képezi az állattenyésztés sikereinek zálogát. Ha az üzemegység vezetőjét megkérdezzük, minek köszönhetik jó gazdasági eredményeiket, azt válaszolja: — Legelsősorban a dolgozókról való gondoskodásnak, valamint a haladó agro- és zootechnika helyes alkalmazásának. A silózáson a sor Nap mint nap felaprózott silókukoricával telt szekerek, pótkocsik tartanak a sókszelőcei szövetkezet tanyája felé, ahol betongödrök sorozata nyeli a zöld tömeget.- Időben nekifogtunk a silózásnak, nehogy az anyag elöregedjék - jegyzi meg Lovász Ferenc, a traktorosbrigád vezetője. - A munkát úgy szerveztük, hogy a cséplés mellett a silózás, kendervágás, tarlóhántás és egyéb időszerű munkák is zökkenő nélkül haladjanak. A jó szervező munkát öntudatos emberek egészítik ki. A traktorosok már az aratási munkálatok idején megmutatták akaratukat, tudásukat. Ugyanis vállalták, hogy a gépek állandó karbantartásával és vigyázatosságukkal megelőzik az esetleges gépkiesést. Ezt el is érték. Bár 11 aratőgép és hat kombájn vágta a gabonát, a vándorműhelyre egész idő alatt egyetlenegyszer sem volt szükség. Az előadódott javításokat Havlík József éjjel elvégezte, s reggelre munkába állhatott a gép. Kalina Mihály kombájnos 11 nap alatt 78 hektárt aratott le és 17 800 mázsa gabonát csépelt ki. Teljesítményével nagyban hozzájárult, hogy a tervezett 14 nap helyett 12 nap alatt végeztek a 815 hektár gabona aratásával. Most pedig a silókukoricán, csalamádén van a sor. A kezdet ígéretteljes, hiszen H a n á k Béla traktoros és Mód er Dezső kombájnos gépükkel naponta 900—1000 mázsa zöldtakarmányt vágnak le és aprítanak fel. Ha a traktorbrigád az őszi munkákban is megtartja ezt az ütemet, nemcsak a versenyzászlót szerezhetik, hanem kiérdemlik a szövetkezetesek fokozott megbecsülésé? is. S. Az egyik farmon mér húsz korszerű családi házat építettek a dolgozóknak, van ott iskola, kultúrterem is, ahol a dolgozók rendelkezésére könyvtár, rádió, távolbalátó stb. áll. A következő napi munkabeosztást, a helyi hangosbeszélő útján adják min-A farmon korszerű magtárt építettek (Foto: J. Prokes) denkinek tudtára. Vidáman folyik itt a munka és megelégedetten élnek az emberek. L—es.
