Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-08-17 / 33. szám
2 JzaOod Földműves 1958. augusztus 17. örtvélyesen, ebben a Feke-K tevíz és a Dudvág között megbúvó kis falucskában, olyan nagy a sürgés-forgás, hogy egy nagy falunak is dicsőségére válna. Az utcán gyerekek futkároznak, kezükben dióőrlövel, habverővel egyik háztól a másikig. Fiatal legények zöldlombú gallyakat cipelnek, mögöttük színes pántlikát lobogtató lányok szaporázzák a lépést. — Valami nagy dolog készül itt? — szólítom meg őket. — Áldomás lesz este, jöjjön, megmutatjuk, hol fogunk táncolni! — hívnak. Egy nagy, ágakkal sátorozott, simára döngölt földü „táncterem"-re mutatnak. — Nem mertünk házfalat csinálni, — mondják — féltünk, hogy kirúgjuk — mert sok a borunk, jó lesz a kedvünk. — Családi ünnep nálunk az aratás, cséplés befejezése — mondja Krajcik Olga, aki az innivalók beszerzésével van ezen a nagy napon megbízva. Alig kezd el beszélni, a kis Placko gyerek fut lélek szakadva: — Olga, Olga, siess az irodába. Neked telefonálnak! Biztosan bort küldenek... Vele együtt igyekszünk mi is a szövetkezeti irodába. — Ne higyje, hogy be akarunk rúgni — mondja Klucovsky elvtárs, a könyvelő — csak vidám hangulatot, jó kedvet akarunk teremteni, mert megérdem-Családi ünnep lik a szórakozást fiatalok, öregek egyaránt. Már augusztus 2-án teljesítettük az állami felvásárlás tervét 119,9 százalékra, a cséplést pedig ötödikén fejeztük be. — Azt is mondja meg, Jani bácsi, milyen szép hektárhozamokat értünk el, — kérleli Olga. — Búzából 30,70 mázsa, árpából 24,96, őszi árpából 32,47 mázsa — sorolja Klucovsky elvtárs. Bizony, ilyen szövetkezet kevés van a galántai járásban. Ötvenben alakult, az egész, körülbelül 28 családból álló kis falu belépett. Hogy a 289 hektárnyi termőföldet meg tudják művelni, bevonták a fiatalokat, asszonyokat is a munkába. Már 1953-ban tizenegy új családi házat építettek, van televíziójuk, rádiójuk. A munkaegység értéke 28 korona. Vannak, akik azt állítják, azért jó ez a szövetkezet, mert kevesen vannak. — Ez nem igaz — érvel Klucovsky könyvelő. — Inkább az az igazság, hogy nálunk nemcsak a férfiak, hanem a családtagok is dolgoznak. Sok a fiatal a szövetkezetben, nézze itt is mennyien vannak. A férfiak nagyobb része az állattenyésztésben dolgozik. 182 sertésünk, 130 szarvasmarhánk van. A föl-Az ország legjobb kombájnosa mondja... Hazánk legjobb kombájnosának az idén Mogrovics Vilmos bizonyult, a csallóközcsütörtöki GTÄ 38 éves dolgozója, aki S-6-os kombájnnal dolgozik, segítője Nétnet József traktoros és Berger László. — összesen 246 hektár gabonát arattam le, 4182 mázsát csépeltem ki — mondja. — 1400 liter benzint takarítottam meg. Csúcsteljesítményemet a jó felkészültségnek köszönhetem. Üzemzavarunk az egész aratás alatt úgyszólván nem is volt. Igaz, a kisebb hibákat magunk kijavítottuk. Erre is ügyelni kell, mert kis bajból van a nagy, aztán a kombájn napokig állhat. — Az én gépem kibírna még egy aratást javítás nélkül. Ismerem ám, mint a tenyeremet. Már nyolc éve ezzel a kombájnnal dolgozom. Ez a legöregebb aratócséplőgép a gépállomáson, de azért nagyon tiszta munkát végez, alacsony tarlót hagy. Ha megkérdeznék tőlem, mit ajánlok minden kombéjnosnak, hát először is azt mondanám: ha lehet, dolgozzanak mindig ugyanazon a gépen. Kezeljék úgy, mint a sajátjukat, javítdeken az asszonyok, és ezek a fiatalok dolgoznak. így övék az érdem, hogy gyorsan befejezték a cséplést. Ki volt a legügyesebb? — kérdem. — Egyformán igyekeztünk mi — néznek össze a fiatalok. — De talán Lackó elvtárs. Igaz, ezt azért mondjuk, mert ő nincs itt. Ő másra fogná. Nevetnek, örülnek és nem bírják tovább, kimondják, miért yprakoznak: — Jani bácsi, nézze meg, szépen feldíszítettük-e a tánctermet! És Klucovsky elvtárs indul, hogy megnézze, méltó fogadtatásban részesül-e a nagy családi ünnep, az új kenyér, a munka diadalának ünnepe. M. E. Egy hét alatt 10 százalék a losonci járásban Augusztus 9-ig a losonci járás a begyűjtésben elérte a 35 százalékot. Az ütem fokozódik, ezt bizonyítja, hogy egy hét alatt 10 százalékos emelkedést értünk el. A tervteljesítésben azonban lemaradt Terbeléd és Losonc. A nemzeti bizottságok ezekben a községekben agitációs munkát fejtenek ki. hogy minden falu teljesítse a begyűjtést. Szanyi József, Losonc A lakosságnak nyújtott fizetett szolgálatok terjedelme és színvonala az utóbbi években emelkedett. Mindemellett fejlődésük terjedelem és minőség tekintetében elmarad és nem elégíti ki a lakosság szükségleteit. Ezért 1965-ig számítunk a lakosságnak nyújtott összes szolgálatok jelentős kiterjesztésére: ♦ 1965-ben a mosodákban az 1957. évhez viszonyítva legalább 85 — 90 százalékkal, a tisztítókban 110-115 százalékkal bővülnek a szolgálatok. ♦ Ugyanezen időszakban a borbély és fodrászüzletekben 45 — 50 százalékkal bővítjük a szolgálatokat. ♦ A közszükségleti cikkek javítóműhelyeinek terjedelmét legalább 55 — 60 százalékkal emeljük. Főleg a televízorok, mosógépek, porszívók, villanyoshűtcszekrények és az ehhez hasonló cikkek javítási szolgálatát fogjuk fejleszteni. ♦ Az építészeti, javítási és karbantartási szolgálatot legalább 36 — 40 százalékkal bővítjük. gassák, tartsák rendben, akkor biztosan szép teljesítményt fognak elérni. — A jó munka pedig — azt mondják — meghozza gyümölcsét, az eredmény, a jutalom nem marad el. Az én legnagyobb jutalmam, hogy a párt tagjelöltjeinek sorába kerülhettem. — he — 1 millió korona értékű húst loptak A tmavai népbíróság előtt 30 tagú csoport felel a nemzeti vagyon szétlopkodásáért. Tizennégyen a tmavai húsfeldolgozó üzem alkalmazottai, tizenhatan pedig az elárusító üzemek dolgozói. 1951-től 1958-ig ez a lelketlen társaság a húsfeldolgozó üzemtől több mint 1 millió értékű hústerméket lopott el. A nemzeti vagyon eltékozlását ügyesen megszervezték. A 14 üzemi alkalmazott a húst továbbította a velük paktáló üzleteseknek, ezek pedig eladták és a közös hasznon osztozkodtak. Az éveken keresztül folyó lopást elősegítette az a tény is, hogy az említett csoportba beletartoztak olyan egyének is, akik vezető funkciót töltöttek be a húsfeldolgozó üzemben. Ez lehetővé tette, hogy megkerüljék a törvényes utat és a húst a 16 kereskedelmi dolgozóhoz szállítsák. A fővádlottak Pavol Foltin, a vágóhíd vezetője, Karol Kobliska, a vágóhíd volt vezetője, aki később az áru elosztását irányította, Jozef Olisek, a trnavai húsfeldolgozó alapüzem vezetője, Frantisek Brezovan áruelosztó, Karol Zalud és Dominik Cehlárik. A tárgyalás folyik és körülbelül két hétig tart. • ♦ Alapvetően emelkedik a vonatás gépjárműközlekedés és a repülőközlekedés is kiterjed. ♦ 1962-ig kiépítjük a televízióhálózatot oly módon, hogy Csehszlovákia területének 90 százalékán lehetővé váljék a jó vétel. ♦ Gyorsabb ütemben létesítünk újabb turista menedékhelyeket, fa- és sátortáborokat oly módon, hogy ezek befogadó képessége 1965-ig újabb 26 ezer ággyal emelkedjék. ♦ Az eddiginél nagyobb terjedelemben tesszük lehetővé a háztartásban dolgozó asszonyok foglalkoztatását és minden iparágban a megfelelő mennyiségben emelkedik a tanoncok száma is, akik közvetlenül a vállalatok munkahelyein nyernek kiképzést. Elsők lettek A pálóci EFSZ tehén gondozói, Misik Kálmán, Rybnikár János, Szabó Gyula és Slamka János márciusban felhívást intéztek a galántai járás valamennyi tehéngondozójához. Még ebben az évben teljesítjük a CSKP KB levelében kitűzött feladatot, kitermelünk hektáronként legalább 660 liter tejet. A taksonyi szövetkezet elfogadta ezt a felhívást, és a tehéngopdozók elhatározták, megelőzik a pálóciakat. Májusban sikerült is nekik 8,7 literes átlagos tejhozammal első helyre kerülni. Azonban a takarmányozás javításával a pálóci tehenészek júniusban 9,5 literes átlagos tejhozamot értek el. A járás valamennyi szövetkezetét megelőzték, elsők lettek, s az átlagos tejhozam magassága az első félévben 1397 liter. Az ő példájuk serkenti a járás többi szövetkezetét a tejhozam növelésére, mert megmutatja, hogy akarattal, tudással messzire lehet érni. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta ♦ Évente 100 ezer autó. A korszerűsített Mladá Boleslav-i automobilüzem dolgozói 1965-ben már százezer autót készítenek. (zn) Pártunk történelmi jelentőségű XI. kongresszusa a többi között arra is felhívta EFSZ-eink figyelmét, hogy ezentúl már nem kell ragaszkodni a hivatalosan jóváhagyott istállótípusok építéséhez, hanem a szövetkezet saját pénzügyi lehetőségeinek és építkezési anyagainak megfelelően választhatja meg az építkezés módját és típusát. A tapasztalat ugyanis azt igazolta, hogy a tipizált istállók a szabad levegőn. A higiéniai előírások figyelembevételével az elletőben például teljesen eltüntették a trágyáié szagát, sőt a legyektől is mentesítették. A sertésistálló éltetőjében például Nyárasdon újtípusú istállókat építenek gőn lehessenek az állatok. A padlózaton 10 centiméteres ágyazott trágya van, s erre naponta új alomszalmát hintenek. Évente kétszer szedik ki a jóminőségű trágyát, amelyet az istállóba behúzható kocsin, vagy traktorvontatású függőkocsin egyenesen a földre szállíthatnak. A száz növendékállatot csupán egy ember gondozhatja. Ha tehát csupán ezt a két tényezőt vesszük alapul, máris jelentős a szövetkezet önköltségcsökkentése. De még ez sem minden. A leglényegesebb talán az, hogy ennek az erős, szabadlevegőjü istállónak a költsége csupán 95 312 koronát tesz ki, vagyis 267 ezer koronával olcsóbb, mint egy T-102-es istálló. És azzal is nagy összegeket megtakarít a szövetkezet, hogy saját építkezési csoportja készíti az istállót. A Járási Építkezési Üzem becslése szerint egy ilyen istállót ők 260 ezer koronán alul nem készítenének el. Nem állíthatjuk, hogy ez az istálló már hibamentes, mert például, még nincs megoldva benne az önműködő itató s a takarmányszállítás gépesítése sem, de dicséretre méltó munkát végzett a nyárasdi EFSZ és megmutatta az utat, módot a többi szövetkezeteknek, hogyan lehet olcsóbban és gyorsan férőhelyet biztosítani az állatállomány feltöltéséhez. Példát Azonban — ahogy Novotny elvtárs, a XI. kongresszuson hangsúlyozta — nem feltétlenül fontos a külsőre modern gazdasági épületek készítése, mert az ezekhez szükséges épületanyagokban sokszor még hiányunk van. Ugyanakkor a célt a kezdetlegesebb istállókkal is elérhetjük. Falvainkon az idő viszontagságainak kitett csűrök, pajták, szérűk ezrei felépítése nagyon drága. Például egy T—120-as típusistállót az Építkezési Üzem 360 ezer koronáért készített el. A nyárasdi EFSZ azon szövetkezetek közé tartozik, amely eddig férőhely hiányában nem tudta feltölteni állatállományát a tervezettre. Emiatt természetesen gyakori bírálatnak voltak kitéve. A hiányosság gyors eltávolítására az EFSZ vezetősége a XI. kongresszus határozatából kiindulva olyan istálló építését tervezte, amelyhez leginkább ki tudják használni a helyi anyag forrásokat, továbbá leginkább megfelel a követelményeknek. Arra is ügyeltek, hogy az új istállóban a lehető legjobban megoldják a trágyalé levezetését, továbbá, hogy az állatok többet tartózkodhassanak külön kutricája van az anyasertésnek és külön a malacoknak. A padlózat száraz, így sokkal kevesebb alomszalmára van szükség. A malacok akkor mehetnek a kifutóba, amikor kedvük tartja. Kétségtelen, hogy ebben az új szagtalan, tiszta és világos istállóban sokkal egészségesebb malacokat lehet felnevelni, mint a régi tipizált istállókban. A nyárasdiaknak ez azonban csak egyik újításuk. Még ennél is érdekesebb az új növendékistálló. Már az is előnyös, hogy a 22 tagú építészeti csoport ezt az istállót 12 nap alatt elkészítheti. Ez az istálló sokoldalú igényt kielégítő erős épület. Téglafalú, palatetős. Az egyik oldala teljesen nyitott, hogy éjjel-nappal szabad leveAz új ellető előtt sütkéreznek a malacok Pőthe Rudolf építkezési csoportja 12 nap alatt készítette el az újtípusú növendékistállót mutatott abban is, hogyan lehet csökkenteni a termelési költségeket. A kevesebb munkaerőszükséglettel is 38 ezer koronát takarítanak meg évente, s így három évi megtakarításból már egy új istálló felépítését fedezhetik. A nyárasdi istállók megszemlélésére összehívott szövetkezeti vezetők, állatorvosok és zootechnikusok elismerő hangon nyilatkoztak. Elhangzottak ugyan olyan megjegyzések is, hogy a nyárasdi EFSZ, amelynek pénzügyi alapja már szilárd, ezt megengedheti magának, de a gyengébb EFSZ-eknek erre még nincs módjuk. Ebben talán van némi igazság. állnak és ezekből gyorsan, olcsón készíthetünk szabadlevegőjü istállókat, főképp a növendékállatok számára. Ezek az istállók egészségügyi szempontból is megfelelőbbek. Nyárasd már megtalálta a férőhelykérdés megoldásának módját. Kövessék példájukat a többi szövetkezetek is, hogy országos viszonylatban mielőbb megteremtsük az állattenyésztés fejlesztésének lehetőségeit, a 100 hektárra eső tervezett sűrűség feltételeit, s ezáltal az állattenyésztés és ezzel párhuzamosan a szövetkezeti gazdálkodás jövedelmezőségének fokozását. Irta: Kopper János, Fényképezte: Nyári Ferenc A lakosságinak nyújtott szolgálatok kiterjesztése A TÄROYAIjfc TTOlBŐlJ A nyárasdi EFSZ új növendékistállója
