Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-08-10 / 32. szám
1958. augusztus 10. Jzalod Földműves 7 % A dolgozók filmfesztiváljai ENGELS FRIGYES 2 „Hazánk szocialista építéséin nek befejezéséért, a népek kö- P zötti tartós barátságért" jelszó H jegyében nyitották meg augusz. ■ tus 2-án Szlovákia kerlileti I székhelyein a dolgozók film■ fesztiválját. A pozsonyi vár tövében — mint minden évben — tizenegyedszer szólaltak meg a harsonák, jelezve a filmfesztivál megnyitását. A húszezres tömeg — az esős idő ellenére — nagy lelkesedéssel fogadta a cannesi fesztiválon nagydíjat nyert „Szállnak a darvak“ című szovjet filmet. Ninel Miskovová és Szergej Sztoljarov — szovjet színészek — kedves közvetlenséggel köszönték meg a lelkes fogadtatást. A „Lángoló határ" című kínai film mély emberségével nyerte meg a közönség tetszését. Hasonló elismerésben részesült a „Tamango" című francia film. A közönség nagy figyeGYERMEKEKNEK Két számla Gyuri ott ült az asztalnál és hallgatta, amint édesapja és édesanyja arról beszélgetnek, hogy milyen számlákat kell majd kifizetniök. Gyuri sokáig hallgatott. Egyszerre csak eszébe jutott, hogy ő is ír egy számlát édesanyjának. Sokszor segített neki és úgy gondolta, hogy segítségért fizetés is jár. A számla a következeképpen szólt: SZÁMLA édesanyámnak arról, hogy mivel tartozik Gyurinak. 1. szénhordásért .... 6.— Kcs 2. fahordásért .... 6.—Kcs 3. különféle munkáért . . 12— Kcs 4. jó magaviseletért , . , 10.— Kcs összesen: 34.— Kcs Édesanya elolvasta a számlát, aztán szó nélkül eltette. Vacsorakor Gyuri ott találta a tányérja mellett a számlát a kívánt 34 koronával együtt. Nagyon elégedett volt és a pénzt örömmel tette el. Csak később vette észre, hogy a számlája mellett egy másik számla is van. Ez a számla így szólt: A Karlove Vary-f fesztiválon a filmkritika díját a „Negyvennégyen" című szlovák filmnek ítélték. — Jobbról a film főszereplője J. Sarvas SZÁMLA arról, hogy mit fizet Gyuri édesanyjának. 1. Tíz évi gondozásért, nyugodt otthonban .... 0. — Kés 2. tíz évi teljes ellátásért . 0.— Kcs 3. betegápolásért .... 0.— Kcs 4. azért, mert tíz éven át szerető és gondos anya voltam . ....................0.—' Kés összesen: 0.— Kés Gyuri elolvasta a váratlan számlát és elgondolkodott. Egyszerre csak szeme megtelt könnyel, odaszaladt édesanyjához, karjába simult és így szólt: — Bocsáss meg, édes jó anyuskám! Azzal visszaadta a pénzt is. — Tudom, hogy semmivel sem tartozol. Éppen ellenkezőleg, én nem tudom neked soha sem visszafizetni, azt amit értem tettél! A mai naptól fogva mindent örömmel megteszek, amit csak kívánsz, és soha sem várok érte jutalmat! :-m végbement forradalmi átalakulást, míg a „Mostohatestvérek* 1 2 3 4" című japán film az embertelen mllltarizmus világos és kifejező leleplezése. Sole Gita 1895 augusztus 5-én halt meg a proletáriátus egyik vezére és tanítója Marx Károly barátja és fegyvertársa, akivel együtt dolgozta ki a tudományos kommunizmus elméletét és vele együtt harcolt a munkásosztály felszabadításáért. Fiatal korában Németországban tevékenykedett, majd később Angliában és Franciaországban találjuk, ahol megismerkedett Marx Károllyal. E találkozás vetette meg alapját a munkásosztály két nagy vezére barátságának. Később visszatért Németországba, de a forradalom leverése után Angliában telepedett le. Marx Károllyal együtt megalapította az I. Internacionálét. Hatalmas elméleti munkája mellett Engels a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom gyakorlati irányítását is végezte. Politikai tevékenységének első napjaitól fogva élete végéig a forradalom lánglelkű harcosa a proletáriátus elismert vezére és a munkásosztály érdekeinek legtökéletesebb kifejezője volt. Lenin azt írta róla: „Marx halála után Engels egyedül töltötte be az európai szocialisták tanácsadójának és vezetőjének szerepét". Haláláról írja Lenin: „Az orosz forradalmárok legjobb barátjukat vesztették el benne". L— va A népművelési dolgozók járási konferenciája A közelmúltban több mint 50 népművelődési dolgozó gyűlt össze a tornaijai kultúrház termében, hogy megvitassák eddigi munkájukat, és kijelöljék azokat a feladatokat, amelyek a XI. pártkongresszus határozataiból erednek. Vancsó elvtárs, az iskola- és kulturális szakosztály vezetője beszámolójában elmondta, hogy az elmúlt év folyamán 1107 előadást tartottak a járásban. A népművelődési otthonok együttesei mintegy 661 alkalommal léptek fel, s ezek közül 130 esetben egész estét betöltő programmal. A továbbiakban kiemelte a tömegszervezetek, köztük a CSISZ lelkes munkáját. A népművészeti versenyen 40 csoport vett részt, közülök a hamvai CSISZ került ki győztesen. A tánccsoportokat illetően a szlovák 11- éves iskola vitte a babért, de munkájukért dicséretet érdemelnek a baracaiak és a magyar 11-éves iskola növendékei is. A kultúrmunkát elemezve megállapítást nyert, hogy az egyes községekben mind a helyi nemzeti bizottság, mind pedig az EFSZ hűti' -nyan támogatja azt. Kövecsesen, Abafalván, Lénártfalán, Radnóton és Bején például 5800 koronát adtak a mozigépre a szövetkezet kultúralapjából. Sőt ezekben a falvakban szövetkezeti klubot is alakítottak. Mindez tehát azt bizonyítja, hogy a szövetkezeti tagok nagy megértéssel vannak a kultúra és a népművelődés iránt. Szép eredményt értünk el a könyvterjesztés terén is. Járásunk területén 57 könyvtár működik, 19 000 kötet könyvvel. Találhatók ugyan olyan HNB-ok, mint például az oravkai, alsőváji, ahol mostohán bánnak a könyvekkel. Példamutatásával leginkább a járási könyvtár tűnt ki, mely ez év május végéig 6530 könyvet kölcsönzött ki. A beszámolót élénk vita követte és a felszólalók hiányolták a népművelődési otthonok munkáját. Szinte egyöntetű volt az a megállapítás, hogy ezeket az otthonokat olyanokká kell varázsolni, hogy a fiatalok, de a falu minden lakója otthonra leljen benne. \ Németh János Olvasdó'fer/CKzd a, Jzaőadföldművé st ! Ä labdarúgás jövője • A „falábú futóbolondok" és a labdamüvészek • Keményebbé nevelni a labdarúgókat • Korszerű technikát — korszerű módszerekkel • A labdarúgás forradalmárai * A LABDARÚGÓ VILÁGBAJNOKSÁG során kétségtelenül bebizonyosodott, hogy az elmúlt négy év alatt jelentős mértékben fejlődött ez a sportág, éppen ezért jogos volt sokak részéről a kérdésfeltevés: mit kell tenni, hogy ezzel a fejlődéssel a jövőben is lépést tarthassunk. Ma már senki sem tagadja az angolok érdemét a három hátvédes játékrendszer kialakításában vagy a második világháború utáni magyar iskola felejthetetlen eredményeit. — Ezek azonban már múlttá lettek. Megmosolyognánk azt, aki a tengeri jármüveknél a szél hajtóerejét propagálná az atom helyett. Ugyanígy vagyunk ezekkel az iskolákkal is. A fejlődés újabb és újabb követelményeket támaszt a labdarúgósport elé. Az alábbiakban Csanády Árpádnak a magyarországi Népsportban megjelent tapasztalatait ismertetjük ezzel kapcsolatban olvasóinkkal — vázlatosan — technikai és taktikai vonatkozásban. Ha a VB tizenhatos mezőnyét technikai fejlettség, illetve felfogás szempontjából tekintjük át, úgy azt találjuk, hogy még mindig akadnak olyan országok, ahol a technika évtizedekkel kullog más országok labdarúgóinak technikája mögött. Ennek pótlásaként játékukban aránytalanul nagy teret kap a lendület és az erő. Ezzel az ún. angol „technikai iskolával“ szemben áll a másik véglet: „A labda mindenekfelett!“ Ebbe a csoportba sorolhatók azok az országok, amelyeknek labdarúgása elsősorban a technikára alapít. Idetartoznak elsősorban az argentinok, a paraguayok, a mexikóiak, az európaiak közül pedig az osztrákok, a jugoszlávok és a magyarok. Tényként szögezhető le ma már, hogy mind az angol, mind pedig a magyar iskola felfogásban a múlt felé húz, vagy legalábbis nem mutat előre. A korszerű technikájú országok közé sorolható Csehszlovákia, Szovjetunió és Skócia példája igazolja, hogy ezek a csapatok technikailag egészséges irányban haladnak. Ugyanakkor azonban — Brazília, Franciaország, azonfelül Németország és Svédország labdarúgói megmutatták a jövőt is. Bemutatót adtak ezek az országok mérkőzéseiken, hogy mi a korszerű technika. A korszerű labdarúgás elsőszámú követelménye a gyorsaság. Az ebből, valamint az emberfogásból is fakadó, folytonosan növekvő időhiány törvényszerűen megváltoztatta a labdarúgó-technika arculatát. Bizonyos technikai elemek, elsősorban a labdavezetés, kiesnek a játékból vagy legalábbis szerepük jelentéktelenné zsugorodik technikai szempontból. Külön élmény volt technikai vonatkozásban a VB-on a brazilok játéka. A labdát olyan távolságon tartották maguk körül, hogy szinte minden pillanatban készek voltak rövid vagy hosszú leadásra, lövésre. Nem kellett külön hozzáállnick a labdához, hiszen tökéletesen mindegy volt, hogy melyik oldalon volt a labda. Fontos szempont, amit a brazilok és franciák alkalmaztak, hogyha nem tudják egyből jobb helyzetben levő társukat megjátszani — átveszik a labdát. Átveszik, de nem állítják meg, így a játék ritmusában, a lendületben nem áll be törés. A legnagyobb sebességű futás közben is olyan célszerűen teszik maguk elé, hogy akár á következő pillanatban is képesek lőni vagy leadni. A leadás iránya szempontjából kiszámíthatatlanoknak bizonyultak a brazilok ún. „boka-passzai“. Úgyszintén a cselezés. A franciák és a brazilok minden lehető technikai elemet testcsellel kapcsoltak össze. Még a labda nélküli futást is. A sikerült cselt azonban ritkán követte újabb csel, vagy a siker időbeli kiélése, ami főként a jugoszláv és a magyar labdarúgók játékára jellemző. Rövid és hosszú leadás, rúgás és fejelés, jobb- és balláb: mindez nem technikai probléma játékközben a braziloknál, a németeknél, de a legtöbb francia és svéd játékosnál sem. A technikai sokoldalúság náluk nemcsak jelszavakban él... A németek védőjátékában feltűnt a gyakran alkalmazott páros-lábas becsúszás, amit talán inkább beugrásnak nevezhetnénk. Nem egyszer 2—3 méterről repült a védő a levegőbe a labdát birtokló támadó felé. S mindezt olyan gyorsan csinálták, hogy a támadó rendszerint képtelen volt elhúzni a labdát a védő lábai elől. A világbajnokságon bebizonyosodott, hogy olyan célszerű technikára van szükség, amely elsősorban a játék célját, a gólt, egymás gyors megjátszását segíti elő és nem az egyén és a közönség szépigényének, élvezetének kielégítését. A brazilok és a franciák vagy a svéd csapat játéka bebizonyította azt, hogy nem igaz, hogy a lendület, az erő elszürkíti a játékot, a technikát. Sőt! Éppen ellenkezőleg. Ha a labdarúgás fejlődésének utolsó két évtizedét vesszük szemügyre, úgy kiderül, hogy az edzésmódszerek fejlődése mellett a legnagyobb méretű változás a labdarúgás taktikájában történt. A második világháború után a magyar csapat felejthetetlen érdemeket szerzett a korszerű, sok mozgásos támadójáték szinte tökélyre fejlesztésével. Azonban a „forradalmárok“ sorába újabb országok álltak be. A vezérszerep kétségtelenül a braziloké. A futball nem matematika Általában ma az a tendencia, hogy a csapatok elsősorban a védelmeket erősitik meg. Ez a megerősítés azonban már nem azzal a jelszóval folyik, hogy „gólt nem kapni“, hanem azzal, hogy „minél kevesebb gólt kapni és minél könnyebben gólt lőni!“ A védekezést és a támadást tehát nem választják mereven ketté. A hátsó sorok felállásában több változatot lehetett tapasztalni. A brazilok például négy kifejezett hátvéddel és két fedezettel álltak fel. A svédek, a franciák és a szovjetek nem egyszer három hátvéddel és három fedezettel játszottak. A védekezés módszerében az emberfogás olyan változatait lehetett látni, mint a „lehellet-távolságú" szoros emberfogás (német, angol, szovjet stb.) és a lazább, sokszor már területvédelemhez hasonló emberfogás (brazil, svéd). A védekezés módszerét illetően a behúzóvédelem szép példáját adták a svédek. A szélső hátvédek például szabadon hagyták szélsőiket, hogy belül tömörítsék a sorokat. Adott esetben ez a védőtechnika eredményesnek bizonyult. A brazil védelem szinte az egész VB alatt a rugalmasan hátráló védekezési eljárást alkalmazta. Á mezőny középső harmadában a kockázatos kimenetelű „kitámadást“ ritkán engedték meg maguknak a brazilok. A kapu előtt 20 — 25 méterre azonban szinte automatikusan működésbe lépett az „ostromállapot“ és az addig szelíden visszahúzódó védelem héjaként csapott le a gyanútlan támadókra. A támadójáték taktikájában legtöbb csapatnál a „magyar példa“ utánzását láttuk — állapítja meg Csanády Árpád — kivétel a brazil csapat volt, amely az összekötők helyén előretolt „két középcsatár“ taktikáját nagyszerű egyéni képességekkel rendelkező játékosokkal oldotta meg. Újszerű volt — legalábbis megvalósításában — a támadóterület kiszélesítése. A csatárok állóképességének növelésével és taktikai előkészítésével több csatársor, így a brazil, a francia, a német, időnként a szovjet is, az ellenfél támadása alatt a saját, tehát a védők térfelére húzódott vissza. így részben megszabadultak a védőőrizettől, részben több lehetőség nyílt a lerohanásra, illetve a támadás hamarább lendületbe jött. A támadások kialakításában fontos szerepet játszott a nyughatatlan, váratlan helyezkedő mozgás. Érdekességként hatott, főként a braziloknál, a franciáknál és a németeknél az üres térbe passzolás, s ezeket az „életveszélyes“ labdákat azután a nagy kezdősebességgel rendelkező csatárok rendszerint hamarább érték el, mint a védők. Persze, ha a csatárok számítottak a bejátszásra. A brazilok kiváló csapatjátékához hazzájárult nagyszerű látó- és tájékozódó képességük, helyzetfelismerésük. A leglehetetlenebb helyzetben is megtalálták egymást. Mintha hátul is lett volna szemük... — állapítja meg többek között a Népsport cikkírója. lemmel és viharos tapssal kísérte Gillo Pontecovi olasz rendező „A nagy kék országút“ című filmjét, aki a Karlove Vary-i filmfesztiválon a fiatal alkotóművészek díját nyerte. Úgyszintén nagy elismerésben részesült a magyar „Csigalépcső“, a csehszlovák „Fehér kór“ és a Brüsszelben nagydíjat nyert „A romlás feltalálója“ című filmek. A dolgozók kerületi filmfesztiváljainak legkiemelkedőbb filmje a szovjet „Csendes Don" és a „Mostoha testvérek" című japán film. A Karlove Vary-i nemzetközi filmfesztiválon mindkettőt nagydíjjal jutalmazták. A „Csendes Don“ című szovjet film művészi hűséggel tükrözi Solohov nagy műve nyomán a Szovjetunióban Ta Csi és Wang Sao-tang, kínai színészek a fiatal alkotóművészek díjét nyerték el a „Lángoló határ“ című film főszerepeinek kiváló alakításáért a Karlove Vary-1 nemzetközi filmfesztiválon
