Szabad Földműves, 1958. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-27 / 30. szám
Ä FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL] LAPJA Bratislava 1956. július 27 Ára 40 fillér IX. évfolyam, 30. szám Cséplőgéptől a nép raktárába Valamikor, nem is olyan régen, Péter Pál felé szinte szertartásosan készültek az emberek az aratásra. A faluban messze hangzott a kasza pengése. Azután neki a munkának és két hónapig bizony nem volt megállás. Korunkban egy évtized alatt évszázadokat szaladt az élet. Mire aranysárgába ért a gabona, aratógépekre, kombájnokra ült a paraszt, és alig két hét alatt asztagba vagy raktárba került a gabona nagyrésze. Telnek a csűrök, raktárak, ahonnan majd mindenki jussol. A paraszt jó liszttartalmú búzát ad, hogy a munkás is pohos kenyeret szelhessen. A munkás viszont másféle kenyeret ad a parasztnak. A sört például folyékony kenyérnek nevezzük, a cukor fehér arany, szintén kenyér, és a többi, a mezőgazdasági gépek és más állami segítség ' lehetővé teszi, hogy a földműves nagyobb darab kenyeret termeljen. Azelőtt bizony a falusi ember sokszor napokat állhatott kocsijával a búzapiacon, míg vevőre talált. Ma államunk szilárd, biztos árat fizet a mezőgazdasági terményekért, a gabonáért. Nem lutri most a termelés, hanem a falu és a város biztos kereskedése. Látják ezt a különbséget földműveseink is és erről tanúskodik az ezer és ezer kötelezettségvállalás, melyek szerint terven felül is adnak gabonát a nép raktáraiba. Tudják, hogy csakis úgy emelkedhetett mindannyiunk életszínvonala, ha ők is többet adnak. Felelősséget éreznek munkástestvéreik ellátásáért is, mert e két kéz a munkás és a paraszté, dönti el, hogy mennyivel leszünk gazdagabbak, erősebbek. Erről beszélnek az első beadási hírek is. Szövetkezeteink nemcsak a kötelező beadást, hanem a terven felülit is azonnal a cséplőgéptől adják a nép raktárába. Ez megcáfolja azon „ügyvédek“ ágálását is, akik azt állítják, hogy az idén a szárazság miatt nem teljesíthetjük a beadást. Az ipolysági járásból érkező hír szerint a nagyfalusi szövetkezet már teljesítette beadását. A Szobránci Állami Gazdaság már 10 vagon gabonát adott. A bratislavai kerületben pedig már a gabonabeadás 14 százaléka a nép raktárába került, sőt július 21-ig a somorjai járásban már a beadás 48 százalékát teljesítették. — A dunaszerdaheíyi, szenei és nagymegyeri járásokban szintén mintegy egyharmada került a beadásra szánt gabonából a raktárakba. A nagylúcsi, Horné Myto-i, a királyfiakarcsai szövetkezetek pedig már terven felül mintegy 31 vagon gabonát adtak el. Tehát ezek a legfrissebb hírek még jobban érvelnek az „apostolok“ ellen, akik váltig erősítették, hogy nem lehet teljesíteni a beadást. A múlt év tapasztalataiból tudjuk, hogy földműveseink túlnyomó többsége becsülettel teljesítette beadási kötelezettségét. Itt-ott azonban akadtak olyanok is, akik nem nézik mindenki érdekét és inkább otthon hagyták a gabonát. Ez vonatkozik a szövetkezetekre is. A bratislavai és a nyitrai kerület nem teljesítette gabonabeadási kötelezettségét. Amíg a "0 százalékot elérték, addig a járási és helyi nemzeti bizottságok jó agitációs munkát fejtettek ki, de azután már azt hitték, hogy a begyűjtés magától megy és különösen elhanyagolták a terven felüli beadás serkentését. Nézzük csak, mi történt némely szövetkezetben. Pár év óta a reakció hangját tol-Föiskolások a mezőgazdaságban — Fiatalok jönnek hozzánk brigádra— terjedt el a hír az ozsgyáni szövetkezetesek között. És valóban megértkeztek. Hogy mit csinálnak? Vízlevezető árkokat ásnak a szövetkezet földjein. A száz főiskolás így hasznos munkát végez a szünidő alatt. Egyúttal pedig közelebbi ismeretséget kötnek a szövetkezetben dolgozó fiatalsággal. mácsolva, vagy tudatlanul egyes szövetkezeti tagok a „mindent osszunk“ jelszó alatt szét akarják osztani a munkaegységekre a termelt gabona nagyrészét. A kimutatás szerint a munkaegységekre szétosztott gabona mennyisége 35 — 56 százalék között ingadozik, de egyes kirívó esetek azt mutatják, hogy a gabonatermés 40, sőt 60 százalékát is kiosztották. Feltehető a kérdés, mi történt ezzel a gabonamennyiséggel. — Egyrészt a padláson nagy mennyiség elértéktelenedett, tönkretette a zsizsik, másrészt a becsületes szövetkezeti tagot is spekulációra csábította a nagymennyiségű természetbeni jutalom. Egyesek több sertést tartottak az engedettnél, és munkaerejük nagyrészét ezeknek gondozása lefoglalta. A szövetkezeti közös munkát viszont elhanyagolták. Mások a zugpiacokon literezték el a búzát vagy árpát és ezzel befeketítették az igazi szövetkezeti tag jellemét, mert spekulációs útra tértek. Nem egy példát sorolhatnánk fel, hogy ahol a szövetkezeti tagok másképp cselekedtek, vagyis gabonafeleslegüket eladták az állami felvásárlásnak, minden spekuláció, vagy felesleges munkaerőpazarlás nélkül megkapták gabonájukért a megérdemelt pénzjutalmat. Napjainkban ezen a téren igen komoly kezdeményezést tettek a Prága környéki szövetkezetesek. A szövetkezeti tagok kezdeményezésére az egész kerületben elhatározták, hogy minden szövetkezeti tag csak annyi gabonát kap munkaegységére, amenynyi kenyérre szüksége van a család tagjainak. Nálunk is követhetnék a szövetkezetek ezt a példát, mert azt hisszük nem kell bővebben magyarázni, hogy egy kisebb családnak 50 — 60 mázsa gabonára nincsen szüksége. Hatványozott mértékben figyelembe vehetnék ezt a felsőszemerédi és a horváti szövetkezetesek, akik közül sokan Selmecen árulták az idén is gabonafeleslegüket. Az eddigi terméseredmények, a jó munkaindulás azt mutatja, hogy az idén is teljesíthetjük a gabonabeadást. Földműveseink minden órát kihasználnak a kenyér begyűjtésére, erről beszélnek a vasárnapi műszakok is. Azt tartja ilyenkor a földműves, hogy a legnagyobb ünnep, ha a kenyérrel dolgozunk, mert ha megvan az egész évi kenyér, akkor szebb, nugodtabb, kellemesebb lesz majd az ünnep. Földműveseink ezen igyekezetét kell, hogy a nemzeti bizottságok táplálják, segítsék és irányítsák. A határszemle arról szól, hogy ahol a nemzeti bizottságok minden nap felteszik maguknakt a kérdést — mennyit csépeltek el határunkban, miért csépeltek ilyen keveset, mit teszünk annak érdekében, hogy jobban menjen a begyűjtés, — ott a munka jól megy és a gabona egyenesen a cséplőgéptől kerül a nép raktárába. Támogatjuk az imperializmus ellen küzdő harcosokat Egyre több elítélő hangú levél, távirat és határozat gyarapítja azt a sok száz tiltakozást, melyekben hazánk dolgozói elítélik az Amerikai Egyesült Államok libanoni agresszióját és Nagy-Britannia katonai alakulatainak betörését Jordániába. Á dolgozók kifejezik bennük szolidaritásukat a szabadságért és nemzeti függetlenségért harcoló arab néppel és teljes mértékben egyetértenek kormányunk nyilatkozatával. A Csehszolvák Tudományos Akadémia levelet küldött a köztársaság kormányának címére, melyben a cseh. szlovákiai tudósok nevében felháborodottan tiltakoznak a Libanonban és Jordániában végrehajtott angol-amerikai agresszió ellen, s követelik a támadó akció azonnali megszüntetését. A Csehszlovák írószövetség levelében többek között a következő áll: „Abban a pillanatban, amikor komoly veszély fenyegeti a világ összes nemzeteit, bizalommal fordulunk azokhoz az erőkhöz, melyek elháríthatják ezt a veszélyt. Ezek az erők a Szovjetunió és a szocializmus táborához tartozó országok köré tömörülő békés erők. Mi, csehszlovákiai írók készek vagyunk mindent megtenni a béke megvédése valamint annak érdekében, hogy segítséget nyújtsunk a nemzetek függetlenségéért, a kegyetlen gyarmati uralom megdöntéséért küzdő harcosoknak.“ Az orlgvai Antonín Zápotockjf bánya dolgozói is élesen tiltakoznak az agressziók ellen, s kijelentik: „Áz arab föld az araboké. Elítélünk minden beavatkozást, mert ez az ENSZ alapokmányának és a nemzetek önrendelkezési joga elvének dúrva megsértése“. Csúcstermést várnak Bárki megnézheti a zétényi EFSZ cukorrépáját. Mi is ezt tettük nemrégiben. Ahogy végigjártuk a huszonhét hektáros táblát, csodálkozással állapíthattuk meg, hogy párját ritkítja a járásban. Nem is szégyenkezik Pokol Gyula, a szövetkezet elnöke, örömmel mondja: — Nem sajnáltuk ám az istállótrágyát a múlt őszön, de a műtrágyát sem. Ehhez nem is fér kétség, mert az igyekvő, szorgos és szakszerű munkát minden szónál ékesebben igazolja, hogy már a fél kilót is elnyomja egy-egy cukorrépa. Az elnök számítása szerint 550 mázsás ártlag-hektárhozamot is elérhetnek, ami annyit jelent, hogy csúcstermésre van kilátás. Ennek alapján közel 150 vagon cukorrépa várható a huszonhét hektáron. Mindebből kitűnik: csakis a jő munka hozza meg áldásos gyümölcsét. k. i. A dunaradványi szövetkezet lelkes fiataljai vígan rakják a traktor pótkocsiját. A jó szervező munka eredménye, hogy a kötelező és a terven felüli beadást egyenesen a cséplőgéptől teljesítették A gombai ÁG az aratás és cséplés sikere nyomán eredményesen teljesítheti a beadást is. Képünkön az állami gazdaság dolgozói a somorjai raktárba szállítják a terményt. Minden perc drága Újra esősre fordult az idő. A nyári munkák elvégzése pedig sürget, hisz ilyenkor minden perc drága, mért egész évi áldozatos munkánk veszhet kárba a késéssel. Ahol kombájnnal folyt az aratás, ott legalább már csak az összehúzatlan szalmát fenyegeti veszély. De ahol önkötözőgépek arattak, ott még a keresztekbe rakott kéve sincs biztonságban. De még kevésbé a lábon álló termény. Pedig különösen az északibb vidéken még ebből is van bőven. Az aratásnál és cséplésnél elért eddigi eredmények szépek ugyan, mert Szlovákia déli járásaiban már több helyen befejezték az aratást, a szeszélyes időjárás azonban arra figyelmeztet, hogy még sem lehetünk megelégedve. Jobb szervező munkával a jövőben is minden erőt be kell vonnunk az aratásba, cséplésbe, hogy mielőbb jelenthessük a kenyércsata győzelmes befejezését. Földműveseink á betakarítás sikeréért kifejtett igyekezetét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt vasárnap az ország csaknem minden részén folyt az aratás, cséplés, tarlőhántás. Az említett vasárnapon a nyitrai kerületben teljes ütemben folyt az aratás. Éppen a vasárnapi munka következtében jelenthette a párkányi járás, hogy tíz szövetkezet már befejezte az aratást. A cseh országrészekből ideérkezett 18 kombájnos is hazafelé indulhatott, s hogy a baráti segítség ne legyen egyoldalú, kedden a köbölkúti gépállomásról 20 kombájn indult a cseh országrészekbe, hogy visszaadják a kölcsönt. A szép eredményeket, azt, hogy a nyitrai kerületben szerdáig kb. 50 000 tonna gabonát csépelték ki, elsősorban a meghosszabbított és két műszakban végzett munkának köszönhetik. zás is jól folyik és ennek eredményeképpen már 150 hektáron elvetették a tarlókeverékeket. Áz ifjúsági készenléti csapatok segédkeznek Az eperjesi kerületben is eredményesen folyt eddig az aratás. A Szobránci Gépállomás dolgozói július 22- én elsőként jelenthették a kerületből, hogy befejezték a kenyérgabona aratását. Hétfőn estig az eperjesi kerületben több mint 22 000 hektár kenyérgabonát learattak, s hogy a cséplést is minél gyorsabban végezhessék, a szövetkezetesek és állami gazdaságok megsegítésére az ifjúságból és a hadsereg tagjaiból készenléti csoportok alakultak, ‘ amelyek hatékony segítséget nyújtanak a munkálatoknál. Várakozáson felüli termés Ä Holici Állami Gazdaság dolgozói augusztus másodikára tervezték az aratás befejezését. Az eddigi eredmények szerint a termés várakozáson felüli. Különösen az őszi árpánál. A péterfalvai részlegen 14 hektáros parcelláról 371 mázsás hektárhozamot értek el, repcéből pedig 19 mázsát. A számítások szerint búzából is 27—30 mázsás hektárhozam mutatkozik. Ste-. fanovsky kombájnos naponként 200 mázsa magot csépel el. Eddig több mint 40 hektár területről aratta,, csépelte el a termést. A szalmaösszehú-Három nap alatt 19 000 hektár A bratislavai "kerület gépállomásainak -dolgozói is kiváló eredményeket értek el július 20 — 22 között az aratási és cséplési munkálatokban. Több mint 790 önkötözővel és 700 kombájnnal 19 000 hektárt learattak, s az aratás kezdetétől betakarított' több mint 75 000 hektárról eddig' 9000 vagon gabonát csépeltek ki. Már harmadik hete folyik a gabonafelvásárlás is, melyben eddig a szlovákiai kerületek közül a bratislavai a legeredményesebb. ★ ★ ★ Megszilárdul az Iraki Köztársaság A külföldi sajtó jelentései szerint az új független köztársaság belső viszonyai megszilárdultak. A társadalmi és gazdasági élet az egész köztársaságban normális mederben folyik. A köztársaság megszilárdítja külpolitikai helyzetét is. Az új kormány elhatározta, hogy felveszi a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal. Eddig 12 állam ismerte el az Iraki Köztársaságot: az Egyesült Arab Köztársaság, a Jemeni Királyság, a Szovjetunió, a Kínai Néjl vöztársaság, Magyarország, a Csehszlovák Köztársaság, a Román Népköztársaság, Jugoszlávia. a Német Demokratikus Köztársaság, az Albán Népköztársaság, - Demokratikus Vietnám és a Koreai Népköztársaság. A siocialistq faluért
