Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-06 / 14. szám
1958. április 6. 2 \fzalHnd Földműves A kassai kormányprogram évfordulója 1945. április 5-én hirdették ki a kassai kormányprogramot. A küzdelmes múlt és a szocialista távlatokat feltáró jövő küszöbén, az örömteljes felszabadulás hajnalán született ez a kormányprogram és iránymutató lett az országépítés útján. Megoldotta mindazon kérdéseket, melyeket a legégetőbben megköveteltek az orországrészekben a nép által választott nemzeti bizottságok lépnek. Hatalmas jelentőségű azon pont, melynek értelmében az áruló burzsoá elemek földjeinek elkobzását mondja ki, és kitűzi a földreform végrehajtását, amely megindította a mezőgazdaság fejlődését a szocialista úton. A program mérföldkő Csehszlovákia A kassai kormányprogram nyomán vízierőművek épültek Szlovákiában. szágépités érdekei. Egyik legfontosabb kérdés a csehek és szlovákok viszonyának rendezése volt. E kérdést a kassai program az „egyenlő felek“ elve és a pemzeti sajátosság kölcsönössége alapján oldották meg. Ezt legjobban bizonyítja maga Szlovákia iparosítása, felvirágzása. A kormányprogram leszögezte, hogy minden hatalom forrása a nép, mely a jövőben nemcsak a törvényhozás terén érvényesíti akaratát, hanem a törvények végrehajtásában is, a népi közigazgatás útján. Ezzel rátért a népi demokratikus állam kifejlesztésének útjára. A régi államaparátus helyébe községekben, járásokban és Kommunista Pártjának a szocializmusért folytatott harcában, mert ebben valósult meß mindaz, amelyért a CSKP évtizedekeh át küzdött. A program megszabja, hogy az 1943. december 12-én megkötött, kölcsönös segélynyújtási barátsági és háború után együttmunkálkodási csehszlovák-szovjet szerződés az egész jövőre meghatározza államunk külpolitikai állásfoglalását. A Szovjetunió segítségével valósul meg a köztársaság felszabadulása, hogy így a Szovjetunióra támaszkodva örökre biztosítva legyen szabadságunk és biztonságunk. Az oroszkai nőbizottság dicsérete Az oroszkai nőbizottság járási méretben is az elsők között halad. A múlt évben sütő- és más tanfolyamokat rendeztek és emellett támogatták a szövetkezetét is. Segítettek a EFSZ tagalapjának kiszélesítésében, a beadási kötelezettség rendbehozásában és a helyi tömegszervezeteknek lelkes támogatói a kultúrestek rendezésében. Az új évben nagy kedvvel fogtak a munkához. Az első negyedévben megnyitották 50 növendékkel a ballettiskolát. Folytatják a sütőtanfolyamot is. — Éppen a sütőtanfolyam munkálatai között leptük meg Slachtáné Horváth Vilmát, Csudái Vilmát és Pantzner Máriát a nőbizottság lelkes „hármasát“. — Kész terveink vannak, — mondotta mosolyogva Horváth Vilma elnöknö. — Minden munkát elvégzünk, ami haszonnal jár, most is takarékoskodunk, hogy hozzájárulhassunk kultúrházunk felépítéséhez, 5000 koronával akarjuk segíteni a munkákat. Eddig már közel 3000 koronát spóroltunk. Ilyen lelkesek az oroszkai asszonyok, otthonosabbá teszik maguk számára is az életet, és törődnek azzal, hogy az egész falu kultúráltabban Áljen. P. S. Az SZLKP KB és a Megbízottak Testületének (elhívása (Folytatás az 1. oldalról) munkák idejét lerövidítsük és kihasználjunk minden órát, percet. Mezőgazdaságunk jól felkészülhetett a tavaszi munkák elvégzésére, mert hiszen vannak erős szövetkezeteink, jó kádereink és államunk sok műtrágyát, nemesített vetőmagot, valamint gépi segítséget nyújt a földművelésben dolgozóknak. Most arról van szó, hogy a falusi pártszervezetek, tömegszervezetek, nemzeti bizottságok, EFSZ-ek, GTÁ-k, állami gazdaságok a következő feladatokra összpontosítsák figyelmüket és minden erejüket. Dolgozzunk meg minden talpalatnyi földet és szélesítsük ki a szántóföldek területét. Gondozzuk az őszieket, gabonaféléket és évelő takarmányokat, hogy nagyobb hozamokat adjanak. Biztosítsunk elegendő vetőmagot gabonafélékből és a kapásokból is. Lehetőleg használjunk nemesített vetőmagvakat. A technikai növények, főleg a cukorrépa, napraforgó és len vetésterületét maradék nélkül tartsuk be. Biztosítsuk be *a takarmányalap emelését, mégpedig azon módon, hogy minél több rétet és legelőt hozzunk rendbe és trágyázzunk le. Fordítsunk nagyobb gondot a kukorica termesztésére, főleg a silókukoricára. Minden lehetőséget használjunk fel a tavaszi takarmánykeverékek vetésére. A tavaszi munkák végzésénél a legnagyobb figyelmet kell fordítanunk az újonnan alakult szövetkezetek megsegítségére, hogy a jó kezdet legyen a siker alapja. Már az első évben is hogy a még egyénileg gazdálkodóknak jó példával szolgáljanak. Szövetkezeti tagok, földművesek, mezőgazdászok, GTÁ-sok és állami gazdaságok dolgozói! Jó szervező munkával használjátok ki az összes lehetőségeket, a munkaerőt, és a gépeket. Szervezzétek meg az éjjeli műszakokat, a tavaszi munkák gyors elvégzésére használjátok fel a vasárnapokat, ünnepnapokat, hogy a gabonaféléket 4 — 5 nap alatt elvethessük. Funkcionáriusok, nemzeti bizottságok dolgozói, mezőgazdasági szakemberek, kísérleti állomások dolgozói.' Nyújtsatok politikai és szervező segítséget a mezőgazdasági üzemeknek, főleg a szövetkezeteknek a tavaszi munkák minőségi és gyors elvégzésében. Funkcionáriusok, szakszervezeti tagok, CSISZ tagok, nőbizottsági tagok, a nemzeti front összes szervezetei és védnökségi üzemek! Segítsétek a mezőgazdasági üzemeket, főleg a nemrég alakult szövetkezeteket a tavaszi munkákban. Szervezzetek brigádokat a rétek és legelők rendbehozására és trágyázására, fák ültetésire és a kultivációs. munkákra. * Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Megbízottak Testületé meg van arról győződve, hogy a földművelésben dolgozók, a funkcionáriusok, a nemzeti bizottságok dolgozói, a nemzeti front összes szervezetei és egyesületei teljes erejükkel kiveszik részüket a tavaszi munkák sikeres elvégzésében, hogy bebiztosíthassuk a bő termést. Szlovákia Kommunista Pártja, Központi Bizottsága, A Megbízottak Testületé. N. Sz. Hruscsov vezetésével szovjet, küldöttség látogat Magyarországra Budapesten az április 1-re virradó éjjel közölték a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjainak névsorát, amely viszonozza a magyar küldöttség 1957. májusi szovjetunióbeli látogatását. A küldöttség vezetője N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. A küldöttség tagjai: F. Ft. Kozlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökségének első helyettese. A. A. Gromiko külügyminiszter, V. V. Grisin, az Össz-Szövetségi Központi Szakszervezeti Tanács elnöke, P. J. Szeleszt, az Ukrán Kommunista Párt kijevi területi bizottságának első titkára, A. P. Bojkova aszopy, a leningrádi városi bizottság másodtitkára, valamint J. I. Gromov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A szovjet párt- és kormányküldöttség a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság kormányának meghívására április elején utazik Magyarországra. A lévai járás EFSZ-einek konferenciájáról Immáron hetedszer tartották járási konferenciájukat. Negyvennégy EFSZ küldöttei gyűltek össze Léván, a szálloda nagytermében, hogy megtárgyalják a múlt évi munkájuk eredményeit és azokat a feladatokat, amelyek még rájuk várnak. Ott láttuk a konferencia részvevői között a lévai EFSZ küldötteit is. Büszkeség ült az arcukon. Hogyne, hiszen szövetkezetük a cukorrépatermelésben elért kiváló eredményekért dicsérő oklevelet és hatezer korona pénzjutalmat kapott a Mező- és Erdőgazdasági Minisztériumtól. — Megérdemelten.’ Hiszen hektáronként 561 mázsás átlaghozamot értek el. De a lévai járás többi szövetkezetének sincs oka szégyenkezésre. Beadási kötelezettségüket cukorrépából 160 százalékra teljesítették, míg a magángazdálkodók csupán a tervezett cukorrépamennyiség 56 százalékát termelték ki. Ezen járás szövetkezetei a len- és kendertermesztésben már a múlt esztendőben elérték az 1960-as évre tervezett hektárhozamot. Ugyanakkor lerakták az alapjait az állatenyésztés további sikeres fejlődésének, éppen a takarmányalap bőséges biztosításával. Az előírt takarmányvetésterületet nemcsak tervezik, ha*nem be is vetik. Az állattenyésztésben elért eredményeiknek ez a magyarázata. Már ott tartanak, hogy ezen a téren a nyitrai kerület élen járó járásai között haladnak. Míg a nyitrai kerületben a második ötéves terv végéig 66,9 százalékkal kell az állattenyésztés hozamát emelni, addig a lévai járásban már csak 21,4 százalékkal. E járás EFSZ- einek jó gazdálkodása és a felvilágosító munka nyomán 407 új taggal szaporodott a közösen gazdálkodók száma, akik több mint 1000 hektár földdel szélesítették a szövetkezetek földalapját. -Gá-Horák megbízott elvtárs a Nőnap alkalmából megjutalmazta Gyarmati Magduskát, a párkányi helyi gazdálkodási üzemek dolgozóját. A görbe úton járókhoz _ Nagyon régi, és igaz közmondás, hogy legjobb az egyenes út. Az élet viszont sokszor azt mutatja, hogy a gyalogosnak —: habár rövidebb az egyenes út — nehezebb rajta haladni. Az embereket gyengeségük folytán elhódítja valami, letérnek az egyenes útról és járják a maguk pillanatnyilag kedvező, mellék és görbe ösvényét. Később kínos a csalódás, mert a célhoz az egyenes úton járók már közelebb vannak, a letérőknek meg bizony nehéz behozni a késést. Napjainkban is igen sok helyen találkozhatunk a tévelygőkkel, mégpedig nevezzük nevén a gyermeket, a szövetkezetekben. Mondhatjuk, hogy az ilyen tévelygések még a régi gondolkodás maradványai. NEM SZOCIALISTA VONÁSOK AZ EFSZ-EKBEN. A szövetkezeti út helyességéről bizonyságokat írunk lapunk minden számában és bizonyságot tesznek a boldog gazdag szövetkezetek. A szövetkezeti gondolat mély szocialista jellegű: mindenki az elvégzett munkája után kapja az ellenértéket, a munkaegységekre járó pénzbeli vagy természetbeni járulékot. Tehát kizárja az olyan jövedelmet, amely mások munkájából igazságtalanul járna valakinek. (Mint pl. azelőtt' a kulák jövedelme szolgái és cselédjei munkájából származott). A szövetkezeti gondolat nagyon szép. Csakhogy — a már előbb említett — görbe utasok fittyet hánynak a gondolatnak, a célnak, a szövetkezet alapszabályzatainak és le-le térnek a helyes, egyenes útról. Sőt néha - ha gyenge a vezetőség és a tagság — egész szövetkezeteket térítenek rossz útra. Nagyon ‘ragályos „betegség“, hogy egyes szövetkezetekben még mindig több háztáji földet művelnek, mint amennyit az alapszabályzat megenged. Ezzel együtt jár, hogy több tehenet, vagy más jószágot tartanak. Az ilyen szövetkezeti tag azt hinné, hogy hiszen én csak a magam jövedelmét duzzasztóm, mi gondom van másra. Pedig leszögezhetjük, hogy az ilyen szövetkezeti tagok nem megérdemelt jövedelemhez jutnak, és még hozzátehetjük, a mások kárára. Mert ha ők dologidőben otthon dolgoznak a háztájin és emiatt a szövetkezet munkája elmarad, óriási károk származhatnak és akkor szövetkezeti tagtársát már megkárosította. Ö maga több jövedelemhez jut, de a másik becsületes szövetkezeti tag jövedelme csökken. Tehát itt nem érvényesülhet teljesen a munka után járó javak igazságos elosztása. Még nagyobb veszedelmet jelent, ha erre az útra tér a szövetkezeti tagok többsége. Nézzük csak a szőgyéni szövetkezetét, ahol éveken keresztül nem tudtak és nem tudnak rendet teremteni a háztáji földek rendezésében. Sok tag figyelme anynyira a háztáji felé irányult, hogy a nyáron például a krumplit részből adták ki a bartiaknak. Viszont most a szövetkezet krumplihiányban szenved. Tehát megkárosodott az egész szövetkezet, egyeseknek, akiknek több a háztájiuk, nagyobb a jövedelmük, de a becsületes szövetkezeti tagok megrövidültek. Hasonló ösvényen halad a százdi szövetkezet is, ahol néhány tag 10 — 20 juhot tart a háztáji gazdálkodáson. Természetes, hogy az ilyen szövetkezeti tagok nem törekednek munkaegységek szerzésére és emiatt a százdi szövetkezetben is sok munkát nem végeznek időben. A PRÉDIKÁTOROK ÉS A GÖRBEUTASOK. Ha a szövetkezetek életét vizsgáljuk, rájövünk, hogy a görbe utasok tábora nem véletlenül jött létre. Sőt igen sokszor támogatójuk is akad. Az egegi szövetkezetben például maga a szövetkezet elnöke is olyan példát mutatott, hogy 12 szarvasmarha számára istállót épített. Mondanunk sem kell, hogy az ilyen példa hogyan hat a szövetkezeti tagokra. Vagy az apátmaróti agronómus szintén több szarvasmarhát tarytt, mint amennyit az alapszabályzat megengedett. Sorolhatnánk még sok-sok példát, amikor a szövetkezet elnöke, vagy agronómusa a szövetkezeti alapszabályzatról prédikál, de maga nem tartja be. „NÉPSZERŰ VEZETŐK -I ÉS A JOGKÖR“ A legtöbb hiba abból származik, hogy egyes szövetkezeti vezetők, vezetőségek, nemzeti bizottságok úgynevezett népszerű politikát űznek. Egyik oldalról azt mondják, helyes az út, a másikról viszont kacsintanak, „azért én nem veszem olyan szigorúan, csinálhatjuk ezt másképp is“. Engedékenyek magukkal szemben, engedékenyek másokkal szemben is. Rossz fényt vet például a kőhídgyarmati nemzeti bizottságra, hogy Kara Márton, a helyi nemzeti bizottság elnöke — bár ha kérik, napokat beszél a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről — de maga nem lép be a szövetkezetbe. Nem rég azt a kijelentést tette, hogy ő már beteg is, ha nem vehet részt valamilyen konferencián, gyűlésen és nem tarthat előadást. De feltehetjük a kérdést, vajon kifizetődik-e az ilyen helyi nemzeti bizottsági elnököt állandóan konferenciákra hívni, ha maga bort iszik és vizet prédikál. Hasonlóan szólhatunk a szőgyéni, a százdi és más helyi nemzeti bizottságokról, ahol a szövetkezetek rosszul gazdálkodnak. Vajon teljesítik-e a nagyobb jogkörrel járó felelősségből rájuk háruló kötelességüket. Hihetetlen, hogy például Szőgyényben éveken át nem tudták volna rendezni a háztáji gazdálkodást, ha a helyi nemzeti bizottság felvilágosítja a szövetkezeti tagokat, foglalkozik a hatáskörébe tartozó problémákkal. Nagyobb jogkör, több felelősség, kötelesség, kell hogy a nemzeti bizottságokat arra ösztökélje, hogy minél kevesebb legyen a görbe úton járó, menjen minden szövetkezet, minden tag az egyenes úton: ez a nemzeti bizottságok egyik nagy hivatása ma és holnap. B. J. A bátorkeszi asszonyok.... A nőbizottság tagjai főleg az egységes földművesszövetkezetben dolgoznak. Most a melegágyakat hozzák rendbe, segítenek a virágházakban és készülgetnek a tavaszi munkákra. Mivel az idő viszontagságai miatt késve nyílik a tavasz, a nőbizottság tagjai teljes erővel segítenek majd a tavaszi munkák elvégzésében. Nőbizottságunk nemcsak a mindennapi munkával törődik, hanem jövőbelátással néz a falu fejlődése elé. A faluban van még néhány magángazda, akik még mindig gondolkoznak, hogy belépjenek-e a közösbe. A nőbizottság elhatározta, hogy ezeket a magángazdákat meglátogatják és minél hamarább megnyerik őket a nagy szövetkezeti családba. Virág Hona, a bátorkeszi nőbizottság elnöke
