Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-30 / 13. szám
A szocialista faluért A tanítók napján A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1958. március 30. Ára 40 fillér Hogy többet teremjen a föld ••■■ ■ szabad megengednünk, hogy a szántóföldet más gazdasági földterületté változtassák, vagy célszerűtlenül beépítsék. Jól kell felhasználni a földalapot, állandóan növelni annak termelékenységét, főként megfelelő trágyázás, talajjavítás, öntözés stb. útján.“ (A CSKP KB leveléből) Nincs az a sok, ami el ne fogyna — tartja egy régi szólásmondás. Ha a sokra ezt mondhatjuk, mennyivel jobban ráillik arra, amiből szűkösen van. Mezőgazdaságunkban meg éppen a termőföld az, ami egyáltalán nem mondható elegendőnek. Sőt, az 1937- tcl 1955-ig eltelt évek során a szántóföldterület 160 ezer hektárral csökkent. Viszont, emelkedett a legelők, erdők, kertek, szőlők területe. Most, az ország egy-egy lakosára szántóföldből mindössze még fél hektár sem jut, holott a termelés növelésének alapvető eszköze. Tehát jól kel! sáfárkodnunk vele! Ennek ellenére mégis gyakori eset, hogy ezzel az eszközzel többhelyütt mostohán, könnyelműen bánnak. Jóltermc szántóföldekre építenek, de annak pótlásával már senki nem törődik. Márpedig az 1957. július 26-án kiadott 680. számú kormányrendelet kimondja, hogy pótolni kell a szántóföldalapból elvett mindennemű területet. Semmivel sem alacsonyabb rangú kérdés, a talaj tápanyag-utánpótlása. Egynémelyeit! — mint például az ógyallai járásban is — bizony több gondot fordíthatnának rá a hivatalos szervek, s nem utolsósorban az egyéni gazdálkodók, de még egynéhány szövetkezel is. A közelmúltban Kemény József ógyallai levelezőnk arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy Martoson, Hetényben és Marcellházán az egyéni gazdálkodók földjeinek egy része már 8 — 10 esztendeje színét sem látta istállótrágyának. Ez a tény a kapitalista rablógazdálkodásra emlékeztet, melyben csupán a haszon bezsebelése a fontos. Merthát mi ez, ha nem a talaj termőerejének könyörtelen kizsarolása? Az ilyen nemtörődötn gazdálkodó vajon hogyan akar nagyobb hektárhozamokat elérni, állampolgári kötelességének eleget tenni, s egyáltalán élni?... Próbáljon hétről-hétre gyöngén kosztolni, bizonyára jártányi ereje se’ lesz, a dologgal meg adósa marad önmagának ... A mostoha talajmüvelésnek azután meg is jön a bejtje, aminek elsősorban a zsugori gazda látja kárát. A párt levele külön felhívja a figyelmet: „Jól kell felhasználni a földalapot, állandóan növelni annak termelékenységét, főként megfelelő trágyázás, talajjavítás, öntözés stb. útján.“ Ugyanakkor azt is pontosan meghatározza, hogy 1960-ig hazánk-Matejcik Ondrej a csöllei EFSZ dolgozója, a csibekeltető körül szorgoskodik kiváló eredménnyel. Jó gondoskodásával 87 százalékos kelést ér el, bár csak rövid ideje dolgozik ebben a szakmában ban 5 millió 325 ezer hektárra kell a szántóterületet növelni. Ez rendkívül jelentős feladat. Az 1958-as évben ebből (szlovákiai méretben) 16 706 hektárral kell az eddigi szántóföldalapot bővíteni. Népgazdasági szempontból ítélve, az így nyert szántóföld azt jelenti, hogy csak 20 mázsás hozamot számítva hektáronként, 334 ezer 120 mázsa kenyérgabonával lesz több hombárjainkban, amit nem kell majd valuta ellenében külföldről behozni. Ez három kerületi város (Kassa, Besztercebánya és Zsolna) lakosainak évi kenyérszükségletét fedezi. Fentiekből is kitűnik, ez napjaink egyik legégetőbb kérdése a mezőgazdaságban. Vajon az egyes járások — mint például a királyhelmeci is — mit tesznek ezen a téren? A második ötéves tervben kitűzött feladataik nem kicsinyek. De a nagyarányú talajjavitási és egyéb meliorációs munkákkal (mocsarak kiszárítása, csatornázás, patakszabályozás, öntözéses művelés) lényegesen megváltoztatják a föld termőképességét, így többszáz hektárral gyarapítják szántóterületüket, amely jelentősen hozzájárul majd az illető EFSZ-ek gazdasági megerősödéséhez. Ehhez hasonló munkálatokba kezdenek ugyancsak a nagymegyeri járásban levő szövetkezetek Is: 320 hektár termőföldet nyernek a kevéshozamú rétek és legelők felszántásával, további 750-et pedig vízlevezetéssel és talajjavítás útján. A dunaszerdahelyi járásban szintén sok a mocsaras, lapos terület, melyen legfeljebb csak savanyúfű terem. Lecsapolással itt is mintegy 400 hektárt tesznek termővé. Ezidáig Szlovákiában körülbelül 360 ezer hektáron végeztünk vízlevezetési munkákat, s további 435 ezer hektár várja a szorgos kezeket és gépeket. E nagyjelentőségű meliorációs munkák elvégzéséhez államunk évről-évre nagyobb összegeket és egyéb eszközöket szabadít fel. A múlt évben például 70 milliót és az idén 120 millió koronát fordít erre a célra. Merész, de megvalósítható tervek ezek. De csupán az anyagi segítség nem elég ennek valóra váltásához. Széles alapokon nyugvó, jól szervezett társadalmi munkára, az EFSZ-ek közötti szoros együttműködésre, önsegélyre van szükség ahhoz, hogy eltűnjenek a lápok, mocsarak, szúnyogtelepek; hogy dúsabb kalásztengert ringasson a nyári szél a Nagyduna, az Ipoly mentén, a mátyusföldi rónán, Bodrogközben; hogy több kukoricát, tápdúsabb takarmányt teremjen a föld ... A téii-sportkedvelck örömére tavaszra a Tátrába is megérkezett a jó téli hó, van dolga a függővasútnak. lelkes dicsérő szavakkal illene köszöntem a jövő társadalmának emberét iormáló szakma dolgozóit. De nem tévedünk, ha dicsérő ódák helyett szükségesebbnek tartjuk az egész társadalomhoz fordulni és inkább arról beszélni, ami ennek a hivatásnak a neheze és a tanítók fele-IX. évfolyam, 13. szám az ember által termelt javak igazságosabb elosztásáról. Lényegében megszűnt a mindennapiért féló gond, a jövő bizonytalansága és a vezetés szilárdan a dolgozó emberek kezébe került. De a gondolkodásban makacsul begyökerezett és még mindig .alattomosan rombol a nyomor filozófiája, az egyéni önzés, az egymás iránti bizalmatlanság és ami a legveszélyesebb, elfelejtése, sót megszépítése a múltnak. És itt látjuk a nevelők legnehezebb, de egyben legfontosabb hivatását. Olyan embereket formálni, akik gonEgyre többen A CSKP XI. kongresszusának tiszteletére Kecerovsky Lipovec (kassai járás) 42 földművese 450 hektár földterülettel egységes földművesszövetkezetet alakított. Szövetkezeti községgé lett Saca is, ahol újabb 135 földműves lépett a szövetkezetbe, 1100 hektár földdel. Így a sacai EFSZ ma már egyike a kassai járás legnagyobb szövetkezeteinek. Bárca sincs már messze a céltól Üjabb 71 kis- és középparaszt jelentkezett a helyi szövetkezetbe. Jozef Henzel. Hatvanadik A tavaszi munkák megkezdése előtt a Lapana település kis- és középparasztjai is elgondolkoztak azon, hogyan lehetne könnyebben és olcsóbban többet termelni. Tizenkét földműves elhatározta, hogy egységes földművesszövetkezetet alapít. Egyelőre csak 70 hektáron gazdálkodnak, de bizonyára még az év folyamán a kívülálló öt magángazdálkodó is aláírja a belépési nyilatkozatot. A Ján Kortis vezette új szövetkezet már 60. a rimaszombati járásban. lös munkájának legfontosabb előfeltétele. Azt hisszük, ez szolgál majd jobban a közérdekű tanítói munka igazi értékének méltatására és egyben a szülői felelősségtudat felkeltésére. Oj nemzedéket akarunk felnevelni a szónak megnemesített értelmében. Egy olyan nemzedéket, mely levetette mindazt a lelki kölöncöt, melyet az évszázados osztálykorlátok és osztálynevelés ráterheltek. Ma az új életforma küzd a régivel. Gazdaságilag és hatalmilag győzedelmeskedett a szocializmus. A dolgozók megdöntötték a burzsoázia monopóliumát és új államrendszerünkben gondoskodtak dolkodásban mentesek a múlt ráragadt sarától, olyan ifjúságot, mely ismeri ősei sorsát és küzdelmét és reálisan tudja értékelni, de felhasználni is a megváltozott élet lehetőségeit. Mindenek felett kényszer nélkül, lelkes öntevékenységgel a többi dolgozóval együtt tud és akar harcolni a világosan meglátott célokért. A munka nem könnyű. Egy tanító 30 — 40 gyerek nevelésével megbízva csak ükkor tudja valóra váltani, ha a hivatott nevelő mellett a szülő is, akinek saját érdeke és jövő boldogságának elválaszthatatlan része a gyermek nevelése, vele egy arcvonalon fog harcolni az új emberért. OrZéC&Or-x 0VJK&C&£i<&C^7<&C&0KlíC80K»<2í0H&C&Ci<#C&0i-<^<&<^íKB0r<*iCaa Megkezdtük a munkát Azt tartják a régiek, hogy Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget. Az idén nem igen vált be a régi mondás, de azért a Garant völgyében mégis megindult a tavaszi munka. A garamdamázsdi EFSZ az indulásban egy nappal megelőzte a garamvezekényií — mondja Medvegy elvtárs, a vezekényi EFSZ elnöke, de igyekszünk behozni őket. A múlt évben a vezekényiek szódóiakkal versenyeztek. A versenyben ők maradtak alul, de a hibákból okulva, az idén elsők akarnak lenni. így mondja ezt Adamcsok elvtárs, a szövetkezet könyvelője. Az árpa vetése tehát a hűvös, néha havas időjárás ellenére is folyik. De emellett a cukorrépa vetésre is gondolnak és az előkészületeket már meg Hisszük, hogy május elsejéig... Igen, hisszük, méghozzá azok alapján, amiket eddig elértünk^ Mert mindaz nem kevés ahhoz viszonyítva, ami még hátra van. Hisz nyolc évvel ezelőtt, csaknem semmivel kezdtük a közöst s 1952 őszére már 1000 hektáron gazdálkodtunk. Bár 1953 nyarán a Nagy Imre politika következtében kissé csorbát szenvedett az 1000 hektár a néhány kilépő miatt, a szövekezet fejlődését még ez sem tudta megtörni, mert 1953. évre a betervezett 22 korona munkaegység érték helyett 24-et fizethettünk. Az 1953. évi zárszámadás után megindult az iparban dolgozók visszaszállingózása a szövetkezetbe. A termelés évröl-évre növekedett. 1957-ben cukorrépából már 550 mázsát termeltünk hektáronként, a munkaegység pénzben kifizetett értéke pedig 40 korona volt. De lelkes tagságunk még ettől is többet akar. Még a múlt évben elhatároztuk, hogy a második ötéves terv termelési mutatószámait négy év alatt elérjük, és ezzel is bizonyítjuk, hogyha a múltban a kistermeléssel szemben előnyös volt a mezőgazdasági nagyüzemi termelés, akkor a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás még inkább előnyös, és nemcsak teljesíteni, de túlszárnyalni is képes a rá váró komoly feladatokat. Siroky elvtársnak hazánkban a szocializmus betetőzésének fontosságáról nemrég elhangzott beszámolóját olvasva rájöttünk, hogy ennek érdekében mi az ipolyviski szövetkezetesek sem tettünk meg mindent, mert községünkben néhány család még magángazdálkodást folytat. Éppen ezért szövetkezetünk vezetősége és tagsága a helyi nemzeti bizottsággal karöltve elhatározta, hogy gyakrabban elbeszélgetünk a magángazdálkodókkal, ismertetjük eredményeinket, feltárjuk előttük a nagyüzemi gazdálkodás távlatait, és ezek alapján hívjuk őket a közösbe. Az eredmény az, hogy megtört a sokáig megváltoztathatatlannak hitt „nagyapám is magángazda volt“ nézet, és 23 család 205 hektár földdel hozzánk csatlakozott. Már csak 40— 50 hektár föld és öt-hat család keresi a szövetkezeten kívül a boldogulást. De remélem, és mindannyian hisszük, hogy május elsejére mi, ipolyviskiek, is jelenthetjük, hogy falunk szövetkezeti község lett, s azután már nem 140, hanem egy család lesz a falu népe, s egy céllal, közös akarattal haladunk a szocializmus építésének betetőzése felé. Kovács György, az ipolyviski EFSZ mezőgazdásza. Alaposan felkészültek A bolyi szövetkezet a királyhelmeci járás kisebb szövetkezetei közé tartozik. Alig 400 hektár földön gazdálkodnak, de a tavalyi terméseredmények kiválóak voltak. — Ezeket az idén is meg akarjuk tartani, — mondja Illés János a szövetkezet agronómusa. A bolyi szövetkezet dolgozói mindent megtettek, hogy a tavasz ne érje őket meglepetésszerűen. Még az ősz folyamán alaposan megtrágyázták a földeket, hogy a mag jó földbe kerüljön. A gépek és vetőmagok is készen várják a vetést. A melegágyakban már szépen fejlődésnek indultak a palánták. A nagyobb termelékenység érdekében bevezették a kapásoknál a pótjutalmazást. Ez a lépés Bolyban is fokozza a termelés iránti érdeklődést. Nagy súlyt helyeznek az ipari növények vetésére is. A tagság a múlt évi eredmények nyomán látja, hogy a cukorrépa, dohány, kender, cirok és zöldségtermesztés kifizetődik. Ebben az évben mintegy 65 hektáron termelnek ipari növényeket. -ki-Teljesítették a tervet A komáromi járás felvásárlási dolgozói tíz nappal ezelőtt bejelentették a vágósertés és tojás negyedévi felvásárlási tervének teljesítését. Terven felül 40 ezer kg sertéshúst és 400 ezer friss tojást adtak be a járás termelői. A nyitrai kerület állami gazdaságainak fejőgulyásai az elmúlt hét végéig 101.5 százalékra teljesítették a tejbeadást és vállalták, hogy a negyedév végéig terven felül 685 ezer liter tejet adnak be. is tették. A cukorrépa termesztése itt azért is nagyon kifizetődő, mert közel az oroszkai cukorgyár, könnyű a szállítás s a cukorrépa nemcsak gazdag jövedelmet, hanem jó takarmányalapot is biztosít. A dohányosok is felkészültek. Filip elvtárs büszke is rá, hogy már szépen zöldül a palánta. Dohánytermesztésben a múlt évben is az elsők között voltak, most sem szeretnének lemaradni. Verebes Lajos, Garamvezekény.
