Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-16 / 11. szám
S J^akati Földműves 1958. március 16. Ä csúcsértekezlet körül Már hosszú idő óta a világközvélemény figyelmének központjában a csúcsértekezlet, valamint a Rapacki-féle atommentes övezet létesítése áll. A Szovjetunió már több elfogadható javaslatot adott a Nyugatnak, úgy a csúcsértekezlet, mint az atommentes övezet megvalósítására,ezek azonban mindig elutasításra találtak. A Szovjetunió a napokban i§ egy újabb választ nyújtott át moszkvai lengyel ideiglenes ügyvivőjSfiek a közép-európai atommentes övezet megalakítására vonatkozó lengyel emlékiratra. A szovjet kormány úgy véli — hangzik a szovjet válasz, — hogy a középeurópai atom-, termonukleáris- és rakétafegyvermentes övezet megalakítására vonatkozó javaslat valóra váltását megköveteli, hogy az említett övezetben levő államok kötelezettségvállalásán kívül a nukleáris- és a rakétafegyverekkel rendelkező államok is ünnepélyes fogadalmat tegyenek, hogy tiszteletben tartják az említett övezetet és az illető államok területén nem tárolnak nukleáris- és rakétafegyvereket. A szovjet válasz rámutat arra, hogy a szovjet kormány véleménye szerint a közép-európai atommentes övezet megállapítása az egyik legsürgősebb nemzetközi probléma. Ezért a szovjet kormány indítványozza, hogy ezt a kérdést vizsgálják meg az államfők értekezletén. A szovjet emlékirat továbbá kifejezi azt a reményét, hogy a nukleáris és rakétafegyverrel rendelkező államok kormányai, úgyszintén a Német Szövetségi Köztársaság kormánya előmozdítják az atomháború veszélyének elhárítását és az atomenergia kizárólag békés célú felhasználását az emberiség javára. BELGRAD A Politika című jugoszláv lap kommentárban foglalkozik a legutóbbi szovjet jegyzékkel, amely véleménye szerint, „biztató jel“ a csúcsértekezlet előkészítésére. Az új szovjet jegyzék kedvező kilátásokat nyújt a már-már megrekedt előkészületek folytatására, — írja a lap. „Az, hogy a Szovjetunió egyetért a külügyminiszteri találkozóval, megkönnyíti a csúcsértekezlet előkészítését és sajnálatos dolog volna, ha gyanakvás és rosszindulat ismét akadályokat gördítene az előkészületek útjába. Minél hamarabb meglesz a csúcsértekezlet — folytatja a lap — annál jobb.“ TOKIÖ Az Asahi című japán lap hírmagyarázója a következőképpen ír a Szovjetunió külpolitikájáról: „Japánban nagy megelégedéssel , fogadták a szovjet kormánynak azt a nyilatkozatát, miszerint hajlandó tárgyalásokat folytatni külügyminiszteri síkon a csúcstalálkozó napirendjének előkészítésére, és az értekezlet résztvevőinek megállapítására. Mivel a Szovjetunió hajlandó részt venni a külügyminiszteri tárgyalásokon - mutat rá a lap —, a Nyugat nem térhet ki az elöl, hogy a tárgyalások magassíkú értekezlethez vezessenek. A cikk végül hangoztatja, hogy a nyugati vezetőknek le kell vetkőzniük a Szovjetunióval szmbeni konok bizalmatlanságot és meg kell teremteni a Kelet és Nyugat közötti kölcsönös megértés légkörét. BONN A Socialdemokratischer Pressedienst, a Német Szociáldemokrata Párt közlönyé, a napokban foglalkozott a csúcsértekezlet előkészítésére vonatkozó kormányjavaslattal. „A Nyugat helytelen úton járna, ha a kormányfői találkozó szükséges alapos előkészítését ügyrendi kérdések boncolgatásába fullasztaná, vagy ha abból a téves hitből indulna ki, hogy a Nyugat számára előnyösebb volna, ha minél később tartanák meg a magasszintű értekezletet“. A lap rámutat arra, hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak nem szabad fékezőleg hatnia a magassíkú értekezlet összehívására. S továbbá hangsúlyozza: „Németország széttagoltsága csak akkor szüntethető meg, ha Kelet és Nyugat között létrejön a minimális normális kapcsolat a leszerelés és a feszültség enyhítése révén. Ehhez nagymértékben hozzájárulna a Rapacki-terv is. Aki nem akarja ezt az egyszerű igazságot belátni, az ostobán cselekszik, vagy rossz szándékú“. WASHINGTON J. F. Dulles, amerikai külügyminiszter a napokban sajtóértekezletet tartott, amelyen főképpen a csúcsértekezlet összehívásának lehetőségéről volt szó. Az újságíróknak arra a kérésére, hogy kommentálja a Franciaországhoz intézett legutóbbi szovjet jegyzékben foglalt javaslatokat, Dulles negatív választ adott. Nem válaszolt arra a kérdésükre sem, hogy elfogadhatók-e az USA számára azok a feltételek, amelyeket az említett szovjet jegyzék a külügyminiszteri és kormányfői értekezlet összehívásával kapcsolatban kifejtett. Dulles magatartása arra késztette az újságírókat, hogy megkérdezzék tőle: vajon ez azt jelenti, hogy ő, Dulles, általában kitártnak tekinti a csúcsértekezlet összehívásának lehetőségét és hasznosságát? Dulles erre kijelentette, hogy általában nem zárkózik el semmilyen szintű értekezlet elől, így a csúcsértekezlet elől sem, de az USA csak abban az esetben egyezik bele a csúcsértekezletbe, ha biztosítva látja annak sikerét. Dulles követelte, hogy vegyék fel az értekezlet napirendjére Németország egyesítésének kérdését a Nyugat által megszabott feltételek mellett. A kormányfői értekezlet előkészítéséről szólva Dulles a továbbiakban megjegyezte, hogy N. A, Bulganyin és D. Eisenhower üzenetváltása hozzájárult a két fél álláspontjának „tisztázásához“ az .esetleges csúcsértekezleten megvitatandó kérdésekben. Arra a kérdésre, hogy az USA lehetségesnek tartja-e, hogy csúcsértekezlet nélkül is megegyezés jöjjön létre a leszerelési kérdésben, Dulles kijelentette: az USA véleménye szerint a csúcsértekezlet nem okvetlenül szükséges feltétele annak, hogy leszerelési egyezmény jöjjön létre. MARK TWAIN: EGY JENKI ARTHUR KIRÁLY UDVARÁBAN. 544 oldal, ára fűzve 6. — Kcs. Ez a regény a XX. század irodalmának talán legmaróbb szatírája. Egy jenki az Egyesült Államok Connecticut tartományából egy verekedésnél súlyos ütést kap a fejére és amikor magához tér, a VI század Angliájában találja magát, a legendás Arthur király udvarában, Mark Twain felvonultatja a lovasregények ismert hőseit: Lancoletot, Merlin varázslót, Arthur királyt és a többieket. — Mulatságos epizódok egész során át mutatja be a VI. és a XIX. század találkozását. Az indonéziai helyzef Mint az Ankara hírügynökség jelenti, a volt frontharcosok ifjúsági szervezetének küldöttsége felkereste Dzsuanda miniszterelnököt, s tudomására hozta, hogy támogatja- a kormány politikáját a közép-szumátrai zendülőkkel szemben. Dzsuanda miniszterelnök kijelentette a küldötteknek, hogy ez idő szerint szó sem lehet arról, hogy a kormány tárgyalásba bocsátkozzék a zendülőkkel és nincs más mód, minthogy gyors és határozott intézkedéseket tegyen ellenük. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtásánál biztosan számít a hadsereg és az egész indonéziai nép támogatására. Az indonéziai helyzettel kapcsolatban a főtitkár hangsúlyozta, bár a nyugati hatalmak kijelentették: a dzsakartai kormány és a szeparatista klikk közötti viszályban semlegesek maradnak, mégis az utóbbi időben fegyvereket és más anyagokat szállítottak a szumátrai felkelőknek. A központi kormány — mondotta Suwite -, elsősorban a holland kormánynál fog erélyesen tiltakozni a dzsakartai hatóság elleni ellenséges akció miatt. A NEUE ZEIT újabb adatokat közöl az amerikai munkanélküliség rohamos emelkedéséről. A lap szerint a munkanélküliek száma az elmúlt héten másfélmillióval nőtt és elérte a 6 milliót. A legsúlyosabb a helyzet a nehéz gépiparban és az autógyártásban. Detroitban az autóipar centrumában minden hatodik munkás kereset nélkül áll. A munkanélküliek háromnegyed része néger. A válság a földművelés terén sem maradt következmények nélkül. Ebben az évben 113 000 farmer hagyta el földjeit, mivel az alacsony átvételi árak miatt képtelenek életszükségleteiket előteremteni. A BAUERN ECHO jelenti, hogy a szovjet ipar ebben az évben 500 kukoricakombájnt szállít a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdaságának. Ugyanez a lap hírt közöl a NDK iparának részvételéről a plovdivi mintavásáron. A NDK ipara 1,700 km2 területen fogja termékeit bemutatni. A NÉPSZAVA a budapesti mozik emelkedő látogatottságáról számol be. Az elmúlt évben 35 millió mozijegyet adtak el. Ebben az évben naponta átlag 100 000 ember látogatja a budapesti mozikat. Ez év folyamán két új filmszínház épül, melyeknek egyike az Alfa filmszínház 1100 nézőt fog befogadni. Kedvező a víz — a Dunán folyik a hajózás SIWMá®! HÁBORÚ Íría: Muszlafa Ben Ahmed az algériai felszabadító hadsereg tisztje Szahara — a világ legnagyobb pusztasága — napjainkban új arculatot kap. A beduin sátortanyák közelében hatalmas fúrótornyok merednek az ég jelé, olajvezetékek és országutak épülnek. De a monopolisták, akik a föld gazdagságát be akarják zsebelni, gazda nélkül csinálták a számítást. Algéria népe úr akar lenni saját hazájában és ádáz küzdelmet folytat nemzeti önállóságáért, országának egyedüli birtoklásáért. Három éve áll a Szahara a világ érdeklődésének központjában. Három évvel ezelőtt nagy titokban egy pénzes társaság alakult, mely a Szahara földi kincseinek kihasználását tűzte ki üzleti céljául. Ezzel egyidejűleg a francia kormány egy törvényt terjesztett a parlament elé, mely a Szaharát a francia anyaország részének nyilvánította. Üzletileg nagyon rentábilisnak mutatkozott az új váÁalkozás. Néhány angol olajr,pecialistára volt csak szükség, az olcsó munkaerő, a szegény beduinok helyben voltak. Átlag 25 frankba számítottak egy napszámot, mely a mi pénzünkben körülbelül 1,50 koronát tesz ki. Rendőrre és katonára volt még szükség, ami a társaságnak nem okozott nagyobb gondot, hiszen a francia kormány erről gondoskodott. A társaság úgy számolt, hogy a kezdeti beruházások után évente kb. 10 millió tonna olajat, 4 millió tonna földgázt, 17 millió vasércet, és kb. 600 000 tonna rezet nyerhetnek a Szahara mélyéből. Eltervezték, hogy olajvezetéket építenek Hasi Messaud-tól Touggurtig, melyet később a tengerig hosszabbítanák meg. MEGKEZDŐDIK A HARC Ezekbe a számításokba azonban váratlanul a gazda is beleszólt. Az Algériai Nemzeti Felszabadító Hadsereg politikai biztosai gyors tevéken bejárták a pusztaságot és felvilágosították a népet, lerántották a leplet a nagy rablás előkészületeiről. Megnyerték a nagy nemzeti ügynek a francia szolgálatban lévő csapattesteket a tevés „goumokat“ is. Négy hadseregcsoport keletkezett a sivatagban. Ezután tudatták az olajtársaságokkal, hogy érvénytelennek tekintik a francia kormány által kiadott olajkutatási engedélyeket. Néhány hét múlva kigyuUaéltak az Edjele melletti olhjkutak, majd néhány merész csoportnak sikerült a fúrótornyokat a levegőbe röpíteni. A tűz ennek a telepnek minden technikai berendezését megsemmisítette. A nemzeti hadsereg nyilvánosságra hozta, hogy megnyitja a szaharai arcvonalat és azonnal támadásba kezdett. A Tebessa vidéki olajközpont nagy részét szintén megsemmisítették és megakadályozták a tebessai olajvezeték további építését. A támadás másik célpontja Tamanasset volt. 1957. október 20-a óta az autókaravánok nem tudták ezt a helyet megközelíteni. %cen a vidéken a francia parancsnokság alatt álló meharista és goumista tevésosztagok fellázadtak és csatlakoztak a felszabadító hadsereghez. Ekkor még úgylátszott, hogy az Észak-Szahara több biztonságot nyújt az olajtermelőknek, mivel ott Colomb- Bechar és Tindouf környékén nagy idegenlégiós egységek állomásoztak. A TIMIMOUN1 CSATA Egy hatalmas autókaraván közeledik a timimouni fúróközpont felé, egy idegenlégiós hadosztály kíséretében. A nemzeti hadsereg megfigyelői már napok óta nem vesztik el szemük elől, de várnak míg eltávolodik a katonai központoktól. Az algériaiak jól előkészítik a támadást, 50 km hosszúságban az út mindkét oldalán önműködő fegyverekkel felszerelt csapatokat helyeznek el. November 6-án éri el a karaván ezt a vonalat és ekkor az algériaiak először a biztosító csapatokat veszik tűz alá. Az önműködő fegyverek dörgése közben, németnyelvű felszólítások hallatszanak (az idegenlégió legénységének többsége ugyanis német). „Aki eldobja fegyverét, az hazamehet“. Csak három idegenlégiós hallgatott a felszólításra. Ök maradtak egyedül életben. A csata három napig tartott és az egész karaván megsemmisült. A francia hadvezetöség ezt a vereséget sbkáig eltitkolta, míg végül a kormány kénytelen volt beismerni. A SZTRATÉG1A1 KÉNYSZERHELYZET A szaharai front megnyitása a francia csapatok helyzetét Algériában még nehezebbé tette. A nemzeti hadsereg erkölcsi fölényét ugyan következetesen kétségbe vonták, de a minden titkolózás ellenére kiszivárgott tények halomra döntik a franciák által terjesztett helyzaielemzést. A 700 000 emberből álló francia hadsereg legnagyobb része kénytelen tisztán védelmi feladatokat végezni. Őrizniük kell a francia lakosság vagyonát, az európaiak telepeit, a hidakat, a vasutakat és az üzemeket, tehát támadó feladatokat nem oldhatnak meg. Erre a célra csak 150 000 ember áll a hadvezetöség rendelkezésére, amelyeket mint a tűzoltókat a szükséghez képest az egyik helyről a másikra kell bevetniök. Ugyanakkor a 120 000 katonát számláló nemzeti hadsereg kizárólag támadó mozdulatokat végezhet. Ez a helyzet okozza a legnagyobb gondokat a francia parancsnokságnak. A SZAHARA JÖVŐJE Az algériai nép tudja, hogy a Szahara kiaknázása nem könnyű feladat. De tudja azt is, hogy a 125 éve tartó francia elnyomás mennyire tönkre tette az országot. Tudatában van annak, hogy csak egy szabad állam, amely a nép bizalmát élvezi képes ezt a hatalmas vállalkozást nyélbeütni. Ami a szükséges külföldi beruházásokat illeti, ezt a kérdést reálisan ítélik meg. „Mi nem utasítjuk vissza az idegen államokkal való együttműködést“ .— mondta nemrég a felszabadító arcvonal egyik vezetője — „készek vagyunk törvényes érdekeinket a nekünk nyújtott ■segítség ellenében tiszteletben tartani. Egy azonban bizonyos: csak a szabad Algéria törvényes kormányának van joga ilyen megállapodásokat kötni. Ezért azok a társaságok, melyek a francia kormánnyal kötöttek szerződéseket, a szó szoros értelmében a homokra építettek. A Szaharának gazdasági jelentősége mellett fontos szerepe van az arab népek történetében. A gyarmati uralom előtt a nagy püiztaság kötötte össze a peremén élő népeket. A karavánutakon nemcsak az áru vándorolt egyik néptől a másikig, de at eszmék is itt találtak utat a testvérnépekhez. És most a XX. században újra a Szahara lesz az az út, amelyen az északi népek által kiharcolt szabadság eszméje eljut a déli testvérekhez, hogy ők is széttörjék a gyarmatosítók bilincseit. SZABAD FÖLDMŰVES' - a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség Bratislava. Krizková 7 — Telefon 243-4(5 — Főszerkesztő Major Sándor — Kiadja a Földművelésügyi és Erdőgazdasági M. H. kiadóhivatala. - Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p., Bratislava, ul. Februárového vítazstva 6/d. — Évi előfizetem Kés 20.80. , félévre Kés 10.40 — Terjeszti a Postahirlapszolgálata. ' A-770708 Világvisszhang a szovjet válaszra
