Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-09 / 10. szám
A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1958. március 9. Ára 40 fillér IX. évfolyam, 10. szám Rejtett milliók Évszázadokon keresztül hitték az emberek a földbe rejtett kincs meséjét. Sokszor egész életen keresztül vártak arra, hogy a rejtett kincs valamilyen formában megmutatkozik. Éjjeleken földből felszökő láng, megálmodott titkos helyek igézete csábította a kincskeresők tízezreit. S akármennyire a legnaívabb elképzelés szülte a régi elődök által elrejtett kincsek létét, a kincs valóban ott rejtőzött a földben, az árvái, nyitrai, honti, gömöri, zempléni rétek és legelők keblében. Ma már tudjuk, hogy nem a kincsek léte, hanem feltárásuk, a nép jobblétére való felhasználásuk módja volt ismeretlen. A ma emberének már szinte feltálalva kínálkozik a sokfajta lehetőség á rétek és legelők kincseinek feltárására. S az okos gazda nem tétovázik a kincsek gyümölcsöztetésével, hanem feltárja, a „rejtelmet“, megismeri a talaj szerkezetét, összetételét, és ezek alapján kikutatja mennyi befektetéssel milyen kamatot hoz a föld. Aztán — hol níi kell — meszet, trágyalevet ad a földnek és ... az eredményről kérdezzük meg a fiar n. Hronom-i szövetkezeteseket, akik a múlt évben 62,5 mázsa szénát gyűjtöttek be és 150 mázsa zöldtakarmányt nyertek a gondozott rétről és legelőről. De szép eredményekkel büszkélkedhetnek a vrádistei, bússal, gömöri, kyjaticei és még sok sok EFSZ tagjai. Mindez még szembeötlőbb, ha melléállítjuk a mostohán kezelt rétek alig 15 mázsás átlaghozamát, ami sajnos ma még nem ritkaság. Az idén jelentősen növelnünk kell az állatállomány hasznosságát. Ez lehetetlen lenne a növényi termékek növelése nélkül. A növénytermesztést a múlt évihez viszonyítva 12,4 százalékkal akarjuk fokozni. Ez azt jelenti, hogy a rétek átlagos hektárhozamát a múlt évi 29 mázsáról 35,5 mázsára, a legelők hozamát pedig zöldanyagban 55 mázsára kell növelnünk. Ha csupán ezt a különbséget vesszük, — amit a fentemlített példák alapján még jelentősen fokozhatunk — akkor is minden hektár rét hozamából 80 liter tejjel vagy 8 kg hússal többet adhatunk dolgozóink asztalára. Ha már most a szlovákiai rétek és legelők 290 000 hektáros kiterjedését nézzük, akkor sok sok millió korona értékről van itt szó. A kincs tehát feltárva fekszik előttünk, csak fel kell használni. Csak néhány példát soroltunk fel, de ezek is világosan bizonyítják, hogy érdemes a réteket és legelőket gondozni. A múlt évben már értünk el jó eredményeket, s a jelenlegi időszakig is több mint 7 000 hektár, főként legelőt, megtrágyáztunk. De ezzel az eredménnyel nem elégedhetünk meg. A tavasz közeledik s ezer munkát hoz minden földművesnek, szövetkezeti tagnak, agronómusnak, gépállomás dolgozóinak — mindannyiunknak. A rétek és legelők javítását még a tavaszi munkák előtt kell befejezni. Ha a kezünkben lévő eszközöket jól használjuk fel, akkor még sok mindent tehetünk. A múlt évben ifjúságunk dicséretet érdemlő munkát végzett ezen a téren, Több mint 110 000 ha rétet és legelőt megjavítottak. Ha vállalásaikat nézzük, akkor köszönettel kell elkönyvelnünk, hogy az idén is segédkezet nyújtottak ebben a fontos munkában. Csupán a besztercebányai és zilinai kerületben 50 000 hektár rét és legelő javítására vállaltak kötelezettséget. A nyitrai kerületben 10 000 hektárt számítanak megjavítani. Természetesen a többi kerületek fiataljai sem maradnak le. Szövetkezeti tagjainknak örömmel kell fogadni ifjúságunk kezdeményezését, amellyel ötéves tervünk mutatószámainak egy évvel előbbi eléréséért szálltak síkra. S a segítséget elfogadva, minden földműves tegye magáévá a jelszót: Még a tavaszi vetés megkezdése előtt befejezni a rétek és legelők javítását és trágyázását. Asszonyokról — férfiaknak Szégyen, hogy így van, de éppen mivel szégyen ezért tartozik ide, az emberek elé. Az asszonyok megbecsüléséről van szó. Az elmúlt évtized alatt tisztábban állt előttünk ez a kérdés. Hiszen megismertük az asszonyokat a legfáradságosabb férfimunkában, a tudomány és a művészet alkotó tevékenységében, a szervezés és az adminisztráció bonyolult feladatainak intézésénél. Láttuk és látjuk,,, hogy a társadalom kiformálásánál az asszony egyenrangú társként állja meg a helyét a férfi mellett. Ismerjük őket amint a széles szövetkezeti táblákon répát egyelnek, a gyárakban ügyes kézzel a gépnél dolgoznak, a darukat irányítják. Olvassuk és szeretjük Lazarová, Palotai Boris, Várnai Zseni gyönyörű írásait, izgalommal figyeljük nagyszerű csillagászunk Mrkosová-Pajdusáková újabb és újabb tudományos eredményeit. A szocialista tábor polgára már túl van azon a megszégyenítő joggá vált gyakorlaton, mely évszázadokon keresztül másodrangú szerepet az uralkodó férfi kiszolgálására, a főzésre és mosásra kárhoztatta az asszonyt. Az aszszonyok egyenjogosítása nálunk már a jogi formulákon túl örvendetes valósággá vált. A szocialista társadalmi rend az első társadalmi forma, mely hozzányúlt a lényeghez, a gazdasági egyenjogúsághoz, mert itt dől el minden. A munka egyenértéke teheti csak egyenlővé az embereket. Egyenlő munkáért egyenlő bért és nem félnapszámot és félórabért, mint az törvény volt a burzsoá áldemokráciában. És mégis napjainkban is sokak tudatában nem kapott helyet az asszonyok megbecsülése. Még ma is sokan kihasználható, de egyébként nem eléggé fontos lénynek tekintik a nőt. Tudjuk, hogy nem könnyű az elmúlt időknek ezt a terhes hagyományát kiirtani. De kell. Mert az emberi törvények szerint járó jogbahelyezés az össztársadalom haszna és érdeke. így a férfiaké is. De még ezenkívül önmagunk erkölcsi magaslatára helyezése. Gyermekkori tanítóm szava üzen egy negyedszázadon át: ha egy asszonyról beszélsz, mindig az édesanyádra gondolj, akkor sohasem fogsz rosszat mondani. A Nepizetközi Nőnapon ezt a kis írást és az öreg tanító üzenetét nyújtom át virágcsokorként asszonyainknak és tanácsként a férfiaknak. M. R. Építkezünk... Szövetkezetünket a múlt év őszén alakítottuk. Minden igyekezetünket latbavetjük, hogy példás szövetkezeti gazdasággá formáljuk. Már megkezdtük egy sertésól építését, amit március végére szeretnénk elkészíteni. Ebben 20 anyakocát akarunk elhelyezni. Ugyancsak hozzáláttunk egy 101 férőhelyes tehénistálló építéséhez. Azon fáradozunk, hogy a közös állatállomány mielőbb fedél alá kerüljön. De a tavaszi munkákra való jó felkészülést sem hanyagoljuk el: már elkészítettük csaknem az összes melegágyat. Továbbá 35 mázsa korai burgonyát is előcsíráztattunk. S. J., Felsőtúr A szovjetunió kormánya javasolja a külügyminiszteri értekezlet összehívását 15 milliót vágtak zsebre TT arminckét EFSZ dolgos küldöt- TT teiből tevődik össze az ipolysági járási konferencia. Az előbb még vidám, tereferélő emberek elkomolyodnak. Szebellai elvtárs, a JNB elnöke, sorolja a közös buzgalom, igyekezet eredményeit. 1956-ban 27 millió korona értékű terméket, vagy terményt adtak el terven felül, tavaly már több mint 33 millió értékűt. A szövetkezeti vagyon 44 millióról 55-re növekedett. Az eredmény elsősorban az állattenyésztés fellendüléséből ered. A gazdasági eredmények minden szövetkezeti tagot érintettek, hiszen az 56-os 15,52 koronáról 17,42 koronára emelkedett járási méretben egy munkaegység átlagos pénzértéke. Tavaly. az 56-os 13 millió koronával szemben, most több mint 15 milliót osztottak szét az EFSZ-tagok között. Tizenegy EFSZ-ben már 20 korona fölé emelkedett a munkaegység értéke. Ipolyvisken 40, Horvátiban 29, Tompán 27, Apátmaróton és Ipolynyéken pedig 20 korona a munkaegység értéke. Élen az Ipolyviski EFSZ, de egyes gazdasági ágakban már megelőzték. Vetélkedő, virtuskodó, az ipolymenti nép. Szeretik a viskieket, örülnek hírnevüknek, de azért egy kis vetélkedéssel meg is szeretnék előzni. Főleg Ipolyság és Palást a „riválisok“. Kovács elvtárs, a palásti EFSZ elnöke 200 mázsa marhahús, és 400 mázsa sertéshús terven felüli beadását jelentette be. „Ki többet?“, volt a felhívás célja. Bartal Lajos az ipolyviski EFSZ elnöke összesúgott szomszédjával. „Majd elválik“. A viskiek előnye a versenyben, hogy „feljebbről“ startolhatnak. De azért szívesen veszik a versenyt, mert nekik is van mit javítani. Például Apátmarőt 29,37 mázsa búzát ért el hektáronként, Visk 26-ot. Tompa 590 mázsa cukorrépát termelt, Visk 550-et. Az ipolysági EFSZ 2785 liter tejet fejt ki egy tehéntől, Visken csak 2300-at. Tizennégy malacot választottak el egy anyától, ezzel szemben Szalatnyán már 17 az átlag. (Megjegyzendő, hogy ennek ellenére Ipolyvisk látja el a környéket malaccal.) Új EFSZ Kelenyében. Klacso József örömmel jelentette be a konferencián, hogy Kelenyében 32 tag 234 hektáron megalakította a szövetkezetét. Tehát már csak Rusó van „hátra“. A helyi nemzeti bizottságok aktív munkát kezdtek mindenütt. Visken már 50 hektárral bővült a földterület, Ipolynyéken pedig 83 új tag lépett be az EFSZ-be. Kitüntették a legjobbakat. A kialakulóban lévő új embereket, a szövetkezeti gondolathoz legközelebb állókat a februári események-évfordulójának alkalmából kitüntették. Mellükre tűzték a kitüntetést. Ipolyviskről: Bartal Lajosnak többéves jó szervező munkájáért. Gyönyör Pálnak a növendékállatoknál elért jó eredményekért és Kovács Erzsébetnek, aki egy tyúktól 145 tojást ért el. Az ipolysági EFSZ-ből Dudás Ilonát és Laukó bácsit tüntették ki. Ponicki Annát az apátmaróti EFSZ-ből, aki 16 malacot választott, el egy . anyától és így tovább a kiváló dolgozókat. Lelkes emberek, lelkes taps, és ebből is fakadt a konferencia határozata, hogy a XI. kongresszus tiszteletére a járás földterületén 90 százalékán gazdálkodnak majd a jövő boldog szövetkezeti tagjai. B. J. Képünkön a járási konferencián a Februári Győzelem» alkalmával kitüntetett asszonyok (balról jobbra) Ponyicka Anna, Sek<erková Anna, Kovács Erzsébet és Dudás Uona. Szép eredmények a beadás teljesítésében A párt XI. kongresszusa tiszteletére tett vállalások teljesítése és a szocialista munkaverseny nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Szlovákia termelői az év elejétől február végéig a beadási tervet sertéshúsból 103,1, marhahúsból pedig 109,5 százalékra teljesítették. Az első két hónap alatt terven felül 188 vagon sertés- és marhahúst adtak be. Vinogradov, a Szovjetunió párizsi nagykövete, felkereste Pineau francia külügyminisztert, akinek átnyújtotta Gromiko külügyminiszter le'velét. Gromiko ebben a levélben javasolja egy külügyminiszteri értekezlet összehívását, mely hivatva lenne előkészíteni a kormányfők értekezletét és megállapítaná az értekezlet időpont ját. A kormányfői értekezletre Franciaország, USA, Nagy Brittania, Olaszország, Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia és Románia miniszterelnökeinek meghívását javasolja a Szovjetunió külügyminisztere. Termeljünk több takarmányt! Kétnapos takarmánytermesztési konferenciát tartottak nemrégiben Szliácson. Szlovákia legkiválóbb növénytermelői, mezőgazdászai, kutatói és kísérletezői, valamint állattenyésztési szakemberei vitatták meg a második ötéves terv állattenyésztésre vonatkozó feladatait. Frantisek Krajmer, a földművelésügyi- és erdőgazdasági megbízott helyettese tartotta a fő beszámolót, amit élénk vita követett. Legtöbb felszólaló a kukoricát, mint értékes takarmánynövényt méltatta. Sok szó esett a zöld futószalag'létesítéséről, herefélék magtermesztéséről, az évelő- és egyéves takarmányok termesztéséről, a szakszerű trágyázásról, a rét- és legelőjavításról, a takarmányszárítóberendezésekről, valamint a gépek jobb és szakszerűbb kihasználásáról. Másnap a díjkiosztásra került sor. A múltévi takarmánytermesztési verseny kerületi győztese a besztercebányai kerület lett, amely 149 százalékra teljesítette a rét- és legelőjavítás tervét. Külön megjutalmazták a legjobb gazdaságokat és dolgozókat. A múlt esztendő sikereitől felbuzdulva, a garamkereszti EFSZ Szlovákia valamennyi szövetkezetét versenyre hívta a takarmányok legmagasabb hektárhozamainak elérését, valamint a rétek és legelők feljavítását illetően. Felhívásukat mindjárt a konferencián több nagyüzemi gazdaság elfogadta. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a versenyfelhívás széles visszhangra talál az EFSZ-ek és egyéb gazdaságok körében. feluéty Veled, jó, veled jó a mező, a folyó, meg a szél, meg az éj, meg minden, ami él. Ha fele nem tiéd, ízetlen az ebéd, a nap, a letűnő, a harag, a jövő. Amihez csak érek, válik ketté rögtön, két részre a földön: egybefűzni véled. , Ha fele nem tiéd, kevés a föld, az ég, meg a nyár, meg a tél, meg a dél, meg az éj, a múlt, a kikelet, a kisgyerek. ILLYÉS GYULA A szocialista faluért
