Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-02 / 9. szám
1958. március 2. y/ralrcut Földműves 5 Tettekké váltjuk az ígéretet Eredményes esztendő A somorjai, szenei, dunaszerdahelyi és a galántai járás EFSZ-einek csoportvezetői és az ellenőrző bizottságok elnökei a tallósi mezőgazdasági szám ■ viteti iskolában négynapos iskolázáso?i vettek részt, ahol a tanuláson kívül foglalkoztunk a Győzelmes Február jelentőségével. Számot vetettünk azzal, mit is adott Február mezőgazdaságunknak. Az elért szép eredmények mellett elsősorban azt értékeltük, hogy mezőgazdaságunk fejlesztésének, földműveseink életszínvonala emelésének a Februári Győzelem nyitotta meg az útját. Éppen ezért szívünkben a szeretet melegével ünnepeltük meg a dicsó évfordulót és mindannyian azzal a komoly elhatározással indultunk vissza munkahelyünkre, hogy továbbra is lankadatlan lendülettel dolgozunk mezőgazdaságunk felvirágzásáért, falcaink népének egyre boldogabb holnap - jáértt Kontár Jenó, Felsőszeli A CÉL - a termelés fokozása — Az ifjúsági munkacsapatok versenyéről — CSALÁDI OKOKBÓL sürgősen eladó jól áttelelt hat méhcsalád szabad kézből. Cím: Juhász János, Králov. Brod, okr. Galánta. KÉSŐ ESTE VAN, de a tuzinai CSISZ tagjai még folytatják az ülést. Egymásután emelkednek szólásra a fiatalok. Mindenkinek van mondanivalója. A CSISZ vezetősége 200 óra társadalmi munkára kérte a fiatalokat. A tagok nemcsak, hogy elfogadták a javaslatot, de 500 órával megtoldottak. Mégpedig a következő munkálatok elvégzésével: rendbehozzuk a kultúrházat, az utak mentén különböző díszfákat ültetünk és építünk egy táncparkot is. A nedozeri CSISZ-tagok felhívására pedig azzal válaszolnak, hogy: „a tavaszi munkáknál 200, a szénabetakarításnál pedig 500 órát dolgozunk le. Tavasszal rendbehozzuk falunk rétjeit“. Nem csupán ígéret Szentesen a múltban nehezen ment az építkezés. Ha nem működött a saját építkezési csoportjuk, idegen szakembereket hoztak, sőt még olyan munkát is bérért, idegenekkel végeztettek el, amit egyedül is megvalósíthattak volna, Mindez természetesen nem növelte a szövetkezet pénzkő szintén van bőven, az sem kerülne pénzbe, s ha összefognak tavasszal fedél alatt állhat az istálló. é A jó hír messze száll Abaházi Pálnak meg a szentesieknek nem is nagy matematikai műve-A gyürki EFSZ a múlt őszön alakult, de mfg a tavasz beállta előtt összpontosítani szeretnék az állatállományt. Ezért minden igyekezetüket most az istálló berendezésére fordítják. A képen Toldi Miklós, Egri István, Kukéi Ferenc az istálló padlózásához szükséges fát készítik elő. Szem előtt tartották a gazdaságosságot is, éppen ezért a fát saját forrásaikból biztosították ügyi alapjait, hanem az előre nem látott, nem tervezett kiadásokkal csökkentette. Okos szóból ért az ember Egyik alkalommal a JNB építkezési instruktora komoly beszélgetésre ült össze Abaházi Pállal, a szentesi EFSZ elnökével. Okos szóból ért az ember — szokták mondani, s így volt ez Abaházi Pál esetében is. Az instruktor megmagyarázta, hogy ha önsegélyezéssel végeznék az építkezést, kihasználva a helyi forrásokat, jóval olcsóbb lenne az eddiginél. Sőt mi több, még az állami kölcsönből is leírnak bizonyos összeget. S az önsegélyezéses építkezés megvalósításához Szentesen minden feltétel megvan, mivel a szövetkezetnek van elég dolgozója, ugyanakkor homok. letre volt szükség, hogy rájöjjenek, mennyivel olcsóbb lesz így az építkezés. S a felismerés egyben már elhatározás is lett. Am a jó példának könnyen akadnak követői. S ahogy mondják, a falnak is füle van, így hát a szentesi esetről a kisgéresiek is tudomást szereztek. Géresi Pista, a kisgéresi EFSZ elnöke felkereste Bedzso elvtársat, a járási építkezések vezetőjét. Pár nap múlva már ki is mérték Kisgéresen az istálló helyét és mindjárt munkához is láttak. A szükséges kő kiszállítását és az alapok kiásását már meg is kezdték. Bo-Sző került a kultúr- és politikai körök munkájáról is. No, meg egykét kirándulásról. Már éjfél felé járt az idő, amikor a fiatalok mosolygós arccal búcsút mondtak a kultúrotthonnak. S mi is azzal az érzéssel távoztunk: a tuzinai fiatalok szép és bátor felajánlásokkal köszöntik pártunk XI. kongresszusát. NE GONDOLJUK azonban, hogy csak a tuzinai CSISZ tagjai értették meg a CSISZ Központi Bizottsága azon felhívását: „Ne legyen CSISZ tag, — fiatal, — aki ne vállalna kötelezettséget a XI. pártkongresszus és az Ifjúsági Szövetség szlovákiai kongresszusa tiszteletére". A felhívás hazánk csaknem minden egyes CSISZ szervezetében válaszra talált. Február 14-ig például 1113 falusi CSISZ szervezet vállalt hazafias kötelezettségeket. Vannak olyan CSISZ szervezetek is, melyek a rétek és legelők karbantartását vállalták. A besztercebányai kerületben például 20 000, a nagymihályfi járásban 1500, Rumincén a tornaijai járásban 184 hektáron fogják a fiatalok elvégezni a javítási munkálatokat. A kötelezettségvállalások azonban kiterjednek a mezőgazdasági termelés különböző szakaszára is. A cél mindenütt: a termelés fokozása. Ezt tartja szem előtt a szenei járás 40 ifjúsági munkacsapata is, akik a Péntekes mozgalom keretén belül célul tűzték, hogy ez évben megszerzik a járási versenyzászlót. Nem akarnak lemaradni a tornaijai és a párkányi járás fiataljai sem. MÉG TOVÁBB SOROLHATNÁNK azon CSISZ szervezeteket, melyek jó munkával, értékes kötelezettségvállalásokkal köszöntik pártunk XI. kongresszusát. A sok közül azonban elegendő megemlíteni, hogy az eperjesi kerületben ezidáig 231, a bratislavaiban pedig 115 CSISZ szervezet és ifjú munkacsapat vállalt kötelezettséget a XI. pártkongresszus tiszteletére. Reméljük, hogy a többi járások és kerületek is követik a jó példát. SZIGL FERENC ★ ★ ★ Csak gondos munka hozhat sikert A rimaszombati járásban szépen elterjedt a fajbikák tenyészete. Legutóbb a Losoncon megrendezett vásáron a rimaszombati járásból a nagybalogi és további nyolc szövetkezetből 32 bikát értékesítettek, 267 500 koronáért. Legtöbbet, nyolc bikát a Veiké Teriakovce-i • földművesszövetkezet adott el 69 500 koronáért. A vrbovcei EFSZ két bikáért 22' 000 koronát kapott. A felvezetett állatok közül csupán egy nem került eladásra. —az Évekkel ezelőtt még kullog ónak nevezték a zétényi szövetkezetét. Nem valami szép név, de az említett EFSZ- re nagyon is ráillett. Mert eredményeket bizony nemigen tudtak felmutatni. Mi okozta a lemaradást? — vetődik fel a kérdés. Sok minden hozzájárult ahhoz, de leginkább a rossz munkaszervezés. A tagok későn jártak munkába, sokszor el se mentek, vagy odamentek ahová ók akartak. Különböző „fekete munkákkal" és a háztáji földek megművelésével foglalkoztak. A közös vagyon meg pusztult. Gyom ette a kukoricát, cukorrépát stb. így ment ez éveken keresztül, míg szesiilt a 74 éves Tóth András bácsi, a szövetkezet juhásza is. A zárszámadásból 10 700 koronát vitt haza. De megérdemelten, mert minden juhról 4,6 kg gyapjút nyírtak és így terven felül 14 mázsa gyapjút adhattak el. A 75 éves, de még fiatalos juhásznak szívesen gratuláltak a szövetkezeti tagok és sok-sok sikert kívántak további munkájához. Amint látjuk, nagy utat tett meg a zétényi szövetkezet három év alatt. És a jövőben még szebb eredvegre a zetenyi kommunisták meg sokalták a dolgot, gondolkoztak hogyan javíthatnának a helyzeten. Hosszas fontolgatás után megállapították; a vezetőség nemtörődömsége, a laza munkafegyelem a hibák fő okozója. Oj vezetőség került tehát a szövetkezet élére. Elnökké Pokol Gyulát választották, s vezetői képességében nem is csalódott a tagság. Mert ha megnézzük az azóta eltelt három évet, örömmel mondhatjuk, hogy a kullogó szövetkezetből élenjáró lett. Ezt bizonyítja az idei zárszámadás is. A 76 szövetkezeti tag között 1 067 000 koronát osztottak szét. A 10 korona előlegen kívül tehát minden tedolgozott munkaegységre még 14 koronát. Ha a tagok jövedelmébe beszámítjuk a természetbeni járandóságot, a háztáji mények elérésére van kilátás, mivel az elmúlt évben a falu összes földművesei beléptek a szövetkezetbe. -k Szövetkezeti községgé alakult Zsebes Bizony nehezen ment a kezdet Zsebes községben is. A földművesek nem is nagyon akarták meghallgatni az agitátorok meggyőző beszédét. Csak hát a propagandistát nem olyan fából faragták, hogy mindjárt a kezdetnél megtorpanjon. Eltelt egy hét, két hét, s előbb egyik, majd a másik földműves fogott tollat, hogy a régebben kezdők példáját követve, aláírja a belépési nyilatkozatot. Február 8-án az utolsó földművesek aláírásával szövetkezeti községgé vált Zsebes. Ötvennégy kis- és középparaszt, 441 hektár földterületen, fog közösen gazdálkodni. A zsebesi parasztok eddig is szép eredményeket értek el a növénytermelés terén, most többen vannak, tehát még szebbeket várnak. S hogy ez sikerüljön, már most lerakják a gazdálkodás szilárd alapjait. Rövidesen összpontosítani akarják az állatállományt, s ezért már megkezdték a korszerű tehénistálló és sertésól építését. A munkába az új tagok is aktívan bekapcsolódtak, hisz amint a mellékelt képen látjuk Ruscsák Pál, Németh Pál és Lackó István az új sertésól alapjainak lerakásánál szór-Roskadozik az istállója, meg baj van az egész gazdálkodással, mert a termelésbe! még a kötelező beadásra sem jut. Beláthatná végre, hogy a közösben messzebbre érne. A gazdagabb jövőt formálják A pinci szövetkezet nehezen indult el a fejlődés útján. Még az 1956-os évben sem tudták elérni a betervezett jövedelmet, s így a 14 koronára tervezett munkaegység értéke helyett is csak tizenkettőt fizettek. A múlt év volt az első, amikor mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés szakaszán többet termeltek, s így nagyobb jövedelmet is kaptak a tervezettnél. Az állattenyésztésből 200 000, a növénytermesztésből 127 000 koronával. így a tervezett 14 korona helyett 16 koronát oszthattak munkaegységenként. Az oszthatatlan alapra 123 560, az üzemi biztosítási alapra pedig 135 ezer 182 koronát helyeztek. A múlt év tehát gazdag volt a pinci szövetkezetben. De azt szeretnék, hogy 1958 még szebb eredményeket hozzon. A tervet is a többtermelés figyelembevételével állították össze. Az eddigi 1720 literes tejhozamot 1800-ra emelik, s a jövő évben már a vetőmagot is saját forrásaikból akarják biztosítani, ami által 15 százalékkal csökkentik a kiadásokat. Az idén fokozottabb mértékben javítják a réteket és legelőket is. Ebben az évben 18 hektár rét lecsapolását befejezik. A szálastakarmányokon kívül az állatállomány hasznosságának növelése érdekében 2000 köbméter silótakarmányt is készí - tenek. A gabonaneműek hektárhozamának fokozását az istállótrágya szakszerű felhasználásával akarják elérni, s az említett intézkedések folytán az 1960-ra tervezett mutatószámokat egy évvel hamarább teljesíteni. A feladat nem lesz könnyű. De a tagság bízik, hogy teljesítik. Rövidesen áttérnek a fajállattenyésztésre, s a termelékenység fokozása érdekében minden szakaszon bevezetik az eredmény szerinti jutalmazást. A pinci EFSZ tagsága a Februári Győzelem 10. évfordulója alkalmából, és a párt XI. kongresszusát köszöntve, szocialista munkaversenyre hívta a járás többi szövetkezeteit. Ők ebben az évben terven felül 150 mázsa búzát, 193 mázsa rostlent, 47 mázsa lenmagot, 16 vagon cukorrépát, 510 mázsa zöldséget, 45 mázsa marhahúst, 167 mázsa sertéshúst, 2400 darab baromfit, 50 000 liter tejet, 930 kg gyapjút, 21 mázsa juhsajtot és 17 000 darab tojást adnak át a közellátásnak. A tagság szorgalma a biztosíték, hogy a komoly felajánlást teljesítik. Sólyom László, Losonc goskodnak. Azt akarják, hogy szövetkezetük a járás legjobbja legyen. A zsebesi földművesek még nem felejtették el a háború által okozott pusztításokat, s tudják, érzik, menynyit fejlődtünk azóta. Ezért választották a közöst, ezért köszöntik felajánlásokkal a Győzelmes Február 10. évfordulóját. Iván Sándor, Kassa ★ ★ ★ Jól működnek a kisudvarnoki CSEMADOK helyi csoport színjátszói A kisudvarnoki színjátszók a farsang idején zsúfolt nézőtér előtt előadták a Manó című népszínművet. A szereplők mindnyájan jól megállták helyüket és megérdemelt sikert arattak. Sikerük híre eljutott a közeli környékre és így több községben, mint Balázsién, Kisfaludon, Felsöpatonyon, Vízkeleten és Dercsíkán is vendégszerepeitek. Különösen nagy sikerük volt rnindenüt a jól betanult énekszámoknak. A színdarab betanítása és rendezése Rencés Margit tanítónő és Rencés Károly érdeme. Dombai Béla, Kisudvarnok gazdálkodásból eredő jövedelmet, úgy a zétényi szövetkezet tagjainak havi átlagkeresete meghaladja az 1500 koronát. A gazdag jövedelemből szépen ré-Tóth Andrásné öreg napjaira kényelmesen berendezett szobában szórakozhat a rádió mellett Plutko elvtárs, a szövetkezet könyvelője és Kákonyi bácsi szívélyesen gratulál a 74 éves Tóth Andrásnak, »Ejh, ráérünk arra még!«? „Roskadófélben van a ház, Ilámlik le a vakolat. S a szél egy darab födéllel Már tudj’ isten hol szalad .. .“ Petőfi bizonyosan nem gondolt arra, hogy versét a gyürki Gömöri István középparasztról is írja. Pedig amint a képről láthatjuk, valahogy vele is úgy van mint Pa tó Pál úrral.
