Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-23 / 8. szám

8 y/zaUoef Földműves 1958. február 23. N. Sz. Hruscsov a csúcsértekezletről MEGHALT MARCEL CACHIN J Hruscsov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának eisö titkára, beszélgetést folytatott Iverach McDonalddal, a londoni Ti­mes külpolitikai szerkesztőjével. A beszélgetés alkalmával Hruscsov ki­jelentette, hogy a Szovjetunió a le­szerelés gyökeres megoldását sze­retné elérni. — Nekünk az az álláspontunk — mondotta Hruscsov, — hogy végered­ményben meg kell szüntetni a had­seregeket, át kell térni a milícia rendszerre. Ez azt jelenti, hogy az országnak ne fegyveres erői legye­nek, hanem rendőrsége, amelynek fel­adata az ország belső rendjének fenntartása. Mi internacionalisták vagyunk és hiszünk az összes népek baráti közösségében. CÉLUNK NEM A HÁBORÚ — folytatta a továbbiakban, — hanem a béke. Ha nagy figyelmet szente­lünk hadseregünknek, ezt kényszerű­ségből tesszük. Minthogy a tőkés országok nem hajlandók hadsereg nélkül élni, nekünk is fenn kell tar­tanunk hadseregünket. Ha pedig már van hadseregünk, akkor annak olyan­nak kell lennie, hogy képes legyen ellenállni a Szovjetuniót fenyegető minden erőnek. — A kommunizmus győzelméhez, a haladó eszmék győzelméhez — mondotta Hruscsov — nincs szükség fegyveres erőkre, sem hagyományos fegyverzetre, még kevésbé atom­fegyverre. Nekünk meggyőződésünk, hogy eszméink győzelmet aratnak, ezt a győzelmet nem a háború hozza meg, hanem a nép magasabb élet­­színvonala. — Nincs messze az az idő — mon­dotta a továbbiakban Hruscsov, — amikor a Szovjetunió az egy főre eső termelésben is elhagyja az élenhala­­dó tőkés országokat. — így tehát a Szovjetunió reális körülményekből és a jövőt felrajzoló reális elképzelésekből kiindulva, nem érdekelt a fegyverkezési'versenyben és a hidegháborús politika fenntartá­sában. Mi a hidegháborús politika megszüntetését kívánjuk, őszinte és baráti kapcsolatokat szeretnénk min­den országgal, a teljes leszerelés és a fegyveres erők megszüntetését óhajtjuk. Hruscsov kétkedéssel beszélt arról, hogy a nyugati hatalmak hajlandók lennének olyan politikára, amelyért a Szovjetunió síkra száll. Ugyanakkor megjegyezte, hogy most, amikor a Szovjetunió már nem áll egyedül, amikor növekszik és erősödik a ha­talmas, majdnem egymilliárd embert felölelő szocialista tábor, lázálmok­nak kell minősíteni azokat a számí­tásokat, amelyek szerint erővef meg lehetne semmisíteni a szocializmus országát. Ez teljesen kizárt dolog, — hangsúlyozta Hruscsov. Ezután kije­lentette: a Szovjetunió hajlandó az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek ellenőrzésére, ha létrejön a megálla­podás az ilyenfajta kísérletek be­szüntetésére. A LEGMAGASABB SZINTŰ TÁRGYALÁSOK előkészítéséről Hruscsov azt mon­dotta, hogy a jelek szerint feltét­lenül lesz ilyen értekezlet. Megje­gyezte, hogy az előkészítésre olyan formát kell találni, amely biztosítja, hogy a tanácskozás eleve nem ítél­tetett elvetélésre. Feltevése szerint „esetleg diplomáciai úton“ kell elő­készíteni a találkozót. McDonald ezután Rapacki, lengyel külügyminiszternek, az európai atom­fegyvermentes övezet létesítését cél­zó javaslatáról érdeklődött. Hruscsov válaszában kijelentette: „Készek va­gyunk egyezményt kötni az atom- és hidrogénfegyverek teljes eltiltá­sáról, a teljes leszerelésről, az ide­gen államok területén levő csapatok teljes kivonásáról, s a külföldi tá­maszpontok megszüntetéséről. Tud­juk, hogy partnereink nem hajlandók ilyen megoldásra, s ezért javasol­juk: oldjuk meg a kérdéseket foko­zatosan, szakaszokban. Lépésről lé­pésre eljuthatunk a lényeghez, a le­szerelés teljes megoldásához.“ A közel- és közép-keleti helyzet­ről Hruscsov azt mondotta, hogy úgy látszik nemcsak fel kellene függesz­teni az e térségbe irányuló fegyver­­szállításokat, hanem meg kell egyez­ni abban is, hogy nem avatkoznak be az arab államok ügyeibe, el kel! ismerni az arab államok szuvereni­tását és függetlenségét. Ha a nagyhatalmak tartózkodnának a beavatkozástól, AZ ARAB ORSZÁGOK ÉS IZRAEL egymagukban hamarább jutnának köl­csönös megértésre. Ügy tűnik, hogy az izraeli államférfiaknak figyelem­mel kellene lenniük az arab világ érdekeire. A Szovjetunió belső fejlődését érintve Hruscsov megállapította, hogy az ország életében mindjobban nö­vekszik a kommunista párt szerepe. A jelek szerint — mondotta — ez a szerep a továbbiakban is fokozódni fog. Fejlődését az emberek politikai nézeteiből fakadó körülmények, vagy­is erkölcsi tényezők hozták magukkal. Megállapította, hogy az állam foko­zatosan elhal, de erkölcsi tényezőkre az emberiségnek mindig szüksége lesz, — mondotta Hruscsov. Párizsból érkezett a lesújtó hír, hogy Marcel Cachin, a Francia Kom­munista Párt Központi Bizottságának tagja, a párt központi lapjának a THumaniténak igazgatója, a párt régi harcosa, 89 éves korában elhunyt. Halálával nagy veszteség érte Fran­ciaország és az egész világ munkás­­osztályát. A Francia Kommunista Párt egyik legkipróbáltabb, legbecsü­letesebb harcosát vesztette el Cachin elvtárs elhunytéval. Előrehaladott kora ellenére az utol­só napokig aktívan részt vett a párt munkájában és lapjának szerkeszté­sében. Naponta bejárt a szerkesztő­ségbe és kristálytiszta francia nyel­ven írta cikkeit, melyek mindig irányt mutattak, bátorságot és lelkesedést árasztottak. Sem a kor, sem a szen­vedések nem törték meg ezt a pá­ratlan kommunista harcost. Már kora ifjúságában megtalálta az utat, mely egyedül biztosíthatja a dolgozó nép győzelmét. Harcostársa és barátja volt Jaurésnak a nagy békeharcosnak, akit az első világháború előestéjén a reakciós huligánok barbár módon meggyilkoltak. Egyike volt a FKP A bécsi Volksstimme jelenti, hogy a kormány rendeletet készít elő, mely szerint az osztrák munkások a jövőben minden orvosi vizsgálatért 5 schillinget fognak fizetni. A bizto­sítottnak a fogorvosi és szakorvosi kezelést a jövőben meg kell fizetnie. A munkásság körében nagy elkese­redést váltott ki ez a hír. A Bauern Echo, a Német Demok­ratikus Köztársaság földműveseinek hetilapja a Csehszlovák Köztársaság­nak a lipcsei tavaszi vásáron való részvételével foglalkozik. Beszámol arról, hogy a Csehszlovák Köztársa­ság kiállítása az idei tavaszi vásáron 9000 négyzetméter területet fog el­foglalni és nemzeti iparunk többszáz üzem készítményét fogja kiállítani. megalapítóinak, Egész életén át bát­ran küzdött a szocializmus ügyéért, a gyarmati rablópolitika ellen és a spanyol polgárháború idején a spa­nyol szabadságharcosok megsegíté­séért. A hitleri megszállás idején 72 éves korában fiatalos lendülettel vett részt az illegális mozgalomban, és a nemzeti ellenállás megszervezésében. Ö volt az illegális 1‘Humanité szer­kesztője is. A háború után tagja lett a szenátusnak, melynek szónoki emel­vényét arra használta fel, hogy le­leplezze a burzsoáziát, a dolgozó nép ellenségét. Cachin elvtárs élete fényesen pél­dázza Vailant Courier, a kiváló fran­cia szocialista ismert mondását: a kommunizmus a világ ifjúsága. Áj 89 éves Cachin elvtárs ifjú volt egészen haláláig, mert az emberiség jövőjéért, a szocializmusért folytatott fáradha­tatlan munka és küzdelem tette örök ifjúvá. Temetésén megmozdult az egész francia főváros. A francia munkások százezrei kísérték utolsó útjára a Pere Lahaise temetőbe, ahol a hős kommünárdok mellett fog nyugodni. Hangsúlyozza, hogy kiállításunk te­rületének 85 százalékát Csehszlová­kia ipari jellegének megfelelően a gépipar készítményei fogják elfog­lalni. A lap szerint nagy érdeklődés nyilvánul meg már most is a cseh­szlovák gyártmányú mezőgazdasági gépek iránt. A Frankfurter Zeitung Dulles kül­ügyminiszter nyilatkozatát közli, melyet a Nyugat-Kelet kereskedelem kibővítésének lehetőségeiről tett. Dulles továbbra is szükségesnek tart­ja a stratégiailag fontos cikkek zár­latát, de lehetőnek tartja, hogy a szállítható áruk jegyzékét a jövőben kibővítsék. Dulles ezen nyilatkozatát a fenyegető gazdasági válság egyik jelének tekinthetjük. A szövetségesek útja Dulles vezetése alatt... Tíz esztendővel ezelőtt, 1948 februárjában munkásosztályunk a kommunisták pártjának vezetésével döntő győzelmet aratott a reakció fölött. Elsöpörte azoka az erőket, amelyek megkísérelték feltartóztatni a fejlődés menetét, megkísérelték visszaállítani a régi rendszert, a ka­pitalisták uralmát. Éppen ezért a feb­ruári eseminyek egyik nagy jelentő­sége, hogy 1948 februárja után meg­szűnt minden lehetősége annak, hogy a reakció belső erőire támaszkodva, ferdulatot idézzen elő az ország bél­és külpolitikai helyzetében. A másik igen fontos jelentősége a februári eseményeknek abban van, hogy megszilárdítottuk hazánk kül­politikai helyzetét, melynek alapját Csehszlovákia és a Szovjetunió meg­bonthatatlan barátsága és testvéri szövetsége alkotja. 1948 februárjában tehát főleg arról volt szó, hogy hazánk a szocializmus építésének útján halad-e tovább, vagy pedig burzsoá köztársasággá válik. Arról volt szó, vajon a Szovjetunió­val megyünk-e együtt, vagy pedig az amerikai imperializmus gyarmatává válunk. A kérdés tíz évvel ezelőtt eldőlt. És a harc a munkásosztály teljes győzelmével ért véget. A februári győzelem nagyságát és történelmi jelentőségét azonban csak akkor tud­juk kellőképpen értékelni, ha világo­san áll előttünk, hogy dicső munkás­­osztályunk ezt a harcát nemcsak a kapitalizmus belső erőivel vívta meg és vitte győzelemre, de a Februári Győzelem a nemzetközi erők veresé­gét is jelentette. Az a tény, hogy Csehszlovákiá­ból népi demokratikus köztár­saság keletkezett, ahol a kulcsipart, tehát a bányákat, kohókat, nehéz­ipart, hantokat, stb. államosították, nemcsak a hazai burzsoázia szemében volt szálka és késztette elkeseredett ellenállásra, de ez a tény ugyancsak szálka volt (és még ma is az) a nemzetközi reakció és a nemzetközi monopoltőke szemében is. Ezért a nemzetközi monopoltőke, élén a fran­cia, angol és amerikai kapitalistákkal, A Februári Győzelem külpolitikai jelentősége népi demokráciánk megalakulásának első pillanatától kezdve aktívan szer­vezték a reakció belső erőit, az állam­csíny végrehajtására. Miért, milyen okok késztették erre a lépésre a nemzetközi burzsoáziát? Ennek két fő oka van. Első oka az, hogy a népi demokrácia keletkezésé­vel a francia, angol és amerikai bur­zsoázia elvesztette gazdasági pozí­cióit Csehszlovákiában, mely gazda­sági pozíciókat részvényeiken keresz­őrizték a nemzetgazdaság egész irá­nyítását és fejlődését alárendelték saját érdekeiknek. Kiindulva ezekből a tényekből tehát nincs mit csodál­kozni azon, ha a nemzetközi impe­rializmus 1948 februárjában egysé­gesen, minden erejével támogatta a hazai reakciót az államcsíny végre­hajtásában. Mindez annak a megértésére is szük­séges, hogy amikor az imperialisták valakinek a „felszabadításáról” beszél­nek, akkor mindig elveszett birtokaik­ra, gyáraikra gondolnak és ez mindig a legfőbb indítóok a Szovjetunió és a népi demokratikus állam ellen újra és újra megismétlődő támadásaiknak. 1948 februárjában a külföldi imperialista erők azon igyekezete, hogy gazdasági pozícióikat visszaszerezzék, kudarcba fulladt népünk egységes és határozott ellenállásán. Ezzel párhuzamosan meg­hiúsult azon igyekezetük is, hogy visz­­szaszerezzék elveszett politikai és ka­tonai pozícióikat. Éppen ezért 1948 februárjának egyik legnagyobb eredménye az. hogy véget vetettünk miden szovjet­ellenes propagandának és örökre ősz­­szekötöttük sorsunkat a Szovjetunióval, a béke és a haladás legerősebb bástyá­jával. Ennek következtében Csehszlová • kia külpolitikai helyzete úgy megszilár­dult, mint még soha. Hazánk függet­lensége és biztonsága biztosítva van minden külső támadás ellen. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a nemzet­közi reakció 1948-as terveiből ne von­junk le következtetéseket. S ez a kö­vetkeztetés csak egy lehet: tudatosítani azt, hogy a nemzetközi reakció 1948 után egy percre sem szűnt meg abban az igyekvésében, hogy megkísérelje visszaszerezni elveszett gazdasági és politikai pozícióit és népi demokráciánk továbbra is támadásai egyik fő pontját képezi. Éppen ezért fokozott éberségre van szükség. Fokozott éberségre a nemzetközi imperializmus minden mes­terkedésével szemben, fokozott éber­séggel azokkal szemben, akik bármilyen formában megkísérlik népeink egysé­gének megbontását és az új háború kirobbantását. VARGA JÁNOS SZABAD FÖLDMŰVES - a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség Bratislava, Krizková 7. — Telefon 243-46. — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadia a Földművelésügyi és Erdőgazdasági M. a kiadóhivatala. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p., Bratislava, ul. Februárového yífazstva 6/d. — Évi előfizetés Kcs 20.80, félévre Kcs 10.40 — Terjeszti a Ppstahírlapszolgálata. Z-005518 zőgazdaságától, kifelé pedig a bur­zsoá csehszlovák állam maga is im­perialista állammá változott, mely főleg a Szovjetunió elleni rágalom­hadjáratban és a Szovjetunió megtá­madásának imperialista terveiben nyilvánult meg. Népi demokráciánk keletkezése tehát kettős vereséget jelen­tett a nemzetközi imperialisták szá­mára. Az, hogy ezek az erők ebbe a vereségbe nem nyugodtak bele (még Gottwald elvtárs februári beszéde a népgyűlésen tül tartották mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. A másik oka az, hogy a nemzetközi burzsoázia elvesz­tette Csehszlovákiát mint katonai szövetségest, mint a Szovjetunió-el­lenes imperialista terveinek egyik támaszpontját. Ismeretes, hogy a München előtti burzsoá Csehszlovák Köztársaság a francia imperializmus rendszerébe volt beleépítve, és ez rányomta bé­lyegét a burzsoá csehszlovák állam bel- és külpolitikájára is. Belső vi­szonylatban a nemzetgazdaságot tel­jesen függő helyzetbe hozta a nagy imperialista államok iparától és me­ma sem), és ennek megfelelően 1948 februárjában a belső reakcióval kö­zösen államcsínyt készítettek elő, ez bennünket nem lepett meg és hason­ló kísérletek nem fognak meglepni bennünket a jövőben sem. Mi jót is várhatnánk el például Rotschildoktól. az amerikai financtőke pénzmágnásai­tól és családjától, akik a vítkovicei vasgyár tulajdonosai voltak, és akik azonkívül több uradalom birtokosai voltak. Mit várhatunk a Schneider­­családtól, akik a fegyverkezési vál­lalat vezetésén keresztül, a francia hadiipar vállalatait egyesítve, döntő befolyással rendelkeztek például a Skoda-müvekbe (ahol a részvények több mint 55 százalékát tartották bir­tokukban) és a részényeken keresztül a bánya és a kohómüveknél is, s mindezt a befolyást elvesztették? Ezzel kapcsolatban ugyancsak meg kell említenünk az Angol Bankot is, amely szintén jelentős részvényekkel rendelkezett Csehszlovákia iparában és mezőgazdaságában, és befolyását fő exponense, Karol Englis, burzsoá pénzügyminiszteren keresztül érvé­nyesítette. • Nem várhatunk semmi udvarias gesztust a Fürstenbergektől, a Petschek, Swarzenbergek, Schön­­brunek, Telekik és a Weinmannoktól, a német és a magyar nagytőke kép­viselőitől sem, akik elvesztették Cseh­szlovákiában hatalmas vagyonaikat, melyet a munkásosztály kizsákmá­nyolásán keresztül szereztek. Mi tud­juk, hogy a francia kapitalisták nem könnyen nyugodhatnak bele abba, hogy például hatalmas pénzösszege­ket fektettek bele az ún. Latorica mezőgazdasági részvénytársaságba és ezen keresztül megkaparították Ke­­let-Szlovákia és Kárpát-Ukrajna föld­jeinek nagyrészét. Mindezek számuk­ra elvesztek. És megszűnt annak le­hetősége, hogy ezen keresztül dolgozó népeinket kizsákmányolják és profit­ra tegyenek szert hazánkban. Persze, a monopoltőke kizsákmányolás nélkül nem tud élni. Mindig csak egy cél lebeg előtte: növelni a profitot. A profit növekedésének tendenciája azonban népi demokratikus államaink és a Szovjetunió határozott ellenállá­sába ütközik. Innen tehát az az elke­seredett támadás, amely bennünket és a népi demokráciák többi államait éri az amerikai és a többi imperia­listák részéről. Világos tehát, hogy Csehszlová­kiában a München előtti Cseh­szlovák Köztársaságban a különböző imperialista érdekegységek kaptak helyet, mely imperialista érdekeltsé­gek ezen keresztül konkréten ellen­

Next

/
Thumbnails
Contents