Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-19 / 3. szám
1958. január 19. \IzatHact Földműves s Röfi titokzatos kimúlása 1957. október elseje. Szabó Rudolf házigazdát váratlan vendégek köszöntik. — Jó napot Rudi bácsi! A gazda megemeli kalapját, majd befelé invitálja az érkezőket... Tágas, szépen berendezett szobában folyik a beszélgetés. — ... azt hiszem kiég a tereferéből, térjünk a tárgyra. Tudja miért kerestük fel? — kérdezi Korcsák György, az apátújfalusi HNB titkára. A gazda kíváncsian fürkészi a vendégek tekintetét. — Miért olyan sürgős? Hová sietnek az----— Nem sietünk, de ami elég az elég! — vág közbe a titkár, majd félretólja a féldecist. Szabó Rudolf meglepődik. — Akkor hát nem bánom. Korcsák elvtárs nem tétovázik, nyílt és őszinte. — Összeírás végett jöttünk! Megvan a tervezett állománya? — Meg! — Akkor jó. — Dehogyis jó, hiszen maholnap éhen döglenek. Nincs mivel etetni őket, soványak, mint a denevér. A gazda a nyakasüveg felé nyúl, de a titkár ellenkezik. — Rudi bácsi! Jóból is megárt a, sok... Szóval azt mondja, hogy soványak az állatai? Összenéznek. — Nem hiszi? Nézze meg őket! A titkár és Maciik elvtárs járási instruktor már útra készen áll, de a gazda mozdulatlan. — Akkor hát gyerünk! — mondja a titkár. Szabó Rudolf elsápad. Hangja torkába fullad, de azért elindul. Kinyílik a sertésól ajtaja. — Rö-öf, rö-öf — jelentkeznek a röfik — s kidugja a fejét egy 170 kilós hízó. Korcsák elvtárs szeme tágranyílik, s azt mondja: — „Szegény" állatok, már meg sem bírnak mozdulni. A gazda hápog, hebeg, de szavát nem értik ...! Két hónap múlva — december 3-án — ismét felkeresi az apátújfalusi HNB Nagyobb rugalmasságot Az EFSZ-ek III. Országos Kongresszusának határozata szerint a szövetkezetek most készítik saját alapszabályzatukat. Eddig közel 2000 szövetkezet tett eleget ezirányú feladatának. Legsikeresebb munkát a pozsonyi kerület szövetkezetei végeztek, amelyek már 375 saját alapszabályzatot elkészítettek. Ezáltal megelőzték a besztercebányai, nyitrai és a kassai kerületet. Ez a munka tovább folyik ... Mindamellett a járási nemzeti bizottságoknak nagyobb rugalmasságot kell tanúsítaniok a jóváhagyásokat illetően; ebbe a munkába bátrabban kapcsolják be a jog embereit. Döntő esztendő (Folytatás az 1. oldalról) kell törekedni, hogy a termelés minden szakaszán elérjék a tervezett szintet. Ki kell keresni a termelés szűk keresztmetszeteit és megtalálni a megoldást arra, hogy azokat rövid időn belül eltávolítsuk. Egyes helyeken például nagy nehézségbe ütközik a tervezett tejmennyiség kitermelése, bár a tervezett tehénállomány megvan. Az ilyen esetekben legtöbbször a íakarmányalapban, a takarmány minőségében, vagy a helytelen gondozásban, a takarmányozásban van a hiba. Az ilyen esetek helyi intézkedéseket kívánnak és általában a hiányosságok eltávolítása szinte minden községben sajátosan adódik. Földműveseink feladata, hogy saját titkára Szabó Rudolf 9,94 hektáros kö zépparasztot. Nem kíváncsiságból, csupán azért, hogy a nevezett mikor szándékozik teljesíteni a 872 kilő sertéshús, 836 kiló marhahús, 3985 lifer tej, 3602 darab tojás és gabonából az 1756 kiló elmaradott beadását? A gazda azonban mint mindig, most is, a kifogások halmazában kotorász. — Miből, honnan adjak? Tudják az elvtársak, hogy ahol nincs, az isten se vehet... Lássák be végre, hogy állataim éhen pusztulnak. Szabó Rudolf fellépése gondolkodóba ejti a jelenlevőket. — Igaz volna? Nem! nem lehet, hiszen ... — siklik gondolatuk a múltba. Egy ideig szótlanok, majd elindulnak, hogy megtekintsék a jószágot... És csodák csodája, a sertések valóban „leapadtak"! A 170 kilós hízó helyén egy 40—50 kilós> hosszúorrú süldő nyöszörög. Korcsák titkár kíváncsian kérdi: — Hol van a hízó? A gazda gúnyosan nevet. — Ha-ha-ha-ha-ha, még mindig nem hiszik, hogy éhen pusztulnak állataim ? ... Nem hiszik! Kételkednek! És ha elhinnék, mit szólna Berec László, Szabó Rudolf szomszédja, aki a múlt évben ugyanannyi területről 100 százalékra teljesítette beadását, és terven felül beadott: 380 kiló sertéshúst, 280 kiló marhahúst és egyéb mást? Egész biztosan nem helyeselné! Hiszen ezt a parasztbecsület sem engedi. A kékkői járási nemzeti bizottság azonban szemethúny a 170 kilós röfi titokzatos kimúlása felett! Z atyk ö József. Gazdag szövetkezet. boldog tagok A nyitrai kerületben a gergelyíalvi szövetkezetesek elsőként dolgozták ki a múlt évi' gazdálkodás pénzügyi mérlegét. Az eredmények azt mutatják, hogy mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben jól gazdálkodtak. Gergelyfalván 34 szövetkezeti tag gazdálkodik 180 hektár mezőgazdasági földterületen. Közös vagyonuk értéke 2123 000 korona, vagyis 444 000 koronával több mint 1956 végén volt. A pénzügyi mérleg azt mutatja, hogy a jól gazdálkodó szövetkezet a múlt évben 1136 868 korona bevételt ért el, ami azt jelenti, hogy minden hektárról több mint 6300 koronát. Az alapok feltöltése, a kölcsönök és adósságok visszafizetése és a gépállomásnak járó pénzösszegek átutalása után 289 537 korona maradt a szövetkezet pénztárában, amelyet a munkaegységekre szétosztanak. Szép összegekre számíthatnak a becsületesen gazdálkodó tagok, hisz munkaegységenként 13,87 koronát kapnak. Előlegként 15 koronát fizettek munkaegységenként. A természetbeni járandóságra több mint 8 vagon gabonát osztottak szét, azonkívül minden munkaegységre 1,25 liter tejet. Vannak tagok, akik most az elszámoláskor 15 — 20 000 koronát kapnak, de a legszebb eredmény mégis akkor mutatkozik meg, ha az egész évben kifizetett pénzösszeget és gabonát tagonként elosztjuk, mert így pénzben minden tagra 18 300 korona és 23 mázsa gabona jut. A 66 éves Gálik Pál etető (aki már az öregségi segélyt is kapja) a 844 munkaegységére 24 366 koronát, 38 mázsa gabonát és 1055 liter tejet kapott, Ocsadlik János családja 34 884 koronát, 53,5 mázsa terményt és 1488 liter tejet. A mezőgazdasági csoportban dolgozó Buchala József ugyancsak megelégedéssel mondja, hogy jól keresett a szövetkezetben, mert 23 096 korona és 36 mázsa termény volt az évi jövedelme a háztáji gazdálkodás jövedelmén kívül. A szövetkezet vezetősége a szép eredményekből gondoskodott a kultúralap feltöltéséröl is. S hogy az erre a célra fordított pénzösszeg ne maradjon kihasználatlanul, az elmúlt napokban televíziós készüléket vásároltak. i- H í R E K -t Zárszámadás után érdekükben keressék azokat. Persze a hibák közül sok mindent meg lehet előzni. Ennek egyik legfontosabb feltétele a jó tervezés, amely a sokéves tapasztalatokra épül, továbbá a terv megvitatása a dolgozókkal, a rendszeres ellenőrzés és nem utolsó sorban az egyes munkaszakaszon dolgozók szakmai felkészítése a tervfeladatok teljesítésére. Természetesen nemzeti bizottságaink, pártszervezeteink nem nézhetik tétlenül azt a harcot, melyet földműveseink folytatnak a kitűzött feladatok teljesítéséért és túlszárnyalásáért. A ő segítségükre, tanácsaikra is szükség van. Váljon tehát közös üggyé a nagy feladat, az ötéves teí* minden termelési mutatószámának négy év alatti elérése, szövetkezeteink, gazdasági és politikai megerősítése békénk, gazdag és boldog holnapunk biztosítása.- Ezt a kirakatot te veszed meg anyjuk, a másikat meg én! Rejtvényfejtők! A Szabad Földműves 1958. évi 1. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Kívánunk békességet és bőséges esztendőt. A földműves. Irodalmi vetés. E lap is magvető. Könyvet nyertek (sorsolással): Bungyi Imre, Tallós és Hlavaty Istvánné, Jóka. A könyveket postán küldjük. Alkonyba hajlik a téli délután, ballagunk a lomha Duna mellett. Nem messze siet ölére a kanyargós Ipoly. E két folyó derékszögbe ékelve, „fogvatartva“ terjeszti két szárnyát a falu, Helemba. Csapjuk a sarat befelé az állomásról. — Hát sár az van elég — búsulja eg.v nagvbajuszú. — Kell-e? — Kell a mennydörgös mennykönek. — Akkor miért nem tesznek ellene ? — igyekeznénk mi, de a választottaknál kevés a buzgalom. Ott van a tanácskozóház. térjen oda , és kérdezzen. A helyi nemzeti bizottság épülete tele emberekkel. Ülésre irányul a kedv. mert mostanában bizony sok hízó tér meg ősei után. Kell a<z engedély a „vérengzéshez". Sokan sajnálják, hogy be kell adni a sertés bőrét. Igaz, hogy a falusi parasztember azt szereti, ha több mint 70 centis oldalszalonna lóg a kéményében, de hát valamit el kell hagyni, - vagy a szokást, vagy a cipót. Mert hát a szalonnát meg lehet enni bőr nélkül is, de az nagyobb baj. ha kevesebb cipőnk van Egyik érti másik nem, de azért csak megegyeznek Sípos Jenőnek, a helyi nemzeti bizottság titkárának a feje se látszik ki a munkából. Az ó-év végéi 100 földműves lépett a szövetkezetbe. Most összegezi a területet, mennyi is lesz majd a szövetkezet gazdasága. Míg végére jár, átnézünk a szövetkezet irodájába. A könyvelőnő beszéli, hogy a múlt évben nagy volt a buzgalom. A kis szövetkezet mindössze 69 hektár területen gazdálkodott, 17 taggal. A csengő koronákból elég sok került a közös kasszába. 222 689 koronát irányoztak elő és 281 000 gurult az „erszénybe“. Természetesen több lesz Illat Sör az értelem „a juss is“, 24 korona helyett 27-et osztogatnak, ami azt jelenti, hogy pl. Kovács Gizella 369 munkaegységére 10 152 koronát kap. Kis csoport dolgozott eddig. Építettek egy szép tehénistallót, hizlaldát. Adósság nincs. Igaz, most újra kell kezdeni. De a kezdő lépést könnyebben teheti a most megnagyobbodott szövetkezet. Csak hát tenni kellene már, mert várják a régi tagok. Emiatt elégedetlenkedik Szántó Lajos kocsis is. — Beléptek már, de még nem látjuk foganatját — kifogásolja. Nem is a belépőkben van a hiba, — ahogy Tóth Péter a szövetkezet új elnöke, aki szintén az új belépők között van, — mondja. Már a vérvizsgálatot is elvégezték az állatoknál, de még nem kapták meg az eredményt, emiatt késik az összpontosítás. — Azon leszünk, hogy az állatok minél hamarabb az istállóba legyenek. Főleg a tehenek, hogy megkezdhessük a munkát. Tóth Péter nagy tervekrő] beszél. Eddig a faluban sok kihasználatlan tartalék volt. A kis szövetkezet már öt éves,' már régen kihasználhatták volna az alkalmat a gazdálkodás megjavítására, mindnyájuk boldogulására. De hát az egyéni gazdák nehezen értették meg az újat. Tóth Péter — a helyi nemzeti bizottság tagja — az elsők között lépett a szövetkezetbe. Neki kellett meggyőzni még a HNB elnökét is, akinek élen kellett volna járni. Most együtt van a falu többsége — vélekedik Tóth Péter, — már nagyobb teret adhatunk az értelemnek. A falu látképe. a Duna és Ipoly szögében Gyümölcsészetet akarnak a dombos részen. Mert van a helembai .határban olyan dűlő, vagy domb, ahol a föld így kevés hasznot hoz. Nagy jövedelmet meríthetnek a korán érő cseresznyéből és a barackból. Legalább 50 hektárt akarnak erre a célra. Tervbe vették egy 10 hektáros szőlészet létesítését is. Kacsafarm, baromfifarm, kertészet mind meganynyi terv, amely majd a szövetkezeti tagok és végső fokon az egész falu gazdagodásához vezet. A szövetkezetben most sürgős feladatok előtt állnak. Rövidesen felvásárolnak 20 anyasertést. Kicserélik a teheneket is, mert sok a selejtezni való köztük. Felvásárolnak 100 család méhet, mert van a faluban elég és eladó. Ez volna az új vezetőség, a megnagyobbodott szövetkezet felemelkedésének terve. Ezzel párhuzamosan tervet tűzött ki a nemzeti bizottság, mely eddig is nagy munkát fejtett ki a szövetkezet kiszélesítésében. Az első lépést tehát megtette. 340 hektáron fog gazdálkodni a szövetkezet. Kint már csak 176 hektár marad. Most az 58- as termelési és pénzügyi terv kidolgozásában segítenek, és főleg kultúrmunkával járulnak majd hozzá a szövetkezet fellendítéséhez. Nemrég nyitották meg az új kultúrházat. Sipos elvtárs örömmel mutogatja az új színpa'dot. Még csak padok vannak a kultúrteremben, — nincsenek új székek —, de máris lejátszották a Logényfurfangot és nemsokára a Sokol lép fel a Rózsadomb című darabbal. Tavaly jól gazdálkodott a nemzeti bizottság. A tervezett 81200 korona helyett 118.400 koronát vettek be. Amint Sípos elvtárs mondja, felülvizsgálták a lakásokat és rájöttek, hogy egyesek kevés adót fizettek. A nemzeti bizottságot ezért megjutalmazták s az így kapott összegből 33 610 koronás pótköltségvetést készíthettek, Ebből gramofonos rádióra 2500 koronát irányoztak elő, a kultúrházba 70 székre és 4 asztalra 5000 koronát és más egyéb célokra A pótköltségvetés keretében napi 250 darab cementcserepet gyártó kis üzemet nyitnak, ami szintén emeli majd a nemzeti bizottság jövedelmét. — Hát a sárért meddig mennydörög még a mennykő? — kérdezzük. Rövidesen megoldják ezt a kérdést is. Az út két oldalán összegyűlendő víz levezetésére egy nagyobb emésztő területet terveznek, ami rét féle volna. Ezzel emelkedne a hektárhozam, és eltűnne a sár is. Mert a vasút alatt nem lehet átengedni a vizet. Bár többször tárgyaltak ez irányban, de nem találtak megértésre. A tágabb térre szélesedő értelem tervei ezek, amin elindultak Helembán is az akarók, a merők. A Duna és a kanyargós Ipoly partjain jobb élet felé tör a paraszt. Bállá József. • A Slovenská Lupca-i penieilin gyár 400 000 üvegbe töltött penicilint szállít Egyiptomnak. • A pénzügyminisztérium közli, hogy a csehszlovák állampolgároknak Kárpátukrajnában hagyott vagyonukból származó igényeket és kötelezettségeket belföldi előírások szerint rendezik. Ezen előírások kiadását idejében közli majd a sajtó. • Megjelent „A kenyeret, munkát, földet és szabadságot“ című kiadvány Szlovákia Kommunista Pártjának történetéről. • Kicserélték Csehszlovákia és Egyiptom műszaki és tudományos együttműködési egyezményének ratifikációs jegyzékét. • A Nemzeti Front Központi Bizottsága és a Csehszlovák Békevédök Bizottsága január 27-re országos békekonferenciát hív egybe Prágába. • A csehszlovák küldöttség — amely részt vett dr. Petru GrozánaK, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnöksége elnökének temetésén — hazaérkezett. A Főtér.
