Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-06-01 / 22. szám
i \frak&et Földműves • ■ —■•> 1958. június 3, Figyelemre méltó újdonság Nem is került nagy munkába, csak széjjel kellett egy kicsit nézni, elgondolkodni, — s aztán hozzálátni a dolog megvalósításához. A múlt éven, ősz végeztével, történt, amikoi- Gregor Mátyás, a Zselízi Állami Gazdaság igazgatójának agyában megszületett a gondolat: több és olcsóbb tejat kell termelni. Egyúttal javaslatot tett a takarmányízesítés egy új módszerének a bevezetésére. A jároki részlegen kipróbált módszer eredménnyel járt. Már decemberben 3 dcl-el emelkedett a napi átlagos tejhozam. Januárban pedig már közel 2 literrel többet fejtek minden tehéntől és az átlagos napi tejhozam elérte a 7,5 litert. Hogyan láttak u Új módszer bevezetéséhez a jároki részlegen? Az istálló padlásán elhelyeztek egy több mint 5000 literes kádat. Ebbe villanymotorral hajtott keverőt szereltek. A kádat minden nap megtöltik vízzel. Ebbe beleteszik a 200 tehén abraktakarmány adagjának 80 százalékát. Ehhez 100 kg abraktakarm&ayra számítva 8 kg csirás őrölt árpát Kevernek. Ezt a keveréket a kádban gőz segítségével 30 Celzius fokra melegítik, aztán néhány órán át állni hagyják. Ez a folyadék a kádból csöveken át lejut az etetőkhöz. Egy csap segítségével minden tehéngondozó kiengedheti a folyadékot és megöntözheti vele a jászlakba, betonvályukba készített szálastakarmányt. A tisztes látogató bizonyára elcsodálkozhat, ha a tehenek viselkedését figyeli. A száraz szecskához hozzá se nyúlnak. De ha a gondozó ezt leönti az ízesítő folyadékkal, a tehenek mohó falásba kezdenek. Naponta minden tehén körülbelül 30 liter ilyen folyadékot kap és ezenkívül ebédre a gondozók által előkészített pászításból is. A jároki példa alapján Zselízen is bevezették 200 tehénnél ezt a takarmányozási módot. Alig egy hónap alatt tehenenként 1,5 literrel emelkedett a napi tejhozam. A bevált módszert a gazdaság többi üzemegységében is bevezetik. (rt) Elsőként teljesítették Az elmúlt hét folyamán örömmel jelenthették a szepesváraljai GXÄ dolgozói, hogy féléves tervüket 100,3 százalékra teljesítették, s így a kassai kerület gépállomásai versenyében az első helyre kerültek. A brigádok közül a hrhovi és váraljai vezet. A traktorosok egyéni versenyében Kosík István jár az élen, aki Zetor 25-ös gépével tervét 250, az utána következő Stapák József pedig 200 százalékra teljesíti. A GTÄ traktorosai a párt XI. kongresszusának tiszteletére vállalták, hogy a mezei munkák tervét 114 százalékra teljesítik. Emellett a költségek csökkentésével és a üzemanyagok gazdaságos felhasználásával megtakarítanak 30 ezer koronát s a hektárhozamokat a kalászosoknál 7, a burgonyánál 6, a takarmányoknál pedig 5 százalékkal növelik. Újabb segítség Mezőgazdaságunk gépesítése mindinkább megkönnyíti dolgozó parasztságunk fáradságos munkáját. Gépállomásaink egyre több gépet kapnak. A szalánci brigádközpont is a napokban kapta a képen is látható új trágyarakő gépet, amely a traktoron ülő vezető irányításával néhány perc alatt nagymennyiségű trágyát rak a kocsira. Czikó András, traktoros büszkén vonult ki a gépére szerelt új trágyarakóval, amit a szalánchutai szövetkézéiben kipróbáltak. A rajt a szövetkezeti tagok nagy örömére jól sikerült. L S. Saját traktorokkal Az idén csodálatos tavasz köszöntött Tádzsikisztánra. A nap nyári forróságot árasztott s a hegycsúcsok kizöldültek. A télen oly sivár szántóföldek új ruhát öltöttek. A határban megjelentek a „Zsdanov" kolhoz tagjai is és hozzáláttak a tavaszi munkálatokhoz. Az idei tavasz azonban számukra sokban különbözik az eddigiektől. A kolhozparasztok már saját traktorjaikkal szánthatják a földet. A kolhoz 45 traktort, számos kombájnt, vető gépet és sok más mezőgazdasági berendezést vásárolt • szomszédos gépállomástól. — Ez az első tavasz amikor saját gépeinkkel dolgozunk — mondotta Eadzsaváli Davljatov kolhozelnök. — Nemrégiben megvitattuk a Legfelsőbb Tanács határozatát a gépállomások átszervezéséről és egyhangúan elhatároztuk, hogy mi is vásárolunk gépeket. Pénzünk volt, hiszen tavaly jövedelmünk meghaladta a 12 millió rubelt. Elmentünk tehát a gépállomásra és megkötöttük az adás-vételi szerződést. A gépek kezelői ugyanazok a traktrírosok és gépészek maradtak, akik a gépállomáson dolgoztak, mert felvettük őkét a kolhozba. így tehát a gépek gaz-□aaniiQcmiaaaimiinm dái lettünk és úgy használjuk fel őket, ahogy a legelőnyösebb számunkra. Tágságunk régebben elhatározta, hogy öt év alatt 300 hektárnyi gyümölcsöt telepit. Most, hogy saját gépeinkkel dolgozunk, a határidőt két évre szállítottuk le. Az idén ősszel hektáronként 40 mázsás gyapottermést akarunk elérni. Lehet, hogy megduplázzuk gabonahozamunkat is. Parasztjaink már 13 milliós jövedelemről beszélgetnek. Ehhez nagyban hozzásegít bennünket ez az átszervezés. Egyszerűen paraszti módon csak annyit mondhatok: a Legfelső Tanács szívünk szerinti jó törvényt hozott. V. N o szóin A keverókád Takács József traktoros Német Ferenc szövetkezeti taggal a 22 hektáros négyzetesen vetett kukoricát sarabolja a somorjai EFSZ határában F.: Kruzinsk^ Nem a véletlen hozta Nemzetgazdaságunk minden munkaszakaszán, a termelési feladatok eredményes teljesítése és túlszárnyalása mellett, legfontosabb feladat a tervezett termelési költségek gazdaságos kihasználása, illetve azok állandó csökkentése. Hogy ez nem frázisokon alapuló állítás, arra több példa van a mezőgazdaság, s így a gépállomások vonalán is. Egyike ezeknek a dunaszerdahelyi GTÄ is, ahol az önköltségek csökkentése terén Szlovákia gépállomásai közül a legjobb eredményeket érik el. Tavaly például a költségeknél 1 millió 630 ezer koronás megtakarítást, s emellett 862 ezer koronás tiszta jövedelmet értek el. Nézzük még, hogyan? A dunaszerdahelyi GTÁ-on a munkatermelékenység növelése, az önköltségek csökkentése mellett jelentős szerepet játszik a tervezettség, a munkaszervezés magas színvonala, a termelési keretek megállapítása, valamint a teljesítmény és a költségek felhasználásának tíznaponkénti rendszeres értékelése. Az egy átlaghektár megmunkálására eső költségek felhasználása évről évre csökkenő tendenciát mutat, ami jelentős megtakarításokhoz vezet. Az elmúlt évben az üzemanyagokra előirányzott költségekből például 161 ezer koronát megtakarítottak azáltal, hogy minden egyes traktorosbrigád részére önelszámolási keretet állítottak fel, aminek teljesítését minden tíz napban értékéltek. Az üzemanyagnál elért megtakarítások fejében a traktorosoknak prémium címén 44 ezer koronát fizettek ki. A gépjavítás költségeinek felhasználásánál is megtakarítás mutatkozott, mégpedig 92 ezer korona értékben. Ezt a traktorosok állandó oktatásával, iskolázásával, a technikai karbantartás hathatós ellenőrzésével és a traktorosok között végzett helyes tömegpolitikai munkával érték el. Nagy jelentőséggel bírt a gépek szocialista gondozásba való folyamatos átadása. A dunaszerdahelyi GTÁ-oa ebben az irányban intézkedéseket tettek a műhelyekben is. Nem kis része van ezen a gépállomáson a feladatok teljesítésében és a gazdaságosság elvének gyakorlati megvalósításában a szocialista munkaversenynek. A verseny egész éven át folyik az egyének és az egész munkaközösség között. Az elért munkaeredményeket rendszeresen értékelik és népszerűsítik. A traktorosok közötti versenyben a legjobbak közé tartozik Ciba András, aki tavaly tervét 107 százalékra teljesítette,s emellett 4129 Kcs értékű üzemanyagot megtakarított. A gépjavításnál 2500 korona értékű megtakarítást ért el. A példás dolgozók közé tartozik Sweiger Ferenc a bősi brigádközpont szakasz-gépjavítója is, akinek nagy része volt a gépek üzemeltetésének meghosszabításában. Ez a brigád, ahol ő dolgozik csupán a gépjavításoknál 111 ezer koronát megtakarított. Az idei tavaszi munkáknál szintén szép eredményekről számolhatnak be a dunaszerdahelyi, GT-Á „traktorosai. Az üzem dolgozóinak 1 millió 200 ezer korona értéket .meghaladó vállalása olyan tartalékot nyújt, melynek alapján mint Szlovákia egyedüli gépállomása összüzemi méretben kiegyenlített költségvetéssel dolgozhat, ami nem a véletlen szüleménye. Erre a gépállomás dolgozói a fentebb említett módon megteremtették az előfeltételeket. S t. Fapánek, a GTÄ főigazgatóságának dolgozója. Ügyeskezű emberek Ahol a munka győzelmét ünnepli 1950-ben nem a legjobb gazdasági eredményekkel dicsekedhetett; ez a gazdaság. Ebben az időben — mintahogy mondani szokás 1—' szemre trágyázták a földeket, amelyek alacsony hektárhozamokat adtak. A munkaszervezés sem volt a legjobb. A termelési költségek pedig állandóan növekedtek. Az állattenyésztésben nem egyszer hallható volt: rossz teheneink vannak, kevés a takarmány. Akkoriban a gazdaság vezető dolgozói nagyon gyakran hivatkoztak az „objektív nehézségekre“. Később állandóan növekedett a harc az említett objektív nehézségek ellen. Az öreg, kevésbé hasznos teheneket egészséges, saját maguk által nevelt fiatal állatokkal váltották fel. A mezőket-rendszeresebben trágyázták, betartották a vetésforgókat, iskolázták, nevelték az embereket. Nem volt ez könnyű munka, de az eredmények, melyeket ez a gazdaság ma elér, azt bizonyítják, hogy ez a munka helyes és szükséges volt. Hogy még világosabb képet alkossunk a gazdaság fejlődéséről, említsünk még néhány szemléltető példát, A Galgóci Állami Gazdaság 1954-ben évi termelési tervét 70 százalékra teljesítette, viszont a termelési költségeket 117 százalékra használta fel. 1955-ben már 93 százalékos tervteljesítést ért el és a termelési költségek kihasználása viszont 102 százalékra csökkent, A későbbi években tovább javult a helyzet. 1956-ban 101 százalékos tervteljesítés mellett 105 százalékra merítették ki a költségeket és 1957-ben 102 százalékos terviteljesítéssel a termelési költségeket csupán 96 százalékra merítették ki. Mindezekből kitűnik, hogy a „termeljünk többet, jobbat és olcsóbban“ elv, itt otthonra talált. Bizonyításképpen tegyünk összehasonlítást például az 1955 és 1957-es év termelési eredményei között. Míg 1955-ben egy hektár mezőgazdasági földterület után 88 kg sertéshúst termeltek a termelési költségek 102 százalékos kimerítése mellett, 1957-ben a hústermelés hektáronként 148 kg volt, 96 százalékos termelési költségmerítés mellett. Hasonlóképpen javult ez az arány a szarvasmarhahús és tej termelésénél is. Ez a gazdaság nem csupán az állattenyésztés, hanem a növénytermesztés terén is szép eredményeket ér el. Egyes növények hektárhozamainál már az elmúlt évben elérték a második ötéves terv mutatóinak színvonalát, egyeseknél túl is szárnyalták. Igen nagy gondot fordít a gazdaság a takarmánytermelésre, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évben tehenenként 3160 literes évi fejési átlagot értek el. A növendékállatok hizlalásánál napi 0,96 kgos súlygyarapodással dicsekedhettek. Mindezeknek az eredményeknek köszönhető, hogy az elmúlt évben termelési tervüket 2 százalékkal túlteljesítették és az év végén 718 309 korona jövedelmet mutathattak ki. Az 1958-as év termelési terv további igényes feladatok elé állítja a gazdaságot. Bármennyire igényesek és nehezek ezek a feladatok, a gazdaság dolgozói úgy döntöttek, hogy a gazdaság teljesíti és túlszárnyalja. Ezt bizonyítja a dolgozók 124 egyéni és 24 kollektív vállalása, melyek értéke megközelíti a 2 millió koronát. Figyelemre méltó ebben a gazdaságban a tejtermelés terén elért eredmények. Ezen a szakaszon a gazdaság aleksincei részlege vezet, ahol az elmúlt évben a 190 fejőstehén mindegyikétől átlagosan 3600 liter tejet fejtek ki. Gyönyörű eredmény ez, ha figyelembe vesszük, hogy az évi fejési átlag szlovákiai méretben csupán 1642 liter volt. A részleg dolgozói azonban ezzel az eredménnyel sem elégednek meg. A részleg 14 fejőgulyása vállalást tett, hogy ebben az évben tehenenként 4000 literes fejési átlagot érnek el. Nem túlzás ez a vállalás, mert a gazdaság dolgozóinak néhány éves céltudatos munkája biztosíték arra, hogy ezt az eredményt elérik. ,-k. Á Bajcsi Állami Gazdaság helyi részlegén a tavaszi munkák második szakaszát előre elkészített terv szerint végzik. Jól haladnak a növényápolási munkálatok. Már közel 100 hektáron végezték el a kukorica sarabolását. A cukorrépát 60 hektáron már kétszer megsarabolták, a szőlőt pedig 127 hektáron. A cukorrépa egyelésében sem maradnak le. Hasonló jó a helyzet a takarmányrépa gondozásánál is. A cukorrépa egyelésénél minőségi munkájával kitűnt Haris Vilmos, Győré Gábor, Haris Matild és Ilona, akik naponta 180 százalékos teljesítményt értek el. Kecskés Mihály csoportja a dohányültetésnél szintén hasonló eredményekkel dicsekedhet. Psenák László csoportja pedig a dinnyeültetésnél naponta eléri a 169 százalékos teljesítést. Konrád Antal traktoros a dénesdi szövetkezet lucernáját kaszálja F.: Kruzinsky A kertészeti csoport már a múlt héten átadta az első saláta-termést. Elvégezték a korai káposzta és paprika ültetését is. Mindez annak köszönhető, hogy a gazdaság vezetősége a szakszervezettel együtt jól megszervezte a munkát és maguk a gazdaság dolgozói lelkesen dolgoznak a tervbe vett feladatok eredményes teljesítéséért. Figyelemre méltó a növényápolás terén indított szocialista munkaverseny, melybe a gazdaság dolgozóinak a feleségei is bekapcsolódtak. (--rakj Szárad a takarmány Ä Cesky Krumlov-i Állami Gazdaság chabicovicei részlegén már a múlt hét folyamán megkezdték á lóhere kaszálását. Az első nap délelőttjén a több mint 10 hektáron lekaszált takarmány a kedvező időjárás folytán rögtön száradásnak indult. A gazdaság dolgozói az időjárás esetleges kedvezőtlen meglepetései elkerülése végett időben kipróbálták a hideg levegős müszárító-berendezést. Egyelés után A Nánai Állami Gazdaság dolgozói az elmúlt hét végén 470 hektáron befejezték a cukorrépa egyelését. Ezzel teljesítették a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásukat. Ezekben a napokban a növények öntözését végzik, hogy megelőzzék a szárazság által okozta károkat. Jelentős összeg A vitkovi GTÄ versenyre hívta ki az ország gépállomásait jobb gazdálkodásra, az önköltségek csökkentésére, valamint arra, hogy minél több megtakarított pénzösszeget térítsenek vissza az állam pénztárába. Ez a gépállomás szép eredményekkel dicsekedhet. Eddig 826 ezer koronát takarított meg és juttatott vissza az államkasszába. Az ostravai kerület gépállomásain, hála a széles alapokon indúlt szocialista munkaversenynek és a gépekről való jobb gondoskodásnak, az üzemanyaggal és gazdasági eszközökkel történő jobb gazdálkodásnak, 2 millió 800 ezer koronát takarítottak meg. Országos viszonylatban a vitkovi GTÄ versenyfelhívása alapján gépállomásaink 20 millió koronás megtakarítást mutatnak ki. Néhány évvel ezelőtt a Galgóci Állami Gazdaság a közepesen működő állami gazdaságok közé tartozott, éppen ezért nemigen hívta fel magára a figyelmet. Az utóbbi időben viszont egyre inkább több hír érkezett arról, hogy a gazdaságok közötti versenyben ez a gazdaság került az élre. Rohon igazgató irodája falára egyre több kitüntetés és elismerő oklevél került. 1956-ban „Az építésben elért érdemekért“ kitüntetést nyerte el a gazdaság. Ez év május elsején pedig Michal Bakura miniszter kezeiből átvették a Munkaérdemrendet.
