Szabad Földműves, 1958. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-19 / 3. szám

A szocialista faluért Traktorosaink a téli jó időt kihasználva tovább folytatják a rétek é* legelők megjavítását. Döntő esztendő A holnap kutatása, megismerése örökös problémája volt az emberiség­nek. De a jövő reális érzékelése, biz­tos számítása mindig megbicsaklott a letűnt társadalmi rendszerek gaz­dasági bizonytalanságában. A kizsák­mányoló rendszerekben a dolgozó ember számára csak a holnapok bi­zonytalansága volt a biztos, s évszá­zadokig csak a mindennapi morzsá­kért való küzdelemben morzsolódott fel a munkájával mindig újat terem­tő, alkotó ember ereje. A ma embere előtt már nem bur­kolózik a holnap a bizonytalanság, a kiismerhetetlenség ködébe, mert öt­éves tervünk eddig valóra váltott és a továbbiakban is megvalósítható cél­kitűzésein keresztül egyre élesebben rajzolódik ki előttünk a holnap bizo­nyossága, a kommunizmus nagyszerű távlata. ' Tudással, tapasztalatokkal gazda­gítva bennünket már mögöttünk áll második ötéves tervünk első két éve. Eredményeinkre visszatekintve jogo­san lehetünk büszkék, hisz nagy utat tettünk meg. Az ötéves terv egyes termelési mutatószámaiban nemcsak elértük, de magasan túl is szárnyal­tuk a kitűzött célt. Például cukorré­pából, nem ritkaság a négy, sőt öt­száz, kukoricából az 50 — 60 mázsás hektárhozam. Ez a tény egyre hatá­rozottabban meggyőzhet bennünket tervfeladataink reálisságáról, annál is inkább, mert napról napra érezzük azt a messzemenő segítséget, melyet pártunk és kormányunk nyújt az elénk kitűzött feladatok megvalósítá­sához. Földművesszövetkezeteinkben leg­több helyen már elkészítették vagy most készítik az 1958. évi termelési és pénzügyi tervet. Ha belepillantunk a holnapunkat ábrázoló számrenge­tegbe, megelégedéssel vehetjük tudo­másul, hogy földműveseink egyes termelési mutatószámokból olyan merész tervet készítettek, amely szerint már ebben az évben elérik az 1960-ra tervezett szintet. Például a nagykaposiak erre az évre árpából 50 mázsás, cukorrépából 550 mázsás hektárhozamokat terveztek. Hasonló komoly feladatok kitűzésével sok-sok szövetkezetben találkozunk. Ugyan­csak jelentős tény az, hogy állami gazdaságaink versenyt indítottak az évi 3000 literes tejhozam elérésére. Általában azt is elmondhatjuk, hogy egjetlen olyan szövetkezetünk sem akad, amely egy vagy más termelési mutatószámban ne tervezett volna magasabb szintet az előírtnál. Mind­ez szép és helyes is, mert ha a már elért eredményeket nézzük, akkor ezek mind-mind megvalósíthatók kü­lönösebb megerőltetés nélkül. A tervekkel és az eddigi tervtelje­sítéssel kapcsolatban mégis felmerül egy komoly kérdés. Ugyanis már országszerte széleskörű mozgalom indult az ötéves terv mutatószámai­nak négy év alatti teljesítésére. Ha azonban alaposan megvizsgáljuk az eddigi eredményeket, akkor kitűnik, hogy a múlt évben alig pár EFSZ- ünk, állami gazdaságunk érte el min­den mutatószámban a kívánt szintet. Ez arra hívja fel a figyelmünket, hogy egyes termelési ágakra nem fordítottunk kellő gondot. Ugyanak­kor az 1958-as tervből is sok helyen hiányzik az ötéves terv minden ter­melési mutatószámának teljesítésére irányuló tervezés. Például tejből sok­helyen alig 1200 — 1300 literes hoza­mot terveztek. Igaz, hogy cukor­répából talán 400 mázsát egy hektá­ron. De nemzetgazdasági szempont­ból fontosabb az, hogy a termelés minden mutatószámát teljesítsük, minthogy egyesekben kimagasló ered­ményeket érjünk el. Hisz csakis a termelés teljes összhangja hozhatja meg a várt sikert, mind külkereske­delmi kapcsolataink, mind belföldi szükségletünk zavartalan ellátásában. Ebből következik, hogy földműve­seinknek. állami gazdaságaink dolgo­zóinak, második ötéves tervünk har­madik és egyúttal döntő évében arra (Folytatás a 3. oldalon) A pár! legfontosabb ideológiai feladatai Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága január 9 —10-én tartott ülésén foglalkozott az idő­szerű ideológiai feladatokkal. Karol Bacílek elvtárs, a CSKP politikai iro­dájának tagja e kérdésről tartott beszámolójában hangsúlyozta a kom­munista és munkáspártok moszkvai tárgyalásainak jelentőségét. Rámuta­tott arra, hogy Szlovákia népe a deklarációt és a békekiáltványt szé­leskörű aktívákon tárgyalta meg és egyhangúlag egyetértett mindkét ok­mány tartalmával. „A kommunista mozgalom ereje éppen a marxizmus­­leninizmus tanításának tisztaságában van. A kommunista pártokat mindig az szilárdította meg, hogy volt elég erejük leszámolni az opportunista irányzatokkal. Lenin elvtárs arra ta­nított bennünket, hogy elvi kérdé­sekben nem szabad meghátrálnunk“ — mondotta többek között Bacílek elvtárs. A továbbiak során rámutatott arra, hogy a XX. kongresszus után a szo­cializmus ellenségei különféle elmé­leteket kezdtek népszerűsíteni. Ilyen a nemzeti kommunizmus elmélete, valamint más elméletek, melyek a proletárnemzetköziség, a Szovjetunió­nak a szocialista táborban betöltött vezető szerepe, a munkásosztálynak a szocialista országban betöltött ve­zető szerepe, valamint a demokrati­kus centralizmus elvei ellen irányul­nak. Ezért rendkívül fontos állandóan mélyíteni a dolgozók szocialista szel­lemű eszmei nevelését és erősíteni minden burzsoá ideológiai megnyil­vánulás ellen folytatott küzdelmet. Szlovákiában Ma a következő ideológiai kérdé­sek állnak előttünk: a csehszlovák szocialista hazafiság és a proletár­nemzetköziség szellemében való ne­velés, valamint köztársaságunk nem­zetei egységének megerősítése. Oj szocialista embert kell nevelnünk, aki büszke hazájára, szocialista épí­tésünk eredményeire és tudja köte­lességét a békéért és a szocializmu­sért folytatott harcban. A köztársa­ság belső erejének és biztonságának forrása és a szocialista építés egyik fő kérdése a cseh, a szlovák nemzet és az itt élő nemzetiségek törhetet­len egysége és testvéri szövetsége. A cseh és szlovák nép a Csehszlovák Köztársaság megalapításától kezdve közösen szállt szembe nemcsak a cseh, hanem a szlovák, német és ma­gyar burzsoáziával is. 1938-ban a köztársaság népe egységesen állt ki a köztársaság védelmében. Ann^l sú­lyosabb a Hlinka-párt vezetőinek a bűne, akik a köztársaság szétverésé­vel a legnagyobb árulást követték el a szlovák nép érdekei ellen. A ludák szeparatisták a szlovák burzsoázia érdekeiért harcolva gyűlöletet és viszályt szítottak nemzeteink között. A ludák ideológia hatása még min­dig megmaradt, különösen az értel­miség, a középrétegek és a kevésbé öntudatos parasztok körében. Ezt a hatást igyekszik kihasználni a kül­földi reakció is, felforgató céljai ér­dekében. Tudnunk kell, hogy a csehszlovák gazdaság tervszerű és egységes ve­zetése nélkül lehetetlenné válna a szlovák ipar hatalmas méretű fellen­dülése, a mezőgazdaság gyarapodása, a kultúra és a tudomány fejlődése. Ezért a pártnak és minden tagjának őrködnie kell az országos érdekek felett. A továbbiakban Bacílek elvtárs kitért a revizionizmus kérdésére Idézte Novotny köztársasági elnök szavait, melyekben hangsúlyozta, hogy harcolnunk kell a revizionizmus iránti békülékenység ellen és le kell lepleznünk a burzsoá ideológiát, va­lamint fokozni a párt eszméinek nép­szerűsítését. A nemzetek közötti viszony megjavításával kapcsolatban a tudomány terén le kell győznünk a szlovák tudományos kutatás elszi­getelődésének irányzatát az országos kutatástól. Az iskolaügy terén na­gyobb gondot kell fordítanunk az ifjúság hazafias nevelésére. Rámuta­tott egyes káros jelenségekre, így arra is. hogy megszakadt a szlovák és cseh iskolák és tanárok közötti kapcsolat. A sajtónak és a rádiónak jobban kell tájékoztatni a dolgozókat az egész köztársaság életéről. Több gondot kell fordítani a két nép mű­vészeinek kölcsönös látogatására is. Beszédének végén felsorolta azo­kat a feladatokat, melyeket a párt ideológiai munkáját felölelő terv fog tartalmazni. . A Központi Bizottság ülésének ha­tározatát a túloldalon közöljük. Siroky elvtárs indiai körútja Viliam Siroky miniszterelnök az in­diai nép lelkes fogadtatásától kísér­ve tovább folytatja útját. Január 8-án V. Dávid külügyminiszterrel és E. Sykora iskola és kultúrális megbízót-, tál felkereste a bombay-i kézműipar központjait és részt vett a polgári fogadáson. Január 9-én 9,30 órakor Punába érkezett, ahol félpapi látoga­tás során felkereste a katonai akadé­miát, valamint a vízgazdálkodási és energetikai kutatóállomást. Január 11-én a dél-indiai Mad­­raszba érkezett. A repülőtéren szívé­lyesen fogadták az ottani közéleti személyiségek és a lakosság. Január 13-án a délutáni órákban Kalkuttába érkezett. Naponta 2000 liter tejet terven felül A Palárikovói Állami Gazdaságban január 10-ig húszezer literrel túltel­jesítették az első tíz nap tejterme­lési feladatait. Naponta kétezer liter jó minőségű tejet adnak be terven felül. A gazdaság minden részlegén, de különösen a bánóin, — ahol a napi átlagos tejhozam tíz liter — túltel­jesítik a tervezett tejtermelést. Az etetők és fejek elhatározták, hogy CSKP XI. kongresszusának évében, tehát ebben az évben túlszárnyalják a tavalyi eredményeket. A nagykaposi EFSZ jövedelmének nagyobb része az állattenyésztésből ered, amit a jó takarmányalapon kívül a korszerű istállók is elősegí­tenek. Az SZLKP KB összehívja a párt szlovákiai kongresszusát Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a párt alapsza­bályzatának 6. fejezete, 43. cikkelye értelmében, a CSKP Központi Bi­zottságával való megállapodása alapján, 1958. május 16 — 18. napjaira összehívja Szlovákia Kommunista Pártjának rendes kongresszusát, mely a következő napirendi pontokról fog tárgyalni: 1. Beszámoló az SZLKP KB tevékenységéről és a további feladatok. 2. Beszámoló az SZLKP Központi Revíziós Bizottságának tevékenysé­géről. * 3. Vita. 4. Az SZLKP Központi Bizottságának és az SZLKP Központi Revíziós Bizottságának megválasztása. A kongresszus tiszteletére Az elmúlt napókban a beszterce­bányai kerületben értekezletre jöttek össze a JNB e'lnökei és alelnökei, hogy megvitassák a mezőgazdaság fej­lesztésének és szocializálásának leg­fontosabb kérdéseit. Az értekezleten az egyes járások vezetői értékes ja­vaslatokat tettek a szövetkezeti gaz­dálkodás kiszélesítésére és ezek összesítése alapján elhatározták, hogy a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére 54 000 hektár földterülettel szélesítik a besztercebányai kerületben a nagy­üzemi mezőgazdaságot. A Győzelmes Február évfordulójáig A nyitrai kerület gép- és traktor­­állomásai a gépek és húzószerszámok téli javítását úgy szervezik, hogy befejezhessék a Győzelmes Február 10. évfordulójáig. Január első két hetében a tavaszi munkákhoz kijaví­tottak, előkészítettek 450 lánctalpas és kerekes traktort, 940 simítót, 900 vetőgépet, 400 mutrágyaszórót és egyéb gépi eszközöket. A gépek, hú­zószerszámok javításánál és előkészí­tésénél a gépállomásokon és brigád­központokon 500 traktoros segédkezik a nyitrai kerüleiben. Hazánk keleti részén és a hegyvidé­keken gyermekeink örömére leesett a várva várt hó. Jó mulatság a szán­kózás. Szavukat adták a mihályfaiak: „Vállaltuk..., valóra váltjuk“ Havat várón, mélységes csöndbe búr­­kolódzva pihen az elnyúló, keskeny mi­hálykái határ ... Pihenget, erőt gyűj­töget, hogy tavasz ébredtével frissen, megifjodva köszöntse az új paraszti élet magvetőit ... Mit is csinálhatnak most a magve­tők? Nagy terveket szövögetnek. Ve­zetők és tagok, közösen. Mert, ahogy hírlik, nagy dologra szánták el magu­kat: — Négy év alatt teljesítjük... — így döntöttek azon a nevezetes decem­­'béri közgyűlésen. Szavukat adták ez­zel, azaz elkötelezték magukat — ma­guknak, dolgozó népünknek és a Párt­nak,. HOGYAN, MIKÉPPEN ’ Olyan most a szövetkezet irodája, mint valami főhadiszállás. Reggeltől — késő estig lázas tervezgetés színhelye. Az összetolt asztalokon és kezekben kü­lönféle „műszerek": papiros, plajbász és a villanyra működő számológép. És még valami van itt, amely mindezen „műszereket" mozgásba hozza, mun­kára készteti: a legkifinomultabb „mű­szer" az emberi agy. Mert, hit mi más fúr,dúlta volna ki, mint az emberi ész találékonysága, hogy a második ötéves terv mezőgaz­dasági részének néhány mutatószáma hamarabb is teljesíthető. A qukorrépa munkálatainak terve­zése folyt, amikor benyitottunk az iro­dába. — Milyen hektárhozamot terveznek? — Háromszáznegyvenkettöt — feleli Wiedcrmann Károly szövetkezeti tag. Ö egyike azoknak, akik a tervezésnél bábáskodnak. — Kicsit sok lesz. nemde? — Soknak éppen nem sok. Tavaly 434 mázsa lett az átlag. Most meg ötszázat szeretnénk elérni . .. — S hogyan, miképpen? — Ötszöri sarabolással, hatszori mű­trágyázással, trágyalevezcssel és öntö­zéssel. No, meg a pót jutalmazást is­mét alkalmazzuk, mert kiváló ser­kentő szer á nagy terméshozam eléré­sében. ☆ Ha’.kszayú harcsabajuszú, éltesebb ember Hervay Ferenc. Ö a szövetkezet ngronómusa. Amikor a gabonafélék hektárhozamára terelődik a szó, imi­gyen tájékoztat: — Ötvenegyben mindössze 14 má­zsát cdolt a búza hektárja. ,t múlt évben? Kétszer is megverte a jég, mégis megadta a 26,5 mázsát. Erre az esztendőre megint csak emeltük a „li­mitet", 26 mázsát iktattunk a tervbe. Ez a hozam megteremhet, mert gon­doskodnak arról is, hogy többet te­remjen minden évben a föld. A talaj tápanyag -utánpótlása háromévenkén t ismétlődik, jó érett istállótrágyát jut­tatnak a talajba. TEJBŐL, HŐSBŐL TELJESÍTIK ... Ez év végéig minden hektár földjük­re 55 darab szarvasmarhát akarnak tartam. Most 50-nél tartanak. Múlt­évi tejhozamuk tehenenként 23S6 litert tett ki. Ezzel azonban nem elégszenek meg: — Az idei tervünkben — mondotta határozott hangon az EFSZ elnöke — 3000 litert irányoztunk elő. Jól állanak a sertéshús-termeléssel is. A Párt levele kimondja, hogy 1 hek­tár földre 1960 végéig 110 kiló, sertés­húst kell termelni, hogy a fokozódó igényeket kielégíthessük. — Mi már a múlt évben 97 kilót termeltünk minden hektárra — mon­dotta Wicdermann Gyula elnök. — Már ez év végére el akarjuk érni a 110 ki­lót. ■ — Vállaltuk,... valóra is váltjuk az elénk tűzött feladatokat. Ezt saját ér­dekükben teszik. k. ú A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1958. január 19. Ára 40 fillér IX. évfolyam, 3. szám

Next

/
Thumbnails
Contents