Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-09-29 / 39. szám
4 Földműves 1957. szeptember 29 Hogy minél előbb о cukorgyárba kerüljön Ďuriaš László traktoros és Plešinohy Mihály SKEM-3-as répakombájnnal ássa a cukorrépát a Zselízi Állami Gazdaság nagyudvari részlegén. Kicsinden új élet születik Augusztussal versenyez a szeptember végi napsugár. Az emberek valahogy ilyenkor jobban megbecsülik a meleget, mint nyáron. Aratáskor — hogy a nyarat bosszantsák — a hideget dicsérik. Most megbecsülik, mert tudják, hogy úgy sem tart soká. . A füri dombtetőn — melyet a csallóköziek minden bizonnyal hegytetőnek neveznének — színes kép tárul az ember elé. Könnyen öltözött fiatalok és öregek tarka serege szedi a cukorrépát. A játszadozó napsugarak végigcikkáznak a görnyedő hátakon, a napbarnítottá arcokon. A nagykiterjedésü répadűlőt úgy ellepték a szövetkezet tagjai, mintha valami körvadászatot tartanának. A dülö közepén Pócs József traktoros háromsoros ekével szántja ki a répát. Hiába int neki az ember, hogy álljon meg legalább egy percre és mondjon el egyet s mást a munka folyásáról, nyugodtan továbbhalad s a sorokat figyeli. A sorfigyelés fontos dolog már azért is, mert ha a gép nem halad pontosan a sorok mellett, az eke a répát nem szántja ki és a szövetkezeti tagoknak kézzel kell kihuzigálniuk, ami nem nevezhető éppen könnyű munkának. Van más oka is Pócs József éberségének. Ha a tagok kiszántatlan cukorrépát találnak, kézzel kihúzzák és a traktoros felé hajítják. Ennek pedig a fele sem tréfa. Pócs Ferenc munkacsoportvezetö (Fürön minden harmadik embert Pácsnak hívnak) a munka megszervezéséről beszél. Elmondja, hogy 13 sor cukorrépa kiszedését vállalta minden egyes szövetkezeti tag. A tábla szélén egy szerelöruhás fiatalember özvegy édesanyjával rakásokba hordja a répát. Pócs Gyula traktorosról van szó. (Semmi rokonságban nincs az előbbi Póccsal.) A többiekhez hasonlóan ók is 13 sort vállaltak. — Édesanyám nem bírná egyedül kiszedni ezt a sok répát, azért segítek neki — mondja Gyula. A fiatal traktoros minden szavából az édesanya iránti szeretet csendül ki. A szabadságát is csak azért vette ki most, mert segíteni akar az egyedülálló, fiára támaszkodó özvegyasszonynak. Ahogy Pócs Ferenc csoportvezető mondja, 90 szövetkezeti tag dolgozik a 28 hektárnyi cukorrépa betakarításán. Jól halad a munka reggeltől estig. Két nap alatt készen akarnak lenni a rájuk eső 13 sorral. — Milyen termésre számítanak — vetjük fel a kérdést. — Nem vagyunk répatermelők. Határunk ezt a növényt nem kedveli, de azért hektáronként 400 mázsára számítunk. Kissé összefüggéstelenek a szavak. Mennyi teremne itt, ha a határ kedvelné a cukorrépát! Pócs azonban még nagyobbat mond. — A másik 28 hektáros cukorrépadűlőn, ahol Václav József a csoportvezető és ugyancsak 90 szövetkezeti tag dolgozik, hektáronként 450 mázsás hozamra számítanak. Te jóságos ég — villan át az agyamon, — mennyi teremne itten, ha a föld megfelelő volna! Az igazság az, hogy a fűriek azelőtt sohasem foglalkoztak répatermesztéssel, a talaj azonban nem lehet ro$sz, ha 450 mázsát terem. Az egyik csoportban, ahogy később kiderül Abdrovics Musztafa három társával szedi a répát. Ö is a szövetkezet tagja és ahogy a neve is elárulja, valahonnan a török-bolgár határról származott ide. Ennek ellenére a „mi A mezőgazdasági üzemek szakszervezetei helyes tömegpolitikai munkájának alapján a kassai kerület állami gazdaságai és GTÁ-ainak dolgozói a kollektív szerződések keretén belül az év elejétől 2598 egyéni és 313 közös vállalást tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére, melyek értéke meghaladja a 9 és fél millió koronát. A Kerületi Szakszervezeti Tanács elnöksége, amelynek én is tagja vagyok, foglalkozott a kollektív szerződések és vállalások teljesítésének értékelésével, de ... Itt álljunk meg egy pillanatra, mondjuk meg az igazat. Lett volna mit értékelni, ha a gazdasági szervek, kezdve a KNB-tól szövetkezetünk"-ról beszél. Pócs József traktoros ezen a darabon nem jól vezette a traktort, sok répa a földben maradt. Az öreg Musztafa ha valami nem tetszik neki, törökül káromkodik. Most is valami cifrát mondhatott, mert a kézzel kirántott cukorrépával a traktorost kereste, aki éppen a dűlő másik végén tartózkodott. — Nem kevés egy traktor a 28 hektár cukorrépa kiszántására? — kérdezzük Pócs csoportvezetőt. — Dehogy kevés. Annyi emberünk nincs, hogy két traktor után szedhetnénk. Abból csak kár származik, ha a kiszántott cukorrépa napokig a földön hever. Ehelyett inkább maradjon a földben és addig míg rákerül a sor, fejlődjön. Ez a sok répa ha naponta csak egy grammot is fejlődik, végeredményben több métermázsáról van szó. Okos gondolkodás. Hétfőn reggel csikorgó kerekű, cukorrépával megrakott szekerek beláthatatlan sora vitte az értékes fehér aranyat a kürti vasútállomásra. A szövetkezet egyelőre saját fogataival és autójával végzi a szállítást. De ha szükség mutatkozik, a traktoros brigád is bekapcsolódik a szállításba, hogy ez az értékes ipari növény minél előbb a cukoroyárba kerüljön. FÜRY JÓZSEF az üzemvezetőségekig, jobban törődtek volna a kollektív szerződések havonkénti, vagy legalább is negyedévenkénti értékelésével és arról jelentést adtak volna. Csupán 11 üzemből érkeztek ilyen irányú jelentések és 18 üzem, köztük a nagylomnici, királyhelmeci, gálszécsi állami gazdaság, a késmárki, szepsi és királyhelmeci GTÁ ezzel mit sem törődött. A legutóbbi tanácskozások határozatainak alapján olyan intézkedéseket foganatosít a Kerületi Szakszervezeti Tanács, amelyek alapján lehetőség nyílik az értékelések rendszeres megejtésére, mert csak úgy vap értelme a kollektív szerződéseknek. Szűcs György, a Szepsi GTÄ dolgozója Szerte a határban mindenfelé dübörögnek a traktorok. Nappal és éjjel egyaránt húzzák az ekét, s barázda barázda után sorakozva készen várja az új magot. így megy ez már évszázadok óta. Aratás után vetés, vetés után majd aratás váltogatja egymást, s csak az emberek és életmódok váltakoztak ezen örök körforgás mellett, míg eljutottunk odáig, hogy a gépek is bekapcsolódtak ebbe az örökös munkamenetbe és segítőtársai lettek az embernek. Csak az embereken múlik, hogy ezt a segítséget hogyan használják ki a maguk javára. Ahol még nem tudtak a. régi, elavult munkamódszerektől elszakadni, ott szenved és fárad az ember és állat egyaránt. Ahol viszont már számítással dolgoznak, ott a gép végzi a munka nehezét, s az ember csak irányítja azt. Most jutottak el eddig Kicsinden is. Ebben a Garam-menti kis faluban új barázdát szánt az eke, s nyomában az új maggal együtt új élet születik a faluban. A ló- és tehénfogatok helyett most a lánctalpas traktor után ötöseke hasítja a földet és traktorok vetik el a magot az új szövetkezet parcelláin. Több mint 300 hektárnyi földterületen 89 kis- és középgazda kezdte 'meg a közös gazdálkodást. Oj brigádközpontot kaptak, melyet a szomszédos Garamkövesden állítottak fel öt kerekes és két lánctalpas traktorral és a szükséges húzószerszámokkal. Házelmayer brigádvezető és Vojtek szakaszagronómus nagy segítségére van az új szövetkezetnek a munka szervezésében és irányításában. Amilyen szorgalmas Kicsind népe, az új gazdálkodási formában megállja a helyét és példát mutat majd a szomszédos Páld, Szalka és Kiskeszi községek dolgozó parasztságának, ahol még . nem döntöttek a közös munka mellett. A könnyebb munkamenet láttán az ottani dolgozók is csatlakoznak majd a nagy szövetkezeti családhoz, s járásunkban úgy, mint a szomszédos zselízi járásban minden községben lesz szövetkezet, így a termelés eredményesebb és könnyebb lesz. Varga József, a Köbölkuti GTÄ dolgozója Csak akkor van értelme.... Győzzön a harciasság szellem® ,,Az őszi munkák időben történő és minőségi elvégzésével az új EFSZ-ek fejlesztéséért, a szövetkezeti gondolat kiszélesítéséért és a hatékonyság növeléséért gépállomásainkon.” Szeptember közepén Sliáčon jöttek össze Szlovákia gépállomásainak igazgatói, hogy a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal vezető dolgozóival megtárgyalják a gépállomásainkra háruló feladatokat, ame-Chudík elvtárs beszéd közben lyek a jelenlegi időszakban a szövetkezeti mezőgazdasági termelés rohamos fejlődéséből, a gépállomások munkája hatékonyságának növeléséből és az őszi munkák haladéktalan meggyorsításából erednek. Az értekezlet résztvevőihez Chudík megbízott elvtárs intézett beszédet. „A gépállomások igazgatóinak és összes dolgozóinak tudatosítanak kell, — mondotta a többi között — hogy az őszi munkák időben történő elvégzése az új és kiszélesedett szövetkezetek földjein jelentőségénél fogva túlhaladja az EFSZ-ek és GTÄ- ok közötti szerződéses gazdasági kapcsolatokból eredő feladatokat és magas politikai jelentőséggel bír. Az új és kiszélesedett szövetkezeteknek, különösen az agronómusi szolgálaton és a gépesítésen keresztül kell, hogy gépállomásaink hathatós segítséget nyújtsanak. Gép- és traktorállomásaink a szocialista nagyüzemi gazdálkodás olyan eszközévé váljanak, amelyen keresztül az állam anyagi és szervezési segítségének nagy részét nyújthatja a szövetkezeti gazdálkodásnak.“ A vitában a gépállomások igazgatói arról beszéltek, hogyan nyújthatnak hathatósabb segítséget az új szövetkezeteknek, hogyan fokozhatják tovább a hatékonyságot és az egyes járásokban miképpen biztosíthatják az őszi munkák időben történő és minőségi elvégzését. Fokozódnak a feladatok Örömteljesen növekedik az EFSZ- ek száma. Az év elejétől több mint 1600 új szövetkezet alakult hazánkban. Egyre fogy azon községek száma, ahol még nincsenek szövetkezetek, ahol nem gazdálkodnak közösen. Ez természetesen azt jelenti, hogy a gép- és traktorállomások dolgozói előtt is nagyobb feladatok állanak. Azonban örömteljes munka ez, amelyet a gépállomások dolgozói a betervezett feladatokon kívül elvégeznek, hogy már most, az őszi munkák folyamán jelentős segítséget nyúlhassanak az új szövetkezeti tagoknak. Az új szövetkezeteknek még nincs egészévi termelési tervük. Éppen ezprt szükséges, hogy a gépállomások felelős dolgozói melgátogassák az új szövetkezeteket, rögtön megalakulásuk után és a vezetőségivel megtárgyalják az őszi munkák tervét, s gondoskodjanak a szántásveté$ és a soron következő többi nmnkák időbeni elvégzéséről. Ehhez szükséges, hogy minél jobban kihasználják a gépállomásainkon levő gépi eszközöket, két műszakban szervezzék a munkát és folyamatosan eltávolítsák a gépek üzemképtelenségét. Az igaz, hogy a gépállomásokon nincs felesleges munkaerő, sok helyen még a tervezett létszám sincs meg. Éppen azért a két műszakban 'végzett munka nagyon kívánatos. Emellett látni kell azt, hogy a szövetkezetekben sokkal több fiatal találja meg a helyét, mint azelőtt, akiknél megvan az előfeltétel arra, hogy jó traktorosokká váljanak, Nem egy példa van erre. A bratislavai kerületekben például 400 új traktorost szerveztek be az utóbbi időben, akik az új brigádközpontokon dolgoznak. A gépek helyes szétosztásától nagymértékben függ, hogy gépállomásaink képesek lesznek-e a fokozódó feladatok teljesítésére. Csupán őszi szántást a tervezettnél .50 ezer hektárnál nagyobb területen kell végezniök. Helyesen jártak el például a besztercebányai kerületben, ahol a gépállomások igazgatói a meglévő gépekből idejében juttattak az új szövetkezetekbe és ezekhez a gépekhez a legjobb traktorosokat osztották be. Segítségük célja az, hogy az új szövetkezetek már közös gazdálkodásuk első évében gazdag terméshozamokat érjenek el. Több helyen új brigádközpontokat létesítettek. A bratislavai kerületben például 19-et. Ezek a brigádközpontok 48 lánctalpas és 54 kerekes traktort kaptak és még ebben a hónapban további 33 Zetor-Supert, 50 lánctalpas traktort és 100 ekét kapnak. A párkányi járásban a Köbölkúti Gép- és Traktorállomás körzetében Garamkövesden létesítettek új brigádközpontot. Öt kerekes, és két lánctalpas traktor eredményesen dolgozik a Kicsinden megalakult új EFSZ 300 hektáros földterületén. Az eperjesi kerületben 90-el több traktor végzi a talajelőkészítést, mint eddig, s főleg az új szövetkezetekben. e Á gépek kihasználásának kérdése ne legyen csupán az igazgatók és termelési értekezletek dolga. Ebbe feltétlenül szóljanak bele a traktorosok és az illetékes szövetkezetek képviselői is. Erre a hetenként megtartott brigádtanács ülésein megvan a lehetőség. Ezeken az üléseken alkalom nyílik arra, hogy a gépállomások dolgozói, szakemberei tanácsokat, javaslatokat adjanak és hathatós segítséget nyújtsanak az új szövetkezeteknek a munkaszervezés és a betervezett feladatok biztosítása terén. Azokon a helyeken, ahol a szakaszagronómusok az átszervezés folytán a szövetkezetek mezőgazdászaivá váltak, mint pl. a galántai, szepsi és királyhelmeci járásokban, ott erre még inkább megvan a lehetőség. A tervezett feladatok megoldása, kezdve a tervezéstől a munkák elvégzéséig az EFSZ-ek és a gépállomások dolgozóinak közös ügye. Ahol ez másképpen van, ott az eredmények nem kielégítőek. Például a Tormosi Gépállomáson (nyitrai kerület), az őszi szántás feladatait a gépállomás tervezője írta szét anélkül, hogy ezeket megtárgyalták volna a traktorosokkal, brigádvezetőkkel és összhangba hozták volna az EFSZ- ek terveivel. Ennek az eredménye az lett, hogy például augusztusban a tervezett 660 hektár helyett csak 480 hektáron végeztek szántást és a 16 brigádközpont közül csak egy teljesítette feladatát. Á két műszakban végzett munka a jelenlegi időszakban nagyon üdvös és feltétlenül szükséges. Gépállomásainknak oda kell hatni, hogy a két műszakban végzett munka folytán a szántásnál, a traktorok heti teljesítménye elérje az 50—60 ezer hektárt. Több gépállomáson megszervezték a két műszakot. Az Ögyallai Gép- és Traktorállomás például ezzel kapcsolatban versenyt indított, s a verseny győztesei részére pénzjutalmat tűzött ki. Hasonlóképpen szervezik a munkát az egész bratislavai kerületben és még más helyeken is. A két műszakban végzett munka és az üzemképtelenség kiküszöbölése legjobb biztosíték a gépi eszközök minél jobb kihasználására. Mindezek az intézkedések elősegítik a termelési költségek csökkentését. A termelés hatékonyságáról szóló határozatok teljesítésének ellenőrzésénél megmutatkozott, hogy gépállomásainkon még sok kihasználatlan tartalék van és sokkal gazdaságosabban dolgozhatnak a fokozódó feladatok ellenére is. Erre megvan a lehetőség, csak ki kell azgkat használni, mint azon a 25 gépállomáson tették, ahonnan szeptember elején 3,5 millió koronát juttattak vissza az állam pénztárába. Az olomouci, vitkovi, roudnici, bezverovi gépállomások egyenként 300 ezer koronát takarítottak meg szeptemberig. Dolgozóink, s különösen a mezőgazdaságban dolgozók joggal elvárják, hogy gépállomásaink nagyban hozzájáruljanak az őszi munkák eredményes elvégzéséhez az új szövetkezetekben is. Hogy így legyen, ez függ a gépállomások összes dolgozóitól. — ik.— Az értekezlet részvevői
