Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-15 / 37. szám

57. szeptember 15. J* a (ta d Földműves s Darnya földművesei határoztak Egyre jobban gazdálkodik a jánoki EFSZ A jánoki szövetkezetről úgy is be­szélhetnénk, mint szövetkezeti falu­ról, mert hiszen 8 középgazda kivé­telével valamennyien az EFSZ-ben gazdálkodnak. A szövetkezet 1536 hektár földön dolgozik, ebből 846 hektár szántóföld. A szövetkezetben 224 tag dolgozik állandóan. Eleinte bizonyos nehézségekkel küzdöttek. Nem rendelkeztek elég vetőmaggal és takarmánnyal. Jelentős kiadások keletkeztek mindjárt a szövetkezet megalakítása után. A jánokiak azon­ban nem rettentek meg a nehézsé­Ahogy Machnyanszký András rak­­tárnok mondja — a raktárok egészen a mennyezetig megteltek. A beadás teljesítése után még mindig 57 vá­gón gabonát helyeztek el, vagyis annyit, amennyi a tavalyi egész ter­mésük volt. A jánoki szövetkezeti tagok már most gondolnak a jövő évi termésre. A tarlóhántást elvégezték. Az őszi repcét még augusztusban elvetették. Az őszi gabona talaját már készítik. A kapásnövények betakarítására ala­fírek Gömörböl A hegyes-völgyes Gömörben egyre agyobb teret hódít a szövetkezeti ondolat. Naponta emelkedik azon lagángazdálkodó kis- és középpa­­ísztok száma, akik megértik, hogy szövetkezet sokkal több jövedelmet s emberségesebb életet biztosit, lint az egyéni gazdálkodás. Ezért rják alá a belépési nyilatkozatot, elsöcün például a következő gazdái­­odók léptek a szövetkezetbe: Becze lároly, fülen András, Molnár János­­é, Lőrincz Sándor, Cseío István, íoncz Lászlóné. Pásztor Ferenc, Sza­­ió Sándor és Túléri Sámuel. A belé­pők több hektár földdel és szép llataliománnyal gyarapították a kö­­;ös vagyont. Az úi belépőket még többen köve­ik. s rövidesen az egész község pa­­asztsága tagja lesz a szövetkezet­iek. * * * A gömörhorkai szövetkezet földjei jazdag' termést hoztak az idén. Ga­bonafélékből a tavalyi 28 vagón he­­yett 32 vagón termést takarítottak эе. A gcmörborkaiak nem emlékez­lek olyan búza- és árpatermésre, nint amilyen az idei volt. Éppen ezért a szövetkezetesek — a zab ki­vételével — mindjárt a cséplőgéptől teljesítették beadási kötelezettségü­ket. A cséplési munkákban Palcsó Lász­ló, Bastur József, Bodon Gyula, Bár­dos István, Bellér István, Bacsó Sán­dor, id. Tóth Lajos, id. Csathó János jártak az élen, de a többiek is dicsé­retet érdemelnek. A gömörhorkai szövetkezet tagjai most nagy figyelmet fordítanak a takarmány begyűjtésére, valamint a silőzásra, hogy feljavítsák és kibő­vítsék állatállományukat. * * * A rozsnyói járásban az év elejétől öt faluban alakult meg az egységes földművesszövetkezet. A járás dol­gozó parasztsága örömmel fogadta a szövetkezetek megalakulását. A Pel­­sőc melletti Páskaházán is több föld­műves aláírta már a belépési nyilat­kozatot. Napok kérdése, hogy meg­alakuljon a szövetkezet. A kollektív gazdálkodás meghonosítására a sza­­lóci, rozsnyói, szilicei szövetkezetek jó példája ösztönzi a magángazdál­kodókat. A páskaházi szövetkezet megalakulása a rozsnyói járásban újabb győzelmet jelent. * * * A rozsnyói szövetkezet — a rossz időjárás következtében — elmaradt a csépléssel. Hogy a cséplést időre elvégezhessék, brigádmunkások siet­tek a szövetkezet segítségére és így közös erővel az elmúlt héten befe­jezték a cséplést. Ez a segítség hűen visszatükrözi a rozsnyói dolgozók magatartását, s világosan mutatja a munkás-paraszt szövetség nagy ere-Csunyó István a szalóci szövetke­zet leglelkesebb, legtevékenyebb tag­jai közé tartozik. Amióta átvette a növénytermesztési csoport vezetését, emelkednek a hozamok, nagyobb a rend, s a fegyelem a szalóci szö­vetkezet növénytermesztői között. Nagyban Csunyó Istvánnak köszön­hető, hogy az aratást, cséplést zök­kenőmentesen végezték el a szalóci szövetkezet tagjai. Ő szervezte meg a kettős műszakot is az aratási, csép­lési munkák idejére. Csunyó István példája lelkesíti további jó munkára a szalóci szövetkezet tagjait. * * * A pelsőci szövetkezet kertészeti csoportja szép eredményeket ért el az idén. A kertészet ezidáig több mint 115 000 koronát jövedelmezett, ami nem lebecsülendő összeg. A ker­tészetben dolgozó asszonyok dicsére­tet érdemelnek, hiszen munkájuk szép eredménnyel zárult. Elsősorban Csík Lajosné, Simon Lászlóné, R. Pu­len Józsefné, Boros Miklósné, Jerk Istvánná érdemelnek elismerést. DÉNES GYÖRGY Valamikor Darnya és Simonyi köz­ségek polgárai között kisebb nézet­eltérések voltak. Ferde szemmel néztek egymásra. Ennek pedig több oka volt. Az egyik közülök az, hegy Simonyiban szövetkezeti tagok gaz­dálkodtak, Damyán mindenki a maga módján, egyedül. De szemmel lát­ható volt, hogy Simonyiban szebb eredményeket értek el a gazdálkodás terén, hiszen a közösben jobban megy a munka. Ma már nincs viszály a két község között. Nagy változás következett be Darnya földműveseinek életében ez év augusztus legutolsó napján, ami­kor 22 földműves III. típusú EFSZ-t alakított. Alakuló gyűlésükön meg­választották a vezetőséget és az el­lenőrző bizottságot. Az elnök Lakó Lajos 6,5 hektáros gazda lett. Annak ellenére azonban, hogy a simonyiakra eddig bizony ferde szemmel néztek, ezek mégis segítet­ték őket a szövetkezet megalakítá­sánál. Beszéltek gazdasági eredmé-Jelenleg rendkívül fontos feladat az, hogy a téli időszakra elegendő silótakarmányt biztosítsunk. Zöld­takarmányokból bőséges a termés. Nincsen hiány silókukoricából, csala­­mádéból, cirokból és egyéb zöldke­verékekből. Most csak arra kell tö­rekednünk, hogy ezek a takarmányok minél előbb és veszteség nélkül ke­rüljenek a silógödrökbe. Ezen a téren példát mutatnak a tallósi EFSZ tagjai, akik most is lel­kiismeretesen gondoskodnak arról, hogy a téli időszakra megfelelő ta­karmányalapot biztosítsanak. Néhány nappal ezelőtt lesilóztak 11 hektár silókukoricát tejes állapotban, 5 hek-Villanyfény mellett...... Augusztus utolsó napja örökre emlékezetes dátum marad a tesmagi lakosság előtt. Ezen a napon gyűlt ki először a várvavárt villanyfény. Ezt az emlékezetes napot meg is ünne­pelték. Estefelé a kultúrház előtt gyüle­keztek az emberek, akik mindnyájan nagy érdeklődéssel várták az ünnep kezdetét. Mire besötétedett, a kul­túrház már zsúfolásig megtelt. A megnyitó beszédet Jánošík elvtárs a helyi nemzeti bizottság elnöke tar­totta, aki meleg szavakkal köszön­tötte a jelenlevőket. Ezután Studva elvtárs, a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője szólt a jelenlevőkhöz. Értékelte a tesmagi dolgozó parasztság munká­ját: kihangsúlyozta, még több jöve­delmet hoznának a tesmagi földek, ha közösen gépekkel művelnék ... Az ünnepi beszédet szórakoztató kultúrműsor követte, amelyet Dudás Júlia készített elő. A lebilincselő műsorszámokat a jelenlevők nagy tapsviharral fogadták. A kultúrműsor után megszólalt a zene, s fiatalok, öregek egyaránt ropták a táncot a villanykörték fé­nye mellett. Zsilka Tibor, Ipolyság * Egy hónappal hamarább A Királyhelmeci Állami Gazdaság fejszési üzemegységének szállítási csoportja Zcley János vezetése mel­lett 138 százalékra teljesítette har­madik negyedéves tervét. Ez a cso­port gondoskodott a kicsépelt termé­nyek elszállításáról, de egyidőben a gazdaság részére vasúton érkező anyagok beszállításáról is. Terhelés nélkül nem tettek meg egy utat sem. A vasúti állomásra menet dinnyét, vagy más egyebet szállítottak, majd az állomásról szintén megpakolt te­hergépkocsival tértek vissza. Az elmúlt napokban Hudacsek Vin­ce, a csoport egyik dolgozójának ja­vaslatára a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszte­letére kötelezettséget vállaltak, hogy egészévi tervüket december elsejére teljesítik, Pribojszky Erzsébet, Perbenyík. nyeikről és szövetkezeti tagjaik jö­vedelméről. Ez hatott. Az alakuló gyűlésre a simonyi szövetkezetesek, mint jó szomszédok egy hízott ser­tést ajándékoztak a darnyaiaknak, amelyet jó egészségben közösen fo­gyasztottak el vidám szórakozás kö­zepette. A megalakulás napján csak 22-en voltak. De a falu többi portá­ján is ezekben a napokban csak a szövetkezetről esett szó. Alig telt el öt nap és a szövetkezeti tagok száma 34-re emelkedett. Így hát a darnyai többségi szövetkezet lett, amelyben 394 hektáron kezdtek el gazdálkodni. Győzött a szövetkezeti gondolat. Nemcsak az emberek értelmében, hanem szívükben is. Hiszen közelebb hozta a két község lakosságát egy­máshoz. Nincsenek már viszályok, mert a nagy célt — a szocializmus építését a falun — közös célnak és közös feladatnak tekintik, amelyet a falu gazdagabb élete érdekében mi­előbb meg kell valósítani. K a s á r Sámuel tár cirkot és 15 hektár kukoricát zölden, összesen 31 hektárról takarí­tották be és silózták le a takarmány­féléket. Munkájukat nagyon meg­könnyítették a silókombájnok. — Nagyon jól működnek a magyar gyártmánvú kombájnok — jelentet­ték ki a nádszegi szövetkezet tagjai, akik ez idáig több mint 900 köbméter zöldtakarmányt konzerváltak. A siló­zásnál jó hasznát vették a kombájn­nak a kismácsédi EFSZ-ben is, de itt a kombájnt nem használták ki kellőképpen. Nagyon szép a silókukoricája a taksonyi szövetkezetnek. — Mit csi­náljanak vele? Meghagyják magnak, vagy pedig lesi lózzák? S végül dön­töttek, lesílőzták a kukoricát. Krajčovič Ferdinánd, Galánta Az ógyallai járásban sok jó szö­vetkezet található, melyek már az elmúlt évben kimagasló gazdasági eredményeket értek el. Jó munká­jukkal bebizonyították a közös gaz­dálkodás fölényét az egyéni gazdál­kodással szemben. Az ilyen szövet­kezetek közé tartozik mindenekelőtt Radvány, Virt és számos más szövet­kezet. Vannak azonban olyan szövetkeze­tek is, melyek a járás vezetőinek nagyobb gondosságára szorulnának. Az egyik ilyen szövetkezet Bagota, amely még 1951-ben alakult meg. A következő évben alakult át III. tí­pusra és ekkor több mint 250 új taggal szaporodott. Ez körülbelül a község mezőgazdasági üzemeinek 90 százalékát teszi ki. Az utolsó öt évben ebben a szövet­kezetben hatalmas munkát végeztek, melyről csak elismerőleg lehet nyi­latkozni. A szövetkezet tagjai kere­ken ezer hektár földet művelnek. Tervezett munkaegységük 12,30 ko­rona és 6,60 korona érték természet­ben. A munkaegység értéke termé­szetesen alacsony, melynek több oka van. A föld terjedelme alapján az álla­mi terv meghatározza a mezőgazda­­sági állatok számát is. A szövetke­zetnek például 1036 sertést kellene tartania, de csak 600-at tart éspedig annál az egyszerű oknál fogva, hogy nincs elegendő férőhely. Építés alatt áll egy tehénistálló és egy sertés­­fiaztató. Ha ezek az épületek elké­szülnek, kiegészíthetik tervezett ál­latállományukat. Hasonló a helyzet a marhaállományban is, ahol csak a tervezett állomány 50 százaléka van meg. A fejőstehenek száma a terve­zettel szemben csak 42 százalék. A szarvasmarhák Bagotán még ma is több helyen vannak elhelyezve. Ez egyáltalán nem segíti elő az állati termékek termelésének fokozását. gektől és ezek legyőzése után egyre jobb gazdasági eredményeket érnek el. A szövetkezet vezetésében sem volt eleinte minden rendben, de annak felismeréseképpen, hogy az egyenetlenségek jóra nem vezethet­nek, a viszályok megszűntek és ma már bátran elmondhatjuk, hogy a tagság egy nagy szövetkezeti csalá­dot képez. A munkafegyelem a lehető legjobb. Most már valamennyi ne­hézséget leküzdötték, mely eddig gátolta a szövetkezet fejlődését. Szeptember 3-án a szövetkezetben leálltak a cséplőgépek és ezzel az aratás befejeződött. Sor került a szorgalmas munkájuk gyümölcsének elszámolására. Negyven hektárral kevesebb gabonát vetettek, mint ta­valy, de 26 vagonnal mégis többet termeltek. Az előírt beadási kötele­zettségüknek teljes egészében eleget tettek és hét vagonnal még többet is adtak be. Ennek ellenére a rak­tárban még bőven maradt gabona. A szárnyasok állománya ennél is kedvezőtlenebb, mert hiszen csak 36 százaléka a tervezettnek. Különösen a tojótyúkok hiánya okoz nagy gon­dot. Nagy százalékuk tbc-ben szen­ved. Érdekes, hogy itten nem segí­tett az állategészségügyi dolgozók beavatkozása sem, mert a tojók és a csibék továbbpusztulnak. Lényegében az a baj, hogy a tyúkólak egészség­telen talajon vannak elhelyezve, ahol a tüdővész mikrobaktériumai rend­kívüli módon terjedhetnek. Ajánla­tos és ésszerű volna ezeket a tyúk­ólakat a kertészet mellé elhelyezni, ahol tulajdonképpen lennie kellene. Hiszen a szövetkezet tagjai nem tűr­hetik az olyan eset megismétlődését, mint amilyen nemrég történt, ami­­koris a Komáromból rendelt 1500 csirkéből csak 850 darab maradt meg. Ezenkívül — terven felül — a bagotai szövetkezetben aránylag jó eredménnyel 260 kacsát is tenyész­tenek. A lótenyésztés sok szövetkezet el­intézetlen kérdése. A bagotai szövet­kezetnek 52 lova van, melyek túl­nyomórészben maguknál a szövetke­zeti tagoknál vannak elhelyezve. Nem lehet mondani, hogy ezek a fo­gatok, különösen az aratás és cséplés idején — nem végeztek hasznos munkát. De nem lehet azt sem ta­gadni, hogy a volt tulajdonosok — habár ma valamennyien a szövetke­zet tagjai — nem végeznek fekete­fuvarokat. Annak ellenére, hogy a takarmányt a szövetkezet adja. Idő­szerű volna a lókérdést végleg elin­tézni. vagy a lovak összpontosításá­val, vagy pedig eladással. A fekete­fuvar meg nem engedett magas jö­vedelemhez juttatja a szövetkezeti tagokat és elvonja érdeklődésüket a közös gazdálkodástól. Magától értetődik, ha a bagotai EFSZ nem rendelkezik a tervezett állatállománnyal, nem teljesítheti az állati termékek beadását sem, Erről posan felkészültek. Harminckét hek­táron termeltek cukorrépát, melynek betakarítását a közeli napokban meg­kezdik. A szövetkezet tagjai már előre örülnek a jó takarmánytermés­nek, amelyre igen nagy szükségük van, mert hiszen az állattenyésztés­ben legalább is olyan jó eredménye­ket szeretnének elérni, mint amilyet a növénytermelésben elértek. Nagy segítséget jelent számukra a siló­kombájn. Eddig 650 köbméter siló­anyagot vermeltek el. Ebben az évben jól gazdálkodtak a jánoki szövetkezeti tagok és a jövedelmük is oly mértékben emel­kedik, amilyenre az egyéni gazdál­kodók nem is gondolhatnak. Csak így tovább jánoldak! Nőjön, gyarapod­jon, többet termeljen a szövetkezet, mert ez a ti jövedelmetek gyarapo­dását is jelenti! legvilágosabban az évi termelési terv beszél. Az állatok szerződéses beadá­sáért például az első félév végén 171000 korona bevételt kellett volna elérniük, de ezzel szemben csak 53 000 koronát értek el. Az állati termékekből 94 000 korona bevételt terveztek, de csak 25 000 koronát értek el. Az egész állattenyésztésből összesen 216 000 korona jövedelmet terveztek, de csak 89 000 koronát ér­tek el. A növénytermelési terv alap­ján feltüntetett bevételt ezzel szem­ben 16 000 koronával túlteljesítették. Ha a jövedelemről van szó, lehe­tetlen a kiadásról nem beszélni. Eb­ben az irányban a tagok jó gazdál­kodóknak bizonyultak. Az évi terv szerint üzemanyagban és más egyéb apróbb tárgyakban 50 000 koronát takarítottak meg. A gépállomási munkák fedezésére tervezett össze­get csak 34 százalékra merítették ki. Sok munkát saját fogatukkal végez­tek. Ez természetesen nem jelent végeredményben megtakarítást, mert hiszen a fogatokkal végzett munka a gépállomás tervezett költségénél jóval többe kerül. A bagotai szövetkezeti tagok leg­sürgősebb feladata tehát az állatállo­mány összpontosítása. Ezzel végkép­pen megszűnik a takarmány felesle­ges pocsékolása, a munkaerőket pe­dig ésszerűbben felhasználhatják. Nagyjában ezek a főbb fogyatékos­ságai a bagotai szövetkezetnek, me­lyeket a tömegszervezetek hatékony segítségével fokozatosan, rövid időn belül eltávolíthatnának. Szükséges azonban, hogy a szövetkezet vezető­sége a főbb alapkérdéseket hatéko­nyabban intézze és erejét ne apró, jelentéktelen dolgokra fecsérelje. Megvan minden előfeltétele ahhoz, hogy ez a szövetkezet is gazdaggá váljék. Ehhez csak az összefogás és a szervezett munka hiányzik. Stano Marček Elegendő silótakarmányt biztosítanak a téli időszakra Bohus Neméek, Kassa Hogy szövetkezetük gazdaggá váljék... Nagyobb összetartást о Jobb munkaszervezési о Összpontosítsák mielőbb az állatokat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents