Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-07-07 / 27. szám
HETEK ÖTA FOLYIK ehhez a nagy munkához való hozzászólás nagyon tanulságos és tárgyilagos formában. Sok, hivatása magaslatán álló pedagógus fogott tollat és világított rá a dolgok jelenlegi állására. Megállapítva a vita eredményességét, hozzá kel! tennem, amit már hangsúlyoztam az előbbi vitában is, hogy a nevelés ügyében elsőrendű fontosságú ez a kérdés: jó szülőket nevelni. A mostani vitánknak is ez a sarkalatos pontja. Az ifjakat megtanítják különböző tantárgyakra, miért nem tanítjuk a nevelés elemeit, amikor — emberi számítás szerint — legtöbben szülőkké leszünk. Vagy csak azután kezdjük a nevelést tanulni? Mindig vannak nagynénik, ismerősök, szomszédok, akiknek ha gyermekük nem is volt, de tanácsaik vannak. Akadnak megint mások, akiknek emlékei vannak, így aztán tanácsokból, emlékekből, vélekedésekből szinte egyénileg folynak a nevelési kísérletek. Ennek aztán hány gyermek vallja kárát, — s végül a társadalom. NINCS KÉRDÉS, mely az emberi szívhez közelebb állna, mint az utód boldogulásának kérdése. S až utód boldogulásának lehetőségét az emberi lélek mélyebb aknáiban kell keresni. Tehát nem anyagiakban. Ez a nevelés titka. És ennek a titkos tárnának a felfedezése körül történik a legtöbb tévedés. Ha Kopper János, Csandal István, Kohány Ferenc és a többi hozzászóló vitacikkeire gondolunk, láthatjuk, hogy a ma problémáit tárják fel és azonnali nevelési intézkedések megoldásán fáradoznak. Az én elméletem csak hoszszú évek múlva hozza meg a gyümölcsét. De nem zárja ki ez az elgondolás az előttem vitázők nézetének helyességét sem, mert hisz a szülővé nevelés éppen a serdülőkorú ifjúságra vonatkozik, akik az iskola hatásköréből már kikerültek. S ezen a ponton felvetődik a kérdés: ki végezze ezt a nevelést? A CSISZ a legilletékesebb szerv, ez vitán felül áll! A nevelés állami érdek, de nem állami feladat. Tehát megint csak odajutunk, \ZzaU<rcf Földműves Í MOTTO: I „Emeljétek fel szívünket Ж azé, aki fölemeli." Ъ (József Attila) 3 hogy a legilletékesebb tényező: a szülő. Hiába érvel bárki is azzal, hogy a szülő a létért való küzdelemmel van elfoglalva, ez nem mentesít a felelősség alól. Törődni kell a gyermekkel és sorsukat nem bízhatjuk a véletlenre. A NEVELÉSNEK közös céljai vannak, de az eszközei nem minden esetben közösek. Éppen ezért a nevelésnél mindig az egyént kell figyelembe venni. S ez a nevelés a jó, egyszerű ember nevelésére törekedhet, viszont ennek az átlagnak a szintjét az egyéniség alapos ismeretének felhasználásával emelhetjük. S ahogy egyet értek nézetem mellett Csandal István, Kohány Ferenc, Papp János és a többiek javaslatával, újra meg újra a szülői felelősség kötelező súlya jut eszembe, majd pedig Goethe szavai: „Több jól nevelt gyermek lenne a világon, ha a szüleik jól neveltek volnának”. Nem árt ezen elgondolkozni. Feszty István, Ögyalla ÖRVENDETES TÉNY, hogy az utóbbi időben hazánkban magasra szökött az irodalom, az Írott szó iránt érdeklődők száma. Legtöbb helyütt ugyan — öszszetételében — még elég szegényes a könyvtár és sok esetben csak néhányra tehető a szépirodalmi könyvek száma, de ezeket a lelkes olvasóközönség már agyonra olvasta. S az új feladatok leginkább az eddig nem egyszer méltatlanul nélkülözött irodalmi- és ol-i vasókörök munkáját sürgeti, hogy naponta gyarapodjék a szép szó befogadására alkalmas lelkek száma. Sürgető feladat ež különösen ifjaink körében. Ezek a gondolatok foglalkoztattak a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó 1958-as évi kiadóterve láttán. S örömmel nyugtáztam, azt az előretörést, mely hazai íróink munkájáról tanúskodik. Mintegy 20 kiadvány ugyanis hazai magyar szerzők tolla alól kerül ki. A címek puszta jegyzéke ugyan még keveset mond, de mégis bizakodást keltő. A jövő év legnagyobb érdeklődéssel várt könyve kétségtelenül FÁBRY ZOLTÁN Ady igaza, mely a Vox humana — trilógia befejező része. Fábry Zoltán művészete és embersége türelmetlenné tesz bennünket a vásárban, s minden bizonnyal határainkon túl is kellő visszhangot talál ez az igaz emberségből fakadó mű. A történelmi tárgyú írások közül Dr. SAS ANDOR: Pozsony története a XIX. század első felében tart érdeklődésre számot. Dr. TURCZEL LAJOS: Irodalmi tanulmányok című kötete, melyben a szerző képet nyújt az újabb kori hazai és magyarországi írók valamint a világirodalom legkiválóbb alkotásairól, annál inkább figyelmet érdemlő, mivel a pozsonyi Pedagógiai Főiskola tanára — a fiatal esztéták legkiválóbbja — első könyvével jelentkezik. A prózai írók közül első regényével jelentkezik Nagy Irén, Ordódy Katalin és Petrőczi Bálint. NAGY IRÉN: Kis kisasszony-a a fiatal leányok lelki életével a serdülő leányszivek gondjaival, vágyaival, ábrándjaival és csalódásaival foglalkozik. ORDÖDY KATA-a LIN: Megtalált élet című művében az eddig gyermekirodalommal foglalkozó írónő egy fiatal nő életútját írja le az 1944—48-as években a kialakulóban levő új világrend sorsdöntő éveiben. RAJTUK KÍVÜL ismert regényírók is jelentkeznek. A Klement Gottwald államdíjjal kitüntetet író, EGRI VIKTOR: Égő föld című regényében a sötét középkorba vezeti az olvasót, az új hazát kereső longobárdok harcos vándorlásai korába. A regény átdolgozott mű. LACZKÖNÉ KISS IBOLYA: Madách élete című műve, Áz ember tragédiája írójának tragikus házasságát és magányos életét írja le — az alsósztregovai kúria komor légkörében. SZABÖ BÉLA: Ebek lázadása című regénye a „Marci a csodakapus” és „A menyasszony” után joggal vár annál is inkább érdeklődésre, mivel — a kevéssé müveit — társadalmi szatíráról van szó. A TERVEKBŐL ítélve bíztató ígéret a jövő évi könyvszüret. Friss reménynyel készülünk a jelzett könyvekkel való találkozásra. A könyvjegyzék hazai magyar irodalmunk előretöréséről tanúskodik, de a végszót majd a művek elemzése adja.-Zsolt 1957. július 1 II Emberek! Legyetek éberek!" CSODÁLATOSAK voltak Besztercebányán az elmúlt hét napjai. Fiatalság, életerő, jókedv áradt mindenünnen, s a hétszáz éves város nagy események tanúja volt. Ide sereglettek Szlovákia fiatalságának legjobbjai, hogy bizonyságát adják: Szlovákia ifjúsága jól felkészült a moszkvai Világifjúsági és Diák-Találkozóra. Minden ország fiai, Európa, Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália fiai feszült várakozással készülnek a nagy pillanatra, a nagy találkozásra. S ez a pillanat egyre közeletjLik. Két világ fiai adtak egymásnak Moszkvában találkozót, a kapitalista országok kizsákmányoltjai és a szocialista rend építői. Nagy eél, közös akarat hevíti küzdésre a lelkeket: harc az ifjúság érdekeiért, harc a világbékéért. Ennek a küzdelemének volt egyik hazai állomása, a besztercebányai találkozó. S amikor az elmúlt hét napjaiban Szlovákia ifjúsága megindult Besztercebánya, a Szlovák Nemzeti Felkelés városa felé, nemes érzés bontogatta szárnyait, hogy az apák forradalmi szelleméhez híven kifejezésre juttassák szilárd elhatározásukat az új világrend építésére, s a népek békéjének megőrzésére. KEREK ÁLLÓ HÉTIG tanyáztak ezek a fiatalok Beszterce falai között, ahol népünk legjobb fiai a legdrágábbat: életüket áldozták mai teljesjogú életünkért. S új rendünk letéteményese, az ifjúság ez alatt az egy hét alatt bizonyságát adta kiharcolt boldog életünknek. Ez alatt a néhány nap alatt egymást érték a népművészeti alkotóversenyek, az énekkarok, táncegyüttesek fellépései, egyéni szereplések és különböző versenyek, melyeknek mindegyikéből meszszire világolt az olthatatlan szándék: Mi békében akarunk élni, békét és A duklaf versenyben a 15—18 évesek kategóriájában szerepelt Mária Machová, Sláva Zovčlková és Jela Jávoréiková (Foto: ČTK — Petráš) barátságot akarunk a népek és a nemzetek között! Ezt a harcos célt tükrözte az ifjú-A szív megtelik gyönyörűséggel a vasárnapi színes forgatag láttán, mely birtokába veszi a város minden zugát, s világgá kiáltja milliók harcos békeakaratát. És ezt a hangot, ezt az elszántságot nem lehet megtörni az „erőpolitika“ új rohamával, de fenyegetéssel, terrorral, sőt tömegpusztító fegyverekkel sem. Ezt érzed akkor is, amikor kihúnynak a fények és a pillanatnyi sötétség után a rakéták felvillanó fénye Fuöíkot, és az ő szavait idézi a felvonuló ezrek szeme elé: Emberek, legyetek éberek! Sokszor hallottuk már Fuéíknak ezt a figyelmeztetését, de talán sohasem volt annyira fontos, jövőt jelentő bő ígéret, mint éppen napjainkban. S ahogy a „hivatalos" ünnepségek befejeztével kezdetét veszi a jókedv, a derű, s kivilágos virradatig tart a vigalom, időről időre újra ismételd és legszentebb sajátodnak vallód a látott figyelmeztetést. Besztercebánya és környékének polgárai lelkesen üdvözölték a manifesztáló ifjúságot (Foto: ČTK — Petráš) ság vasárnapi manifesztációja- és a záróünnepségek is. Ezrek és ezrek i áradtak a hétvégi napokon, hogy ta- j núi legyenek a legszebb napnak, a l besztercebányai seregszemle befeje- í zésének. Az Állami Faluszínház sikere Lapunk hasábjain már beszámoltunk arról, hogy Trnavkán a Munkaérdemrenddel kitüntetett Faluszínház magyar együttese sikerrel előadta J. Hollý háromfelvonásos vígjátékát: a Kubót. Az együttes a fővárosi bemutató után elindult a darabbal Szlovákia magyar falvaiba és mindjárt az első állomások átütő sikert jelentettek. Ez a siker kísérte az együttes fellépését Tardoskedden, Csifáron, vagy a Nyitra környéki magyar falvakban, Berencsen és Nagykéren, és ez kíséri a kelet-szlovákiai turnéján is. Természetes tehát, hogy a magyar falu parasztja együtt örült a szlovák paraszttal ennek a győzelemnek és a színtiszta szlovák környezetben lejátszódott darabot őszintén és igazán megtapsolta. A taps kijárt annak is, hogy a Faluszínház magyar művészegyüttesének előadása hatá- ; rozottan jó volt. És itt dicséretet érdemelnek a színészi alakítások, valamint a rendező munkája egyaránt. Szeretettel fogadta a falvak népe ezt a darabot, amely nemcsak a szlovák-magyar kulturális közeledésnek idején hasonlók voltak. Ugyanaz a tőkésrendszer nyomta el mindkét falut és a vagyonosok basáskodása hasonlóképpen egyforma volt. Ha házasítani kellett: föld a földdel házasodott. Jövő évi könyvszüret Levelezőink írják Hemerka Olga nyitrai levelezőnk beszámol levelében arról, hogy a lévai járás írói és zeneszerzői megtartották második irodalmi estjüket. Levelében kiemeli Ciczka Angéla sajátszerzeményü fisz-mollszonátáját, a próza-írók közül Kucsera Klári tanulmányát, valamint a versírással foglalkozók közül Sas János, Rendi Károly, Novotni József, Patási Elek, Veres Vilmos és még több más sikeres próbálkozást. Szuh Kálmán és Hemerka Olga levelezőink közös témát választottak. Mindketten a farkasdi CSEMADOK- csoport munkájáról írtak. Kiemelik a nyolcéves középiskola tánccsoportját, a 36-tagú énekkar és a táncos népi játék, valamint a színjátszók sikerét. Áz elismerés hangján írnak Morvái Margit, Komlós Mihály tanítókról, valamint mindazokról, akik nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a farkasdi CSEMADOK-szervezet — jóllehet pillanatnyilag nélkülözi a kultúrházat, — sikerrel szerepeljen a járási versenyen. Forró Lajos beszámol a felsöszeli CSEMADOK vezekényi vendégszerepléséről. A CSEMADOK-szervezet Heltai Jenő: A néma levente című művével lépett fel és sikert aratott. Kiemeli Lovas Margit Ziliáját és Jakubec Vilmos leventéjét, valamint a többi szereplő alakítását is dicséri. A darabot Fehér József rendezte. Illés József ipolybalogí levelezőnk a nyolcéves középiskola tanulóinak az iskolaév befejezése előtt rendezett könyvvitájáról ír. A Kerek egy esztendő című könyvvitáha 22 tanuló1 kapcsolódott be. A vita befejezése után Petőfi verseit szavalták a tanulók. A tanítók fáradságos munkája eredményes volt, SZENDREI JÓZSEF: A minden munkák ünnepe Búzakévék hömpörögnek a tarlón Kaszások hátán patakzik a víz Lányok izgató mellén tapad az ing Pacsirták iramodnak a magasba Lovak háta tajtékzik a hám alatt Nagy olajcseppeket izzad a kombájn Tiszta égen füst nélkül lángol a nap Arat az ember, a gép és az állat Ha jön az este, nem kell ágyat vetni A legény erdőbe csalja kedvesét Szürke pokróc terül a gyenge gyejgre A lány haja összevegyül a fűvel És az alvó hangyákat betakarja Mert sohasem fárad el a szerelem Annyit csókolnak, mint csillag az égen Az öregebbe nyugodtan vacsorái Ha nincsen babád — vess cigánykereket Ily nehéz munkától elzsibbad a test Aki szeret — nem érez fáradtságot Reggel szempillák hegyére süt a nap Kinyílnak az álmos, csikorgó szemek Aki szerelmes, hamar talpraszökken Mint a madár, füttyel hívja kedvesét A síkságon kalászok térdepelnek A szerelmes lány az oltárra gondol Mert úgy tűnik: menyasszony minden kalász A pipacsok áldott, eskető papok A felhőkből kalácsot dagaszt a szél Állatok, gépek, virágok, emberek Megtöltik a mezők szőke templomát A minden munkák ünnepén: — aratás. Vita ...hogy emberré formálüdianak BÉKÉRE VÁR A SZÍV, békét követel a józan emberi értelem, s magadban már rég eldöntötted, hogy a béke igaza csak Fučík igazával lehet teljes. BÖJTHE ZSOLT. Második jelenet: Kubo, Váradi Béla, és Anjdcska, NémetK Viola Az első jelenet egy mozzanata. Jobbról Palkó szerepében Nádasdy Károly és mellette Anicska szerepében Németh újabb bizonyítéka, hanem bizonyítéka annak is, hogy a színház elgondolása helyes volt, hiszen a szlovák és a ma-s gyár falu problémája a kapitalizmus
