Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-07-21 / 29. szám

57. július 28. Jzalxid Földműves Pozsonytól Leningrádig PETRI ENDRE ÚTIRAJZAI vai riporter lelkes beszámolóját, együtt izgulok a vidám fiatalokkal és bevá­rom a mérkőzés végét jelző sípszót. Aztán megindulok a Dnyeper partja felé. A hőség 35 fok. A cukrászdák előtt sorban állnak az emberek, fogy а то - rozsnóje, a remek tejszínes fagylalt, melyet két ostya között szopogatnak a sétálók. De nagy vásárló közönsége van a kékkocsis frissítő árusoknak is. Ők árulják a „gazovaná vodát", mely nem más, mint jégbehütött szódavíz gyümölcsszörppel ízesítve. Jól esik a járókelőknek, de nekem is nagyon ízlik. Valódi gyümölcskivonatból ké­szül és olcsón, egy rubelért mérik. A Krestyatikot szökőkút és vízesés zárja le és mögötte feltárul a park árnyas utaival, melyek szerpentínsze­­rüen kanyarodnák fel a folyó part­jára. A hüs, illatos sétányokon min­denütt fiatalok, természetesen páro-A Tarasz Sevcsenko színház homlokzata sem maradhat közömbös. A szocia­lista realizmus építészeti stílusát ma­napság divatos bírálni, de ha a stí­lust azonosítjuk a kor szellemével, lehetetlen meg nem látni mögötte egy a legmélyebbről felszabadult osztály feltörő alkotó vágyát, mely az új életformát vérrel és nehéz munkával harcolta ki és soha sem látott monu­mentalitással vegyíti a finom formá­kat. így hirdeti világgá a felszabadult nép a győzelem örömét. Rajzik a nép az utcán a Dnyeper felé. A nők lenge nyári ruhákban, a férfiak kabát nélkül fehér ingben vagy könnyű fehér vászonruhákban. Fül­­lasztó a hőség. Csak a sűrűn elhe-A pecserszki városrész a régmúlt dicsőség tanúja. Valamikor régen az 1137. évben itt volt Oroszország fő­városa. A novgorodi fejedelmek már időszámításunk előtt 880-ban ide tet­ték át székhelyüket, s innen uralták a hatalmas kijevi birodalmat. Anoni­­mus, a magyarok névtelen jegyzője beleszövi a várost a magyar monda­világba is. Megemlékszik a kijevi csa­táról, melyet üleg fejedelem vívott Álmos vezér hadai ellen. A közelmúlt története a csehszlo­vák zarándoknak is tud érdekeset és meghatót mondani. Ha az ember le­ereszkedik a pecseri dombról a Dnyeper hídjáig, olyan köveket tapos a lába, melyet sok csehszlovák hős vére öntözött. 1943 nyarán véres har­cokat vívott a szovjet hadsereg Kijev visszafoglalásáért. A szovjet csapatok oldalán harcoltak az I. csehszlovák brigád katonái is. A megvert és Sztá­lingrádtól Kijevig kergetett fasiszta megszállók Kijevnél egy darabig meg­vetették lábukat. A szovjet és cseh­szlovák csapatok három oldalról tá­madtak. Hősi verseny indult meg a három hadseregcsoport között. A cél a Dnyeper hídja. A csehszlovák ka­tonák új lelkesítő jelszóval indultak rohamra: Kijevért verekszünk, Prá­gáért harcolunk. És eljött a győzelem napja. A cseh­szlovák páncélos brigád harci kocsijai elérték a Dnyeper hídját. Kijev fel­szabadult. A Lavra kövei a múltat idézik, a középkori paloták pedig az ukrán nép A Sevcsenkoról elnevezett egyetem kultúrért ékeit vigyázzák. Az ukrán nemzeti múzeum egy szépet szerető nép művészi alkotásainak kincsestára. Kár, hogy a falgk túlzsúfoltak és ez akadályozza az elmélyült szemlélődést. Megcsodáljuk Tarasz Sevcsenko, az ukrán Petőfi remek A Kalinin-tér palotái san. A padokon is. És nem is húzód­nak el egymástól. Akárcsak Pozsony­ban a Hegyiligetben. A parton meré­szen a folyó fölé kiugró kilátó. Érde­mes letekinteni a Dnyeperre, mely méltósággal hömpölyög alattunk. A víz tükre szikrázva veri vissza a milliós város millió fényét. Az ég sötétkék és tiszta, mint a pirosarcú ukrán lá­nyok szemei. Lenyűgözően szép a lát­vány, az ember nem tud elszakadni tőle. Pedig már közeledik éjfél és a 36-órás utazástól és a sétától elfá­radt test erélyesen követeli a nyu­galmas álmot, de a kijevi éjszaka varázsa béklyóba ven az ember lábait. A tömeg lassan ritkul, a kioszkok már kiengedik utolsó vendégeiket, a kedves szőke pincérnő még megsaj­nálja az idegent és kivételesen meg­tiszteli egy üveg sörrel, de aztán las­san elcsendesül a park, kiürülnek a vendéglők, kihunynak a kioszkok fényei. Jó éjt, szépséges város, utána pedig boldog veröfényes nappalokat. VÁROSNÉZÉS Másnap a várost fürkészem, a régi és új köveket vallatom. A legendákat és a régmúltat, a régi város őrzi. Itt van a Pecserszki Lavra kolostor, melyet Hilárion egyházatya alapított jóval ezerév előtt. A fasisz­ta barbárság ezt az ősi emléket sem kímélte. A kolostor ezeréves templo­ma romokban, a falak a kolostor ud­varán hevernek. Még látszanak rajtuk a remekbe alkotott arannyal díszes mozaikok, a repedezett freskók a szen­tek glóriás fejével. nevéről elnevezett színház és egyetem nemes neoklasszikus formáit. A Sev­csenko-kultusz útón-útfélen szembe­­ötlik. Egy hálás nép zárja így szívébe nagy fiát. A Krescsatikhoz hasonlóan szép, és hatásos a Kalinin-tér égre­­törö tornyú palotáival, virágos park­jával. Délután a város életét figyelem, elmerülök a hatalmas Nagy Árúház tízezres vásárló tömegében, megcso­dálom a közönség fegyelmét, a ki­szolgálók gyors és mégis figyelmes udvarias munkáját. Nagy a vásárló­kedv, gurul a nagyformátumú rubel. Fokozott az érdeklődés a női ruhaosz­tályon, ahol virágos, könnyű anyago­kat és selymeket árulnak. De a leg­nagyobb forgalom és a legtöbb vásárló a gyermekosztályon van. A játékok ötletesek és jó minőségűek. Szépek az ukrán népi viseletű babák, ötlete­sek a mechanikus és gumiiátékok, s jó a minőség. A gyermekkerékpár osztályt zsibongó gyermektömeg veszi körül. Van mit hallgatni a szülőknek. De mint rendesen, győz őfensége a gyermek és már fut kerékpárjával a kijárathoz, hogy azonnyomban ki­próbálja. A kerékpárok aránylag ol­csók, egy kis gyermekkerékpár 140 rubel. A forgalom szédületes és az ember fellélegzik mikor az utcára lép. Még egy utolsó séta a fénypompá­ban úszó Krescsatikon, még egy utolsó pillantás a millió fényben fürdő Dnyeperre, aztán megindulok a szál­loda felé. A másnapi útiterv a pár­nák közé parancsol. Vár Moszkva, az ismeretlen világváros, az utas fő célja, a szocialista tábor fővárosa. NÉMI ELŐSZŐ „Utazni annyi, mint kissé meghalni.“ iy határozta meg a századeleji de­­tdens irodalom egyik érzelgős kép­­selője az utazás fogalmát. Jellemző z a szólás a polgárra, aki bomló Hágából az új élményeket ígérő, a íját világát felejtő világcsavargásba lenekül. De hazug a meghatározás, a a szocialista ország állampolgára trakel, hogy lássa, érzékelje a szov­lyezett utcai hangszórók alatt állnak kisebb-nagyobb csoportok néma csend­ben, mintha valami szertartás áhíta­tába merültek volna. Megtudom, hogy a szovjet—lengyel futballmérkőzést közvetítik. Éppen felcsattan a taps és a hurrá. Most lőtte be Ivanov a har­madik gólt a lengyelek hálójába. Ez a spontán jelenet feloldja bennem az eddigi tartózkodást. A szurkolók min­denütt egyformák. Egy darabig én is feszülten figyelem és vitatom a moszk­A Lavra tornyai a Dnyepper partjáról et világot, tapintsa a legelső és leg­­agyobb szocialista ország életrevaló­ágát. Hiszen ez a lelkes, izgalmas izonyságkeresés, mellyel az utas ván­­lorbotot fog, sokkal inkább jelent okozott élettevékenységet, mint az •Imúlás vigasztalanságát. ALKONYAT ÉS ESTE KIJEVBEN Kije v az első állomás. Az ukrán netropólis utcai forgatagában embe­­eket látok, akiket nem ismerek, há­­akat, parkokat, szobrokat, az autó­­niszok és személyautók raja siklik i széles utcákon. Figyelem magamon íz újdonság és az ismeretlen hatását, árom a várost, elvegyülök a forga­­agba, mint vízcsepp a tengerben. ■'így elek az alig ismert ukrán szóra, zlélem az új színeket, formákat. A >árosra ráborul az alkonyt hangulat. V főutcán, a Kreszcsatikon, nagy tö­­neg ember. Egyrészúk a Tarasz Sev­­•senko színházba igyekszik, ahol ma i Coppéliát adják, a többség azonban cifelé a Dnyeper partjára áramlik. De valamit el kell mondani erről íz utcáról. Még akkor is, ha Kijev­­átogató útleírók már az unalomig tgyondicsérték. Oj itt minden. A hét­­vjolc emeletes paloták, a széles út­test, a virágos járda, a karcsú kétágú ámpaoszlop. a virágok és a fák. Hitler égi ereje és nehéz ágyúi romhal­­tlazzá lőtték és a régiből egy ház sem maradt épen. Most 12 év után újjá­született. Ojjá és még szebbé egy lagyszerü nép példátlan akaraterejé­ből, mely belesürítette a béke és a nyugalmas élet utáni vágyát, díszítő kedvét, mosolyát és rajongását. De ingem nem is a paloták faragott ter­méskővel kirakott díszes homlokzatai, i színes virágborította erkélyek és i karcsú tornyok ejtettek ámulatba, hanem a hatalmas méretek, a tér mű­vészi felhasználása és összhangja a pompás építés fantáziájával. Az egysze­rűséghez és lapossághoz szokott kö­zépeurópai szem talán tokaija a díszt, a pompát, de a nagyszerű látvány harmonikus egészével szemben senki 7 Dolgozó parasztjaink többtermeléssel köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját Ez idén ünnepeljük a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját. Valamennyien őszinte hálával gondolunk erre a nagyje­lentőségű napra, amely forduló­pontot jelentett a dolgozó ember életében; útat nyitott a dolgozó nép alkotó és kezdeményező ké­pességének kibontakozására. A Nagy Október jelentőségét szövetkezetünk tagjai — és az egész ország dolgozó népe — nagyra becsüli. Igazolják ezt azon értékes kötelezettségvállalások is, melyeket a szepsi járás szövetke­zeti tagjai e nagy nap tiszteletére tettek. A r u d n o k i EFSZ például 150 mázsa búzával, 200 mázsa rozzsal, 150 mázsa cukorrépával, 100 má­zsa árpával, 30 000 liter tejjel, 50 mázsa lenmaggal, 40 mázsa mar­ha- és 100 mázsa sertéshússal ad többet a dolgozók asztalára, mint ahogyan azt a terv előírja. A méhészkei EFSZ tagjai pedig 100 mázsa búzát, 150 mázsa árpát, 50 mázsa zabot, 400 mázsa cukorrépát, 40 000 liter tejet, 10 múzsa lucernamagot, 80 mázsa marha- és 120 mázsa sertéshúst adnak be terven felül. A p é d e r i szövetkezet tagjai 150 mázsa búzát, 80 mázsa rozsot, 180 mázsa árpát, 180 mázsa zabot, 400 mázsa cukorrépát, 400 mázsa krumplit, 40 000 liter tejet, 120 mázsa marha- és 100 mázsa ser­téshúst, 400 kg juhsajtot és kü­lönféle zöldséget 100 000 korona értékben számítanak terven felül beadni. A j á n o k i EFSZ terven felüli beadása 450 mázsa búza, 300 má­zsa árpa, 320 mázsa zab, 150 má­zsa rozs, 1600 mázsa cukorrépa, 50 mázsa lóheremag, 40.000 liter tej, 150 mázsa sertés- és 100 má­zsa marhahús, valamint 600 hízott kacsa, melynek összértéke 674 900 korona. A b o d о 11 ó 1 EFSZ terven fe­lül szintén bead 354 mázsa búzát, 600 mázsa árpát, 240 mázsa zabot, 1000 mázsa cukorrépát, 30 000 li­ter tejet, 100 mázsa sertés- és 50 mázsa marhahúst, 10 mázsa juh­sajtot. A szesztai EFSZ 100 mázsa rozzsal, 600 mázsa búzával, 500 mázsa árpával' 5ÖÓ mázsa zabbal, 70 mázsa borsóval, 2000 mázsa krumplival, 1000 mázsa cukorré­pával, 100 000 Kés értékben lennel és lenmaggal, 20 000 liter tejjel és 76 mázsa marhahússal lépi túl a tervezett beadást. A felsőlánci EFSZ tagjai terven felül 20 mázsa zabot, 500 mázsa krumplit, 150 mázsa kuko­ricát, 1000 mázsa cukorrépát, 70 mázsa lóheremagot, 30 000 liter tejet, 50 mázsa sertés- és 80 má­zsa marhahúst számítanak beadni. A csécsi szövetkezet 600 mázsa búzával, 200 mázsa rozzsal, 35 mázsa őszi repcével, 150 mázsa árpával, 200 mázsa zabbal, 100 má­zsa borsóval, 32 000 liter tejjel, 1 mázsa gyapjúval és 10 mázsa marhahússal teljesítik túl beadá­sukat. A p erényi EFSZ 567, mázsa búzával, 80 mázsa rozzsal, 178 mázsa árpával, 60 mázsa zabbal, 2310 mázsa cukorrépával, 75 má­zsa lóheremaggal, 16 200 korona értékben lennel és lenmaggal, 30 mázsa borsóval, 30 000 liter tejjel, 50 mázsa marhahússal és 5 mázsa juhsajttal gazdagítja közellátásun­kat. Ezt a gyönyörű kötelezettség­vállalást,—melynek értéke 523 460 korona — még azzal bővítik ki az említett szövetkezet tagjai, hogy a gabonaneműek beadását a ter­vezett határidő előtt 15 nappal teljesítik. A makranci EFSZ kötele­zettségvállalása 15 vagón cukor­répa, 50 mázsa rozs, 228 mázsa búza, 140 mázsa árpa, 120 mázsa zab, 30 000 liter tej, 85 mázsa ser­téshús, 4 mázsa juhsajt, 40 mázsa borsó és 4000 kacsatojás, mely pénzértékben 315 200 koronát tesz ki. A k o m á r ó c i EFSZ terven felül 40 mázsa rozsot, 120 mázsa árpát, 80 mázsa zabot, 10 000 ko­rona értékben lenmagot és lent, 680 mázsa cukorrépát, 40 000 liter tejet és 12 mázsa baromfihúst ad be. Ezen termékek értéke össze­sen 150 800 korona. Az alsólánci EFSZ 180 má­zsa búzával, 40 mázsa rozzsal, 110 mázsa árpával, 20 000 korona ér­tékben len és lenmaggal, 1300 mázsa cukorrépával, 300 mázsa krumplival, 20 mázsa őszi repcével 40 000 liter tejjel és 35 mázsa ser­téshússal szárnyalja túl tervezett beadását. A felsorolt példák tehát világo­san bizonyítják dolgozó paraszt­jaink igyekezetét és a szovjet nép iránti szeretetét. Andreas Sándor, Szepsi Segítség azoknak, akik maguk is igyekeznek A Megbízottak Testületé saját tar­talékaiból 5 millió 750 ezer koronát szabadított fel olyan kisebb meliorá­ciós munkákra, melyek önsegéllyel készülnek. Ebből az anyagi segítségből részben vagy teljes egészében a következő kiadásokat lehet felhasználni; a) Öntözésre szolgáló források és kutak helyreállítása, kibővítése vagy megnyitása. b) Öntözésre szolgáló új csatornák ásása vagy megjavítása. c) Az eddig nem használt öntöző­­berendezések kijavítása. d) Gyüjtötartályok építése a csa­tornákhoz és medrekhez. Egyszerű és hasznos zsilipépítés, esetleg fel­szerelések építése a medrekhez, víz­levezető és öntözőcsatornákhoz. Egy­szerű szivattyúállomások építése. e) Régi rizsföldek átalakítása más növények öntözése céljaira. (Kapá­sok, takarmányok, zöldségfélék stb.) f) öntözés céljaira szolgáló talaj­egyenlítés. g) Levezetöcsatorna gépi kiásása, esetleg régi nem üzemképes leveze­tőcsatornák rendbehozása. h) Más meliorációs vízgazdálkodási munkák. A munkát a megkezdés előtt le kell tárgyalni a kerületi nemzeti bizottság illetékes szervével, akinek be kell jelenteni azt, hogy milyen munkáról van szó, továbbá a meliorációs munka által érintett terület nagyságát és a hozzávetőleges költségeket. Hogy a gépi munkát a nyújtott anyagi segítségből fedezni lehessen, szükséges még a munka kezdete előtt az invesztíciós banknak benyúj­tani a munka nyers vázlatát a költ­ségvetéssel együtt. Előnyben része­sülnek azok a munkálatok, melyeknek pontos tervrajzát már előre elkészít­jük. A nyers tervvázlatot és a költ­ségvetést az Agroprojekt a meliorá­ciós munkák kerületi igazgatóságai vagy az erdőtechnikai melioráció dolgozói készítik el. Nem helyes a jövőben ezeket a munkákat megrendelési módszerrel elkészíttetni úgy, hogy a kész mun­kát adja át az illető vállalat a föld­műveseknek, sokszor saját érdekelt­ségük és gyakran beleegyezésük nél­kül. Csak olyan meliorációs munkák tarthatnak számot anyagi támoga­tásra, melyeket maguk a szövetkezeti tagok segítenek elvégezni. Használják ki a szövetkezeti tagok ezt a lehetőséget és a nekik nyújtott anyagi segítség felhasználásával épít­senek öntözőberendezéseket. Anyagi támogatást a gépi munkák kiadásai­nak fedezésére csak ott kaphatnak, ahol maguk a földművesek végzik a kézi munkát. Ez természetes Is, hi­szen a melioráció a földművesek számára jelent hasznot, a földműve­sek számára emeli a terméshozamot. A kisebb meliorációs munkáknak ez az új módszere egyben biztosíték arra is, hogy a pénz elosztása igaz­ságos lesz és az anyagi eszközök oda kerülnek, ahol a legnagyobb szükség van erre a segítségre és ahol a föld­művesek maguk is törődnek földjeik meliorációs megjavításával. Ing. dr. Královský »

Next

/
Thumbnails
Contents