Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-12-08 / 49. szám
4 JzaU-ad Földműves 1957. december #. A jövő évben ráfizetés nélkül gazdálkodunk Й Ez alatt a jelszó alatt rendezték meg november 26-27-én Tátralom- Л nicon Szlovákia állami gazdaságai igazgatóinak értekezletét. Az állami R gazdaságok eddigi termelési és gazdasági eredményeiről és további fel- Ü adatairól Šumichrast elvtárs a földművelési és erdőgazdasági megbízott helyettese tartott részletes beszámolót. Ezt az egyes gazdaságok igaz- B gatóinak vitafelszólalása, majd Chudik megbízott elvtárs záróbeszéde В követte. Fokozottabb feladatok Második ötéves tervünk nagyobb feladatok elé állította az állami gazdaságokat, mint a többi mezőgazdasági üzemeket. Míg például az 1955- ös évhez viszonyítva 1960-ig általában 40 százalékkal kell emelni a mezőgazdasági termelést, addig állami gazdaságainknál ez a feladat 53,66 százalékot tesz ki. Az irányszámok alapján 1960-ban búzából 26,4 kukoricából 33,10, cukorrépából 278,80 mázsás hozamot kell elérni. Átlagosan 72,56 százalékkal kell növelniük a termelést a növénytermesztés terén. Nem sokkal kisebbek a feladatok az állattenyésztés szakaszán sem. Állami gazdaságainkra ezen a téren az a feladat vár, hogy minden hektár mezőgazdasági földterület után 660 liter tej kitermelését, 100 tehén után számítva 81 borjú felnevelését és anyakocánként 14 malac elválasztását biztosítsák. Lapozzunk vissza az állami gazdaságok könyveiben, feljegyzéseiben, hol tartanak az említett feladatok teljesítésében, röviddel az év befejezése előtt. Örömmel megállapíthatjuk, hogy általában jelentős javulás állott be állami gazdaságaink gazdálkodásában. Több mint 50 százalékuk már nem ráfizetést, hanem nyereséget mutat ki.- Ez az év az állami gazdaságok életében az előrehaladás éve — jegyezte meg egyebek között Chudik megbízott elvtárs. Ezeket a szavakat tények bizonyítják. Hiszen az 1957-es év folyamán állami gazdaságaink biztosították a tervezett szarvasmarhaállományt és az utóbbi négy év alatt ebben az évben érték el a legnagyobb tejtermelést. Ebben az évben bizonyos javulás mutatkozott a növénytermesztés terén is Állami gazdaságaink teljesítették a kalászosok hektárhozamainak tervét. A kassai kerület állami gazdaságai például globálisan 3,76 mázsával lépték túl a tervezett hozamokat. A Dunaszerdahelyi Állami Gazdaság búzából 29,2, a Királyhelmeci 27,6 mázsás hozamot ért el. A Bratislavai Állami Gazdaság rozsból 25,8 mázsás hozamot ért el hektáronként. Több gazdaságban viszont, mint például Szenicán, Prievidzán, Tornaiján még az utóbbi három év hektárhozamainak színvonalát sem érték el. A beszolgáltatási feladatokat kenyérgabonából legeredményesebben, 128,7 százalékra, a kassai kerület állami gazdaságai teljesítették. A kukoricatermés jobb volt mint az előző években, de hiányosságnak róható fel, hogy 1775 hektárral kisebb területen termeltek kukoricát gazdaságaink, mint tavaly. A burgonya elért hektárhozamai a tervezettnél kisebbek. A Nagylomnici Állami Gazdaságban — ahol 505 hektáron termeltek burgonyát - viszont 151 mázsás hozamot értek el. Állami gazdaságaink általában időben és eredményesen elvégezték az őszi munkákat, kivéve a kukoricabehordást és az istállótrágya beszántását. Ezen a téren bizonyos késés mutatkozott. Annál jelentősebb dolog az, hogy állami gazdaságaink 25 ezer hektárt vetettek be lóherefélékkel, ami azt jelenti, hogy 1958-ban a szántóterület 19 százaléka takarmányt terem. Már pedig a takarmánytermelés az állami gazdaságok egyik központi * kérdése Látnunk kell azt, hogy a takarmány kérdésének megoldásával állami gazdaságainkban megoldódik az állatok termelékenységének, de egyúttal a veszteségek kiküszöbölésének problémája is. Hogy miért? Nézzük meg közelebbről. A nyilvántartások alapján kimutatható, hogy az állattenyésztés kiadásainak 55,5 százalékát a takarmányra fordított összegek képezik. A tejtermelésnél a kiadások 42, a növendékeknél 58,7, az anyakocáknál 55,8, a hízósertéseknél 75 százalékát a takarmányokra fordítják. Ezért fontos, hogy minden állami gazdaság kellő mennyiségű, jó minőségű, de olcsó takarmányt biztosítson, lehetőleg saját forrásaiból. Ezen a téren szép eredményeket ér el a Nagylomnici Állami Gazdaság, ahol a trágyaleves gazdálkodás bevezetésével ebben az évben száz százalékkal fokozták a takarmánytermelést. Sajnos, nem mindenütt ilyen a helyzet. Általában nem lehetünk megelégedve a rétek és legelők javításával sem, amit állami gazdaságaink november 20-ig csupán 50 százalékra végeztek el. A besztercebányai kerületben, ahol a legtöbb takarmánytermő terület van, ezt a feladatot csupán 24 százalékra teljesítik. Zólyomban is keveset tesznek annak érdekében, hogy több takarmányuk legyen. Például a szántóterületnek csupán 6 százalékát vetették be őszi keverékkel. Mindezek ellenére az elmúlt évvel szemben 3—5 decivel emelkedett az átlagos tejhozam és előreláthatólag ebben az évben állami gazdaságaink tehenenként elérik az évi 2700 literes tejhozamot, ami azt jelenti, hogy egy hektár mezőgazdasági földterület után számítva kitermelnek 495 liter tejet. A Galgóci és Királyhelmeci Állami Gazdaságban már most elérték tehenenként a 3000 literes tejhozamot s a gálszécsi, nagyszombati és pőstyéni állami gazdaságok is megközelítik ezt az eredményt. Szereden, Dunaszerdahelyen és a Losonci Állami Gazdaságban viszont még nem kielégltőek az eredmények. Ezekben a gazdaságokban még jelentősen fokozni kell a tejhozamot. Hogy 1958-ban minden gazdaságban elérhessük tehenenként a 3000 literes tejhozamot, az 1957-es évvel szemben 250 liter tejjel többet kell kifejni minden tehéntől. Ennek elérése érdekében a Földművelési és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal versenyt szervezett állami gazdaságaink között. Ezen feladat teljesítésére megvan az előfeltétel. Amint már említettem, állami gazdaságaink a kitűzött határidő, október elseje előtt biztosították a tervezett szarvasmarhaállományt. Ezen a téren a nyitrai és kassai kerületek jártak az élen. Állami gazdaságaink a jövőben arra törekednek, hogy tehénállományukat lehetőleg saját állományukból töltsék fel, nem pedig felvásárlás útján. Éppen ezért nagy fontossággal bír az üszők helyes előkészítése és időbeni befedeztetése. Ezen a téren van bizonyos javulás. Az elmúlt évvel szemben 1957-ben 1770 üszővel több ellett. Azonban még nincs minden rendben, mert a 20 hónapon felüli üszőállomány 21 százalékát nem fedeztették be. Például a bratislavai kerületben ezt a feladatot 64,2, a kassaiban pedig 75 százalékra teljesítették. Hogy a borjazás terén megjavuljon a helyzet, központi szerveink úgy döntöttek, hogy az állami gazdaságokat saját mümegtermékenyítő szolgálattal látják el, és ehhez dolgozóik köbéből nevelnek ki szakembereket. Egyes állami gazdaságok kiváló ei^dményeket érnek el a borjak nevelésénél. Például Zselízen, Komáromban és Palárikovón a borjak gondos kezelésével már most jó alapot teremtenek a jövő fejősteheneinek kinevelésére. Sajnos ez nem általános jelenség, mert több állami gazdaságban, mint pl. Pőstyénben, Szenicán, Galántán, Szereden, Bardejovon a borjak elhullása eléri a 12 — 15 százalékot. A sertéstenyészet állami gazdaságaink egyik legfontosabb termelési szakasza. Hiszen a sertéshús beadásának több mint 20 százalékát éppen állami gazdaságaink biztosítják. Az elért eredmények mellett még ezen a téren is sok a tenni-Sumichrast elvtárs beszámol. való. Egyik megoldásra váró probléma például a malacok elválasztása, amit gazdaságosabbá lehet tenni. A tervezett feladat itt 11 malac elválasztása egy-egy anyakocától. Abban az esetben, ha állami gazdaságaink a jövőben, ahogy azt célul tűzték ki, elérik a 13 malacot, 1700 anyakocával kevesebbet tarthatnának. Ez 280 vagon takarmány megtakarítását jelentené. Emellett 85 gondozóval kevesebbet kellene fizetni. Mindez 1122 000 koronával csökkentené a költségeket. ' A második probléma a helyes takarmánytechnika bevezetése. Ezen a szakaszon néhány állami gazdaságban jó eredményeket értek el. Például a Bajcsi Állami Gazdaságban 4000 sertésnél bevezették a száraz takarmányozást, ami azt eredményezte, hogy míg ezelőtt 1 kg hús kitermeléséhez 5,5-6,2 zabegységre volt szükség, jelenleg ez 5,15 zabegységre csökkent. A termelés gazdaságosabbá tétele terén is jelentős javulást értek el állami gazdaságaink. Például a termelési költségek elemzésénél kitűnt, hogy a főbb állati termékek termelésénél, kivéve a sertéshúst, a költségek sokkal alacsonyabbak mint az elmúlt évben. A béralapokkal való gazdálkodás szakaszán is sokkal jobb a helyzet mint azelőtt. Vannak azonban még hiányosságok is, ami főleg a jutalmazás szocialista elvének megsértésében nyilvánul meg. Például a Strážskej Állami Gazdaság malčicei üzemegységében meg nem engedett módon 5237 koronával többet fizettek ki a kifejt tej után. A Liptómiklósi Állami Gazdaságban pedig ez év júliusában és augusztusában a szezónmunkásoknak 70 — 80 koronás napi átalányt fizettek ki anélkül, hogy figyelembe vették volna az elvégzett munka fajtáját és mennyiségét. A csoportvezetőknek pedig 1800 koronás havi bért szabtak meg. Mindez természetesen hozzájárult a béralapok túllépéséhez és a termelési költségek növeléséhez, s egyúttal károsan befolyásolta a gazdasági eredményeket, ráfizetéshez vezetett és rontotta a munkaerkölcsöt. Ahol viszont a gazdaságosság elvének betartására kellő gondot fordítottak, mint például Nagyszombaton. Királyhelmecen, Ipolyságon, Palárikovón, Rimaszombaton, Nagylomnicon, Nyitrán, Jolsván és több más gazdaságban, ott a szocialista munkaverseny és a helyes munkaszervezés segítségével nagy mértékben javult a gazdasági helyzet. Az értekezleten elhangzott vitafelszőlalásokban az állami gazdaságok igazgatói kiindúlva az általuk vezetett gazdaságok helyi adottságaiból rámutattak azokra a lehetőségekre, melyek alapján jelentősen fokozni lehet az eddigi termelés színvonalát. Ezek alapján határozatban célul tűzték ki, hogy az állami gazdaságok az 1958-as évben minden 100 tehéntől felnevelnek 80 borjút, melyeknél napi 70 dekás súlygyarapodást biztosítanak, a tehénállomány 25 — 30 százalékát képező üszőket időben befedeztetik, minden tehéntől átlagosan 3000 liter Az értekezlet elnöksége, élén. Chudik elvtárssal. Hogy mielőbb elvégezzük Gépállomásunk a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap keretében mintahetet szervezett a gépek két műszakban történő kihasználására, és az őszi szántás mielőbbi elvégzésére. Ebbe az akcióba bekapcsolódott minden brigád és traktoros, s ennek köszönhető, hogy ezen a héten 1570 hektáron elvégeztük az őszi szántást. Traktorosaink két műszakban dolgoztak. 367 éjjeli műszakot végeztek el, ebből 282-t lánctalpas traktorokkal. A kerekes traktorral főleg hosszabbított műszakban dolgoztak. Különösen a szőgyéni, bényi, kisújfalusi, köbölkúti és bélai brigádokon használták ki a gépeket két műszakban. Ez eredményezte, hogy gépállomásunk a szocialista munkaverseny értékelése alapján kerületi méretben a harmadik helyre került. így fejezték ki traktorosaink a Szovjetunió iránti baráti együttérzésüket. Varga József, Köbölkút. Az automatizálás fejlődése a Szovjetunióban A moszkvai Ordzsonikidze gépgyárban egy új önműködő sorozatgyártó berendezést szereltek fel, amely Diesel traktorok részére hengerfejeket fog előállítahi. A 19 gépegységet két munkás kezeli. 248 marógép dolgozik egyszerre és az önműködő sorozatgyártásnál egy óra alatt 20 hengerfejei készít el, ami két műszak esetén 9000 traktor részére elegendő. E jól bevált munkamódszer alapján a jelenlegi ötéves terv előirányzata szerint több ilyen berendezés fog épülni. Egyedül a gépiparban 220 automatizált sorozatgyártó szalagrendszert létesítenek. A villamosiparban a motorok összeszerelését automatizálják. Az élelmiszeriparban 600 halfeldolgozó, 400 pástétomfeldolgozó és 1500 önműködő vajkészítő sorozatszalagrendszert akarnak létesíteni csomagolással együtt. Tervbe vették továbbá 40 hengermű automatizálását. A vasipar és acélipar sok más területén, a színesfémiparban és a külszíni és a földalatti szénbányászatnál a távvezérlést szélesebb alapokra akarják helyezni. (K) ★ ★ ★ Naponta 400 hektár A Csehszlovák légiszolgálat bratislavai Agrolet (mezőgazdasági légiszolgálat) üzemének pilótái hathatós segítséget nyújtanak mezőgazdasági dolgozóinknak a növények kártevői elleni harcban. Jelenleg eredményesen segédkeznek a rétek és legelők trágyázásánál. A poprádi, zólyomi és párkányi járások szövetkezeteinek és állami gazdaságainak földjei felett naponta 9 repülőgép szórja a műtrágyát. Kedvező feltételek mellett napi teljesítményük eléri a 400 hektárt. Figyelemre méltó eredményeket ér el Alojz Dobrovolný pilóta, aki tavasz óta tervét állandóan 150—200 százalékra teljesíti. Az elmúlt időszakban a legnagyobb teljesítményt Ladislav Vik pilóta érte el, aki gépével a poprádi járásban dolgozik és a trágyázási tervet 400 százalékra teljesíti. A bratislavai Agrolet pilótái az őszi ■к ★ ★ Befejezik-e időben? Az elmúlt hetek kedvező időjárása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy időben teljesítsük a jelenlegi időszak egyik legfontosabb feladatát, az őszi mélyszántást. Ezek ellenére például Nagyfödémesen, Szencen, Nagygurabon, Páldon és más községekben ezen a téren nagy lemaradás mutatkozik. Még ezeken a helyeken is be lehet hozni a késést, ha az illetékesek a GTÄ részéről nagyobb gondot fordítanak a traktorok és traktorosok átcsoportosítására és a két műszak bevezetésére. L. Klapuch, Szene. akció keretén belül már eddig több mint 4000 hektár rétet és legelőt megműtrágyáztak. Decemberben is folytatják a munkájukat. A legjobbak egyike Nem olyan régen dolgozik Kosorín Péter sertésgondozó a Rimaszombati Állami Gazdaság szabói részlegén, de eredménnyel. A szocialista munkaverseny legutóbbi értékelésénél úgy beszéltek róla, mint a gazdaság egyik legjobb dolgozójáról. A terv alapján 0,30 kg-os napi súlygyarapodást kellett elérnie a gondjaira bízott sertéseknél. Ő 0,45 kg-ot vállalt, s a valóságban 0,50 kg-os súlygyarapodást ért el. így tervét 135 százalékra teljesítette. Ebben az évben 497, alig húsz kg-os malacot nevelt fel 125 kg-osokra. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 52 342 kg hús termelését biztosította. M. Feranec Mehetne jobban is... A szolnocskai szövetkezet tagjai időben befejezték az őszi betakarítási és vetési munkákat. Az igaz, hogy amikor a munka nap mint nap halmozódott, nemcsak a szövetkezet tagjai, hanem a község minden épkézláb embere a határban szorgoskodott. A 71 éves Feterik Mihályné és a 62 éves Sipos Magdolna néni is kint dolgozott, s velük együtt a helyi iskola tanulói is. A tanítás után sokat segítettek ezek a fiatalok a szövetkezetnek. — Ment a munka, mint a karikacsapás — dicsekszik Plónicky Ferenc, a szövetkezet elnöke. — Mehetne az jobban is — kapcsolódik be a beszélgetésbe Bajusz József könyvelő. — Az igaz, a betakarítási munkálatok szépen haladtak, de annál nagyobb baj, hogy az őszi mélyszántásból még nagyon keveset végeztünk el. — Tőle tudtam meg, hogy a Királyhelmeci Gép- és Traktorállomás adott ugyan egy lánctalpas gépet a mélyszántás elvégzésére, de sajnos a gép elég sokáig ott állt tehetetlenül a tábla szélén. Ez bizony azért történt, mert a gép üzemképtelenné vált és a megjavítása is elhúzódott. Pedig az idő most alkalmas erre. mert ha beáll az esős időjárás, akkor nehezebb lesz végezni ezt a munkát. A betervezett 55 hektáron elvégzendő őszi munkákon kívül a Latorca folyó szabályozása által nyert 25 hektár rétet is fel kell törni még az őszön. Az illetékesek fordítsanak nagyobb gondot a gépek üzemképességének biztosítására. Zelenák István, Perbenyík tejet kifejnek és anyakocánként 13 malacot felnevelnek. Minden gazdaságban létesítenek legalább egy trágyaleves gazdálkodást. Egyes termékeknél egy évvel hamarább elérik az 1960-ra tervezett termelési színvonalat és ami a legfontosabb, hogy a jövő évben minden gazdaság veszteség nélkül gazdálkodik. Az állami gazdaságok igazgatóinak országos értekezletén sok értékes javaslat elhangzott, sok minden tisztázódott. Az elfogadott határozatok felölelik azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek az elkövetkező években a gazdálkodás javítását szolgálják majd. Persze az értekezleten ezeket nagyobbrészt csak országos általánosságban tárgyalhatták meg. Az igazgatók feladata, hogy a határozatok, az elhangzott javaslatok alapján az ekonómiai konferenciák keretén belül alaposan megtárgyalják az üzemegységeikre, sőt azon belül az egyes munkaszakaszok dolgozóira váró feladatokat. Az állami gazdaságok dolgozóinak, mint a hozott határozatok valóraváltóinak a vitába való széleskörű bevonása nyomán joggal feltételezhető, hogy az állami gazdaságok a kitűzött és vállalt feladatokat eredményesen teljesítik és az 1958-as évben valóban veszteség nélkül gazdálkodnak. Kulik Gellert
