Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-12-01 / 48. szám
Jzatŕad Földműves 1957. 'december f,é «в Ä zselizi gépállomás szerelői: Bújna Ferenc, Hamran László, Sumundel László és Adamcsek Sándor a párt levelét tanulmányozzák Javul a helyzet Éppen az 1958-as évi terven dolgozott Mozgai Béla, a Dunaszerdahelyi Állami Gazdaság üzemi tervezője, amikor benyitottam dolgozószobájába. Kérdéseimre komoly megfontoltsággal válaszolt. Elmondta, hogy üzemük hatékonyságának emelése az a vezérfonal, amely az egész tervezést áthatja.- Meg kell mondanunk, hogy üzemegységeinkben még sok az eddig ki nem használt, feltárt tartalék. Ezek kihasználására teszünk jelenleg ajánlatokat. - Megtudom, hogy 1951 óta dolgozik jelenlegi munkahelyén.- Melyik év volt a legrosszabb és miért? — teszem fel a kérdést. Kissé elgondolkozik és készségesen válaszol.- Az utóbbi évek folyamán az 1956-os gazdasági év volt a legroszszabb, amit főleg az előző évi szárazság okozott. A takarmánykészletben nagy hiányok mutatkoztak és így az állatállomány, s annak hasznossága erősen csökkent úgy, hogy például sem a súlygyarapodásban, sem a fejési átlagban nem értük el az előírt mennyiségeket. Ez nagyban hátráltatta a termelési terv teljesítését, aminek következtében pénzügyi tervünk is nem számított veszteséggel zárult. Ebben az évben azonban javulás állott be. Gazdaságunkban megvan a tervezett állatállomány, sőt augusztusban túl is léptük a tervet úgy a létszám, mint a fejési átlag tekintetében. A tervezett fejési átlag nálunk 7,67 liter volt, amit 8,46 literre emeltünk. Ennek köszönhető, hogy a tejbeadás időrendbeli tervét az év elejétől 7 ezer literrel léptük túl. Bízunk abban, hogy az év végéig terven felül beadunk 100 ezer liter tejet. — Kérdezés nélkül beszél tovább gazdasági helyzetükről és eredményeikről. : Sertésből is terven felüli állományunk van. Az első félévben elért súlygyarapodási eredményekkel nem dicsekedhetünk. A betervezett 0,38 kg helyett 0,28 kg-os napi súlygyarapodást értünk el. Júliusban viszont jobb takarmányozással sikerült elérnünk a betervezett súlygyarapodást és augusztusban már ezt túl is léptük. Hasonló jó eredményeket értünk el a hízómarhák súlygyarapodásánál is. A tervezett negyven deka helyett hetvenöt dekát. A növendékállatok súlygyarapodása is kielégítő, mert a tervezettnél 16 dekával jobb. Július elejétől augusztus végéig a tervezettnél 67-el több malacot elválasztottak dolgozóink. Az elhullásokat a minimumra csökkentettük. Augusztusban például a borjaknál egyáltalán nem volt elhullás. Ezek szerint tehát jobbak a gazdasági eredmények, mint az előző években. A továbbiakban Mozgai Béla tervező is megerősíti ezt. — Tavaly, az első félévet bizony ráfizetéssel zártuk, amit ebben az évben közel 50 százalékkal csökkentettünk. Minden remény megvan azonban arra, hogy ezt a ráfizetést az év végéig behozzuk. Termelési eredményeink ezt bizonyítják. Az állattenyésztés terén említett eredményeink mellett a kapásoknál, különösen a kukoricánál és cukorrépánál megmutatkozó hektárhozamok ehhez hozzásegítenek. A Dunaszerdahelyi Állami Gazdaság tervezője végül annak a reményének ád kifejezést, hogy a jövőben még jobb eredményeket tudnak majd felmutatni. Komárominé, Dunaszerdahely Á gépállomások zootechnikusai a szövetkezetben Több helyen szó esett már arról, hogy ajánlatos lenne, ha a zootechnikai szolgálat a gépállomásokhoz tartozna. Hiszen a mezőgazdasági termelés két fő ágazata, a növénytermelés és állattenyésztés elválaszthatatlanul összefügg egymással. így a termelési feladatok teljesítésének szervezése és szakirányítása is megköveteli a szakembereknek egy közös szervben történő egyesítését a járásokban. Ez a körülmény vezette a szenei járás vezető tényezőit ahhoz, hogy a zootechnikai szolgálatot is a gépállomásra helyezték át. Ezt az intézkedést már 1955 április havában megtették. Hogyan néz ez ki szervezési szempontból ? A Szenei Gép- és Traktorállomáson Bánovszki mérnök tölti be a főzootechnikusi tisztséget. Hozzátartoznak a szakaszzootechnikusok, akik körzeteikben, a hozzájuk beosztott szövetkezetekben teljesítenek szolgálatot. Ebben a járásban jelenleg 10 ilyen szakaszzootechnikus dolgozik. A vezető zootechnikuson kívül a gépállomáson még egy zootechnikus van, aki az aprójószágok tenyésztéséért felelős. A járási nemzeti bizottságon csak a járási zootechnikus maradt, aki mint a járási nemzeti bizottság tanácsadója és összekötő szerve működik. Ennek az a feladata, hogy a tanács által hozott határozatokat átvigye a gépállomás zootechnikai szolgálatára, biztosítsa, s ellenőrizze azok teljesítését. Milyen fő feladat áll jelenleg előttük? Feladatul tűzték ki maguk elé elsősorban is likvidálni a tehenek tüdővészes megbetegedését. Hogy ezt a betegséget megelőzzék, már a borjak nevelésénél bizonyos intézkedéseket tettek. Bevezették az összes szövetkezetben a borjak rideg nevelését. A borjakat rögtön születésük után megvizsgálják nem-e reagálnak tüdővészes megbetegedésre. Csupán az egészséges borjakat sorozzák be a továbbtenyésztésre kijelölt állatok közé. Habár nincs elegendő megfelelő istálló ahhoz, hogy a borjakat elkülönítve neveljék, mégis a helyi forrásokat felhasználva ideiglenes istállókat létesítettek. — Máskülönben — jegyzi meg Bánovszki mérnök — nem likvidálhatjuk a tüdővészes megbetegedést. Például a sárfői szövetkezetben a tehenek 60 százaléka t’üdővészes. 160 borjút nem tudtak hol elhelyezni, s azért ideiglenes istállókban helyezték el őket és éppen eZ volt a szerencséjük. A 160 borjú, közül csupán kettő reagált megbetegedésre. A Hurbanova Ves-i szövetkezet Csehországból kapott üszőket. Ezeket rögtön legelőre hajtották és közülük egynél sem mutatkozik hasonló megbetegedés. Magyarbélen viszont 21 üszőt tüdővészes tehenek istállójába helyezték és ezek közül 16-nál már megmutatkozott a tüdővészes megbetegedés. A gépállomás zootechnikusai nagy gondot fordítanak az állatállomány feltöltésére. Az év elején még ezer hiányzott a tervezett állatállományból, jelenleg csupán 95. Nagyobb hiányosság mutatkozik azonban a tehénállománynál, amelynél még 600 hiányzik a terv szerint. Éppen azért a zootechnikusok most azon igyekeznek, hogy minél több továbbtenyésztésre alkalmas üszőt válasszanak ki. A körzeti zootechnikusok minden szövetkezetben összeállították a takarmánykészletek mérlegét és az egyes takarmányokat tervszerűen elosztották az állatok fajtái szerint. A szövetkezetek zootechnikusaival együtt megállapították, melyik hónapban mit fognak etetni, milyenek lesznek a napi adagok, hogy a takarmány kitartson az újig. A szenei járásban a sertéstenyésztésben sincs meg a tervezett állomány és hasonló hiányosságok mutatkoznak, ami az anyakocák elhelyezéséhez szükséges helyiségeket illeti. Ezt is ideiglenes istállók létesítésével oldják meg. Elég jelentős a malacok elhullása is, ami az első három negyedév alatt 9,2 százalékot mutatott. Az említett hiányosságok kiküszöbölése érdekében a zootechnikai és állatorvosi szolgálat nagy segítséget nyújt a szövetkezeteknek, elsősorban azzal, hogy tervszerűen látogatja meg azokat a szövetkezeteket, ahol legtöbb a hiba és tanácsokkal látják el az állatok gondozóit. Danis Józsefnek, az aprójószágok felelős zootechnikusá.nak van elég tennivalója. A járási nemzeti bizottság tanácsa feladatul tűzte ki 35 ezer kacsa kitenyésztését a jövő évben. Sáp község ismeretes víziszárnyastenyésztéséről. Azonban ha a járási nemzeti bizottság tanácsának határozatát teljesíteni akarják, nem támaszkodhatunk csupán erre a községre; Éppen azért elhatározták, hogy a járás területén legalább még három helyen létesítenek hasonló víziszárnyastenyészetet. Egyet Sárfőn létesítenek, ahová már megérkezett két keltetőgép és még hármat kapnak. A másik ilyen hasonló tenyészetet Torony-Zoncon létesítik két keltetőgéppel. Ebben a három szövetkezetben keltetik majd a kacsákat és hatnapos koruk után innen látják el a szövetkezeteket. A kacsák után nagy az érdeklődés, ami abból is kitűnik, hogy Danis zootechnikus már eddig 45 ezer kacsára kapott megrendelést. December 15-én megkezdik a tojásoknak keltetőgépbe történő berakását. Ezenkívül Igrámban egy kaparőbaromfi fajtenyészetet létesítenek, ahol évente 30 ezer csirkét keltetnek ki. Amint a fentiekből kitűnik, a Szenei GTÄ zootechnikai szolgálatának van mit tennie. Amint arról dr. Iváncsuk állatorvos is megemlékezett, ez a munkaszervezés és együttműködés nagyon jól bevált a szenei járásban. A. Š. Fűtött úttest Angliában nyilvánosságra hozták azokat a tapasztalatokat, amelyeket múlt év telén a villamosárammal fűtött Harmondswoerhi (Middlesex) úttesten nyertek. Az Ütépítészeti Kutató Intézet a kísérlethez jelentős beruházást eszközölt. Az aszfalt-réteg alá dróthálót fektettek, amelybe áramot vezettek. Ezzel az eljárással kifogástalan közlekedést biztosítanak és az utakat nem kell homokkal vagy salakkal felhinteni. A kísérletek szerint ehhez átlagosan 30—40 W villamosenergia szükséges négyzetméterenként. Tágas téren épül az új Szepsi Gép- és Traktorállomás. Nem ártana azonban, ha a szepsi Magasépítészeti Vállalat a munkálatokkal jobban igyekezne. Az épületnek a terv szerint ez év végéig készen kellene lenni, de ahogy a jelenlegi helyzet mutatja, csak 1958-ban készül el. Ha az ember is úgy akarja* •• Sok hibát időben jóvá lehet tenni. Hogy ez bekövetkezhessen, jó szándékra és a hibák alapos ismeretére van szükség. Ellenkező esetben a hibák ellenállhatatlanul követik egymást, felhalmozódnak és?... mindez gyakran kellemetlen következményekkel jár. így történt ez a Lévai Állami Gazdaságban is. Éveken keresztül ráfizetést mutatott az évvégi gazdasági mérleg. Az elmúlt év végéig a ráfizetés már túlhaladta a 10 milliót. Nincs okozat ok nélkül A kedvezőtlen, rossz gazdasági eredménynek megvolt az oka. De azok feltárásával és felszámolásával vajmi keveset törődtek. — Nem volt aki tiszta vizet öntsön a pohárba - hangzik gyakran a gazdaság öntudatos dolgozói részéről. - Jobb volt a zavarosban halászni. - És az elmúlt évek folyamán bizony többen „megzavarták a vizet“. Például Lovas Károly bérkönyvelo, aki jelenleg a fogházban állítólag bűnbánatos éhségsztrájkot tart, csak egy év alatt 67 ezer koronával károsította meg az államot. A hiányosságok egyik alapvető oka az volt, hogy a nyilvántartásokat hanyagul vezették, illetve egyáltalán nem vezették. — A hajamszála az égnek állt —jegyzi meg Kukla Sándor, a gazdaság jelenlegi főkönyvelője — amikor hivatalba lépésemkor több mint 2 millió koronát kitevő, át nem fizetett, nyilvántartásba be nem vezetett számlahalmazt találtam. Joggal felvetődik a kérdés: „És ezt a gazdaság vezetői nem látták?“ Leheti, hogy látták, de inkább nem akarták. A gazdaság helytelen káderpolitikájának köszönhető, hogy a vezetőhelyekre volt magyar rendőrkapitány, csendőr- és katonatisztek, valamint volt földbirtokosok, bérlők kerültek. A gazdasági vezető zootechnikusa hosszú ideig olyan egyén volt, aki a régi „jó világban“ csupán 2500 hektár földet bérelt. Vajon ezek a „képzett szakemberek“ törődtek-e a gazdaság fejlesztésének kérdésével, szívügyük volt-e a szocialista mezőgazdaság építése? Erre csak nemmel válaszolhatunk. Sajnos ezeknek a „vezető férfiaknak" a munkája megmutatkozott a termelés minden szakaszán, a gazdálkodás menetén. Előttük közömbös volt az, hogy a gazdaság csupán az üzemi konyhára 90 ezer koronát ráfizetett. Vannak azonban más körülmények is, amelyek befolyásolták az eredménytelenséget. Például a földrendezés kérdése, ami'még mindig megoldásra vár. A gazdaság földje a verebélyi, surányi, zselizi és a lévai járásban van szétszóródva. Ez főleg a volt egyházi és gazdátlan földekből tevődik össze. Bori község határában több mint 100 hektár olyan földet vett átt a gazdaság, amelyet azelőtt majdnem 30 évig nem trágyáztak, csak kiszipolyozták. Nem csoda tehát, hogy ezeken a földeken a kalászosokból 6 — 7 mázsás hektárhozamokat értek el. Viszont ugyanolyan termelési feladatokkal terhelték ezeket a földeket, mint a többit. Pedig az említett földekkel semmilyen gazdasági felszerelést nem kaptak, még gazdasági épület sem. A kedvezőtlen időjárás is nagy károkat okozott. Mindez előidézte azt, hogy a gazdaság - csupán a növénytermelésben az év végéig előreláthatólag 1 millió 200 ezer korona veszteséget szenvedett. A munka eredményes menetét és a gazdaságosság elvének alkalmazását nagyban hátráltatja az is, hogy a gazdaság sok öreg gazdasági géppel rendelkezik, amelyeknél nagy az üzemanyag-fogyasztás és igen gyakori a javítás. Ebből következik az, hogy október végéig 616 ezer koronával túllépték a tervezett javítási költségeket. Nagyobb segítséget várnak a gazdaság dolgozói a felsőbb szervektől és a járási nemzeti bizottságtól is. Többen megjegyezték, hogy a JNB- ról a múltban csak akkor látogattak el az állami gazdaságba, amikor szorított a cipő, — sertéshús kellett. Amikor a járásban több mint 2000 magángazda nem teljesítette beadási kötelességét, a gazdaság pedig kénytelen volt 80 — 90 kg-os sertéseket beadni. Sok a tennivaló az állattenyésztés terén. A gazdaságnak nincs meg a tervezett szarvasmarha-állománya, csupán a tehenekből. Dániából kaptak 90 tehenet. De ha meg is lenne az állomány, újabb probléma vetődne fel: hova tegyék? Kevés a férőhely. Éppen azért nehéz felvenniök a harcot a fertőző elvetélés és a borjak elhullása ellen, ami bizony 14 százalékos. Nem kielégítő a szarvasmarhák súlygyarapodása sem. A gazdaság néhány üzemegységében, például Dobogón, 69,000, Lökön 18,000, Szántón 10,000 korona nyereség mutatkozott ezen a téren, viszont ezzel szemben csupán Verebélyen 311 ezer koronás veszteség. Az igaz, hogy itt nehéz munka- és termelési feltételek mellett dolgoznak. Például a dicskei részlegen víz sincs. Lajtokkal szállítják ide az állatok részére szükséges vizet. 370 méterre fúrtak ugyan a föld mélyébe, ami eddig 300 ezer koronába került, de víz még sincs. A sertéstenyészetben gazdasági méretben 35 ezer korona nyereség mutatkozik, de az eredmények egyes üzemegységek szerint különbözőek. Például, míg Dobogón a malacelválasztás terén 65 ezer korona nyereséget mutatnak ki, addig Lökön, ahol a malacokat nem megfelelő, ideiglenes helyiségekben nevelik, 44 ezer korona a ráfizetés. Van kivezető út a hiányosságok útvesztőjéből a Lévai Állami Gazdaságban is. S a gazdasag öntudatos dolgozói bíznak is abban, hogy ezt megtalálják. — A párt levele sok mind’enre felhívta figyelmünket — jegyzi meg Rybár elvtárs, a járási pártbizottság dolgozója. — A Központi Bizottság levelének megtárgyalása alkalmával aprólékosan felvetődtek a gazdaság hiányosságai és eltávolításuk érdekében dolgozóink részéről sok értékes javaslat hangzott el. — Az utóbbi időben megrendezett ökonómiai értekezleteken, melyeken szétboncolták az egyes üzemegységek és részlegek gazdasági helyzetét, bebizonyosodott, hogy — ami azelőtt nem igen történt meg — Jaros igazgatónak és a gazdaság többi vezetőinek össze kell ülni a részlegeken és tárgyalni kell a dolgozókkal. Akkor kevesebb lesz a hiba. Az utóbbi időben jelentősen javult a helyzet a nyilvántartások vezetése és a káderpolitika terén. Figyelemreméltó körülmény, hogy a gazdaság párt- és szakszervezete nagy gondot fordít a fiatalok nevelésére. Nem riadnak vissza attól, hogy a vezetőhelyekre arra alkalmas szakképzett fiatalokat tegyenek. És ez helyes. Ezzel is elejét veszik a múltban nagymértékben megnyilvánuló munkaerőhullámzásnak. A hiányosságok eltávolítására és a gazdaság fejlesztésére irányuló jószándék megvan a dolgozók körében. Ha néhány helyen nehezebb körülmények között dolgoznak is, munkájuk, amiben nagy segítségükre van a szocialista munkaverseny, nem eredménytelen. Vannak köztük olyanok is, mint Harmadi László, kiskéri fejőgulyás, aki az elmúlt hónapban tehenenként napi 13,93 literes átlagot, Gelen László löki fejőgulyás, 12,82 literes átlagot ért el. Hrabovszki Mihály dobogói sertségondozó napi 0,53 kg-os súlygyarapodással dicsekedhet. Lipták Gyula a szántói részlegen pedig a gondjaira bízott anyakocáktól az év elejétől átlagosan 15,5 malacot választott el. Ki né ismerné Léván Géci Dezső baromfigondozót, aki Lászlóműven ebben az évben a tyúkoktól 0,66 koronás termelési költségek mellett átlagosan 121 tojást ért el. Tisztul a víz a pohárban Léván. A gazdaság dolgozói jövőbe vetett bizalommal végzik feladatukat, mert tudatában vannak, hogy ha az ember is úgy akarja, minden hibából van kivezető út. Kulik Gellért,
