Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-01 / 48. szám

2

s/zaUaet

Földműves

1957. december I*

BEKEKIALTVÄNY

In

az ember vajon nem tudná elkerülni a háborút és megakadályozni önmaga elpusztítását?

Mi, a kommunista és munkáspártok képviselői a nemzetek sorsáért érzett felelősségünk tudatában kijelentjük:

A háború nem elkerülhetetlen, megakadályozható a háború, megvédelmezhető és megszilárdítható a béke.

Annak az országnak fővárosában találkoztunk, amely negyven évvel ezelőtt új korszakot kezdett az emberiség történetében. 1917-ben a történelem folyamán első ízben győzött orosz földön a szocialista forradalom. A dolgozók kezükbe vették a hatalmat és célul tűzték ki az elnyomás minden formájának, az ember ember által való kizsákmányolásának megszüntetését. Oroszország munkásai és parasztjai Lenin pártjának vezetésével zászlajukra tűzték a béke jelszavát és mindig hívek maradtak hozzá. A szovjetország fennállásának negyven éve alatt minden nemzet számára egyengette a béke útját, az imperialisták által emelt akadályok ellenére is, békés együttműködésre törekedett a különböző társadalmi rendszerű országokkal.

A tőkés országok munkásai létérdekeinek nevében aktívan részt vettek ebben a békeharcban. A világ haladó szellemű emberei támogatták ezt a nemes ügyet. A béke erőinek azonban nem sikerült megmenteni az emberiséget az új katasztrófától, a második világháborútól. Ezek az erők számbelileg nem voltak elég nagyok és a Szovjetunió akkor az egyetlen ország volt, mely következetesen küzdött a béke megőrzéséért.

Mi, kommunisták, ma azt mondjuk, hogy most már megakadályozható a háború, megvédhető a béke. Határozott meggyőződéssel mondjuk ezt, mivel ma más a világ helyzete, más az erők viszonya.

A Nagy Októberi Forradalom szülte Szovjetöroszország ma már nincs magára hagyva és elszigetelve. A fasizmus fölött aratott győzelem után kialakult a majdnem egymilliárd lelket számláló szocializmus óriási világa. A Szovjetunió mellett a második szocialista nagyhatalom, a népi Kína is a békére és a nemzetközi együttműködésre, a különböző társadalmi rendszerek egymás mellett élésére törekszik. E békés célok eléréséért küzdenek az európai és ázsiai népi demokratikus országok is.

Az ipar, a tudomány és a technika rendkívüli fellendülése a Szovjetunióban és a többi szocialista országokban a béke ügyét szolgálja és erősen fékezi a háború kirobbantását.

A világ küzdőterén további új erő tűnt fel:

Az Októberi Forradalom által életrekéltett gyarmati nemzetek lerázták, vagypedig lerázzák az évszázados függőség igáját és békében kívánnak élni, s nem engedik az imperialista erők beavatkozását belügyeikbe. Az ismert „öt alapelv" — a területi sérthetetlenség és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása, a meg nem támadás, a belügyekbe való kölcsönös be nem avatkozás, egyenlőség, kölcsönös előnyben részesítés, békés egymás mellett élés — politikáját a béke és semlegesség politikáját folytatják, hogy véget vessenek az elmaradottságnak és nyomornak.

Nemcsak a szocialista országok népei, nemcsak Kelet népei nem akarnak háborút. A nyugati tőkés országok népei is gyűlölik, mert már kétszer megpróbálták.

A béke erői óriásiak. Meg tudják akadályozni a háborút és meg tudják őrizni a békét. Mi kommunisták azonban kötelességünknek tartjuk, hogy figyelmeztessünk mindenkit a világon, hogy a borzalmas gyilkos háború veszélye nem szűnt meg.

Honnan fenyegeti veszély a békét és a nemzetek biztonságát? A tőkés monopóliumok érdeke a háború, a háborúról álmodoznak, mivel a két világháborúban és a mostani lázas fegyverkezésen rendkívül meggazdagodtak. A fegyverkezési hajsza óriási profitot eredményez a monopóliumoknak, de egyre súlyosabb terheket ró

Folytatás az 1. oldalról.)

a dolgozók vállaira és komolyan veszélyezteti az országok gazdasági helyzetét. Egyes tőkés államok kormánykörei a tőkés, főként amerikai monopóliumok nyomására elutasítják a leszerelésre, az atomfegyverek betiltására és más, egy ilyen háború megakadályozására irányuló intézkedésekre tett javaslatokat. A békeszerető államok az Egyesült Nemzetek Szervezetében sok jó javaslatot terjesztettek elő, melyeknek elfogadása megszilárdítaná a békét és enyhítené az új háború veszélyét. Senki sem tagadhatja, hogy az ENSZ-ben előterjesztett, a lázas fegyverkezés leállítására és az atomháború veszélyének megszüntetésére, az államok békés egymás mellett élésére, gazdasági együttműködésük fejlesztésére — ami a nemzetközi kapcsolatokban szükséges bizalom megteremtésének döntő feltétele — tett javaslatok megfelelnek a nemzetek létérdekeinek. A világ sorsa, a jövő nemzedékek sorsa jelentős mértékben ezeknek a kérdéseknek megoldásától függ. E javaslatokat csak azok ellenzik bőszen, akiknek érdekük a nemzetközi feszültség fenntartása. Az újságok és rádióállomások ezrei nap, mint nap azt állítják az USA, Anglia, Franciaország, Olaszország és más tőkés országok népeinek, hogy a „világkommunizmus“ állítólag veszélyezteti szabadságukat életmódjukat és békés életüket.

Pedig sem a kommunista pártoknak, sem egyetlen szocialista országnak nincs oka, hogy háborút robbantson ki és katonai támadásokat intézzen más országok ellen, idegen területeket hódítson meg. A Szovjetunió, a népi Kína óriási területekkel és felbecsülhetetlen természeti kincsekkel rendelkezik. Egyetlen szocialista országban sincsenek olyan osztályok vagy társadalmi rétegek, melyeknek érdeke lenne a háború. A hatalom itt az eddigi háborúkban a legnagyobb áldozatokat hozó munkások és parasztok kezében van. Kívánhatnak-e a munkások és parasztok egy újabb háborút? A kommunisták célja egy olyan rendszer felépítése, amely jólétet biztosít mindenki számára, biztosítja minden nép felvirágzását és a népek örök békéjét.A szocialista országoknak tartós békére van szükségük egy ilyen társadalom felépítésére. Éppen ezért a háborúnak nincsenek elszántabb ellenségei mint a kommunisták, nincsenek derekasabb békeharcosok a kommunistáknál.

A szocialista országok egyetlen népre sem akarják erőszakosan rákényszeríteni társadalmi és politikai rendszerüket. Szilárd meggyőződésük, hogy a szocializmus elkerülhetetlenül győzedelmeskedik, de tudják azt is, hogy a szocializmust nem kényszeríthetjük kívülről, hogy a szocializmus elsősorban a munkásosztály és az összes haladó erők minden ország belső életében folytatott küzdelmének eredménye kell, hogy legyen. A szocialista államoktól azért távol áll az, hogy beavatkozzanak más országok belügyeibe, viszont azt sem engedik meg, hogy mások beavatkozzanak az ő belügyeikbe. Ezért az az állítás, hogy a szocialista országok azzal, hogy állítólag más államokra akarják kényszeríteni rendszerüket, veszélyeztetik a békét, nem más, mint kísérlet a békeszerető emberek megtévesztésére.

A béke egyedül úgy őrizhető meg, hogy mindazok, akik számára a béke drága, egyesítik törekvéseiket, fokozzák éberségüket a háborús úszitók intrikáival szemben és tudatosítják, hogy szent kötelességük fokozni harcukat a veszélyben forgó béke védelméért.

A világ néptömegeinek jólétét tartva szem előtt, a haladásra és a népek fényes jövőjére törekedve férfiakhoz és nőkhöz, munkásokhoz és parasztokhoz, tudósokhoz és művészekhez, tanítókhoz és hivatalnokokhoz, az ifjúsághoz, kisiparosokhoz, kereskedőkhöz és nagyiparosokhoz, szocialistákhoz, demokratákhoz és liberálisokhoz, politikai és vallási meggyőződésétől függetlenül mindenHazai hírek

X Százötvenhat bírót és népbírót választottak a rimaszombati járásban.Túlnyomó többségük munkás és szövetkezeti dolgozó. Az egyéni gazdálkodók közül 29 földművest választottak népbírővá.

X A koreai és a kínai népi hadsereg meghívására, B. Lomský vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter vezetésével csehszlovák néphadseregküldöttség utazott néhányhetes baráti

látogatásra a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba és a Kínai Népköztársaságba.

X Eddigi jelentések szerint a kassai járásban már 32 a szövetkezeti községek száma.

X A péderi EFSZ-ben (szepsi járás) minden tagnak van már takarék-betétkönyve. Folyószámláikon már 280 ezer korona szerepel.

X Szlovákiában november 20-án — határidő előtt — teljesítették a termelők a tojásbeadás évi tervét. 34 millió 315 ezer tojással többet adtak be, mint 1956- ban az egész év folyamán.

kihez, aki szereti hazáját, aki nem akar háborút, a világ összes jóakaratú embereihez fordulunk.

Felhívással fordulunk mindannyiatokhoz: követeljétek a háború veszélyét napról napra fokozó és legsúlyosabban benneteket, a munka embereit érintő lázas fegyverkezés megszüntetését;

követeljétek az atom- és hidrogénfegyverek gyártásának és felhasználásának betiltását és mint első lépést a velük folytatott kísérleteknek azonnali megszüntetését:

követeljétek, hogy vessenek véget a háborús tömbök és más országokban létesített katonai támaszpontok politikájának;

követeljétek, hogy Európa szívében ne fegyverezzék fel ismét a német militaristákat, a legutóbbi háború fő

bűnöseit;

követeljétek, hogy vessenek véget az imperialisták közel- és középkeleti hetvenkedésének és háborús provokációinak; támogassátok a kollektív biztonság politikáját, a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének politikáját, a nemzetek gyümölcsöző gazdasági és kulturális együttműködésének politikáját.

Felhívással fordulunk mindanyiotokhoz:

követeljétek kormányaitoktól, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében békepolitikát folytassanak és ellenezzék a hidegháború politikáját.

A világon minden jóakaratú embert felszólítunk: szervezkedjetek és küzdjetek:

1. Az atom- és hidrogénfegyverekkel való kísérletek azonnali beszüntetéséért;

2. e fegyverek gyártásának és felhasználásának a lehető legrövidebb időn belül való feltétlen betiltásáért.

Mi, kommunisták, életünket a szocializmus ügyének szenteljük. Mi, kommunisták, rendületlenül hiszünk e nagy ügy győzelmében. Éppen azért, mert hiszünk eszméinkben — Marx és Lenin eszméinek, a proletár nemzetköziség eszméinek diadalában, éppen azért kívánjuk a békét és küzdünk a békéért. A háború a mi ellenségünk.

A különböző társadalmi rendszerű országok mától kezdve a békés tudomány és a békés technika fejlesztésében versengjenek egymással. Ne a harctéren, hanem a haladásért, a népek színvonalának emeléséért folyó versenyben igazolják előnyeiket.

Kezet nyújtunk minden jóakaratú embernek. Közös erővel eltávolítjuk a fegyverkezés nemzeteket nyomasztó terhét. Megszabadítjuk a világot a háború, a halál és a pusztulás veszélyétől. A haladásért harcoló emberiség ragyogó és boldog jövője áll előttünk.

BÉKÉT A VILÁGNAK!!

ÜZENET az ENSZ közgyűléséhez f

Az ENSZ közgyűlésének XII. ülésén részvevő összes küldöttségeknek!

A világ dolgozóinak életét veszedelmesen fenyegetik az atomfegyverekkel folytatott kísérletek. A gyorsuló fegyverkezési verseny és az atomháborúra való felkészülés komolyan fenyegeti egész nemzetek létét. A félelem és a bizalmatlanság növeli a feszültséget és meggátolja az összes országok baráti együttműködését egy olyan világ megteremtésében, ahol az összes emberek minden különbség nélkül békében, boldogságban és örömben élhetnének.

Saját bőrünkön ismertük meg a háború borzalmait. Évszázadokon át szenvedtünk idegen önkényuralom igája alatt. Átéltük a fasiszta megszállást, mely közvetlenül fenyegette nemzeti létünket. Jelenlegi szabadságunkat hosszú éves harcokban, nagy áldozatok árán küzdöttük ki és csupán a Szovjetunió és a világ demokratikus erőinek a német fasizmus felett aratott dicső győzelmének köszönhetjük. Egyöntetűen, közös akarattal rátértünk hazánk békés, szocialista építésének útjára. Azt akarjuk, hogy hazánk még szebb legyen és még boldogabb életet biztosítson népünk számára. Eddigi munkánk eredményeit nem dobhatjuk oda az új háború martalékának.

Ezért békében és barátságban akarunk élni az összes nemzetekkel, a kölcsönös egyenlőség alapján együtt akarunk dolgozni minden állammal egy háború nélküli jobb világ megteremtésében, melyben a tudomány nagy felfedezései, az atomban rejlő hatalmas és jelenleg felszabadított erők az életet, nem pedig a halált és a megsemmisülést szolgálnák.

Ezért önökhöz, az Egyesült Nemzetek Szövetsége 82 tagállama kormányainak képviselőihez fordulunk és Csehszlovákia népe nevében felhívjuk önöket:

hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmánya értelmében az önökön nyugvó nagy felelősség tudatában haladéktalanul tegyenek olyan intézkedéseket, amelyek véget vetnek az atomfegyverekkel folytatott mindennemű kísérletezésnek;

hogy minden erejükkel és egész súlyukkal járuljanak hozzá az összes atom-, hidrogén és más tömegpusztító fegyverek betiltására irányuló egyezmény megkötéséhez;

annak tudatában, hogy a világ összes népei sokat szenvednek a fegyverkezési verseny miatt, olyan határozatokat fogadjanak el és valósítsanak meg, melyek meggyorsítanák a fokozatos általános és ellenőrzött lefegyverzést.

Csupán ily módon teljesítik a nagy reményeket, melyeket a világ népei joggal fűznek az Egyesült Nemzetek Szövetségéhez, amelynek feladata a nemzetek békéjének és biztonságának megőrzése, nem pedig ) a háborúkhoz és összeütközésekhez vezető politika' eszközének szerepe. }

Az egész emberiség élete és boldogsága nevében felhívjuk önöket, teljesítsék becsülettel a nagy feladatot, mellyel az emberiség megbízta önöket.

Prága, 1957. november 25.

A BÉKEVÉDŐK CSEHSZLOVÁKIÁI ÉS SZLOVÁKIÁI BIZOTTSÁGA KÖZŐS PLENÁRIS ÜLÉSÉNEK RÉSZVEVŐI

A zselízi helyi nemzeti bizottság és a nőbizottság tagjai közös gyűlésen tárgyalták meg a párt levelét.

Az ipolysági járásban

a szövetkezeti munkaiskolák a magasabb termelékenység

eszközei

MÁSODIK ÖTÉVES TERVÜNK irányelveiből kiindulva a mezőgazdasági termelés emelése terén az ipolysági járásra is nagy feladatok hárulnak. A feladatok mind a növényi, mind az állati termelés terén ésszerűbb agro- és zootechnikai eljárásokat követelnek. Ehhez egyik legfontosabb tényező a földalap jobb kihasználása, nem utolsó sorban a megművelhető terület kiszélesítése, mert hiába szeretnénk korszerű állattenyésztést létesíteni, ha nem csinálunk rendet a földdel és nem termesztünk állattenyésztésünk számára elegendő és jóminőségű takarmányt.

Falvainkon a földművesek mindezeket elsajátíthatják a szövetkezeti munkaiskolában. Az ipolysági járásban az utóbbi évek folyamán lényeges változás állt be a szövetkezeti munkaiskolák terén, ami azzal magyarázható, hogy szövetkezeteseink egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a szaktudás fokozásának ezen formája iránt. A tanulás nyomán számos szövetkezetünk gazdasági eredménye kedvező helyzetbe került, jelentősen emelték mind a hektárhozamokat, mind az állatállomány hasznosságát.

AZ ELMÚLT ÉVEK FOLYAMÄN járásunkban mindössze 11 SZMI működött 408 hallgatóval. Ebben az évben az iákolák száma 20-ra, a hallgatóké pedig 676-ra emelkedett. Emellett 5 olyan szövetkezeti munkaiskolát is létesítettünk, amelyben 120 szövetkezeti funkcionárius folytatja szakmai továbbképzését. Ezzel azt

akarjuk elérni, hogy a szövetkezet vezetői is jól elsajátítsák a munkaszervezés, az irányítás és a helyesebb gazdálkodás módjait.

Egyes szövetkezetekben az iskolázás már évek óta folyik, s ahol a hallgatóság rendszeresen eljárt az előadásokra, ott az eredmény nem is marad el. így van ez például Ipolyvisken is, ahol negyvenötén látogatják a SZMI-t. Sokan már befejezték a harmadik évfolyamot, és szorgalmas tanulásuk nyomán elérték, hogy ma már előadhatnak az alsóbb évfolyamokban. Természetes, hogy ezek az emberek a rájuk bízott munkaszakaszon is kiváló eredményeket mutatnak fel. Például Nyustin József, aki most a szövetkezeti munkaiskola vezetője, kertészeti csoportjával évről évre magasabb jövedelmet biztosít a szövetkezet kertészetéből. A csoport tagjai is eljárnak az előadásokra.

KOVÁCS GYÖRGYÖT, az ipolyviski EFSZ mezőgazdászát is sokrn ismerik, akit a termelésben elért kiváló munkájáért magas kitüntetésben részesítettek. Kovács elvtárs is a szövetkezeti munkaiskolában kezdte, s ma már egyike azon dolgozóknak, akik a termelés minden csinyjátbinyját ismerik, s így előadásaikat gyakorlati tapasztalatokkal gazdagíthatják. A szövetkezeti munkaiskolából kikerült előadó még Báli Kálmán, Bartal Lajos és Tóth Ignác is. Nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy éppen a szövetkezeti munkaiskolákban elsajátított tudás késztette arra a szövetkezet tagságát, hogy kötelezettséget vállaljon a második ötéves terv irányelvének négy év alatti teljesítésére.

A termelékenység fokozatos emelése a fő cél az alig kétesztendős palásti szövetkezetben is, ahol negyven hallgatóval ez évben alakították meg a szövetkezeti munkaiskolát. A dolinkai szövetkezetben a szövetkezeti munkaiskola úgyszólván az EFSZ-el egyidőben született. Az iskolázás eredményének láttán ez évben Pereszlényben és Nagyfalun is megkezdték az oktatást, mert látják azt, hogy a nagy parcellákra kevés a kis- és középparaszt tapasztalata, nagyobb áttekintés, szélesebb látókör alaposabb szakmai tudás kell ahhoz, hogy magasabbá tehessék a nagyüzemi gazdálkodás termelékenységét és gazdagabbá a szövetkezeti tagokat.

SZÖVETKEZETI MUNKAISKOLÁINK kinőttek a gyermekcipőből. Ha vannak is hiányosságok, azok már nem olyan súlyosak, hogy az eddigi tapasztalat alapján könnyen ki ne jevíthatnánk azokat. Az apró-cseprő szervezési javításokon kívül még az a fontos, hogy falusi pártszervezeteink és a helyi nemzeti bizottságok funkcionáriusai is nagyobb segítséget nyújtsanak az iskolavezetőknek és ők is részt vegyenek a szakelőadásokon, hogy kellő hozzáértéssel jobban mozgósíthassák a tömegeket a mezőgazdasági feladatok teljesítésére, a termelékenység fokozatos emelésére.

H. I,