Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-17 / 46. szám

8 \frab-ad Földműves 1957. november 1 A hét világpolitikai eseményeiből Á szocialista Szovjetunió lényegé­hez híven születésének 40. évforduló­ján újabb békefelhívással fordult a világhoz. A tárgyalásokra felhívó új szovjet békejavaslat erősen megosz­totta a különben egységes nyugati hivatalos propagandafórumokat is. „A tárgyalóasztal az egyetlen harc­­mező, amelyet a civilizált emberiség helyesnek minősíthet“ — írja a szov­jet barátsággal egyáltalán nem gya­núsítható Washington Post and Ti­mes Herald című amerikai polgári lap az új szovjet javaslatról. — Az egy­mással szembenálló erőknek valahol, valamikor le kell ülniük az asztalhoz, ki kell dolgozniuk az együttműködés rendszerét — folytatja a lap — a nagyhatalmak elérhetik ezt a célt, ha a tárgyalóteremben azt a reményt viszik magukkal, hogy csak egyféle előnyt ismernek el: az egész embe­riség előnyét. Az új szovjet békekezdeményezés ilyen szellemben hangzott el. Ezért van az, hogy a valóságot és a béke ügyét szem előtt tartó józan politi­kusok is kedvezően fogadták az új tárgyalások gondolatát, Bevan, az angol munkáspárti vezető reményét fejezte ki, hogy megtörténnek az előkészületek a Hruscsov által java­solt magasszínvonalú értekezlet ösz­­szehívására. Ugyancsak kedvezően fo­gadták a szovjet javaslatot a nyu­gat-német vezető szociáldemokrata körökben is. S nem kis rosszallást váltott ki a hivatalos amerikai poli­tikusok között Bradley tábornoknak, • Damaszkuszi hivatalos helyekről közölték, hogy két török repülőgép megsértette Szíria légiterét. Továbbá jelentették, hogy egy izraeli őrjárat 100 méternyire behatolt Szíria terü­letére. Ugyanaznap a határmenti tér­ségben összetűzésre került sor szíriai és izraeli járőrök között. ® Kisi japán miniszterelnök a par­lament költségvetési bizottságának ülésén kijelentette, állást foglal az ellen, hogy Japánban amerikai nuk­leáris fegyvereket, vagy messzehor­­dó lövedékeket raktározzanak el. • Kairó. Viliam Rountree, az USA helyettes államtitkára, New Yorkban találkozott Bitarral, Szíria külügymi­niszterével. Bitar nyíltan megmon­dotta Rountreenek, hogy Amerika közép-keleti politikája teljes kudarc­ba fulladt. в Washington. Dr. J. A. Hynek, a kimagasló amerikai asztrofizikusok egyike kijelentette, hogy az USA „ha­marosan másodrendű hatalommá vá­lik“. Az amerikai tudós ezen elmara­az amerikai vezérkari főnökök egye­sített bizottsága volt elnökének a tárgyalásokat helyeslő nyilatkozata. Bradley elítélte az új, korszerű fegy­ver megteremtéséért folytatott ver­senyt, és kijelentette: „Nem vagyok képes megérteni, miért nem törek­szünk arra, hogy jobban és határo­zottabban használjuk fel az emberi elmét és értelmet olyan kompromisz­­szum és megegyezés elérésére, amely lehetővé tenné az emberiségnek az atomellenőrzést és háborús fegyver­ként való alkalmazásának mellőzé­sét.“ Az ehhez hasonló vélemények mel­lett egyre több a kísérlet, hogy két­kedést ébresszenek a nagyhatalmak vezetői találkozásának hasznossága iránt. A nyugati kormányok hivatalo­san még nem foglaltak állást, a ve­zető államférfiak is kínosan kerülge­tik a világos válaszadást. A francia külügyminisztérium pl. sem igent, sem nemet nem mondott a szovjet javaslatra, de már megpróbálta tá­madni annak „túlságosan általános jellegét és „a lélektani és politi­kai enyhülés érdekében“ olyan akciót kíván, amelynek természete „lehetővé teszi a jobb megértést". Érdekes lenne látnunk — írja ezzel kapcso­latban a Humanité —, hogy járul hoz­zá a francia diplomácia ehhez az „enyhülési akcióhoz“, amelyet kívá­natosnak mond. Tehát az újonnan megalakult francia kormány semmi­ben sem különbözik az eddigiektől. Az amerikai elnök Eisenhower or­dottság fő okát az USA ki nem elé­gítő iskolarendszerében látja, amelyen változtatni kell. • A l’Humanité tudósítása szerint Portugáliában illegálisan megtartot­ták Portugália Kommunista Pártjá­nak V. kongresszusát. A kongresszus megtárgyalta a párt KB tevékenysé­géről szóló jelentést, s jóváhagyta a párt programját és alapszabályzatát. • A bonni hadügyminisztérium ra­kétaszakértőinek bizottsága e héten Nagy-Britanniába utazik, ahol a messzehordó lövedékek gyártását fog, ja tanulmányozni. • A San Franciscoból Honoluluba tartó amerikai repülőgép eltűnt. A repülőgép utolsó híreit abban az idő­ben fogták fel, amikor a gép mint­egy 1500 km-re volt Honolulutól. A 44 személyt szállító gépnek nyoma veszett. • Fajszal II. Irak királya a France Presse hírügynökség szerint elfogadta Szaud király meghívását és december 2-án utazik Szaud-Arábiába. szág-világ által nagy érdeklődéssel ! várt beszédében egyszerűen „megfe­ledkezett“ a szovjet javaslatról, s a további fegyverkezésre való buzdí­tással és a nyugati világ együttes katonai erejét dicsérő nyilatkozattal akarta megszilárdítani a szputnyikok által szétzúzott erőpolitikába vetett hitét. Az imperialista politikusok ab­ban reménykednek, — amint ez Ei­senhower és Dulles beszédéből kive­hető volt —, hogy a decemberi NATO-értekezleten valamennyi tag­ország ereje végső megfeszítésé­nek kikényszerítésével utolérhetik a Szovjetuniót és így majd az erő hely­zetéből tárgyalhatnak. Az erőpolitika rozsdás fegyverei­nek újbóli alkalmazásánál az angol­amerikai agresszív körök — a Tribu­ne című angol munkáspárti lap hírei szerint — olyan lépésre készülnek, amely méltán váltja ki a békeszeretö erők, de különösen Európa népeinek aggodalmát. „Az angol és az ameri­kai kormány elhatározta, — írja a Tribune — azzal válaszol a szput­­nyikra, hogy megengedi Nyugat-Né­­metországnak irányított lövedékek, és atomfegyverek gyártását. Őrültség fegyverkezésre biztatni azt a nemze­tet — folytatja a lap, — amelynek sérelemérzése van, és fegyveres erő­vel akarja azt orvosolni. Az őrültség netovábbja lenne atomfegyvereket adni ilyen nemzet kezébe.“ A Szovjetunió békekezdeményezései világosan mutatják, hogy a háborús politika szülte feszültség az impe­rialista hatalmak politikusaitól szár­mazik. Ennek a politikának azonban előbb-utóbb kudarcot kell vallania. A Szovjetunió békejobbot nyújtott, ! s a világ választ vár a nyugati ha­talmaktól. 1 — Nem bírom a kutyaugatást túl­­harsogni. Hogy bírom majd torokkal, ha ez idén egyszerre még több állatot lőnek fel az oroszok?! A szovjet tüzérség nap je A szovjet nép november 19-én ün­nepli a szovjet hadsereg egyik leg­fontosabb fegyvernemének évfordu­lóját, a tüzérség napját. 1918 február­jában a gyalogsággal és a lovas dan­dárokkal egyidőben alakult meg a szovjet hadsereg tüzérsége is. Kar­öltve a többi fegyvernemmel hősiesen harcolt a szovjet tüzérség úgy a pol­gárháborúban, mint az intervenciós harcok idején. Később, a második vi­lágháborúban is kivette nagy részét a fasizmus elleni harcokban és hő­siességével nagy érdemekre és elis­merésre tett szert. tyuskákat“ látunk, a másodikban ú; típusú rakétasorozat-vetőket. Máj az óriási kaliberű aknavetők jönne! utánuk eddig ismeretlen nagykaliber reaktív páncélelhárítók. Azután a tá volharctűzérség. Döbbenetes méret lövegeik alatt reszket az egész tél Tíz méternél is hosszabb csövük fö lőtt világos kis toronydaruk emelked nek. Atomágyúk? — morajlik végi; a kérdés a téren. Hirtelen csend lesz abba marad a taps, a hurrá... Dob benetes méretű reaktívsorozatvetől gördülnek el a tribün előtt. A síne­ken ott látjuk a légibomba nagyság* Moszkvában a szemkápráztató katonai díszszemlén bemutatott új fegyverek egyikét láthatjuk képünkön, a messzehordó, magánjáró automatikus légvédelmi ágyút A szovjet tüzérség haditechnikájá­nak óriási fejlődését legjobban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából tartott kato­nai díszszemle bizonyítja, amelyről a riporter a következőképpen szá­mol be: „Üjtípusú szovjet páncélosok had­osztálya vonul át a Vörös-téren. A szokásos fülsértő zajok ezúttal elma­radnak: a harckocsikban rendkívül erős motorok lehetnek, mert olyan könnyedén járnak, mintha nem is soktonnás acélszörnyek, hanem autók lennének. Méretükről, nagykaliberű fegyverzetükről ítélve a nehéz harc­kocsik csoportjába tartozó új páncé­losokat látni. A harckocsi-hadosztály menete során újabb meglepetés éri a nézőket: óriásméretű kétéltű pán­célos szállító járművek ezrede tisz­teleg a tribünök előtt. S most már elindul az egyre foko­zódó meglepetések sorozata. Nem le­het megállni, hogy ne vessünk egy­­egy pillantást a nyugati katonai atta­sék döbbenten és komoran szemlélő­dő csoportjára. A hagyományos fegyverzethez tar­tozó, de tökéletesített kiadású mesz­­szehordó légvédelmi ágyúk után eddig még nem látott óriási automata fegy­verek közelednek: pározottcsövű, ma­gánjáró légvédelmi ágyús alakulatok. Az első ezredben tökéletesített „ka­lövedékeket. Magánjáró megoldású rakétavetőkön látjuk a képzeletet fe­lülmúló óriásméretű irányítható bal­lisztikus rakétákat. Az utolsó magán­járó szerkezete, a rakéta, olyan hosz­­szú, mint egy normális utasszállító repülőgép. Ezzel véget ér a díszmenet. Az em­berek összeölelkeznek, boldog mo­sollyal integetnek egymásnak. Ünnepi percek voltak ezek. A szocializmus hatalmas katonai erejét demonstrálta a mai káprázatos díszszemle. Azt mutatta meg, hogy elegendő erőnk van a legerélyeseb­ben visszaverni minden olyan impe­rialista próbálkozást, amely építő­munkánkra törne. Azt mutatta meg, hogy a kommunizmus eszméjének le­győzhetetlen ereje, a legyőzhetetlen katonai erőt is létrehozta. Semmi meg nem akadályozhatja, hogy'a szo­cialista Szovjetunió a szovjet hata­lom további évtizedeiben felépítse az emberiség számára a kommunista tár­sadalmat! A világ legerősebb, legkor­szerűbb — és mint a csapatoknak a díszszemlén tanúsított példás maga­tartásából is mindenki megítélhette, — nagyszerűen fegyelmezett, lelkes, odaadó hadsereg őrködik a béke és az építőmunka felett!“ Дъ ifycvzi „CotufinMád" a v'dáqwém Ardan Mihálynak, Verne Gyula fé­lelmet nem ismerő űrhajósának két kutyája volt: Diana és Bolygó. Emlék­szünk még külsejükre is, hiszen me­lyikünk ne olvasta volna ifjú éveiben „Utazás a hold körül“ című regényt. S emlékezünk még a kísérteties, acél­metszetű képre, amely alatt ez volt a szöveg: „A repülő kutya“. Szegény Bolygó holtteteme volt ez: a holdra­kéta, a „Columbiád“ indulásakor ha­lálosan megsebesült ebet. Arden Mi­hály és utitársai kidobták az űr-ra­kétából, s az kísérte őket, mint va­lami kis bolygó a Földet. Bizonyára sok felnőtté lett Verne-olvasónak ju­tott eszébe a repülő kutya képe, ami­kor a második Szputnyikról szóló hí­reket olvasta. Hiszen a Szputnyik II, embert, Ardan Mihályhoz hasonló em­bert nem vitt magával, de kabinjában az emberi tudományt szolgálja Diana és Bolygó kései utódja, egy fiatal esz­kimókutya. A „Columbiád“ csak Verne fantáziájában született meg, — de a Sztputnyik II. ott kering az űrben ... KIUGROTTAK AZ ÄGYBÖL az amerikai Smithson-intézet tudósai, amikor egy hajnali hír közölte: a Szovjetunióból útjára indult a máso­dik mesterséges hold. Szószerint így közli az Associated Press és semmi okunk kételkedni a hajnali izgalom­ban. A holdbébit, amely 85 kg súlyú és egy hónapja kering pályáján 900 kilométernyire a Földtől, most egy hold-kamasz követte. Ez már félton­nánál is nagyobb súlyú, távolsága a Föld felszínétől legalább 1500 km, bonyolult és a tudományos adatokat rádión közlő műszerek egész sora van rajta és ezúttal élőlény-utasa is van, egy eszkimókutya. A második mesterséges bolygó azt jelenti: az ember elindult a világűr meghódítására és útja minden lépését előre biztosítja: a szovjet mestersé­ges hold (egészen bizonyos, hogy az első kettőt most már több is követi) hamarosan megtanítják majd a Föld lakóit arra, hogy élhetünk meg a vi­lágűr létfeltételei között. Ismerni fogjuk a kozmikus sugárzás, a nap ibolyántúli és röntgensugarainak ha­tását, a hőmérséklet és a nyomás vég­telen távolban érvényes törvényszerű­ségeit: még az élőlények, az élő szer­vezet viselkedéséről is tudósítanak a kutya kamrájában elhelyezezett mű­szerek adatai. NINCS GYAKORIBB KÉT SZŐ a nyugati sajtóban egy hónap óta a „red­­moon“-nál, a vörös holdnál. A kon­­sternáció, amelyet a holdbéli felröp­­pentése okozott, két napja, a hold­kamasz világűr útja óta láthatólag fo­kozódott. A heves és ideges „lema­radtunk a szovjet mögött“ felkiáltá­sok fokozódnak és előrelátható, hogy azok a politikai körök (nem nehéz azonnal felfedezni kapcsolataikat az amerikai nagytőkének a fegyverkezési iparban érdekelt csoportjával), ame­lyek úgy reagáltak a még általuk is tagadhatatlan tudományos sikerre, hogy a hadikészülődés fokozását sür­gették, most még ingerültebb kiálto­zásba kezdenek. Tanulságos volt kö­vetni a hisztéria útját. Két órával a szovjet eredményt elismerő és az amerikai lemaradást megállapító nyi­latkozata után leváltották Harry Sti­­ne-t, az amerikai mesterséges hold kísérleteivel foglalkozó Martin-cég egyik tervezőmérnökét, John Homer vezérőrnagy, nyugalmazott irányított lövedékszakértő kijelentette, hogy „az oroszok rövidesen kilőhetnek egy elektronikus agyat, amelynek televí­ziós felvevőkészüléke lefényképezheti az amerikai katonai objektumokat“. Robert Woodward tábornok szerint a „jövőbeli szovjet mesterséges holdakat irányító állomással szerelik majd fel és így az oroszok ae óceánon keresz­tül rakétákat lőhetnek majd ki...“ A New York Times fájdalmas beisme­rést tett: „Az ügy lényege természe­tesen nem maga a műhold. Inkább az, amire ebből a mesterséges holdból következtetni lehet. Ahhoz, hogy egy 83,6 kg-os testet 900 kilométerre a Föld felszíne fölé kilőjjenek, óriási erejű rakétára van szükség ... Nyil­vánvaló, hogy nekünk még nincsenek ilyen rakétáink és még az is bizony­talan, vajon mikorra kapunk“. (Azóta a hold-kamasz féltonnás súlyát 1500 kilométerre lőtték fel a Szovjetunió­ból...) Az amerikai lap a „védelem fokozását“ ajánlja mint gyógyszert a szovjet tudomány sikerével szemben: szóval még több fegyvert, még több támaszpontot, még néhány lépést a „szakadék felé vezető úton .. NE KÖVESSÜK TOVÁBB ez oktalan félelem és konok haragszülte követ­keztetéseket. A szovjet politika — amikor nyugodt önbizalommal szól interkontinentális rakétáról, a nuk­leáris fegyverről, a legkorszerűbb vé­delmi berendezésekről, amelyek mind birtokában vannak — mindig a lesze­relés sürgősségét, erre való eltö­kéltségét is hangoztatja. Szomorú, hogy ezt nem akarják meghallani Nyu­gaton, s a tudományos előrehaladás­nak az egész emberiség számára káp­rázatos új lépteit is csak a hadiké­­szülpdés bődületében képesek észre­venni. Pedig a második mesterséges hold, a hold-kamasz, keringésének té­nyén a hamarosan feldolgozható adat­tömegen túl más tudományos szenzá­ciókat is jelent. Az egyik: az új mes­terséges hold felröpítéséhez szüksé­ges rakéta súlya körülbelül 500 tonna, volt, így számították ki az amerikai with-sandsi katonai kísérleti telep tudósai. Ez nagyobb mint amilyet ed­dig még egyáltalán kigondolni képes volt a képzelőerő... A másik: a nyu­gati tudósok szerint a szovjet tudo­mány minden bizonnyal új hajtóanya­got dolgozott ki, s ennek jelentősége ma még felmérhetetlen. Kolombus és Magellán után a mi korunk már nem új földrészek, hanem a világűr meg­hódításának napjaiba lép, s a szivar­alakú új szovjet bolygó technikai fel­építése és felszerelése is annyival kü­lönb az amerikai partok felé haladó egykori spanyol vitorlásnál, mint a Szputnyik II. elindítói, a szocialista Szovjetunió emberei a középkori mo­­narcháknál s kalmároknál... A KLIMATOLÖGUSOK SZERINT (az éghajlati viszonyokkal foglalkozó tu­dósok) a napfoltkitörések, a protu­­bernaciák fokozzák az idegességet. A tengerentúl most új*idegesség-ok van: a szovjet űrkutatás objektumai a Szputnyik I. és a Szputnyik II. határo­zottan sok munkát fognak adni az amerikai idegorvosoknak is... Mennyivel jobb lenne a realitásokat végre józanul tudomásul venni ott, tengerentúl is. Negyven évvel ezelőtt szovjet földön győzött a szocializmus, amelyről Engels egyszer szárnyaló mondatokban írta, hogy ez: ugrás lesz a szükségszerűség birodalmából a szabadság birodalmába. Ő írta, hogy ekkor fogja az ember uralni — a tár­sadalmi feltételek mellett — a ter­mészet erőit is. Az első lépést meg­tettük már. S most, a Nagy Október 40. évfordulóján megérti a gondol­kodó fő, hogy e lépés felé is akkor, azon az emberi holnapot eldöntő pé­­tervári napon mozdult meg a Föld Iakója! Gárdos Miklós. SZABAD FÖLDMŰVES —• a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség: Bratislava, Krlžková 7. — Telefon: 243-46 — Főszerkesztő Major Sándor — Kiadja a Földművelésügyi és Erdőgazdasági M. H. kiadóhivatala. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p., Bratislava, ul. Februárového vi tazstva 6/d, — Évi előfizetés Kčs 20.80, félévre Kčs 10.40 — Terjeszti a Posta hlrlapsžolgálata, A-61469

Next

/
Thumbnails
Contents