Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-17 / 46. szám

2 \fzaU<td FÖldmílVeS 1957. november 17 Kötelezettségvállalásokkal üdvözölték Bratislava népe lelkesen ünnepelt a Nagy Októbert A losonci járás nemzeti bizottsá­gainak tagjai a választás előtti idő­szakban a dolgozókkal együtt jól elő­készítették programterveiket. Ez azonban csak az egyik része a mun­kának. Most a nemzeti bizottságok minden erejüket a programtervek tel­jesítésére összpontosítják. A helyi nemzeti bizottságok tagjai körzetük­ben beszélgetnek a választókkal és azok javaslatait vagy panaszait a he­lyi nemzeti bizottság ülése elé ter­jesztik. A nemzeti bizottság tanácsá­nak határozatait a tagok magukévá teszik és igyekeznek bevonni a lakos­ságot a feladatok teljesítésébe. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulója előtt a nemzeti bi­zottságok tagjainak kezdeményezésé­re a lakosság 5849 kollektív és egyéni kötelezettséget vállalt. Ez pénzértékben 11154 491 koro­na. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulójának tiszteletére 1 804 363 korona értékű vállalást tet­tek. Ezek minden esetben a nemzeti bizottságok akciós tervének teljesí­tésére irányulnak. A mezőgazdasági termelés emelése terén a szövetkeze­tek 7 646 207 korona értékű kötele­zettséget vállaltak, a magángazdák pedig 1 575 228 korona értékben. A faluszépítési akcióra eőlirányzott összeg 1 868 731 koronát tesz ki. Kü­lönböző más feladatok elvégzésére 64 425 koronát irányoztak elő. A kö­telezettségvállalásokból eddig már 4730-at teljesítettek, amelynek érté­ke 9 612 675 korona. A nemzeti bi­zottságok mindent megtesznek, hogy az év végéig minden vállalás teljesít­ve legyen. A mulyadi, miksi, tamási, rapt és vilkei helyi nemzeti bizottsá­­goö, az évi feladatok túlteljesítését válalták, és egy-egy nemzeti bizottsá­got szocialista munkaversenyre hív­tak ki. A versenybe nehezen kapcsoló­dik be a pilisi és gregorfalvi helyi nemzeti bizottság, amire a jövőben a járási nemzeti bizottság dolgozóinak nagyobb gondot kell fordítani. Koncz János, a losonci JNB elnöke. Vállalásukat túlteljesítették A terebesi élelmiszerközüzemek, amely a maga nemében az ország legnagyobb vállalalta, a NOSZF tisz­teletére tett valamennyi vállalását magasan túlszárnyalta. A felajánlás szerint egész évi munkájuk eredmé­nyét a tervvel szemben 1 554 387 Kcs­­val akarták emelni. Hogyan teljesí­tették ezt a feladatot? A termelésü-Csochracs Márton munkaegyüttese 9 részleg versenyében a legmagasabb átlagos tejhozamért harcol. Ez év ele­jétől számítva tehenenként napi 10,4 liter tejet ér el. Szűcs Mária a zemplénkelecsényi rész­leg legjobb borjúnevelöje a NOSZF tiszteletére vállalta, hogy borjanként 0,80 kg napi súlygyarapodást ér el. A borjak gondos ápolásával sikerült fel­ajánlását túlteljesíteni. A súlygyara­podás 0,98 kg. két már eddig is jelentősen emelték. Fogyasztóinknak terven felül 1 561 000 korona értékű jóminőségű élelmiszert gyártottak. Az eredmény elérésében a vállalat minden egyes dolgozója de­rekasan kivette a részét. X Szlovákia összes kerületei no­vember 7-én 100 százalékra teljesí­tették a cukorrépafelvásárlás tervét. X A Nagyhizlaldák n. v. nagyme­gyeri gazdaságában egy-egy állatra 70 mázsa silótakarmányt készítenek a téli időszakra. X November 7-én nyitották meg a Népi Orosz Nyelvtanfolyam IX. év­folyamát. Több mint 3000 tanulókör­ben közel negyvenezer hallgató ta­nulja a béke, a haladás világnyelvét. X November 8-án lengyel írók ér­keztek hazánkba egyhónapos tanul­mányi időre. X A Csehszlovák Békevédők Bizott­sága ez év november 20-át „atom- és hidrogénfegyverek elleni tiltakozó nap“-nak nyilvánította. X Üzembehelyezték a víri vízierő­művet, melynek építéséhez félmillió köbméter betont használtak fel. A tő 56 millió köbméter vizet tartalmaz. A vízierőmű az egész cseh-morva fennsíkot ellátja villanyárammal. Százharmincötezres tömeg a Sztálin-téren 'ьС Gyönyörű tűzijáték Szerdán már a kora délutáni órák­ban vörös zászlós felvonulók népesí­tették be Bratislava utcáit. Az üze­mek, a hivatalok dolgozói igyekeztek a Sztálin-tér felé. Három óra előtt már alig lehetett mozdulni a téren, de még egyre özönlött a tömeg. A mikrofon köszöntötte az egyes üze­mek dolgozóit, köztük a Béke-üzemet, hogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulójára teljesítették kötelezettségvállalásukat. Ünnepi be­szédet Rudolf Strechaj elvtárs, a Megbízottak Testületének elnöke mon­dott, amelyet sokszor félbeszakított a dolgozók lelkes tapsa. M. J. Kapran elvtárs szovjet konzul beszédét lel­kes taps és éljenzés előzte meg. Ez­zel fejezte ki dolgozó népünk szere­­tetét a Szovjetunió iránt. Lelkes tömeg a Sztálin-téren. M. J. Kapran, szovjet konzul, beszél az ünneplő tömeghez. Amikor Mikuláš Huba a Nemzeti Színház művésze felolvasta a mani­­fesztáció részvevőinek a szovjet nép­nek szóló, szívből jövő üzenetét — a karok egyszerre lendültek a magasba. A részvevők lelkesen éltették a Szov­jetuniót. öt órakor a Gottwald-térről a fiatalok sorai indultak el. A fáklyás menetet a katonai akadémia fiatal ta­nulóinak zenekara fogadta. Pontosan 7 órakor a Dunapart felől ágyúsortűz hangzott. Húsz sortűz jelezte, hogy negyven évvel ezelőtt Oroszországban munkásosztály és a parasztság átvet­te a hatalmat. A gyönyörű tűzijátékot tíz- és tízezer ember nézte, és ünne­pelte a Nagy Októberi Forradalom 40. évfordulóját.-b A jénei EFSZ-ről Küzdjünk a balesetek ellen Naponta hallhatunk híreket a köz­úti szerencsétlenségekről. A külön­féle szerencsétlenségek okai, hogy a vezetők egyrészt nem ismerik a köz­lekedési szabályokat, másrészt a sze­szesital mértéktelen fogyasztása. Eb­ben az évben csak a galántai járás­ban 29 közlekedési baleset fordult elő, s ebből 21 súlyos- vagy könnyebben sebesült volt, négy személy pedig életét vesztette. A gazdasági kár 30 150 koronát tesz ki. K. F. ★ X A Csehszlovák Nőbizottság szlo­vákiai bizottsága háromszáz levelet kapott, melyben a kerületek női sze­retettel emlékeznek meg a szovjet emberekről, hálájukat fejezik ki ha­zánk felszabadításáért, kiemelik a szovjet nőkkel való együvé tartozásu­kat és megemlékeznek építőmunká­júkról. A tornaijai járás községei közül Jéne a kisebbik közé tartozik. Ügy bújik meg a hegyek alján, mint gyermek az any­ja kebelén. Szövetkezeti falu és nem is a legrosszabb. Minden téren jól megy a munka. Ottjártamkor egy csoport embert a falu végén találtam, akik új modern kukoricaszárítót építettek. Elbeszél­gettem velük. így tudtam meg, hogy szövetkezetük nagy fába vágta a fej­széjét, ugyanis nemrég kezdték meg egy százférőhelyes istálló építését, s ez sok munkaerőt igényel. De azért nem panaszkodnak, hanem még büsz­kék is rá, hogy épül az istálló. — Emellett az őszi munkákkal is jól haladunk . jegyzi meg Vince István. A burgonya és kukorica beadását 100 százalékra teljesítették, az igaz, hogy kukoricából még törni is van egy kevés. Ezt már az új szárítóba akarják elhelyezni. De mégis baj, hogy kint van. — Kevés a fiatal szövetkezetünkben — kesereg Pista bácsi. — így a mun­ka nagyja az asszonyokra marad. Szorgalmasan dolgoznak, de egy kis kikapcsolódás nekik sem ártana, meg a szövetkezetre is ráférne a frissítés. A szövetkezet elnöke Pogonyi Géza. A falu lakossága szereti, bízik benne, mert jól vezeti a szövetkezetei. Ami­kor azonban jobban szétnéztem a szö­vetkezet háztáján, megtudtam, hogy hiba is van az EFSZ-ben. Például a tervezett munkaegységeket rendsze­rint túllépik, s ezért a vezetőség fe­lelős. A norma megállapításánál a ve­zetőségnek oda kellene hatni, hogy a tagok ne válogathassanak abban, ho­va ménjenek dolgozni, mert egyik vagy másik munkahelyen többet lehet keresni. Azt sem szabadna megenged­ni, hogy a tagok alkudozzanak a mun­kaegységre — ezt ennyiért, vagy annyiért csinálom. Persze a tervben lefektetett normákat a tagsággal kel­lene megbeszélni, akkor ezek a hibák nem fordulnának elő. Tóth Elemér. A LIPTÓI HEGYEK ALJÁN Napsütés a Javorinám Hósapkás hegyor­mok, félelmetes sziklaszakadékok, fenyőrengetek a zöld tisztásokon legelé­sző juhnyáj és kő­medrében bukdá­csoló hegyipatak. A vad szépséget ke­reső turista így lát­ja a liptói tájat, a­­mikor nyáron háti­zsákkal felszerelve újra és újra felke­resi ezt a szép vi­déket. Nem felejti el megmászni a Gyömbért, a Bara­­necot, felhúzatja magát a Chopokra a drótkötélpályával, meglátogatja a Po­­ludnica lejtőjét, ahol Jánošík nyomait keresi. Felkeresi a szálasok bacsóit, hogy ízletes savanyútejjel, friss juh­sajttal enyhítse szomját és éhségét. Elgyalogol a demánovai völgybe, meg­tekinti a csodás cseppkőbanrlangot és a hegyek drágakövét, a verbid tenger­szemet. Ez a bűbájosán szép táj a múltban nagy szegénységet rejtett. Sokezer em­ber élt vagy inkább vergődött tehén­kéjével a kis földdarabkákat túrva, hogy megteremtse magának télire a szegények kenyerét, a burgonyát vagy mint errefelé nevezik, a „svábkit“. A híres liptói bőrgyárakat gyakran súj­totta a válság, ilyenkor százával tették ki az utcára a környező falukról na­ponta begyalogoló munkásokat. Egyéb munkaalkalom pedig nemigen akadt. A felszabadulás évei óta az új ipar ide is betette a lábát. Korszerű gyárak, nagyüzemek nőttek ki a Poludnica ár­nyékában, ahol rövid a nappal, koráb­ban bukik le a nap a láthatár alá. Ma már sokezer liptói ember, különösen a fiatalság ezrei állnak a gépek és szö­vőszékek mellett, tanulnak új munkát, de egyben újfajta kulturáltabb életet is élni. A változás azonban nem állt meg a gyárak kapujánál. Nem mindenki öl-A deményfalvi baromfi-telep. töt te magára az ipari munkások kezes­lábasát. A föld megvan, ha nem is olyan kövér, mint a Vág alsó völgyében, de okosan kihasználva a helyi sajátossá­gokat, abból is meg lehet élni. Persze nem oly módon mint valamikor, nem tehénkével szántva és kézikaszával vagy sarlóval szedegetve a termést. Ogy kell birkózni a természettel, hogy ne­­csak zabkenyérkét, hanem kalácsot is adjon. Ma már autóbusz viszi fel a tekervé­­nyes hegyi utakon, rádió zenél a téli estéken a meleg otthonokban, míg kint a vad havas szél hordja a havat. A paraszti összefoglalás gondolata úrrá lett itt is a liptói hegyek között. A miklósi járásban ma már 17 szövetke­zet gazdálkodik, köztük négy új, me­lyek ebben az évben alakultak. És nem is rosszul gazdálkodnak. A gazdálkodás irányát a hegyi levegők zamatos füve és a takarmányokra alkalmas talaj ha­tározza meg. Az okos és szorgalmas nép felismerte, hogy ez az az arcvonal, amelyen a legbiztatóbb sikerrel lehet harcolni a természet kincseiért és fel­virágoztatni a sziklák és hegyipatakok hazáját. Csodák nincsenek, de az emberi szor­galom és a józan fej a csodához ha­sonlókat művel. Vagy nem elég csodá­latos talán az, hogy Demönován ez idén egy hektáron 1040 mázsa csalamádét termeltek? Pedig a járásban csak 400 mázsa az átlag. Az sem mindennapi, hogy a ploStmi fejők 48 tehéntől fél­évben tehenenként 975 liter tejet fej­tek. A múlt évtől a tejhozam 30 száza­lékkal emelkedett. És ez a becsületes munka ki is fizetödött. A fejőnők jú-Ilyen házakból indultak el a malatiny-i parasztok a szövetkezeti útra. nius hóban pénzben 1144 és természet­­beniekben 364 koronát kerestek. Az ál­lattenyésztésben elért kiváló eredmé­nyek biztosítják, hogy a tervezett 22 koronás munkaegységet nemcsak elérik, de túl is szárnyalják. A Gyömbér alatt kövér a legelő. Vannak itt azonban más példák is. A járásban szinte babonaként begyökere­zett az a vélemény, hogy a baromfitar­tás ezen a vidéken nem fizetődik ki. A demánovai EFSZ mégis próbálkozott. És az eredmény 23 842 korona tiszta ha­szon, amely egy koronával emeli a munkaegység értékét. Pedig ez még csak a kezdet, melynek tapasztalatait felhasználva a jövőben még nagyobb eredményekre van kilátás. A növény­­termelés sem eldobandó. Ezt az oko­­licsnói és a bodicei EFSZ-ek bizonyít­ják. Az okolicsnói EFSZ tavaly 16 má­zsa zabot, ez évben 20 mázsát, a bodi­­ceiek tavaly 11 mázsát, ez idén pedig 35 mázsát termeltek hektáronként. A malatiny-i szövetkezetesek elé más le­hetőségek tárultak. Jól körülnéztek a határban, hogy miből is lehetne pénzt csinálni. Meg is találták a kincsesbá­nyát. A kincs ugyan nem fénylik mint az arany, de olyan értékes, hogy 40 ko­ronára emelte a munkaegységet. A bá­nya homokot és kiváló minőségű követ ad, amit a szövetkezet értékesít. Van ebben a szövetkezetben egy olyan külön­legesség, amit el sem hisz az ember, ha nem látja. Egy üzemi konyha, ahol mindenki ingyen étkezik. Persze, csak akkor, ha becsületesen dolgozik. A falu mostani képéből az ember nem is hinné el, hogy megnyílt a gazdaság útja a falu számára. Igaz, hogy sárral betapasztott nyomorúságos vis­kók csak most kez­denek eltűnni, hogy helyet adjanak az emberhez méltó lakhelyeknek. De lassan tünedeznek. így forr, pezseg és alakul az élet a liptói hegyek alján. Az edzett, hegyjá­ró emberek szorgalma és okos igyeke­zete alakítja boldog szocialista jövő­jét Észak-Szlovákia sziklás fenyvn birodalmában. PETRI ENDRÉD

Next

/
Thumbnails
Contents