Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-11-10 / 45. szám
Jral^ad Földműves 1957. november 10 A hét világpolitikai eseményeiből Annak ellenére, hogy az elmúlt hét folyamán a világ közvéleményének figyelme a második szovjet műholdra irányult — amely valósággal ámulatban ejtette az egész világot — nagyon fontos, hogy továbbra is szem előtt tartsuk a török-szíriai helyzetet. Annakidején Henderson, amerikai megbízott közép-keleti látogatása után a legszemérmetlenebb nyíltsággal készítették elő az agressziót, amellyel meg akarták dönteni az Eisenhower-tervvel dacoló szíriai kormányt. Nagy török csapatokat vontak össze a szíriai határon. Felvonult a 6. amerikai flotta is, s manőverezni kezdett a szíriai tengerpati vizek szomszédságában. A Szovjetunió erélyes figyelmeztetései azonban keresztezték az imperialista terveket. Az amerikaiak ugyanis azt gondolták, hogy többoldali támadással két nap alatt térdrekényszerítik Szíriát, s mire a világ magához tér a meglepetésből, már kész tények elé állították: Szíriában amerikabarát kormányt ültetnek hatalomra. Az imperialistákat azonban megzavarta részben a Szovjetunió határozott fellépése, valamint az arabvilág egységes felsorakozása Szíria támogatására. . Mindezek ellenére az imperialista hatalmak tovább folytatták az(agresz-» sziós előkészületeiket, s egyben megkezdték a Szíria elleni idegháború időszakát. Az imperialisták szándéka nyilvánvalóan az volt, hogy továbbra is fenntartsák a katonai fenyegetés légkörét, állandósítsák a feszültséget a szíria határain, hogy ezáltal az országban idegességet, nyugtalanságot, sőt pánikhangulatot keltsenek. Arra számítottak, hogy ez a nyugtalan, ideges légkör kedvez a Szíriában levő reakciós erőknek, s az idegháború mindennapos hadműveletei megpuhítják, megtörik a szír nép ellenállását. Csakhogy a szír embereknek jók az idegeik, bátor nép lakja ezt az országot. Sokfajta ember található.Szíria földjén. A nagyvárosi életet élő munkásoktól, kereskedőktől, alkalmazottaktól, a kis méhkasszerű agyághá-. zakban lakó, nadrágszíjnyi parcelláját faekével megművelő parasztokon át a félsivatagos tájakon nomád gazdálkodást folytató beduinokig nagyon sokfajta embertípussal találkozhat az ember. De van egy olyan közös valami, ami mindnyájukat acélként kovácsolja össze: hazájuk és függetlenségük izzó szeretete. Ez Szíria népének legdrágább kincse, amit mindenki a'legféltőbben őriz. Tengernyi véráldozatába és mérhetetlen szenvedésébe került e kis népnek, amíg kivívta független állami létét. Ez az ősi kultúrájú ország, ahol először szerkesztették a világon írott ábécét, amely Kelet és Nyugat egy>'k keresztezőpontján fekszik, termékeny földjével, virágzó gazdasági életével, az évezredek folyamán valósággal mágnesként vonzotta az idegen hódítókat. Perzsák, törökök, franciák, s ki tudná felsorolni, még hány meg hány idegen hatalom próbálta meg rabigába hajtani Szíria népét. De ez Kis hírek a nagyvilágból • A luxeríiburgi Alschied város temetőjében leleplezték a második világháborúban Luxemburg területén elesett szovjet állampolgárok emlékművét. • A szovjet lapok közölték, hogy N. Ä. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov fogadta Irán moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. • Bécs. A nemzetközi atomerőhatóság ideiglenes helyiségében az egyik éjjel betörők jártak és magukkal vittek néhány értékes magnetofont. A bécsi rendőrség betöréses lopás miatt letartóztatta Dengelegi László és Szekeres-Sólyom Gábor disszidált magyar állampolgárokat. ® Berlinben aláírták az NDK és a Mongol Népköztársaság között megkötött hosszúlejáratú fizetési egyezményt. ® A koreai Központi Távirati Iroda washingtoni jelentésekre hivatkozva közli, az amerikai hadügyminisztérium elhatározta, hogy a Dél-Kóreában állomásozó első gépesített hadosztályt a tél folyamán felszereli atomfegyverrel. • Dulles amerikai külügyminiszteren egy évvel ezelőtt műtétet hajtottak végre. Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy Dulles felvétette magát a washingtoni Walter Reed katonai kórházba, hogy orvosai felülvizsgálják, nem újult-e ki rákos betegsége? • Moszkva. E napokban érkeztek a Szovjetunióba a legkülönbözőbb országok küldöttségei, s a szovjet néppel együtt ünnepelték meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom dicső 40. évfordulóját. • Bolívia. Mint ismeretes, Bolívia keleti, kőolajban gazdag vidékén több nap óta zavargásokkal tiltakoznak a kormány új kőolajtörvénye ellen. A rend helyreállítására kiküldött csapatok két várost elfoglaltak. ® Moszkva. A moszkvai egyetemen a Nagy Október 40. évfordulójának tiszteletére több mint 30 ország ifjúságának Moszkvában tanuló képviselői ünnepi estét rendeztek. a kis' nép mindannyiszor lerázta a hó; dítók uralmát. Bár az idegháború szemlátomást enyhült — főleg a szovjet békepolitika és nem kevésbé a szovjet tudomány-technika nagy sikeréinek következtében — bizonyosra lehet venni, hogy az imperialisták nem adják fel egykönnyen Szíria elleni terveiket. Hiszen, ha Szíria továbbra is kitart az amerikaiakkal szemben, az egész Közép-Keleten' óriást tekintélyveszteség éri a washingtoni politikát. Másrészt az is világos, hogy ebben az esetben az egész Eisenhower-terv végleg kudarcot vall. Washingtonban nagyon is tisztában vannak mindezzel. Vajon mi lesz ezekután a következő amerikai lépés a .közép-keleti sakktáblán? Merik-e vállalni a kalandok kockázatát, s a kedvezőtlen helyzet ellenére megkísérlik-e mégis megvalósítani Szíria elleni támadó terveiket? A Szovjetunió figyelmeztetései, a Szíriában kialakult népi egységi, az arab államok felsorakozása a tervezett agresszió ellen, s végül a törökországi za.yarbs helyzet, . mind olyan tényezők,.amelyeknek visza kell ríasztaniok a támadást. S bizonyos az is, hogy ezek a tényezők a helyzet mérséklődésének irányában hatnak. Hatásuk máris jól látható a sziriai-török határon. Az ENSZ vita-alakulása is valamivel reménykeltőbb a szíriai panaszról. Szaud király nagy diplomáciai tevékenységéből pedig úgy tűnik, hogy Washington, amely meghökkent .attól, hogy a Szíria elleni agressziós fenyegetés mennyire összekovácsolta az Eisen how«'.--terv által korábban sikerrel megosztott arab világot, most megpróbálja rendezni sorait és átcsoportosítani erőit. Szíriában azonban továbbra is résen vannak. Folytatják a városok és a falvak erődítési munkálatait, s ápolják a támadás közvetlen veszélyre kialakult népi egységét. Szíria népe továbbra is készen áll minden eshetőségre. SECÍréKÍSZ EMBEREK dri — De kérem, mit akarnak itt oitanií Hiszen itt nincs tűz!- Az nem baj, majd csinálunk! N. Sz. Hruscsov nyilatkozata egy kanadai újságírónak Képünkön a moszkvai Vörös-tér egy része látható. Itt tartják a nagyobb ünnepségeket, díszszemléket, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóit. A Nagy Október 40. évfordulójának tömeges megünneplése is ezen a téren megtartott felvonulásban csúcsosodott ki A. Mezsdunaródnaja Zsizn című folyóirat közölte. Hruscsev válaszait, amelyeket a közelmúltban P. Dempson-nak, a kanadai Toronto Telegramm című lap munkatársának kérdéseire adott. N. Sz. Hruscsov, a nukleáris fegyverékkel folytatott kísérletek megszüntetésével kapcsolatban • feltett kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a szovjet kgrmány bármely pillanatban kész egyezményt aláírni a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek beszüntetéséről, mihelyt a nyugati; hatalmak hajlandók hasonló kötelezettségeket vállalni. N„ Sz. Hruscsov kihangsúlyozta, hogy a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek beszüntetése kérdésének megoldása nem a Szovjetunió hibájából, hanem az USA és Anglia hibájából húzódik el, amelyek csökönyösen elutasítják egy erre vonatkozó egyezmény megkötését. A közép-keleti helyzettel kapcsolatos kérdésre Hruscsov a következőket válaszolta: „Nagyon elszomorít és aggaszt bennünket az, ami a Közép- Keleten történik. Az imperialisták nem akarják engedni, hogy az arab népek politikailag és gazdaságilag függetlenek legyenek. A továbbiakban rávilágított arra, hogy a nyugati hatalmak és elsősorban az USA beavatkozása az-arab országok belügyeitíe okozza a Közép-Keleten kialakult feszültséget. • A német kérdéssel kapcsolatban Hruscsov többek között kijelentette: „Németországban ténylegesen két különböző társadalmi politikai rendszerű állam- létezik, de .csakis maguk, a németek, vagyis-a két német állam járulhat-hozzá e kérdés megoldásához — ami az egyesítést,illeti — na tárgyalásokat kezdenek egymással.“ Arra a kérdésre, hogy a háború kitörésének veszélye ma kisebb-e mint ezelőtt egy vagy. két évvel, N. Sz. Hruscsov így válaszplt: „A világon jelenleg olyan feltételek. alakultak ki, amelyek nem .mutatnak a közeljövőben egy új háború kirobbanására. Bízvást.mondjuk, hogy a népek békére törekszenek, s hogy jelenleg a helyzet nem olyan, mint egy hábprú küszöbén, mint pl. >a -második világháború előtt volt, a szocialista államok kormányai mindent elkövetnek nemcsak azért, hogy ne legyen háború, hanem azért is, hogy megszűnjék a feszültség és hogy normális feltételek alakuljanak ki a két rendszer versengésében a békés együttélés alapján. Tagadjuk — mondotta Hruscsov — a háború végzetes elkerülhetetlenségét. Mindazonáltal nem állíthatjuk határozottan, hogy nem lesz háború. A kanadai és szovjet kapcsolatok fenntartására Hruscsov kihangsúlyozta, hogy a két ország kereskedelmi' kapcsolatai nem fejlődtek kielégítően, mert Kánada olyan megkülönböztető kereskedelmi korlátozásokat alkalmaz, amelyek Romolyan fékezik á mély kapcsolatok létesítését. A békés s-^Mtíéie^és ete A „békés együttlétezés“, vagy „békés egymásmelleit élés“ egyike azoknak a politikai fogalmaknak, amelyeket — korunk nemzetközi kapcsolatairól beszélve — a leggyakrabban használunk. A szocialista és a kapitalista országok viszonya, helyesebben szólva a szocializmusnak, mint világrendszernek, a kapitalizmushoz, mint társadalmi világrendszerhez való viszonya a mai világhelyzet alapvető kérdése, amely minden más fennálló vagy csak lehetséges problémát meghatároz. Világos, hogy a két rendszer békés egvüttlétezésének problémája akkor merőit fel, amikor győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a világ két ellentétes rendszerre bomlott. Az imperializmusnak Lenin által felfedezett mozgástörvényeiből következett az a gyakorlatilag beigazolódott lenini tétel, hogy a forradalom nem győzhet egyszerre az összes országokban, hanem előbb csak egy, vagy néhány országban; a győztes szocialista ország tehát rövidebb, vagy hosszabb ideig kapitalista környezetben kénytelen élni. Ennek a tételnek egyenes következménye volt az együttélés lehetőségének és jellegének kérdése. Amikor meghatározta a két rendszer kapcsolatainak elvi és gyakorlati kérdéseit, s ezeket a békés együttlétezés szemszögéből vetette fel — Leninnek eladdig járatlan utat kellett törnie. Általánosításai mindamellett 40 év gyakorlatának próbakövén lemérve is tökéletesen helytállóknak bizonyultak, és a szovjet állam mind a mai napig Lenin tanításait követve harcolt és harcol a békéért, állítja diplomáciáját a két rendszer közti békés kapcsolatok létrehozásának, illetve megszilárdításának szolgálatába. Noha a békés együttlétezés kérdése elméletileg már a Nagy Októberi Forradalom első napján felmerült, a Szovjetunió viszonya a kapitalista államokkal gyakorlati kérdéssé a polgárháború és az intervenció végetérte után lett. A diplomácia, kulturális kapcsolatok mellett Lenin a kereskedelmi kapcsolatokban jelölte meg a két rendszer együttműködésének és békés versengésének lehetőségeit. Itt is azonban, mint általában, a kapcsolatok terén, a vásár kettőn áll. Kereskedelmi kapcsolatokra a szovjet hatalomnak nagy szüksége volt, hogy helyreigazíthassa a háborúban és a polgárháborúban tönkrement népgazdaságot. Lenin tisztában volt azonban azzal, hogy a maguk során a kapitalista országok is kénytelenek lesznek gazdasági kapcsolatokat létesíteni Szovjet-Oroszországgal, noha előzőleg megkísérelték katonai hatalommal elpusztítani, és amikor ez kudarcot vallott a gazdasági elszigeteléssel is kísérleteztek. A két rendszer közötti kapcsolatok jellegét illetően, noha egyrészről kapitalista államokról volt szó, Lenin megnyilatkozásaiból világosan kitűnik, hogy nem akármiféle kapcsolatokra gondol, hanem olyan kapcsolatokra, amelyek tiszteletben tartják a népek önállóságát, amelyek a kölcsönös előnyökön, a népek egyenlőségén alapulnak. Ebben a kérdésben is érvényesültek a leninizmus nemzeti politikájának elvei, A különböző nemzetek érdekei iránti legnagyobb figyeleih — hangsúlyozta ebben az időben Lenin — küszöböli ki a konfliktusokát, a bizalmatlanság veszélyét. Bizalom nélkül pedig lehetetlenek békés kapcsolatok a népek között. Mint láthattuk tehát, a békés együttlétezés politikájának lenini alapelýei még ezekben az időkben megfogalmazást nyertek, és ezek az alapelyek azok, amelyek mindmáig megszabták és megszabják a szovjet állam külpolitikáját. Senki sem tudta jobban, mint Lenin, hogy a tőkés világotnem könnyű a békés együttélésre rábírni. Az is világos volt, hogy a két rendszer párhuzamos megléte nem >Jehet örök, a „ki kit győz le“ kérdése nemcsak a szovjet államon belül merült fel a NEP-korszakban és merül fel minden szocializmust építő ország megfelelő korszakában — hanem a világpolitika síkján is. De Lenin azzal is tisztában volt, hogy a ké* : rendszer viszonyában a békés versengés kelt eldöntse a nagy kérdést, йоду melyik rendszer életképesebb és melyik felel meg jobban a dolgozó tömegek érdekeinek. Lenin álláspontja a két rendszer együttlétezéséről nem a szovjet állam gyengeségének volt a jele. Ellenkezőleg. A szovjet nép mindig készén állt, ugyanúgy mint a polgárháborúban, a továbbiakban is megvédelmezi függetlenségét, és ezt a második világháborúban az imperialisták számára meggondolkoztató módon be is bizonyította. A békés együttlétezés politikája nem a ...gyengeségből, hanem a történelmi szükségszerűség felismeréséből fakadt. Mi az, amiben a mi korszakunk a békés együttlétezés kérdése szempontjából mégis különbözik attól az időszaktól, amelyben Lenin e politikát meghirdette? Több ilyen különbség is van, hiszen láttuk, hogy míg a két világháború között a békés együttlétezés elve részben, és bizonyos viszonylatokban nem juthatott diadalra, ma már nemcsak egyszerűen békés együttlétezésről, hanem tartós, békés együttlétezésről beszélünk. Mint Hruscsov elvtárs vetette fel egyik csehszlovákiai beszédében igen találó hasonlattal: „... a két rendszer együttlétezésének kérdése ma már olymódon merül fel, mint egy kényszerházasság, amelyben a két fél szerelem híján is kénytelen békésen megtűrni egymást, különben elviselhetetlen lenne az életük." Melyek tehát a különbségek? Mindenekelőtt az, hogy a második világháború nyomán a szocializmus megszűnt egy ország rendszere lenni és világrendszerré lett. Másodszor: erői a háborút megelőző időkhöz képest hallatlan ". mértékben megerősödtek számos tőkés országban is. Harmadszor, az imperializmus hadállásait óriási mértékben meggyengítette a gyarmati népek felszabadító mozgalma. Mindennek következtében gyökeresen megváltoztak az erőviszonyok katonai vonatkozásban is a szocializrrlus és a kapitalizmus között. A békés együttlétezés elve az államok közötti kapcsolatokra vonatkozik, és semmiképpen sem jelent valamiféle ideológiai fegyverszünetet a szocializmus és a kapitalizmus között, mert ilyen fegyverszünet nincs, és nem is lehetséges. Az is nyilvánvaló, hogy a tőkés országok a békés együttlétezés és a normális kapcsolatok fennállása esetén mindent megfognak tenni annak érdekében, hogy a kulturális csere során és más módon is igyekezzenek a szocialista országok tömegei között a burzsoá ideológiát népszerűsíteni. A békés együttlétezés politikája tehát ideológiai vonatkozásban ugyanakkor rendkívül fokozott éberséget követel. De másrészt az is nyilvánvaló, hogy a fokozott ideológiai harc, a közvetlen ideológiai harc végül is csak előnyére válik a marxizmusnak, a leninizmusnak, amely a burzsoá ideológia elleni harcban született és nőtt nagyra, amely éppen e harcban bizónyította és bizonyítja be felsőbbrendűségét, amelyet éppen ez az állandó és kiélezett harc kell napról napra arra serkentsen, hogy megújítsa erőit, hogy állandó lépést tartson a világ fejlődésével. Merthiszen az elzárkózás a külvilágtól, a melegházi körülmények között való tespedés csak a dogmatizmusnak válik hasznára, de nem a marxizmus-leninizmusnak, amely nem fél, nincs miért félnie a nyílt, békés versengéstől sem gazdasági, sem pedig ideológiai síkon. SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség: Bratislava, Krlžková 7. — Telefon: 243-46 — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja a Földművelésügyi és Erdőgazdasági M. H, kiadóhivatala. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p., Bratislava, ul. Februárového vi ťazstva 6/d. — Évi előfizetés Kčs 2I).«0, félévre KčS-10.40 — Terjeszti a Posta hlrlapszolgálata. A-61457 ■■'.'fl vv:. ■■■•, . ... ■ ..... .,
