Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-27 / 43. szám
2 y/zalHut Földműves 1957. október 27, Építsük fel a szocializmust hazánkban A szocialista szektor a. mezőgazdaságban 1957. szeptember 30-án a mezőgazdasági terület 61,4 százalékán gazdálkodott. Ez a részesedés napról napra nagyobb. Az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok szolgáltatják a piacra kerülő mezőgazdasági termelés döntő részét. Mindjobban érvényre jut a mezőgazdaságban a szocialista szektor gazdasági túlsúlya, míg á kisüzemi termelés részesedése folyamatosan csökken. A falun a szocialista szektor politikai és kulturális befolyása is erősödik. Parasztjaink munkájának eredményei a szocialista rendszer építésében felmutatott aktív tevékenységről tanúskodnak. Az EFSZ-ek döntő fontosságú helyzete a mezőgazdásági termelésben, kiterjedt termelési és műszaki lehetőségeik, részvételük a politikai' és kulturális életben, mind nagyobb hatást gyakorolnak az egyénileg gazdálkodó parasztok gondolkodásmódjára és. életére. Naponta további parasztok határozzák . el, hogy a közös szövetkezeti gazdálkodás útjára lépnek. A falu szocialista átépítéséből tevékenyen kiveszi részét a munkásosztály és értelmiségünk. , A gazdálkodás szocialista formái a falun megteremtik a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének új feltételeit. Rövid időn belül lehetővé tesz.ik a növénytermesztés és különösképpen az állattenyésztési 'termelés fokozását és így hozzájárulnak ahhoz, hogy társadalmunk gazdagabb legyen. A szocialista államgazdaság és a társadalom érdekei megkövetelik, hogy a szocialista szektor a mezőgazdaságban döntő túlsúlyra tegyen szert mind a földterületet tekintve, mind pedig az új termelési módszereket, a belterjes gazdálkodást, aminek segítségével mindjobban bebizonyítja fölényét. ■ Erinek érdekében jő! szervezett és rendkívül jövedelmező szocialista gazdaságot kell építenünk, fel kell használnunk a tudomány és technika vívmányait, él kell érnünk a munkatermelékenység és a belterjes' termelés gyors ütemű növekedését. Gazdaságosan1 kell kiaknáznunk a ráfordított eszközökét.' 1 A frte'zögazdásági termelés továbbfejieá2t$se: érdék'ében fontos, hogy a mezőgazdaságban dolgozók teljes mértékben tisztán lássák a szocialista gazdálkodás problémáit. Döntő fontosságú a szövetkezeti tagok, a GTÄ-k és az állami gazdaságok dolgozóinak munkája. A CŠKP Központi Bizottsága elvárja, hogy szövetkezeti tagjaink, az állami birtokok és a GTÄ-k dolgozói, az egyénileg gazdálkodó parasztok és a mezőgazdasági igazgatás valamint a kutatás dplgozói a vita során mélyrehatóan megtárgyalják a. mezőgazdasági termelés fejlesztésének és gazdaságosabbá tételének kérdéseit, megvitassák azokat az intézkedéseket, amelyeket ők maguk kezdeményeznek és javaslatokat tegyenek a .probléma legjobb megoldása érdekében. Jelentős mértékben ettől függ a városban és falun élő dolgozóink életszínvonalának emelkedése. Országunk népgazdasága egységes egészet alkot, amelynek egyes részei kölcsönösen hatást gyakorolnak egymásra. Munkásosztályunk mind több értéket hoz létre,, ami visszatükröződik a nép életszínvonalának emelkedésében. Ez arra kötelez minden parasztot, hogy nagyobb mértékben járuljon hozzá az egész társadalom jólétének fokozásához. Már nem elégedhetünk meg azzal, hogy míg iparunk elérte a világszínvonalat, ugyanakkor a mezőgazdaság csak lassan közelíti meg ezt a szintet. Állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy a gazdálkodás és ennek következtében á termelés növelésének alapvető eszköze a föld. 1960-ig 5 millió 325 ezer hektárra kell növelnünk a szántóföld területét, a vetésterületeket pedig 4,5 százalékkal kel! bővítenünk. Ennek érdekében minden járásban- és községben további megművelhető földterületet kell keresnünk, nem szabad megengednünk, hdgy- a szántóföldet más gazdasági földterületté változtassák vagy célszerűtlenül beépítsék. Jól kell felhasználnunk földalapunkat, állandóan növelnünk kell termékenységét, főként megfelelő trágyázás, talajjavítás, öntözés stb. útján. A mezőgazdasági termelés jelenlegi fő. kérdéséinek megoldása során elsősorban az állattenyésztési termelés, a húsi tej, tojás és zsíradéktermelés lényeges növelésére kell összpontosítahűnk figyelmünket. Ez megköveteli, hogy az EFSZ-ek és az állami gazdaságok teljes figyelmet é's gondot Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága levelet intézett a párt valamennyi szervezetéhez és tagjához a Nemzeti Front szervezeteihez, valamint az ország dolgozó népéhez. A levél beszámol a párt országos konferenciája határozatainak teljesítéséről és körvonalazza a szocializmus építésének további feladatait. Felszólítja az ország dolgozó népét, hogy vitassa meg a levélben foglaltakat. Tegyenek a dolgozók javaslatokat a szocialista építés meggyorsítására és maguk is aktívan vegyenek részt a meggyorsítást célzó intézkedések megvalósításában. A levél első részében az építés során elért sikereket említi és megállapítja, hogy ezek teljes mértékben igazolják a szocializmus építése vezérvonalának helyességét. Ezt a vezérvonalat a párt IX. kongresszusa tűzte ki és a X. kongresszus, valamint az 195в, évi pártkonferencia fejlesztette tovább. Megemlíti a levél többek közt, hogy 1954-től 1957-ig a villamosenergia termelése 5,5 milliárd kilowattórával, a kőszéntermelés több mint 4 millió tonnával, a barnaszéné 16 millió tonnával, a téglagyártás pedig több mint 800 millió darabbal növekedik. A harmadik és negyedik típusú EFSZ-ek száma 1955-től 1957 szeptember 30-ig 6795-ről 10 943-ra emelkedett. A mezőgazdaság termelése az elmúlt négy év alatt 10 százalékkal növekedett. Щ Majd foglalkozik a nemzetgazdaságban felmerült hiányosságokkal. Megállapítja, hogy az utolsó évben az iparban túllépték a tervezett nyersanyag, fűtőanyag és energiaszükségletet és a termelékenység sem emelkedett kielégítő módon. A beruházási tervekteljesítése sem érte el a tervezett magasságot. A párt levele felszólítja az ipar és a mezőgazdaság dolgozóit, hogy munkahelyükön vizsgálják felül a lehetőségeket és forrásokat, melyekkel elő lehet segíteni a második ötéves terv teljesítését. Foglalkozik a levél az ipar irányításának megjavításával, melyben érvényesíteni kell a demokratikus centralizmus lenini elvét. A felső irányító szervek számát csökkenteni kell és ehhez igazodva meg kell változnia a vezetés stílusának, valamint a minisztériumok és a vállalatok viszonyának/ El kell mélyíteni és tökéletesíteni kell a távlati tervezést, 10-15 évre szóló terveket kell kidolgozni. Ez lehetővé teszi, hogy az ötéves tervbe bekerüljenek olyan fontos feladatok, melyekkel megváltoznak a nemzetgazdaság fejlesztésének azok az arányai, melyeket az éves tervekben nem lehet megoldani. Az éves terveket a vállalatok közreműködésével kell kidolgozni. A tervezés, a pénzügyi ellátás és az anyagi érdekeltség terén megteremtődnek az előfeltételek arra, hogy a vállalatok érdekelve legyenek a tartalékok maximális kihasználásában, a termelés emelésében és a minőségi mutatószámok megjavításában. Az eddigi gyakorlattal ellentétben, amikor a vállalatok központilag és utasításszerűen kapták a feladatokat a termelési költségek csökkentésére, most az évi tervekben ezt pótolja az állami költségvetésbe beadandó tiszta nyereség pontos meghatározása. A javaslat még több fontos intézkedést tartalmaz a beruházások felhasználása, a vállalatok saját pénzügyi forrásának felhasználása, a béralapok és a prémiumalap elosztása terén. Az alábbiakban közöljük a levélnek a mezőgazdaság szocialista szektora fejlesztéséről szóló részét. fordítsanak a 100 hektárra eső szarvasmarhaállomány növelésére, az istállózott tehenek számának gyarapítására. Nem kielégítő a gazdasági állatok hasznossága. Hosszú a hizlalás ideje és a takarmányt nem használják fel gazdaságosan. 1960-ig az ötéves terv jóváhagyott javaslata alapján 9,5 százalékkal kell növelni a szarvasmarhaállományt, ebből a tehenek állományát 5,5 százalékkal. A vágómarha állományát 37,7 százalékkal, a vágósertések állományát pedig 33.1 százalékkal. A tejtermelést 39,7 százalékkal növeljük. Ennek a növekedési ütemnek Szlovákiában még progresszívabbnak kell lennie. A mezőgazdaságban dolgozók előtt az a feladat áll, hogy 1960-ig országos átlagban hektáronként a követ-; kező termelési eredményeket érjék', el: sertéshús 110 kg, marhahús 50 kg, tej 660 liter, tojás 470 darab. 1958-ban a tehenek állományit megszabó terv teljesítése, a tejhozamnak és a beadásnak tehenenként átlagban csupán napi fél literrel való emelése, már a következő évben feleslegessé tenné a külföldi vaj behozatalát. Hasonlóképpen nyilvánulna meg az életszínvonal emelkedésében a többi feladatok teljesítése is. Az állattenyésztési termelés növekedése a takarmány termesztésétől függ. Erélyesen biztosítanunk kell a takarmány termesztését, elsősorban a szénáét, a silónövényekét, főleg a kukoricáét és a takarmánykeverékekét. Enélkül nem érhetünk el előrehaladást. A takarmánynövények termesztésében különösen a kukoricáról van szó, amely kiválóan-silózható és egy hektárról a legtöbb takarmányegységet szolgáltatja. Számos helyen, elsősorban a cseh kerületekben mind ez ideig nem becsülik kellőképpen a kukorica jelentőségét. A Szovjetunió és más államok tapasztalatai, valamint számos szövetkezetünk tapasztalatai ugyanakkor kifejezően bizonyítják, hogy az állattenyésztési termelés fejlesztése szempontjából mennyire előnyös a silókukorica termesztése. A kukorica és más rendkívül hozamdús takarmánynövények termesztését bővítenünk kell az alacsony hektárhozamú termények rovására. A földművesszövetkezetek fejlesztésével és szilárdításával, a termelési feladatokkal párhuzamosan előtérbe lép a mezőgazdasági beruházási építkezés. Az állam mind nagyobb beruházásokat eszközöl a mezőgazdaságban. Ebben is konkréten jnegnyilvánul a munkásosztály segítsége a dolgozó parasztoknak. 1956-ban a mezőgazdasági beruházás terjedelme az 1954-es évhez viszonyítva 70 százalékkal növekedett, beleértve az erdőgazdálkodást is. A közös berendezések építése a szocialista nagyüzemi termelés fejlesztésének egyik fontos feltétele. A beruházási eszközöket azonban nem használják fel a legjobban, legcélszerűbben és gazdaságosan. Ezen eszközök jelentős növekedése ellenére pl. 1956-ban az 1954-es évhez viszonyítva csupán 5,9 százalékkal több tehénistállót és 29,9 százalékkal több sertésólat adtak át az EFSZ-ekben. Az átlagos költségvetési ár egy gazdasági állat istállőzására átszámítva 60 százalékkal növekedett, az anyag fogyasztása pedig kétszeresére, sőt háromszorosára. Különösen az állami gazdaságokban növekedett az istállózással járó költség. A Központi Bizottság valamennyi szövetkezeti taghoz és az állami gazdaságok dolgozóihoz fordul, hogy gondolkozzanak el azon, miként lehetne kihasználni valamennyi meglevő gazdasági épületet és berendezést, miképpen lehetne olcsó és célszerű intézkedések útján közös istállókat építeni belőlük a gazdasági állatállomány számára. Ott, ahol nincs helyrehozható épület, tegyenek javaslatot, hogyan lehetne elsősorban a tehenek és a sertések számára, új, könnyű és olcsó istállókat építeni. Javaslataikat gyorsan valósítsák meg, mert ezzel lényegesen csökkentik az egy állat istállózásával járó költségeket. A célszerű beruházási építkezés megköveteli valamennyi lehetőség és eszköz teljes méretű kiaknázását. Az építés, az építkezési anyag termelése, é& az ipari munkák során széleskörűen fejleszteni kell az EFSZ-ek keretében, az egyes EFSZ-ek között és a járások keretében az önsegély formáit. A gazdasági épületeket és berendezéseket a már meglevő épületek, közlekedési útvonalak, vízvezeték és villanyhálózat közelében kell építeni. Ezen problémák megoldása elsősorban a nemzeti bizottságokra hárul. Az állattenyésztési termelés számára szükséges közös istállók építésében a szövetkezeteknek jelentős segítséget nyújthatnak a védnökségi üzemek. Munkásaink bizonyára megértik e kérdések fontosságát, megszervezik a szükséges építőanyag termelésének növelését és a szövetkezeti tagoknak szakképzett munkaerőkkel is segítséget nyújtanak. Az állam a mezőgazdaság kiépítése érdekében továbbra is pénzügyi eszközöket és kölcsönöket nyújt. Ugyanakkor következetesen szem előtt tartja a gazdaságosság elvei és az építkezés célszerűségét. A lehető legszélesebb mértékben elő kell mozdítanunk könnyű, egyszerű épületek építését, beleértve az ideiglenes és adaptált épületeket, a projekcióban, az ellátásban, a hitelnyújtásban ki kell küszöbölni a bürokratikus előírásokat, változtatásokat kell eszközölni az állatorvosi szolgálat, a* tűzvédelem és a jóváhagyási eljárás szakaszán is. Meg kell szüntetnünk az úgynevezett engedélyezett típusok eddigi rendszerét és rá kell térnünk a megfelelően tervezett, olcsó épületek széleskörű kiválasztásának útjára. Az EFSZ-ek beruházási építkezéseiről világos és egyszeri irányelvek alapján végső fokon a járási nemzeti bizottságok döntenek majd a szilárdan meghatározott irányszámok és anyagi alapok alapján. A mezőgazdasági építkezési üzemekben egyszerű elögyártó telepeket, épülettömböket és más anyagokat kell gyártani. Be kell vezetnünk az építési anyag termelésének és fogyasztásának kerületi nyilvántartását és meg kell akadályoznunk a felesleges szállításokat. A beruházási építkezésben ki kell szélesítenünk a szakszerű tanácsadói segítséget. A beruházás irányának megszabásánál szem előtt kell tartanunk azt, hogy gyorsan visszatükröződjék a mezőgazdasági termelés növekedésében és a munkatermelékenység fokozásában. A CSKP Központi Bizottsága felhívja az összes szövetkezeti tagokat, a mezőgazdaság valamennyi dolgozóját, hogy ebben a szellemben javaslataival és tapasztalataival jelentős mértékben járuljon hozzá a mezőgazdasági termelés beruházásának teljes biztosításához és a szövetkezetekben a helyi feltételekkel összhangban azonnal aknázzák ki a fej.lesztés minden lehetőségét. A szövetkezeti gazdálkodás fejlesztése során lényegesen megnő a GTÁ-k szerepe és felelőssége. A gép- és traktorállomás dolgozói legyenek támaszai a szocialista falu építésének. Terjesszék az új, haladó termelési módszereket, segítsék a szövetkezeti tagokat, nyújtsanak nekik tanácsot. Szükséges, hogy a GTÄ-k kisipari segédmunkával is támogassák az EFSZ- eket. Azokban a járásokban, ahol a szocialista szektor már döntő túlsúlyba került, ki kell terjesztenünk a GTÁ segítségnyújtását az EFSZ-ek állattenyésztési nagyüzemi termelésének fejlesztésére is. Ennek érdekében fokozatosan a GTÄ-k veszik át a zootechnikai szolgálatot. Úgyszintén az eddig szétforgácsolt agronómusszolgálatot is összpontosítani kell a GTÄ-kban és az EFSZ-ekben. 1960-ig a GTÄ-k által végzett munka terjedelme az 1955-ös évhez viszonyítva 140 százalékkal növekszik. A mezőgazdasági beruházási eszközök jelentős részét a géppark gyarapítására és a mezőgazdasági munkák gépesítésére fordítjuk. A GTÄ-k gépparkjának további növelése mellett az eddiginél sokkal nagyobb mértékben nyílik lehetőség arra, hogy a földmüvesszövetkezetek is vásároljanak gépeket. A mezőgazdaságban azonban mind ez ideig elégtelen a gépi eszközök kihasználása. Szükséges, hogy a mezőgazdasági gépek lényegesebben növeljék a munka termelékenységét. Ennek érdekében teljes mértékben ki kell használnunk a gépeket, ki kell küszöbölnünk a géppark gyakran meg nem felelő összetételét és a berendezés silány minőségét. Az eddigi ki nem elégítő helyzet oka egyrészt a GTÄ és az állami gazdaságok munká- i jában található meg, másrészt pedig a kutatómunka, a mezőgazdasági gépek fejlesztése és gyártása hiányosságaiban. A népgazdaság növekvő feladatai, a lakosság életszínvonala emelkedésének biztosítása, és államunk szilárdítása megköveteli, hogy a mindmáig egyénileg gazdálkodó parasztok tevékenyebben vegyék ki részüket a köztársaság építéséből. Az egyéni kisüzemi termelés feltételei közepette azonban az állam támogatása ellenére sem vehetik ki ebből megfelelően a részüket. Ezért a parasztság ezen részét is meg kell nyerni a közös célnak, egyéni érdekeiket összhangba kell hozni a társadalom érdekeivel. A párt és a Nemzeti Front arra törekednek, hogy fokozatosan megnyerjék a kis- és középparasztok döntő többségét a szocialista falu felépítése munkájának. Gondoskodnak arról, hogy a konszolidált szövetkezetek és az üzemek sokoldalú segítséget és támogatást nyújtsanak az alakuló szövetkezeteknek. A CSKP Központi Bizottsága annak érdekében, hogy a szocialista szektor a falun döntő túlsúlyt érjen el, és elérjük a mezőgazdasági termelés további lényeges növekedését, elsősorban ezen alapvető kérdésekre irányítja a figyelmet: 1. Továbbra is sokoldalúan törekedni kell új EFSZ-ek alakítására és fejlesztésére, el kell érnünk azt, hogy valamennyi szövetkezet, beleértve az újakat is, jó gazdasági eredményeket érjen el. Szükséges, hogy a szövetkezetek betartsák a mintaalapszabályzatot, gyarapítsák a szövetkezeti alapokat, széleskörűen érvényre juttassák a gazdálkodás haladó tapasztalatait. A szövetkezeti tagoknak minden szövetkezetben nemcsak az azonnali eredményeket kell szem előtt tartaniok, hanem ugyanakkor a közös gazdálkodás távlatait is és teljes figyelmet kell fordítaniok a gazdálkodás fejlesztésére. 2. A mezőgazdaságban az utóbbi időben végrehajtott intézkedések és az új, javasolt intézkedések a szövetkezeti tagok és valamennyi mezőgazdasági dolgozó kezdeményezésének fejlesztése alapján lehetővé teszik, jobb eredmények elérését a munkában és a gazdálkodásban. A feladat az, hogy megítéljük, miként lehetne ezeket a lehetőségeket jobban kiaknázni, miként lehetne különösen a mezőgazdasági beruházási építkezésben, saját forrásaink és eszközeink kihasználásában érvényesítenünk tapasztalatainkat. Esetleg indítványoznunk kell az ezt gátló valamennyi akadály kiküszöbölésének módját. 3. Valamennyi EFSZ-ben, községben, állami gazdaságban,, és GTÄ-ban foglalkoznunk kell a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés fejlesztésének kérdéseivel. Különösképpen meg kell vitatnunk annak minden lehetőségét, hogy lényegesen növeljük az állattenyésztési termelést és a kiváló minőségű takarmányok, elsősorban a kukorica termelését. A földművesszövetkezetek fejlesztésének és a mezőgazdasági termelés növelésének komoly kérdéseivel nemcsak minden szövetkezetben, falun, állami gazdaságon és GTÄ-n kell foglalkozni, hanem az üzemekben, a nemzeti bizottságokon, a dolgozók szervezeteiben is tevékeny segítséget kell nyújtani e kérdések sikeres megoldásában. • Előre látni... (Folytatás az 1. oldalról.) és az egyben a szocialista demokrácia legszemléltetóbb megnyilvánulása, az a jog, amiről a tőkés országokban szó sem lehet. Valamikor az emberek többnyire abban a környezetben haltak meg, amelyben születtek, s nagy eseménynek számított az életükben, ha új formájú ekevasat kalapált egy jövevény kovács, vagy ismeretlen facsemetét hozatott a földesúr. A mai embernek szinte évenként újjá kell születnie, hogy a kortól, amelyben eszmélt, végkép el ne maradjon a száguldó időben. Újfajta gond, hogy az ipar, a technika, a tudomány szédítői iramát, mi, mindezek alkotói, követni tudják, követni gondolkodásban, ismeretekben, világnézetben, kulturális igényekben, társadalmi berendezésekben. Újfajta gond az országos méretű gazdálkodás szervezése, és hogy mindenütt helyet találjon benne, kibontakoztassa tehetségét mindezek teremtője, mozgatója és használója: az ember. És ebben az újfajta gondban a kommunizmus útjának iránytűje, a kommunisták vezérfonala, a tömegekkel való kölcsönhatásban erősödik, hogy mindig megtartsa vezérlő szerepét és hivatását e fejlődésnek eme szédítő iramában. És van-e olyan kérdés, amely képes volna a tömegek aktivitását jobban felfokozni, mint a saját jövőjükben vetett bizalom, amelynek legreálisabb garanciája maguknak a tömegeknek alkotó kedve, készsége és akarata. amely igazolja Marx mély megállapítását: „Az elmélet anyagi erővé válik, ha a tömegeket megragadja." És a megtett javaslatok, hozzászólások, tanácskozások minden bizonyr.yal ezt az anyagi erőt igazolják majd. у
