Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-20 / 42. szám
4 Földműves 1957. október M. A GAZDAG TANYÁN A járást átszelő országút és vasútvonal között, nem messze Szentmária községtől dús fűvű legelővel és termés szántóföldekkel övezett néhány lakóház és gazdasági épület áll. Ez a kis tanya a Királyhelmeci Állami Gazdaság szomotori üzemegységének egyik részlege — a pusztakereszturi tanya. Jáwán sűrű porfelhőt hagyva maga után már messze jár. — Ez kitűnő dolog, hogy motorkerékpár is van a részlegen, — jegyzi meg. — Nem szolgálati gép ez — mondja kísérőm mosolyogva. — Három hete, mióta megvette a gépet Gábor Pista bácsi, azóta nem Szomotorról döcögős kocsiút vezet idáig. Ütközben Palágyi Sándor, az üzemegység vezetője a harmadik negyedévben elért eredményeikről beszél. Az állattenyésztésre terelődik a szó. Erről szívesen beszél és büszkeséggel. — Néhány nap múlva tejből az egész évi beadást teljesítjük. Terven felül ez évben 125 000 liter tejet adunk be. A harmadik negyedévben 48 828 korona értékű tejet adtunk be terven felül. A többi állati termékeknél 138 689 korona értékben léptük túl a tervet. Szarvasmarhából már 133 százalékra teljesítjük az egész évi beadást. A kocsi egyre közelebb döcög a tanyához. Palágyi elvtárs a hatalmas, gondosan boglyázott lucerna és lóhere kazlak felé mutat. — Az állattenyésztésben elért eredményeink egyik titka a takarmány. Erre nagy gondot fordítunk. Az éven 305 vagonra való silót és 31 vagon szálastakarmányt biztosítottunk. Itt, Pusztakereszturon 14 vagon siló- és 7 vagon szálastakarmányunk van, de silóból még több is lesz. Amikor beérünk a tanyára, első látásra úgy néz ki, mintha kihalt lenne. Palágyi Sándor szavai azonban Megcáfolják ezt. — Ez a kis tanya, az itt élő emberek, meg az általuk gondozott tisztavérű tehenek és a törzskönyvezett sertésállomány figyelemre-méltó tényezői üzemegységünk eredményeinek. Utunk a tehénistállóba vezet. Gábor István fejőgulyás az apaállatokat tisztogatja. A másik oldalon egy kis karámban elkülönítve két borjú szundikál. Itt megállunk. — Az a sápadtabb színű — mutat az egyik borjúra Palágyi Sándor — apaállat lesz. Gábor István is közelebb jön. — Már most át akarja ugrani a jászlat — jegyzi meg. Nekem is az a véleményem, hogy biztosan beválik. A Hímes borja s az is jófajta állat. Ha két ilyen jó szakember állítja ugyanazt, akkor biztosan úgy lesz. A 38 tisztavérű pirostarka tehén kint legelészik a tanya közelében. Fiatalok még. Az idén másodszor vemhesek. Az első borjú után 10,3 literes átlagot fejtek tőlük. rázatja magát szekéren. Motorkerékpárján jár takarmányt vételezni. Csak örülhetünk, hogy a 8 tagú családapának erre is jutott, — jegyzi meg Bók Elek. A sertésistálló felé folytatjuk utunkat. Bent tiszta, csaknem habfehér süldőket látunk. Fejlett, szép állatok. — Ezt a kilenc fiatal kant és tizenkét kocát rövidesen a tenyészvásárra visszük, — jegyzi meg a farmer. — Ha ezek elmennek, újabbakat állítunk a helyükre a fiatalabbak közül, — mutat kifelé a két sorban álló 25 fialtató házikó körüli karámokban ficánkoló malacokra. ken is meglátszik a gondos takarmá nyozás és a jó gondozás. — Jót tesz nekik ez a mozgás. Mindennap délelőtt és délután kint legelnek, — újságolja gondozójuk. — Milyen lesz az idei malacozás, Gyuri bácsi. — Remélem, hogy jó, Palágyi elvtárs. Még hét koca fialás előtt áll, de már októberben meglesz a tizen ötös átlag. A terv pedig tizenegy. Közben az egyik anyakoca kivált a nyugodtan legelésző kocák közül és idegesen járkál ide-oda. A figyelmes gondozó észrevette, mi történik. — Gyula, engedd be azt a kocát és zárd külön — kiáltott Guraj György a fiának. — Ügy, úgy Gyuri bácsi — szólt közbe Bók Elek, — ezt nem érdemes bugatni, mert legutóbb sem volt teje és nem tudja felnevelni a malacait. — A hízók közé kell tenni — mondta ki a végszót a koca ügyében a gazdaság vezetője. Elérkezett a déli etetés ideje. A kocákat beterelték helyeikre. A malac nélküli kocákat csoportosan engedték az etetőkhöz. A jól elkészített dara a legelés után is ízlett a kocáknak. A sertésházikók közötti sínpáron elindult a kis kocsi, majd minden házikónál megállt és a két gondozó osztogatta a takarmányadagot. Gábor Istvánná — mert ezen a napon ő helyettesítette férjét — befelé irányította a teheneket. A vályúnál a tehenek még nagyot húztak a friss vízből, aztán szokott helyeikre mentek. Gábor Istvánná, Magyari Zoltánná és Perdők Istvánná fehér köpenyt vett magára és hozzálátott a fejéshez. — Nagy szerepe van ennek a kis mm — Van bőven utánpótlás — veszi át a szót Palágyi Sándor. Guraj György és fia gondozza a 41 anyakocát, méghozzá ereményesen. Háromnegyed évre 58-al több egészséges malacot választottak le, mint a terv előír. Törzskönyvezett kocák, olyanok, mint a hízók. Az ősz eleji napsütésben az épület körül legelésznek. Ezetanyának — jegyzi meg Palágyi elvtárs. — Sajnos elég sok a bangós, fertőzött tehén a járásban. Szerencsére itt tisztavérű állatok vannak. Innen pótoljuk a tenyészetből kiselejtezett teheneket egészséges, jófajta növendékekkel a járás többi üzemegységeiben. Ez a kis tanya kincseket ér. Kulik Gellért. Időben szólunk A kapásnövények betakarítását gépi munka segítségével nagyban meggyorsíthatjuk. Fontos ez, különösen mostan, amikor a répa-, burgonya- és a kukoricaföldek felszabadításáról van szó. A cukorrépa és a burgonya betakarítása az elmúlt évben általában kielégítően haladt. Nem mondható ez a kukoricáról, hiszen eddig minden évben tanúi voltunk annak, hogy késő ősszel, de sok helyütt télen is, a kukoricakóro kivágatlanul díszeleg a határban. Ennek a nemkívánatos jelenségnek igen gyakori oka: a kukoricakombájnok elégtelen kihasználása. A kukoricatördelő kombájnokat a traktorosbrigádok eddig nemigen alkalmazták és sok helyütt, idegenkedtek tőlük. Pedig ha jó szakemberek kezébe kerülnek, nagy teljesítményt lehet velük elérni. A perbeteiek már tavaly is kombájnnal tördeltek és ahogy Tóth Gyula traktoros mondja. 116 hektáron takarították le a termést. Az idén két kombájnnal tördelnek. Ezzel sok időt és munkaerőt takarítanak meg. Az időmegtakarítás azért fontos számukra, mert a kukoricaföldbe még a jövő héten őszi búzát szeretnének vetni. A két. kombájn naponta hat hektárt letördel. Nagy segítség ez a szövetkezeti tagoknak - mondja Lengyel Vince mezőgazdász, — majd rögtön Rövidebb idő alatt A szentesi traktorosbrigád az elmúlt héten értékelte a harmadik negyedévi terv teljesítését, amit 110 százalékra teljesítettek. Ez meg is látszik munkájukon, hiszen a szentesi szövetkezet már a vetési munkák nagyobb részét elvégezte, a jövő évben vetendő kukorica, cukorrépa és egyéb tavasziak alá. Ebben a munkában a fő részt Kiss Gyula, Hajdók József traktorosok viszik, akik két váltásban dolgoznak .Mindketten ígéretet tettek, hogy a negyedik negyedévi tervüket november 15-re teljesítik és ezzel kapcsolatban az önköltséget 2 százalékkal csökkentik. ★ ★ ★ Hangos a határ A királyhelmeci járás állami gazdaságainak' dolgozói a cukorrépatermést az utolsó szálig betakarították és beszállították a terebesi cukorgyárba. A határ éjjel nappal a traktorok zúgásától hangos. A gazdaság traktorosai két váltásban dolgoznak. Az eddigi munkaeredmények láttára arra a megállapításra kell jutnunk, hogy ha a munka továbbra is ilyen ütemben halad, úgy járásunk állami gazdaságaiban — mire e sorok az újság hasábjain megjelennek — az összes őszi vetemények a földbe kerülnek. P. E. ki is számítja mennyi munkaerőt takarítanak meg: egy hektár letördelésére 8 ember szükséges. A kóró kivágására, kévébe kötésére és összehordására újabb nyolc ember. Egy gép három hektárt letördel, tehát 48 ember munkáját pótolja. A kombájn ráadásul a kőrót és a levélzetét összezúzza, amely silóanyagnak igen jól bevált. — A két gép 96 embert pótol —i kezdek én is számolni a mezőgazdásszal. — Igen — válaszolja, — de itt nem is éppen a munkaerő megtakarításról van szó, hanem arról, hogy a földeket minél előbb letakaríthassuk. A terv szerint az idén 960 hektáron vetünk őszieket. A vetés egyharmada pedig a volt kukorica-, cukorrépa- és burgonyaföldekbe kerül. Ha a kukorica tördelését nem kukoricakombájnna1 végeznénk, akkor még novemberbe! sem tudnánk elvetni. Tóth Gyula kombájnos dicséri a szovjet gyártmányú kukoricakombájnt. Második éve dolgozik vele és így tisztában van működésével. A járásban ő érte el a legnagyobb teljesítményt a kukorica betakarításában, de szlovákiai méretben sem akadt még kombájnos, aki Tóth Gyulát a tavalyi 116 hektárjával megelőzte volna. A traktorosbrigádok tehát ne idegenkedjenek a kukoricakombájnok alkalmazásától. A perbeteiek ezen a téren jó példával járnak elől. Vessék be másutt is ezeket a nagyteljesítményű gépeket és így nem fog előfordulni az, hogy a határt még késő őszszel is, de sok helyütt télen is kivágatlan kukoricakóró csúfítja. F. J. PRIEMSTAV n. V. BRATISLAVA Az építkezési vállalat azonnal nagyobbszámú munkást alkalmaz ásási, betonozási és hasonló munkákra. Felvesz továbbá 40 kőművest Bratislavába. Kereseti lehetőségek: az állami munkakatalógus szerint. P r i e m s t a v, n. v. Bratislava, Nálepková 22. . OQDC'-iÜDL mOüüiXOXK A vállalaton belüli önelszámolás jelentősége és gyakorlati alkalmazása gépállomásainkon — Az utóbbi időben kissé csökkent a tejhozam — elegyedik a beszédbe Bók Elek a kis tanyai gazdaság vezetője- ~ Talán az időváltozás miatt, de egyesek, így Gábor Pista bácsi is,, most is eléri a 9,7 literes átlagot. A közelből motorkerékpár búgása hallatszik. Talán újabb látogató érkezett? — Pista bácsi megy vételezni Szomotorra - jegyzi meg Bók Elek. És Gábor István fejőgulyás az új 250-es A gép- és traktorállomások állandóan növekedő feladatai: a mezőgazdasági termelés fokozása, az önköltségek csökkentése és a munka termelékenységének emelése megköveteli az üzemvezetés állandó javulását és a gépállomások dolgozóinak politikai és szakmai fejlődését. Szlovákia gépállomásai előtt az a feladat áll, hogy az 1957-es évi terv alapján az elmúlt évhez viszonyítva 12 százalékkal fokozzák teljesítményüket, az önköltségek egy hektárra számított 6 százalékos csökkentésével. A második ötéves terv további éveiben a gépállomások teljesítményeinek további fokozásával számolunk, s az 1955-ös évhez viszonyítva 1960-ban ez több mint kétszeresére kell hogy emelkedjen. A költségeknél 25 szá-' zalékos csökkenést kell elérni. Ezen feladatok teljesítése nagy igényeket támaszt a gépállomások munkaszervezésére és irányítására. Ezekből a követelményekből kiindulva gépállomásaink az 1955-ös és főleg az 1956-os évben megkezdték a vállalaton belüli önelszámolás (VÖbZ j érvényesítését a traktorosbrigádokon. Azon gépállomások tapasztalatai, melyek az irányítás ezen módszerére kellő gondot fordítottak, bebizonyították, hogy a tervezett feladatok teljesíthetők, sőt túlszárnyalhatók. Ezt bizonyítják például a Szeredi GTÁ traktorosbrigádjainak eredményei, — ahol 13 671 liter naftát megtakarítottak, vagy a Dunaszerdahelyi GTÄ traktorosbrigádjai, melyek szintén alkalmazzák a VÖSZ alapelveit és egy hektárra számítva 2,10 koronává; csökkentették az üzemanyag költségeit. Hasonló eredményeket értek el a mošovcei, vicsapapáti, csallóközcsütörtöki brigádokon és a Nagymihályi Gépállomáson. A gépállomásoknak a VÖSZ (Chozrascsot) alapelvei szerint történő irányítása elősegíti a hiányosságok felfedését és kiküszöbölését. Az 1956- ban elért eredmények ezen a téren sokkal jobbak lehettek volna, ha a VÖSZ alapelveit helyesebben értelmezik és az irányítás ezen módja és formája főleg a gépállomások vezetőtechnikai dolgozóinál nagyobb megértésre talál. Több esetben a VÖSZ- ben, csupán adminisztratív intézkedéseket láttak feltételezvén, hogy ez a gépállomások dolgozóinak munkáját nehezíti. Kevés figyelmet fordítottak az elért eredmények értékelésére és népszerűsítésére, ami ahhoz vezetett, hogy az 1956-os év kezdetén a VÖSZ kiszélesítése és érvényesítése terén kibontakozó kezdeményezés alábbhagyott, sőt több gépállomáson ezt egyáltalán mellőzték^ Az 1957-es év elején 424 traktorosbrigádon vezették be a vállalaton belüli önelszámolást. A gépállomások főigazgatósága, kiindulva a Megbízottak Testületének a VÖSZ kiszélesítésére és elmélyítésére vonatkozó határozataiból, terveket dolgozott ki és intézkedéseket tett, amelyek alapján ez év végéig további 359 traktorosbrigádon vezetik be a vállalaton belüli önelszámolást. A harfnadik negyedév folyamán megejtett értékelések megmutatták, hogy Szlovákiában egész sor olyan gépállomás van, ahol minden egyes traktorosbrigádon bevezették a VÖSZ-t. Ezen a szakaszon a zsolnai kerület Priboveei, Pov. Bystricai, Tűre. Teplicei, a nyitrai kerületben a Šulokovoi, Érsekújvári, Žabokreky-i. az eperjesi kerületben a "Nagymihályi, Stropkovi, Varanói gépállomás vezet. Néhány gépállomáson kísérleteket végeznek az önelszámolásnak a műhelyekben történő alkalmazására, mint pl. a Dunaszerdahelyi és Érsekújvári gépállomáson, ahol a termelési-pénzügyi terveket szétírták a műhelyekre is és a tervezett feladatokat pontosan megállapították negyedévekre és hónapokra. Az elért eredményeket havonta értékelik a műhelyvezetők irányítása mellett. Az Érsekújvári Gépállomáson ezzel elérték, hogy a javításokra tervezett önköltséget, amit eddig mindig túlléptek, a tervezett javítások elvégzése mellett az első félévben nem lépték túl. Hasonlóképpen történt a Dunaszerdahelyi Gépállomáson is. Ez év első félévében Szlovákia gépállomásai 142 ezer liter naftát takarítottak meg, amiért 109 ezer korona prémiumot fizettek ki a dolgozóknak. A zsolnai kerület gépállomásai az első félévben szép eredményeket értek el, teljesítmény-tervüket száz százalékon felül teljesítették, s emellett a Priboveei, Pov. Bystricai, Tűrő. Teplicei és más gépállomások a tervezett költségek 70 — 84 százalékát merítették ki. Hasonló jó eredményeket ért el a Sulekoyoi GTÁ, ahol az üzemanyagmegtakarításért 13 100 koronát fizettek ki prémium formájában. Cajnos, az 1956-os évben észlelt ^ hiányosságok a VÖSZ alkalmazása terén ebben az évben is megmutatkoznak. A vállalaton belüli önelszámolás gyorsabb alkalmazását akadályozó főbb hiányosságok közé tartozik a technikai dolgozók részéről az irányítás ezen módszere iránt tanúsított elégtelen érdeklődés. A további hiányosságok az üzemen belüli tervezésben rejlenek. Habár a termelési-pénzügyi terveket minden traktorosbrigádon kidolgozták, sajnos, nem kellő alapossággal és sok esetben ezek nincsenek összhangban a GTÁ termelési-pénzügyi terveivel. A legalapvetőbb hiányosság az, hogy a vállalaton belüli önelszámolást gépállomásaink nem használják ki kellő mértékben a hiányosságok felfedésére, s azok eltávolítására, s legtöbb esetben a" VÖSZ megtakarítási számlái külön vezetésében látják. Elég sok hiányosság észlelhető a készletek nyilvántartásában és az elsődleges nyilvántartás feljegyzéseiben, ami elég gyakran nézeteltéréseket idéz elő. A gépállomások főigazgatósága a vállalaton belüli önelszámolás terén kitűzött feladatok teljesítésének biztosítása érdekében több intézkedést foganatosít. Ezek alapján a többi között a gépállomások dolgozóinak a téli hónapokban megtartandó üzemi iskoláztatása tervében előadást iktat be a vállalaton belüli önelszámolás jelentőségéről. Csupán abban az esetben várhatók még jobb termelési és gazdasági eredmények gépállomásainkon, ha a gépállomások minden dolgozója magáévá teszi a vállalaton belüli önelszámolás gyakorlati jelentőségét.
